Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-04-27 / 508. szám

1974. április 27. * MENORA 3. oldal GOSZTONYI PÉTER: ÖNDÍCSÉRET A JÓ CSENDŐRRŐL Három évtizedes emigrá­ció után a "Magyar Király Csendőrök Bajtársi Közös­sége" (MKCSB) elérkezett­nek látta az időt, hog^ köny­vet adjon ki a testület történe­téről, A majd ötszáz oldalas publikáció számtalan képpel és egyéb melléklettel 1973 decemberében jelent meg Ka­nadában. Az emlékkönyv szer­kesztőjeként Kövendy Károly volt csendörtiszt szerepel. Az előszót Farkas Ferenc volt vezérezredes írta. A három részre tagolt könyv iskolapéldája lehet annak, ho­gyan is néz ki egy publikáció, amelyet betűvetésben járat­lan, politikai gondolkodásban az 1944-es évek beállítottsá­gában megragadt volt csendőrök rendeztek sajtó alá. A Magyar Királyi Csend­őrség a múlt rendszérek egyik erőszak szerve volt: Icitűnően megszervezve, az adott fela­datokra jól kiképezve mindig is vakfegyelmű legénységgel. A csendörség tulajdonképpen a Ráday Gedeon féle pandur­­ságból fejlődött modern tes­tületté. 1881-ben nyerte el ne­vét és 65 éven keresztül a kakastollas csendőr látta el a magyar vidék feletti "csend, rend, nyugalom" őrzését. A csendőröket — akiket paraszt fiúkból neveltek ki maguknak a testület vezetői — olyan fe­gyelemre és engedelmesség­re szoktatták, hogy ha kellett, azok még saját anyjukra is fegyvert emeltek. A monar­chia összeomlása után a csendőrség mint testület meg­maradt Magyarországon. A közrend biztosítása mellett a­­zonban újabb feladatokat ka­pott: a harmincas évektől kezdve amolyan belső karha­talom lett, a rákosista AVH őse, akiket sztrájkok elfojtá­sára és a nagyvenes években a politikai ellenzék elleni nyo­mozására illetve elfogására képeztek át. A csendőrség a nyilas és szélsőjobboldali eszmék iránt kezdettől fogva igen fogékony YORKVILLE PACKING HOUSE coUlf! HUSÁRÚ ÜZEM ÉS ÜZLET ÚJ HELYISÉGBEN, DE A RÉGI MINŐSÉGGEL ÁLL KEDVES VEVŐI RENDELKEZÉSÉRE. TÁRSTULAJDONOS: BENDE & SÓN SZALÁMI CO. VALÓDI MAGYAR SZALÁMIGYÁR. 1560 SECOND AVE., (81 utca sarok) NEW YORK TELEFON: (212) 628 5147 A legfinomabb felvágottak, téli szalámi, csabai kolbász, porzsolt szalonna és “a legfinomabb friss húsok hatalmas raktára. GYÓGYSZERT MAGYARORSZÁGRA Romániába, Csehszlovákiába, bármely más országba küldessen az európai és amerikai gyógyszerek elismert szakértője, Dr. BÁNYAI KÁROLY GYÓGYSZERÉSZ útján: STAR PHARMACY 1514 FIRST AVE. (corner 79 Street) New York, N.Y. 10021 Telephoné: 535-2279 r HUNGARIAN RESTAURANT POLGÁRI ÁRAK - ÍZLETES MAGYAR KONYHA OtÍT GOING SERVICE 1489 SECOND AVE (77-78 St. közt) NEW YORK • Telefon 7 34-988 1 CHARM DRC5S 5H0P AZ ELEGÁNS, JÓIZLÉSÜ RUHÁK ÜZLETE ESTÉLYI, COCKTAIL, UTCAI és KÖTÖTT RUHÁI NEW' YORKBAN KÖZISMERTEK. Importált és saját tervezésű ruháinkat tekintse meg vételkényszer nélkül. ----- Szeretettel várják POLLATSIK LICI& BANDI 110-78 QUEENS BLVD., FOREST H1LLS 75, N.Y. E. train a 75th Avenue-ig Tel.: BO 1-7667 HUN6ARIAN SELF SERVICE RESTAURANT 1556 Second Ave.,. (80-81 utcák közt) Telefon: 861- 1 09 6 12-2-ig 4 fogásos BUSINESS LUNCH: $2.10. DINNER KITŰNŐ HÁZIKOSZT - MAGYAR ÉTELKULÖNLEGESSEGEK ITALMÉRÉS Nyitva 12-től este U-ig, Hétfőn zárva. JEWISH WEEKLY IN HUNGARIAN LANGUAGE Editor: George Egri. Publisher: Yvonne Egri Helyi szerkesztőségek és kiadóhivatalok: TORONTO: Egri György, 105 Almore Avo., Downsview, Ont. Canada. Tel.: 636-1381 MONTREAL: Dr.Eon Sándor, 4455 Dupuis Ave., Apt.2. Montreal 26, Que., Tel.: RE 3-3087. NEW YORK: Kalmár Miklós, 100 Overlook Terrace, Apt.511. New York, N.Y. 10040. USA. Tel.: 568-0251 és 927-9609. IZRAEL: Ron Giladi, P.O.Bcx 1337, Jerusalem FLORIDA: Eeldheim Jenő, 2360 Alton Road. Miami Beach, Fla, 33140. USA. Tel.: 538-7383. Authorized as second class raatl bv the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage in cash. SKCOND CLASS MAII. REGISTRATION No. 1.V73. ElőfizetéS'Lévre $ 15.-, félévre $ 8.­volt. Amikor Hitler Magyar­­országot 1944-ben megszállta és a zsidók deportáclója kez­detét vette, Eichmann és tár­sai keresve se találhattak a halálmenetek megszervezé­sére jobb segítőket, mint a brutalitásáról hirhedt kakas­tollasokat. Párját ritkító sza­­dizmussal hajtották gettókba, hallgatták ki" majd verték puskatussal marhavagonokba ama 400.000 magyar zsidót, akiket Eichmann még 1944 jú­nius közepe előtt ki tudott szállíttatni az országból. A csendőrök embertelensége még a németeknek is néha sok volt. Titokban filmet készítet­tek a vidéki pályaudvarokon lajátszódó brutalitásokról, hogy e képeket kiegészítsék német, területen lejátszódó ( propaganda) fogadtatással — hol szívélyes vöröskeresztes lányok és asszonyok vízzel és étellel fogadták a deportálta­kat (!) — és a filmet bemutat­hassák semleges országok­ban, diplomaták előtt, mond­ván, hogy lám, ilyen barbárok a magyarok! De ha kellett, a csendőrség még Legfőbb Hadura, Horthy kormányzó ellen is kÓ3z volt fegyvert ragadni. Baky és Endre államtitkárok a hátuk mögött meghúzódó csendőrve­zetőkkel együtt 1944 nyarán puccsot készítettek elő a fő­városban. Két legyet akartak egy ütésre agyoncsapni: a bu­dapesti zsidók elszállítását és a Kormányzó közvetlen kör­nyezetének a politikai életből való kikapcsolását. Horthy 1- dó'ben értesült a szándékról és honvéderőkkel kényszerftette a csendőrzászlóaljakat Bu­dapest elhagyására. 1944 október 15.-e után a Magyar Királyi Csendőrség egy emberként esküdt fel a nyilas Szálasira és a testület a nemzetiszocialistákkal e­­gyütt hagyta el 1945 áprilisá­ban az országot. Az MKCSB adatái szerint az 1944-es 22.000 főnyi csendőrség a háború végén már caak 11.000 főt számlált. Közülük kevesen mentek haza, Magyarországra* ahol az Ideiglenes Kormány a csendőrséget mint ilyet fel­oszlatta és tagjait igazoltató eljárás alá vonta. Az a páre­zer volt csendőr, aki még Nyu­gaton él, szétszóródott a világ minden tájára. Keveseknek si­került egzisztenciát teremte­ni: igen sokan közülük a fran*­­cia idegenlégióhoz kerültek, ahol — hogyan is lehet más­ként? — Vietnamban és Al­­gierben szereztek " a testület régi szelleméhez hű "hírnevet. A könyv első része a "Csendőr békében" címet vi­seli. Közel száz oldalon ke­resztül kisebb-nagyobb visz­­szaemlékezéseket olvasha­tunk itt a békebeli csendőrélet megannyi eseményéről. A gö­­re-gábor-stílusban megfo­galmazott cikkecskék vadász­kalandok felemlitésétől "Er­délyi és Kozma futóbetyárok" elfogatásiig csendőri "nosz­talgiát" idéz. A második rész a háborús évek csend­őrével foglalkozik. Érdeklő­désre tarthatnak számot itt azok a beszámolók, melyek a magyarországi partizánhar­cokkal foglalkoznak. A törté­nelmi ténynek megfelel, hogy szovjet partizáncsoportoknak 1944 őszéig nem sikerült az országban számukra megfe­lelő talajra találni. A lakosság mindén rétege ellenük volt és így a'csendőrségnek nem esett különösen nehezére az ejtőer­nyős partizánok felgöngyölíté­se illetve megsemmisítése. (E vonatkozásban érdekes adalékot olvashatunk a Szönyi Márton féle partizáncsoport megsemmisítéséről.) A sok alfejezet között egyet­len olyan eseményleirást nem találunk, amely a zsidóság de­­portációjával foglalkozna. El­lenben Kövendy Károly szer­kesztő "Történelmi Távlatból" című összefoglaló cikkében szóba hozza a deportác lókat. Ezeket írja: "Nem a csendőr­ség találta ki a sárga csillag viselését s később a zsidóság gettókba való összpontosítá­sát! A csendőrtől sohasem kérdezték meg, hogy tetszik-e a parancs, vagy nem ? De a ka­pott parancsot 100%-ban vég­re kellett hajtani ... A német megszállás után 1944 májusá­ban ... a kormány nem tudott ellenállni a német követelé­seknek s a vidéki zsidóság ki- - ürítése a hatóságok lehető legemberségesebb ma­gatartásával megtörtént. (kiemelés tőIém.G.P.) E tra­gikus időkben a Kormány mi­nisztertanácsot tartott és úgy döntöttek, hogy a gettózást és a vagonirozást a csendőrségre bizzák. Tették ezt azzal az, indokolással, hogyha ezt a ke- . gyetlen parancsot a csendőr­ség végzi, akkor egyetlen zsi­dónak a haja szála sem fog meggörbülni (!!!!). Senki se felejtse el,.embertelen paran­csot lehet emberségesen vég­rehajtani. Nem vitás, hogy a szerencsétlen zsidóknak ez a sorsa rendkívül tragikus és szomorú volt. A csendőr­ség mindenesetben megértéssel és,együtt­érzéssel viseltetett i­­rántuk, de sorsukat megváltozta'tni nem tudta ( kiemelés tőlem, G.P.) A zsidó vonatokkal egyidőben a magyar katona-vonatok szá­zai mentek a keleti frontra. Háború volt életre és halál­ra!" Kommentár ugye felesle­ges? A budapesti harcok, a hadi­fogság és a háború utáni bi­zonytalan sors — képezik a második rész főbb témáit. A harmadik rész "A csendőr az emigrációban" címet viseli. A sok családi visszaemléke­zés mellett feltétlen érdeklő­désünkre tarthat számot a "csendőralakulatok a nyugati hadseregek szolgálatában" és a csendőrök a francia idegen­légióban című cikkek. 19 56-al, a magyar forradalommal is foglalkozik — bár ne tenné ! — az MKCSB emlékkönyv. "Csendőr — szabadságharco­sokról" ( ! !) ír, ( soha nem létező) ujjongó tömegről, a­­mely a magyar királyi csend­őrséget éltette egy vidéki vá­rosban és mindazon bizonyí­tékául, hogy a volt csendőrök élen jártak az 56-os októberi események szervezésében — a Kádár-kormányzat hirhedt Fehér Könyvének adatait idé­zi! Csendőr önkritika csak e­­gyetlen esetben hangzik el: az 1918 október 28.-án a "lánc­híd! csata" során eldördült csendőrsortűz esetében. Itt három ember meghalt, ötve­­nen megsebesültek. Több évti­zed távlatából az MKCSB em­lékkönyv megállapítja "az ál­dozatok ártatlanok" voltak és "feléjük fordul részvétünk".,. Csak ö feléjük . . . Ils nónt rien appris ni rien oublié" — szokták mondani XVIII. Lajos udvarára. Való­ban, az 1973-ban megjelente­tett csendőr emlékkönyv ol­vasása után mi is elmondjuk: " semmit sem tanultak, sem­mit sem felejtettek!" Birsalmasajt, gesztenyepüré, gesztenye mignonok és gesztenye torták állandóan kaphatók. Házilag készült szilvalekvár, apricot (barack' lekvár és földiepei" lekvár állandóan kapható. Delicious home made strudels, pastries O pies. i Party, Wedding and Birthday cakes 1437 THIRD AVE. (at 81st St.) New York >8, N.Y. Tel : LE 5 -8484 Orders promptly delivered. Mail orders sent everywhere TÖRTE: Dobos, Hazelnut. Mocca, Chocolate, Rum, Orange Laver, Sacher Törte. Strudels: Apple, Cheese, Mohn, Cherry. Cabbage, Nut. RÓZSAHEGYI MARIKA BUDAPEST ÜNNEPELT SZTÁRJA (RÓZSAHEGYI KÁLMÁN UNOKÁJA) ESTÉNKÉNT FELLÉP A Rózsahegyi Kálmán, unokájával Mariká­val, aki fellép a Tabánban. TABÁNBAN LELKES PÉTER ZONGORAMŰVÉSZ E593 SECOND AVENUE, Nví.íL REZERVÁLÁS: 734-9620 ARAD GIDEON: a nagy béketábor ágyúi Cháfez el-Ászád tábornok, szíriai elnök Moszkvában a Nagy Szocialista Béketábor vezetőivel tanácskozik a tűz­­szüneti háború folytatásáról. Utazásának kísérőzenéjét ágyú­dörgés szolgáltatja. Szíria nem csapatelválasztási tárgyaló megbízottakat küldözget, hanem orosz gyártmányú raké­tákat és gránátokat. Csak nappal. Éjszakánként betartják a tűzszünetet. Ez a háború és a béke kombinációja, moszk­vai recept szerint. Henry Kissinger is tárgyalni akar a Golán sorsáról és a szíriai lövöldözésekről, amelyek nyomon követték békeszerető kollégája, Andrej Gromíko damaszkuszi lá­togatásait. Moszkva elgáncsolja Kiásinger békéltetési kí­sérleteit Szíriában és újabb fegyveres összecsapás veszé­lyét váltja ki — amint a múlt év őszén is a háború felé irányította a fejleményeket és semmit sem tett a jom­­kipuri gálád támadás meggátlására. A Szovjetúnió nem tudta megakadályozni Egyiptom és az USA közeledését; nem tudta rávenni az arabokat az Amerika elleni kőolaj-embafgó fenntartására sem. Ennek ellensúlyozására dörögnek a szíriai orosz ágyúk. A nem­zetközi feszültség enyhítése? Igen, de csak úgy, ha ez Amerika visszavonulását és a szovjet imperializmus ter­jeszkedését jelenti... Két világhatalom versengéséről van szó, de jellemző, hogy Amerika Kissinger békeközvetftésével, a Szuezi­­csatorna megtisztításával, körzeti fejlesztési tervek ja­vaslatával — és nem lekicsinylendő módon Izráel “meg­fékezésével” — terjeszti befolyását. Moszkva viszont a “békét és haladást’’ támogatja ezen amerikai kapitalista ármányokkal szemben. Szíria és Irák “haladó államok”, mert hajlandók kiszolgálni az orosz im­perializmust, tehát korlátlan mennyiségben kapják “a béke fenntartására szolgáló eszközöket”: a MÍG haroigépeket és a T-tankokat, az SA és a Maljotka rakétákat, sőt a “Scud” távrakétákat is, amelyekkel főleg polgári telepü­lések lakosaira lehet kiterjeszteni a bolsevizmus áldásait. AZ OROSZ IMPÉRIUM TERJESZKEDIK A Szovjetúnió nem csupán a Közelkeleten terjeszti a “béketábor” haladó eszméit fegyverszállítások útján. Dél­iemen is részesül az áldásból és ez tette lehetővé, hogy Egyiptommal elgyüttműködjön a Bab el-Mandeb szoros el­zárásában, bár Moszkva hivatalosan a tengeri utak sza­badságának elvét hirdeti... Irákot azért önti el a szovjet fegyverek áradata, hogy elősegítse az oroszok behatolását a Perzsa-öbölbe^ ahol Irán — amerikai segítséggel — kívánja betölteni .az ango­lok távozása által keletkezett hatalmi űrt. Ebbe a keretbe tartozik az ománi lázadás támogatása is, Dél-Jemen útján. De az oroszok fokozzák behatolásukat Afrikába is. Ter­mészetesen a béketábor elveihez híven, oda is tankokon és ágyúkon gördülnek be. Újabban méltó szövetségest ta­láltak Idi Amin, az ugandai bírkózóbajnok személyében. ő is MIG-ekkel és orosz tankokkal fogja terjeszteni a békét. Az Indiai Óceánon a hadiflották és flottabázisok verse­nye folyik, Bangla Desben lábat vetett az orosz flotta, amely belátható időn belül a Szuezi-csatornán keresztül is eljuthat az indiai vizekre — illetőleg a Perzsa-öböl be­járatához. Folytatni lehetne a felsorolást, de már ezek a tények is világosan mutatják, mi a valóság a két világhatalom között feszültség csökkenése — a détente politikája körül. Ez ké­pezi Kissinger moszkvai megbeszéléseinek hátterét. Á vég­telen Watergate botrány és Nixon elrfök pozíciójának meg­rendülése nem növeli Amerika képességét a szovjet Impe­rialista ármányok lefékezésére. A BÉKÉS TANÁCSOK MESÉJE Ilyen körülmények között kevés a kilátás arra, hogy Moszkva valójában fékező hatást gyakoroljon Szíriára, ame­lyet természetes tendenciája amúgyis az erőszak útjára hajt. Sohasem hittünk a moszkvai “béketanácsok” mesé­jében. Az oroszok eddig négy háborúhoz szolgáltattak fegy­vert az araboknak és bíztatták őket Izrael elleni támadás­ra. Még sohasem láttuk semmi bizonyítékát annak, hogy a Szovjetúnió békére intette volna az arabokat. Az első és egyetlen haladás a béke felé a Közelkeleten — a csapat­­elválasztási egyezmény Egyiptommal — akkor jött létre, amikor Kissingernek sikerült egyidőre félretolnia az oro­szokat. Ennek ellenére — sőt éppen ezért — kísérletet kell tenni újabb háborús összecsapás elhárítására. Szíria és orosz tanácsadói magatartása eleve kizárja, hogy hozzá­járuljunk a Golán teljes elhagyásához, akár a terület de­­militarizálása mellett. Ezzé) szemben harcias nyilatko­zatok sem könnyítik meg a helyzetet, sőt fokozzák a fe­szültséget, anélkül, hogy bármilyen hasznot hajtanának. A szíriai provokációkra válaszoló izráeli ágyúk grá­nátjának becsapódása Damaszkusz közelében sokkal meg­győzőbb érv. Ezzel egyidőben azonban javaslatokat is kell tenni, amelyek lehetővé teszik a szír vezetőség számára az olyan megoldást, amely legalább egy időre kizárja az ilyen ágyúzások lehetőségét. A CjOLÁN VÉDELMÉNEK REVÍZIÓJA Fontolóra kell venni azt a javaslatot, hogy felajánlják Szíriának szimbolikus területdarab visszaadását a hat­napos háborúban elfoglalt Golán fennsíkból. Kuneitráról és közvetlen szomszédságáról van szó. Mérvadó katonai körök véleménye szerint Kuneitrának nincs jelentősége a Golán védelme szempontjából, míg Szíria számára fontos presztízskérdés a romváros visszaszerzése. Az egyiptomi fronton kiderült, hogy le lehet mondani a legjobb védelmi vonalnak tartott Szuezi-csatornáról és beigazolódott Dáján hadügyminiszter hat év előtti felfogása, hogy a Csatorna csak bajt jelent Izráelnek. Most revízió alá kell venni a szokványos felfogást a goláni védelmi vonalakkal és a csekély területekről való lemondással kapcsolatban. Annyit már megtanultunk a jomkipuri háborúban, hogy hadseregünk addig volt jó, amíg távol tartotta magától az ortodox stratégiai eszméket és a Maginot-mentalitást.

Next

/
Thumbnails
Contents