Menora Egyenlőség, 1974. július-december (13. évfolyam, 518-542. szám)
1974-12-07 / 539. szám
1974. december 7. * MENORA 17.oldal Kellemes Chanuka ünnepet kivan TIBOR MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE KÖZPONTI ELNÖKE ÉS FELESÉGE Kellemes Chanuka ünnepet kíván A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI TAGOZATÁNAK ELNÖKE ÉS NEJE Koosooeooaooosao»eooooosoooooooeoosseDOOoeoooooe{| KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN FETTMAN JÓZSEF és felesége ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE DISZELNÖKE KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN ÉVA & NORMAN N. GÄTI A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI TAGOZATÁNAK BOARD ELNÖKE és FELESÉGE i»ooowooooooos9«oooGWOO»o«»ooooooooo»ooseoeew Kellemes Chanuka ünnepet kíván MAGDA MICHAEL BERGER KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK Mr.&Mrs. JOHN H. MAUTNER A MENORA Kiszlév hó 25-én — előveszi a zsidó ember otthonában becsben tartott Menóráját, majd meggyújtja az első chanukitai lángot. Nyolc napon át gyújt, mindig egygyel több lángot és énekli a régi szép chanukkai melódiákat. Igen érdekes, hogy a chanukkai emlékese a zsidó emberben elsősorban a Menórát asszociálják, nem a történelmi eseményeket, a szabadság diadalát jelentő heroikus harcot. Ezekre a harcokra az emlékezést a díszesen Kiállított, művészien kidolgozott Menórákban felgyűlt kicsiny lángok emlékeztetnek, amelyek a zsiuó Htmk ablakaiban hirdették az ünnepet A Menóra már a bibliai időkben a zsidóság szimbóluma volt. Ott volt a pusztai Szentélyben s előírás szerint a szélső lángok is középre néztek. Már a korai irodalomban ez jelképezte a zsidó egységet, a zsidó egyetértést Helyet kapott a Menóra az első Szentélyben és az újjáépített másodikban is. Zecharja prófétának — Chanukka szombatján olvasandó — látomásában a hét láng x hét szent amely Istennek gondoskodását jelképezi földről és emberekről, élőkről é* élettelenekről, a mindig élő és mindig hat» isteni göhdviselést A makkabeusi harcok idején — úgy látszik — ÚJ jelentőséget nyert a Menóra. A szabadságharcosok önállóságuk és felszabadító küzdelmük zászlajára tűzték. Történelmünkben ennek az egyik legnagyobb küzdelemneK emléke kissé háttérbe szorult. A harcról kevés szó esik a hébernyelvű forrásokban, a Talmudban és midrasokban. Nem voltunk a harc népe soha. De annál többet beszélnek a szép legendáról, amely a harc befejezését követte: a csodálatos módon megőrzött szent olajból nyolc napig égett a felszabadulás Menóra ja. A második Szentély Menórája előttünk van Titus diadalívén, ahogyan viszi* azt Rómában a legyőzött zsidók. Ez adott bizonyára ösztönzést arra, hogy a Rúmábaa eltemetkezett zsidók ezt vésték rá a sírkövekre legyőzött de megmaradt zsidóságuk beszédes hirdetéséül, őket követhették a római birodalom provinciáiban szétszóródott zsidók mind, amikor felirataikat ezzel a szimbólummal díszítették. Így került Magyarország területére, Pannóniába is a Menóra s ott látható a Zsidó Múzeumban az esztergomi kövön, vagy a Magyar Nemzeti Múzeumban az alberti-irsai sírkövön. Az utóbbi ott van a gyermek kezében is, mintha mondaná: vigyétek tovább a hagyományt, szülő tanítsa gyermekét, egyik nemzedék adja át a másiknak a fényt — mint a stafétafutó —, hogy a zsidóság örök láncolata biztosítva legyen. Sok szó esett arról, hogy mi a zsidóság szimbóluma: a Mógén Dóvid, vagy a Menóra. Tudósaink kimutatták, hogy a Mógén Dóvid nem zsidó eredetű, még ha korán is jelentkezik a zsidó tárgyakon. A Menóra azonban a zsidóság alkotása és számos történelmi eseményünk, vallásos liturgiái alkalmak kapcsolódnak hozzá. Legyünk hát mi is hűek hozzá. Chanukka ünnepén lobogjanak fel újból régi és új Menórákon a fények, először az egy és egyre több, erősödve a fény és erősödve a Menóra jelKépezte vallási érzés. Egykor kicsiny falvakban és nagy városokban egyaránt elfüggönyözött szobák mélyén titokban merte csak a zsidó ember a szabadság ünnepét megülni, rejtve gyújthatták meg csak a chanukkai lángokat. Közben el kellett tűrniük megaláztatást és gyűlöletet. Ha kigyúltak az otthonokban a chanukkai lángok, számukra csak a múltnak emlékmécsesei lehettek és lelkűkben titkon imádság kélt szárnyra. Istenhez, hogy ők is részesei lehessenek a szabadság valóságának, necsak emlékezniük lehessen erre. A mi számunkra megadatott a szabadság valósága, szabadon élhetjük vallási életünket és boldog örömmel gyújthatjuk meg a régi szabadságharcra emlékező fényeket, tiszta lélekkel szárnyalhat ég felé a Móauz cur csodálatosan szép hagyományos melódiája. LASTING PEACE FOR ISRAEL AND A HAPPY CHANUKA TO ALL OUR FRIENDS EVA & BRUCE TEICHOLZ
