Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)

1974-12-28 / 542. szám

14. oldal MENORA * 1974. december 28. Dr. MARTON LAJOS (Jeruzsálem)'. MEGJELENT A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ ÉVKÖNYV 1973/74. ÉVI KÖTETE Százhuszonhat esztendővel ezelőtt, 1848-ban jelent meg Magyarországon az első zsidó Évkönyv. Közrebocsátója a “honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egy­let”. Valamelyes akadozással 1875-ig összesen hét zsidó Évkönyv látott napvilágot Ma­gyarországon. Négy magyar nyelven, három németiíl. Azután hosszabb szünet kö­vetkezett. Csak a század utol­só évtizede érlelte meg újabb évkönyv kiadásának gondola­tát. Ez az IMIT — Izraelita Magyar Irodalmi Társulat — kezdeményezése volt. Most már sorozattá ’.endült az év­könyv kiadás, s 1895-től 1919- ig, minden évben újabb köte­­, tekkel jelentkezett a Társulat. Az évkönyvek megjelenésében az első világháborút követő fehérterror okozta az első megtorpanást. Tíz év múlt el az ellenforradalmi Magyaror­szágon, amíg az IMIT újra erőre tudott kapni. Az újjá­szervezés 1928-ban volt, s 1929-ben, mint az IMIT negyvennegyedik kiadványa, megjelent az újabb Évkönyv is. Szerkesztője, az egyesület új korszakának kiemelkedő személyisége, Dr. Szemere Samu, akivel, mint a folyto­nosság jelképével találkoztunk a legújabb kötetekben is. A magyar zsidóság tragikus összeomlását közvetlenül megelőzi az 1943-as Évkönyv, amely tartalmazza az évi köz­gyűlésen elhangzott elnöki be­számoló összefoglalását is. Wertheimer Adolf mondja: . nem nyithatom azt meg (,a közgyűlést) anélkül, hogy /kifejezést ne adjak a lelkűnk­ben dúló fájdalmas érzések­nek, amelyeket a magyar zsi­dóságra szakadt szomorú idők keltenek bennünk.’* A “szomorú idők” még szo­morúbbá váltak, s megakadt persze az IMIT tevékenysége is. Addig az egyesület 65 ki­adványa közül, negyvennyolc év alatt 39 volt az Évkönyv. Ez a sorozat a magyar zsidó kultúrtörténet hatalmas érté­kű tárháza. A korszak iránt érdeklődő nem lehet meg ta­nulmányozásuk nélkül. k MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ U1ÁN A második világháború után, 1946 végén történik az első kísérlet zsidó évkönyv kiadá­sára, Ez azonban még nem az IMIT tevékenységének ered­ménye. Az egyesület mégnem ébredt fel ájultságából. Jó­tékony szerv, a budai izr. aggok és árvák menház-egye­­sülete pénzgyűjtési céllal ha­tározza el évkönyv kiadását. A szerény keret azonban le­hetővé teszi a szerkesztőnek, Dr. Benoschofsky Imrének, hogy ezzel a könyvvel a tör­ténelmi fejlődésben a mély­pontról éppen hogy felfelé len­dülő magyar zsidóság életének egy szakaszából sok mindent megörökítsen és a jövő szá­mára rögzítsen. Mik vagyunk voltaképpen és merre tart utunk? — teszi fel a kérdést Dr. Hahn István (aki akkor még a zsidó kul­­túrélet tényezője), abban a be­számolóban, amelyet az Év­könyvről az dj Életben (1943. 3.27) tesz közzé. Az Évkönyv sok cikke, tanulmánya, való­ban erre a két kérdésre ke­res válasz»- * munkatársak közül néhányari hamarosan el­tűnnek a zsidó élet színpadá­ról, s rövid idő múlva jelen­tős szellemi teljesítmények­kel más tereken jelentkeznek. Az IMIT is újjáéled, bár csak rövid időre.Kereken száz esztendővel az első magyar zsidó Évkönyv megjelenése után, 1948-ban jelenik meg az IMIT háború utáni első és utol­só évkönyve. Szerkesztőként Dr. Szemere Samu jelzi, de valójában az anyag összegyűj­tését, a munkatársak meghí­vását, a témák kiosztását és megválasztását azújkorszak-Az IMIT tevékenysége nem­sokára megszűnik. Az akkori Magyarországon, amelyről jelenlegi hivatalos magyar történészek gyakran használ­ják a “személyi kultusz és a törvénytelenség korszaka” el­nevezést, az IMIT-nek nem volt töobé helye. Áldozatául eset: annak a koncepciónak, amelyről a magyar történet­­írás (Magyarország története, 11.534) azt mondja, hogy sú­lyos hibákhoz és torzulások­hoz vezetett. Ezek a hibák — folytatja a magyar törté­netíró — kihatottak az ország egész társadalmi életére. Ké­sőbb, 1959-ben, s 1960-61-ben Öj Élet Naptár formájában mégis lehetőség nyílik újabb két évkönyv megjelenésére. Ezek még nem ütik meg a ko­rábbi IMIT kiadványok szín­vonalát. Csak 1970-ben válik lehető­vé színvonalas, a régi IMIT évkönyvekre emlékeztető Év-E cikkben ezt a kötetet szán­­dékszunk bemutatni, az előz­ményeket összefoglaló talán kissé hosszúnak tűnő, de a fo­lyamat megértéséhez szük­séges bevezetés után. Ennek az új könyvnek szer­kesztője ismét Scheiber Sán­dor. A felelős kiadói tisztsé­get megint Dr. Seifert Géza, a magyar zsidók központi szervezetének elnöke tölti be. Ebben az évkönyvben is ta­lálkozunk Dr. Szemere Samu­val, mint az egyik tanulmány írójával. Most, hogy Magyarország határain túl egyre fokozódik történészek körében a magyar zsidó múlt iránti érdeklődés, fokozott jelentőséget kapnak az Évkönyv ama tanulmányai, amelyek a kutatók számára in­dításokat, hiteles adatokat és egyes kérdésekhez új szem­pontokat tudnak adni. A tör­téneti korok közül a legtávo­­labbira vezet Szilágyi Mi­hály kitűnő tanulmánya "A bonyhádi zsidó kereskedelem kialakulása a XVIII. század derekán". A szerző, egyik az Évkönyv nemzsidó mr ' társainak, Bonyhádon eV gazdász.A ToínamegyeiL tárban kereskedelemtörtó c-i kutatásokat folytatött. Az ál­tala feltárt adatok és az iro­dalom meglévő megállapításai egybevetésével foglalkozik azzal, hogyan ment végbe Bonyhádon a zsidók letelepü­lése, s hogyan lett Bonyhád a zsidó kereskedelem egyik központja. Dr. Dercsényi Móric, az Országos Rabbiképző Intézet 1961-ben elhúnyt tanára élete utolsó éveiben levéltári ku­tatásokkal és történelmi ira­tok sajtó alá rendezésével fog­lalkozott. Nyilván így bukkant azokra a nagyon jelentős, s az Évkönyben most közzétett okiratokra, amelyek az 1848 évi pozsorv4 üldfV.r.\ 1 ’.el -jgVilkoz .... <. , >• t f . . ÖZc. V Ú Vb ■ >.'üUU “ ténete a korábbi apologotikus tendenciájú feldolgozások után még sok kiegészítésre szorul. Dercsényi "Az 184 8—1849—i magyar szabadságharc néhány zsidó tárgyú irománya" című cikkében közzétett iratokkal jó fogódzókat ad árnyaltabb kép rajzolásához. Dr. Seifert Gé­za: " Az Egyezmény 25. év­fordulójára" címmel fogtál­ban mind Jelentősebb szerepet betöltő tudós, kultúrpojitikus és tudományszervező, Pro'­­fesszor Scheiber Sándor vég­zi. könyv megjelenése. Felelős kiadója Dr. Seifert Géza, szerkesztője Scheiber Sándor. Kiadó aMagyar IzraelitákOr­­szágos képviselete. A világ zsidóságával való kapcsola­tot Jelenti, hogy a könyv kia­dásának anyagi terheit a Me­morial Foundation vállalja. Bár a régi IMIT-tel egyetlen nyomtatott szó sem tartja a kapcsolatot, a szerkesztés a kitaposott ösvényen halad, s nem egyszer minden korábbi Évkönyvnél magasabb szín­vonalhoz is elér. Az újítások­hoz tartozik, hogy nem-zsidó tudósokat is sikerült bevonni, akik értékes tanulmányokkal jelentkeznek zsidó vonatko­zású munkáikban. 1971-1972 az összevont évfolyam jegyében teremti meg az Évkönyv to­vábbi kötetét, s ugyanez vo­natkozik a következő kötetre is, amely 1973-74-es évjelzet­tel 1974 kora őszén hagyta el Budapesten a sajtót. Harmincegy író, kutató, tör­ténész, emlékező, irodalom­történész ad találkozót a szép papiroson nyomott, elegáns külsővel jelentkező 382 olda­las Évkönyvben. Bár több tanulmány külön­böző műfajokat egyesít ö n - magában, könnyebb át­tekintés végett lehetőség adó­dik a közölt munkák bizonyos csoportosítására. így a bemu­tatást nem a könyvben elfog­lalt hely sorrendjében, s még kevésbé a szerzők betűsora szerint végezzük. kozik, jogtörténeti — egyház - történeti hozzáállással az 1948 decemberében a zsidó felekezet és az állam között kötött egyezménnyel. Kcjzli az egyezmény teljes szövegét is. Dr. Dán Róbert, a régi ma­gyarországi héber kultúra és a szombatosság neves kutató­ja "Az erdélyi szombatosság vége" című tanulmányában a bözödújfalusi prozelitákvész­korszaki szenvedései idejéig hajlóan sok új, eddig teljesen ismeretlen adatot hoz nyilvá­nosságra a keresztény,')óg— zsidóság eme drámai feszül­tekkel telt találkozója mé­rtéről. Említi, hogy a Küs­­möd-parti falucska újzsidói­nál Móricz Zsigmond is láto­gatást tett. Erről a látogatás­ról néhány évvel ezelőtt e so. rok írója i hallott, amikor a falu gér hagyományait őrző öregeket meglátogatta. Az egyik, aki jelenleg afalu veze­tői közé tartozik, s akinek uno­kája már rég Izráelben él, i­­dézte Móriczot: "Amikor az író úr elment tőlünk, ittaKUs­­möd partján búcsúztunk. Ak­kor mi még mindannyian gér­­zsidók voltunk. Móricz úr azt mondta: Emberek! Ezt a szép dolgot folytatni kell! " Helytörténeti keretbe illenek az egyes zsidó közösségekről szóló f. ldo1 V.; ! )r. Harsány! László, jo­gász, hitközségi vezetőem­ber, a hajdudorogi hitközség elnöke, a budapesti községke­­rület elnökhelyettese. Több korábbi monográfia el­készítése után most a nyíregy­házi zsidók történetét foglal­ja össze, a település kezdeté­től, a jelenlegi helyzetig, ami­kor is a szórványokkal együtt mintegy 500 zsidóéi Nyiregy-MAGYAR ZSIDÓ MÚLT, HELYTÖRTÉNET ÉS VÍSZKORSZAK ÁTMENETI KORSZAK A LEEÓIABB ÉVKÖNYV házán. Dr. Harsányt a felhasz­nált irodalom keretében idézi a Jeruzsálemben néhány évvel ezelőtt elhúnyt Gervai Sándor író a nyíregyházai zsidóság­ról 1963-ban Izráelben megje­lent könyvét is. A vészkorszak történeti feldolgozását szol­gálja Rosenfeld József "Em­lékezés a bajai gettóra" című cikke. Az 1888-ban született szerző sok éven át igazgató­tanító volt Baján. Jelenleg az ottani hitközség elnöke. U- gyancsak az üldöztetések kor­szakába visz Bramer Frigyes megemlékezése: "Zsidó tú­szok — Kistarcsal944 "B 'Pa­vilon". Bramer ennek a pa­vilonnak foglya volt a hírhedt internáló táborban. SZÉPIRODALOM Régi hagyományokhoz hí­ven a zsidó érzésvílágot ki­fejezésre juttató szépiroda­lom is díszíti az Évkönyv lap­jait. Újítás, nem-zsidó szép­író, Németh László egyik műve részletének közlése. Németh, aki a XX. századi ma­gyar próza és drámairodalom egyik legkiemelkedőbb jelen­sége, " József és testvérei" verses drámája egyik felvoná­sát engedte át a zsidó Év-A múltjára visszatekintő magyar zsidóság körében so­kan vannak, akik értékeset, megörökítésre méltót tudnak egykori pályatársaikról, ba­rátaikról. Évkönyvünkben — különböző műfajok keretében — ilyen értelemben kerültek közlésre a következő tanul­mányok, cikkek: Szemere Samu: Gerő Ödön mint esztétikus; Keszi Imre: Szabolcsi Bence; Salgó Lász­ló: Hevesi Simon levelei Bacher Simonhoz; Weinstein Pál: Löv Immánuel szembe­tegsége; Bíró Imre: Adatok a magyar kultúra zsidó már­tírjainak történetéről (a szer­ző apjáról, Bíró Márk vára­­di pedagógusról és testvéré­ről, Bíró iózsefről emléke­zik); Herczeg Tibor: Molnár Béla emlékezete (a nagynevű Zsidó Kórház-i sebészről van szó); Fischlné Viola Vall: könyvnek. Örkéhy István, aki­nek két színművét a világsi­ker forgatagában 1974-ben Haifán és Tel Avivban hébe­rül is játszották, verset kö­zöl az Évkönyvben, éppen úgy, mint Gergely Ágnes, Bródy László és György Dezső. Ver­seik bánatos hangvétele meg­hatja az olvasót, aki a Magyar­­országon élő zsidóság iránt szeretettel érdeklődik. Búcsú Zsoldos Jenőtől; Ka­nizsai Dezső: Frisch Ármin ( a Magyar Zsidó Oklevéltár első szerkesztőjéről, aki a barátja volt). Ide kívánkozik Dr. Csillag István: Gruby Dávid c. nagy­szerű tanulmányának megem­lítése. A szerző orvostörté­­nész. Korábbi figyelemremél­tó munkája: Régi zsidó orvo­sok és kórházak Magyaror­szágon c. tanulmánya 1970- ben, az Oklevéltár XIII. kö­tetében jelent meg. Gruby Dá­vid magyarországi származá­sú, párizsi zsidó orvos volt. Sokat írtak már róla magya­rul is, franciául is. Az En­cyclopedia Judaica 7. köteté­ben cikk jelent meg róla, de Csillag sok új adagot tar fel. Néhai Grünwald Fülöp ha­gyatékából is előkerült egy orvostörténeti nV. Oeater— reicher Manes Józsefről, az első magyarországi zsidó or­vosról ír, akj a XIX. század végén kapta meg doktori ok­levelét a pesti egyetemen. A háború előtt Balatonfüreden kőtábla hirdette emlékét, mi­vel 1785-1806 között ott volt fürdőorvos. Tábláját a nyilas időkben leverték. Grünwald a­­dataiból kitűnik, hogy nem­csak halála után érte sére­lem zsidó volta paiatt, életé­ben is igyekezett a korabeli antiszemita irányzat megke­seríteni balatonfüredi napjait. IRODALOMTÖRTÉNET ÉS MŰVÉSZET Gál István nem-zsidó Babits­­kutató Babits Mihály zsidó­szemléletéről értekezik. Más helyen is találkoztunk már ne­vével, mikor lelkesen számolt be Mordechai Avi-Saul izrá­­eli író Babits-fordításáról. - Zsolt Béla emlékét élesztgeti Kőszeg Ferenc: Zsolt Béla két kiadatlan regénye c. tanulmá­nyában. Különben az ő értéke­lésével jelent meg nemrég, új kiadásban Zsolt: Kínos Ugye. regénye. Érdekes találkozás, hogy a haifai egyetemen Vágó Béla professzor irányításával Zsolt Béláról f;* tanulmányt Binjamin Tamir tudományos kutató. Schweizer József foly­tatja a korábbi évkönyvben megkezüett tanulmányát: Ma­gyar íróic — magyar rabbikról. üodor Sándor nem-zsidó ori­entalista , az Eötvös Loránd Tudományegyetem arab tan­székének adjunktusa: Mózes botja az arab varázslatban címmel az arab varázslás zsi­dó elemeinek kutatásához já­rul hozzá egy népszerű bib­liai motivum útjának és az iszlámba való beépülésének a vizsgálatával. Magyar zsidó tudósok régen járják ennek a .ehéz tudomáujszaknak azúr­ját. így érthető, hogy a sser-ÉLETRAJZOK, MEGEMLÉKEZÉSEK, ÉRTÉKELÉSEK ző hivatkozhat rájuk. Köszö­netét is mond Scheiber Sán­dornak a cikk megírásához nyújtott segítségért. Ungvári Tamás irodalomtörténész^ í Érték és idő cimű írásában Hermann Broch és Thomas Mann alkotásain át a regény­írás problémáját elemzi. — Tenke Sándor, aki ugyancsak az Évkönyv nem-zsidó mun- Katársainak sorát gazdagítja, Kölcsey: Himnuszának egy hé­ber fordításával foglalkozó i­­ratot elemez, amelyet a for­dító, Reich Ignác, feltehetően 1862-ben, levél formában, a szatmárnémeti református gimnázium Kölcsey önképző­köréhez intézett. A magyar­­országi héber költészetnek az utóbbi időben buzgó kutatója Prof. Mose Carmilly Ame­rikában. Tenke Sándor, aki a Magyarországi Református Egyház zsinati levéltarának munkatársa, értékes adatot tárt fel a kutatás számára is. Rendkívül tanulságos és bősé­ges útbaigazítást adó Schei­ber Sándor bibliográfiai gyűj­tése, amely Biblia a magyar irodalomban címpael Járul hozzá a Biblia hatásának vizs­gálatához a magyar költőkre és írókra. Végül illusztrációkat is tar­talmazó művészettörténeti munka is helyet talált az Év­könyvben, a pár évvel ezelőtt elhúnyt művészettörténeti ku­tató, Munkácsi Ernő hagyaté­kából. Értekezése Eszter köny­vének művészetével kapcso­latban számos magyarországi vonatkozást is érint. Bulgáriában és Jugoszlávi­ában is jelennek meg zsidó évkönyvek. Csehszlovákiában folyóirat foglalkozik a zsidó­ságtudománnyal. Romániában, sajnos, ilyesmiről nem szá­molhatunk be. A budapesti zsidó Évkönyv mindezeket a megnyilatkozásokat felülmúl­ja és értékes dokumentuma a magyar zsidó tudományos törekvések időtálló voltának.. MONTREAL 3481 ST LAWRENCE BLVD ZSOLDOS ANDOR K0LT0 előadása: 1975. január 11-én Wontrei-a'b* |a»uár i2-én Torontóban, a kö’tő betegsége miatt ELMARADNAK. A koiic előadásait 1975. taveszán, később közlendő időben fogja megtartani. jFordírs Brc m Bid. — 1 slefoti L ' :JABB ÉS LEGDi'V LV Kl U21 V SZŐf"VEEL készen es műn után Nag. bari árak. Alaattás Érdemes áialgkíí wú ÓiPV/VHI JACKFTJ" *' v ;* a leg« ü ‘b ■ -t'-fu »’A. ■ Toppul diszr < ) tnjo-estes árajánlat. Kiilöni cí.--í $ *■ - DÍJMEhi ÍFS PARKOLÁS. i ##*.*•*« **** h :-í BUDAPESTEN ELŐ 50 éves, karcsú, nagyon csinos, intelligens, ango­lul beszéjö, diplomás, el­vált úriasszony FÉRJHEZ MENNE Kanadában élő, korrekt, biztos megélhetést áyúj.c intelligens, 55 éves korig izraelita vallásé férfihez. Vált- 1 • •SV***'*' V . í FIATALOK. FIGYELEM! j A CSALÁD VÉDELMÉT BIZTOSÍTJA Azr éU-ibiztoaitás minden ágában táppénz , nyrgJíj-és tanulmányi biztosításokban forduljon bizalommal SZE6ERÉNYI ISTVÁNHOZ IMPERIAL LIFE INSURANCE C0. szakértő képviselőjéhez. TELEFON: OFFICE: 861-9881 * LAKÁS: 482-0755 B0URRET PASTRY S DELICATESSEN 577t VICTORIA Ave 773 9«6? * Finom külföldi es kanadai esemegeanik és sajtok . Az ismert legfinomabb magyar hentesáruk. * Magyar és európai cukrászsütemények. * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzvr*' * Nuípontc friss tejtermékek, kenyér, péksütemény NAGYSZABÁSÚ SZILVESZTER ESTJE mmiK «whi? Az étiererrben Pérjbez menne, jelenleg Montreálban élő, dolgozo zsidó özvegy asszony, 65-70 körüli férfihez. Leveleket, ’’Magyar - Bőmén - Héber1 ’ jelige alatt a MENÓRA aont­­reáli kiadóhivatala továbbít.- .k i, i. zenekarával és kifogyhatatlan . . hanyagával. j: r í ÉRMÜNKBEN a tándolóknak a népszerű “THE MODEST” Közismert ÜLFGNSO enekel BELÉPŐJEGY: személyenként vacsora nélkül $5.­­vacsora és egy pohár bor $ 15.­­páronként vacsora es egy pohár bor 5 25.­­ASZTALFOGLALÁS: 845-3910 JEGYEK CSAK ELŐVÉTELBEN KAPHATOK DECEMBER 23-ig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents