Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)
1974-04-27 / 508. szám
' 4. oldal MENÓRA 1974. április 27 HETI SZIDRA: TÁZRIÁ-MECORA a’ttmp'yntn Ha nincs szökőév, akkor a két szidra egyben lesz lájnolva. Mfg az elűző szldrában a tiszta és nem tiszta illatokról volt szó, most az emberi tisztaságról és tisztátalanságról beszél a Biblia, s, azokkal a bőr- és hasonló betegségekkel foglalkozik, melyek az embert és anyagot tisztátalanná változtatják. Ezek a tisztulási törvények ma mór nem aktuálisak, mivel főleg a Szentéllyel voltak kapcsolatosak. Először a szüléssel kapcsolatos tisztálkodási előírásokat közli a Biblia, majd a poklossággal, különböző bőrbajokkal, testi váladékokkal; emberi hulla érintésével foglalkozik, melyek mindegyike bizonyos procedúrákat követel, hogy az ember ismét tisztává váljék. Ezekről a törvényekről kétféle vélemény alakult ki. Egyesek szerint ezek tisztán higiénikus előírások, mások szerint tisztán vallásiak. Az igazság az, hogy a két vélemény nem zárja ki egymást. "Ha egy ember bőrén daganat, var vagy világos folt keletkezik és ez a poklosság sebévé válhatlk, akkor vigyék Áronhoz, a paphoz vagy egyik fiához a papok közül. Es a pap nézze meg a sebet a test bőrén, s ha a szőr a sebben átváltozott fehérré és a seb színe mélyebb a test bőrénél, a poklosság sebe az; a pap nézze meg és jelentse ki tisztátalannak." Ez nem azt jelenti, hogy a pap egyúttal orvos is lett volna, mert a pap csak azokat a betegségeket kontrollálta, melyek miatt a szenvedő nem mehetett be a Szentélybe, vagy mint tisztátalant, egy Ideig el kellett távolítani a táboron kívül. Más betegségekkel orvosok foglalkoztak, így például a Szentélyben urológus orvosok végeztek szolgálatot, mert a papok nagyrésze vesebajban szenvedett; ezt szolgálatuk alatt szerezték, mivel mezítláb jártak a Szentély hideg márványpadlóján. Ma már nem igen tudjuk megállapítani, miféle börbajt neveztek poklosságnak; kétségtelen, hogy nem leprát, mert a leprából nem lehet kigyógyulni, mfg a poklosságtól meg lehetett tisztulni. A Biblia szerint a poklosságot sokszor az ember büntetésül kapta egy időre. A "Dalműd szerint az árulkodás és rossz hírnév terjesztésének büntetése. A Mecorá szidra leírja, mi a pap és a beteg teendője, A pap a táboron kívül tartózkodó beteget vizsgálja, s ha megállapítja annak gyógyulását, akkor előírja, milyen áldozatot kell bemutatni, hogy — mint tisztult ember — a tábort ismét felkereshesse és ott tartózkodhassál?. Midőn már a táborba bemehetett, még hét napig sátrán kívül kellett tartózkodnia. Ezután a szidra a házon lévő poklosságról beszél, amit szintén a papnak kell megállapítani, s amelyet szintén meg kell tisztítani ahhoz, hogy ismét lakható legyen. Ezután a Biblia férfi és nő különböző beteges folyásáról beszél. ”Ald a beteget érinti, vagy azt a helyet, amelyen feküdt vagy ült, Ugyancsak tisztátalanná válik és köteles alaposan forrásvízben fürödni és ruházatát megmosni. B.D. JÓM HAACMAUT Jóm Háácmáut napját Immár huszonhatodszor ünnepeljük. Idén sokkal szerényebb keretek között mint eddig, mert azt a jomkipuri háború tragikus eseményei még beárnyékolják, Kétezerötszáznál több hősi halott emléke nem hagy nyugton bennünket; nem tudunk beletörődni a tudatba, hogy ez megtörténhetett, holott nem kellett volna megtörténnie. Valahogy azzal vádoljuk saját magunkat, hogy mindegyikünk felelős ezekért a súlyos áldozatokért. Nemcsak a kormány, vagy a hadvezetés a bűnös, hanem velük együtt mindnyájan megérdemeltük ezt a csapást. Jólétünkben, mint annyiszor történelmünk folyamin, elbizakodtunk. Nem akartunk arra gondolni, amit az ellenség természetesnek talált, hogy a legmegfelelőbb alkalmat ki kell használni; akkor kell támadni, amikor ml abban a hitben élünk, hogy magasabb hatalom véd bennünket. De ez a magasabb hatalom cserbenhagyott, mert mi is cserbenhagytuk Őt. Nem azon múlott, nemcsak azon múlott, hogy nem volt elég katonánk, ágyunk, tankunk és repülőnk, hanem azon, hogy nem volt köztünk egy Jesájás próféta, aki időben intett volna bennünket, hogy ne bízzuk el magunkat, gondoljunk arra amire nem gondoltunk, s ami erősen csökkentette volna a háborúban elkerülhetetlen veszteségek számát. • 1948 május 14.-én, péntek este kaptuk Budapesten a hírt, hogy Ben Gurion a telavivi, Rotschild fasori Diezengoff múzeumban kihirdette Izráel államának megalakulását. Hogy ez a hír milyen hatással volt rám, azt felesleges részletezni, hiszen nem én voltam az egyedüli, Akkoriban szombat délelőttönként a zsidó nöegylet tagjainak és a nagyközönségnek előadásokat tartottam, természetesen cionista szellemben. Ennek az életbevágó nagy eseménynek kihirdetésére készültem, azzal a szándékkal, hogy lelkes hallgatóimmal megérttessem, milyen jelentősége van ennek az eseménynek azoknál az idősebbeknél, akik véglgélték azt a kb. félévszázados küzdelmet, melynek eredménye a Jóm Háácmáut, Beszélni akartam a nagy látnokról, Herzlről, akinek jóslata megvalósult; aki világi karrierjét és családi életét feláldozva egy ideáért; melynek devizája az a rövid mondat volt; "Wenn Ihr wollt, lst es kein Msrchen -(Ha akarjátok, nem mese), A kétezeréves vágy addig mese volt. 9okan akarták megvalósítani, de nem sikerült nékik, mert nem elég erősen akarták és nem látták tisztán a helyzetet — és nem volt köztük egy Herzlhez hasonló egyéniség. Herzlt a legtöbben melankólikus álmodozónak hitték, de a valóságban komoly realista volt. Olvassuk csak el ma "Altneuland" című regényét és látni fogjuk, mennyire valóság lett mindaz, amit elképzelt. A Dreyfuss-ügy volt az, ami megindította benne azt a folyamatot, mely nem ismert akadályt, és csak abban látta a zsidókérdés megoldását, hogy elismert, önálló zsidó állam alakuljon. Erről és sok ezzel kapcsolatos dologról akartam akkor, szombat délelőtt beszélni, de alighogy belekezdtem, annyira elkapott az izgalom, hogy csak annyit bírtam nagynehezen kibökni: Megvalósult az álom... zsidó állam létesült... • Az álom megvalósult; de alighogy létezni kezdtünk, vérszomjas szomszédok támadtak ránk s mi úgyszólván alig fegyverezetten voltunk kénytelenek védekezni a sokszoros, jól felfegyverzett többséggel széniben. Hős harcosaink tudták, hogy nemcsak saját életükért küzdenek... Ha sikertelenek, akkor a valóság ismét álommá válik... Nem lankadtak s a szellem, mely bennük lángolt, nem gyengült. Csodamódon sikerült legyőzni a támadókat minden oldalon, és szflkreszabott határainkon tántorfthatatlanul megálltuk a helyünket. Rövid harciszünetek közben, állandó harcikészültségben, az ország épült gazdaságilag és szellemileg, szomszédaink örökké készenlétben voltak; mikor fojthatnak minket a tengerbe. A gyilkos szándékú támadásokat nem csak elhárítani sikerült; hanem az összecsapásokat a mi tertlletünröl az ellenség területére sikerült szorítani. Első sikereinket rideg parancsszó utasította vissza, mfg kellőképpen megerősödve, a hatnapos háború eredményeként; évekig megszállva tarthattunk zálogként olyan területeket; melyek ütőkártyaként szerepelhettek jövendő béketárgyalások esetén, hogy biztos, jól védhető "határokhoz juthassunk. De az oroszok uszítására a jól felfegyverzett ellenség olyankor támadott meg bennünket, mikor jől tudták, hogy fizikailag és szellemileg le vagyunk kötve. Ez a hibánknál fogva előre nem látott jomkipuri háború, annak első pár napja rettenetes áldozatokat követelt részünkről, mert aránylag kis létszámú szolgálatban lévő katonáink saját testükkel védekeztek és tartották majdnem mindenütt a vonalakat, míg sikerült embereinket öszszeszedni s ellentámadásba lendülni. Ez északon és délen egyaránt súlyos áldozatokkal járt. Katonailag győztünk, de politikailag veszítettünk, mert az ellenség hite a mi legyőzhetetlenségünkben megrendült, s az arabok, mint mindig, lokális sikereiket saját híveiknél jő propagandával alaposan kihasználták. Ehhez párosult az arabok olajembargója, mellyel a nyugati országokat zsarolták, hogy ellenünk legyenek. Olyan súlyos helyzetije kerültünk, hogy kénytelenek voltunk elfogadni a tűzszünetetekkor, mikor lehetőségünk kfhálkozott az ellenség végleges letörésére. A tűzszünet maga után vonta a kezdődő viszszavonulást, és ez olyan helyzetet teremtett, melynek kimenetele beláthatatlan. Ilyen a helyzet ma és nem tudjuk, ml lesz holnap. A sok siker és balsiker után állíthatjuk, hogy Izráel állama szilárdan áll és állni fog; hogy ez az égész zsidóság szempontjából mit jelent, azt ha máson nem, azon is tapasztalhatjuk, hogy az orosz alija folyik, erre pedig néhány éve gondolni sem mertünk. Minden ólé a zsidóság számára egy megmentett lelket jelent, és a T&lmud mondja, hogy minden megmentett lélek annyit jelent, mintha egy egész világ lett volna megmentve. Ezrnépünk hipervallásos rétege nagyon jól tudja. Mindamellett még ma Is azon vitatkoznak, hogy Jóm Háácmáut alkalmával a Hálél hálaimát áldással vagy áldás mellőzésével mondják-e! Állami létünk fennállása nem jelent elég csodát, hogy érdemesnek találják a Haléit áldással mondani! Talán ez is tetézte bűneinket, melyekért azokat a szörnyű áldozatokat kellett hozni. BREUER DÁVID AZ OLCSÓ UTAZÁS HÉT PILLÉRE: 1. HANYATT-HOMLOK HATÁROZNI -SORONKIVŰL SORAKOZNI -, (CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 2. IDEJÉBEN FELLÉPNI -ÉS SÜRGŐSEN BELÉPNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 3. BARÁTOKAT NYAGGATNI -• TANÁCSOKÉRT FAGGATNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 4. RÉMHÍREKEN DERÜLNI -SUSTORGÓKAT KERÜLNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 5. JÓELŐRE FIZETNI -UTOLJÁRA NEVETNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 6. HUNNIÁHOZ FORDULNI -PÁR SZÁZ DOLLÁRT SPÓROLNI -(CSAK ÚGY, MINT TAVALY!) 7. CSAK ÚGY, MINT TAVALY! HUIUHA HOUSE & TIMIVEL Hit 1592 Second Ave, New York Tel: RE 4-6900 A kurd gerillák (vagy „pechmergák”) már elfoglalták az egész határvidéket Irák és Török ország között. Ez egy köd- és hóboritotta hegycsoport, amelynek magános csúcsai 2500 méter magasságba nyúlnak fel. A kurdok itt otthon vannak. A határ mindkét oldalán. Mert ez a nép szétszóródott a térség összes állama — Irák. Irán. Törökország, Szíria, sőt a Szovjetunió között. 1920-ban. az első világháború győztesei feldarabolták az ottomán birodalmat Sevres-ben. és megteremtették Kurdisztánt. De a törökök felkelése mindent kérdésessé tett. És az 1923-as lausannei békeszerződésből kifelejtették a kurdokat. Most rajtuk volt a sor, hogy fellázadjanak. De elkéstek. Irákban, ahol 2 mii Hó kurd él (15 millió közül) 1961-től 1970-ig harcoltak a függetlenségükért. Azt hitték, hogy elérték nemzeti autonómiájukat. De most úgy érzik, hogy becsapták őket. A PUSKAPOR SZAGA Mint 1961-ben. ezúttal is a Musztafa Bázáráni húzta meg a vészharangot. Ez a 76 éves könyörtelen pátriárka, aki buggyos nadrágot és övében tőrt visel, semmit sem szeret úgy. mint a puskapor szagát. Mégis. 1970 márciusában elfogadta a Bagdad által felajánlott fegyverszünetet, amelynek négy éven belül az autonómiára kelett volna vezetnie. Jóhiszeműségük bizonyítékaként. az irákiak befogadtak öt kurdot a kormányba. A kurd miniszterek közül három már a hegyekben van, és ezeknek egyike, Mohammed Máchmud Abderráchmán. elmagyarázta a L'Ex-v press tudósítójának; — Az 1970 március 11 -i meg egyezést az egész kurd nép elfogadta. Nyelvünket tanítani kezdték az iskolákban, de az ország politikai életébőlv kizártak bennünket és Bagdad nem volt hajlandó megszervezni egy referendumot határaink kijelölésére.” A határok problémája voltaképpen az olaj problémája. A kurdok arra számítottak, hogy a referendum segítségével birtokukba vehetik Kirkuk városát és a környező olajmezőket. De Irák kormánya, amelyet az energikus Báát párt (az arab újjászületés szocialista pártja) dirigál, másként döntött. A referendumról négy éven keresztül vitatkoztak; 1974 március 11-én, a megegyezés lejáratának napján, a báátisták jóváhagyták ugyan a kurdok autonómiáját, de kizárólag a hegyvidékeken, és Kirkukot meg tartották maguknaik. Száddám Husszein, Irák hadügyminisztere, két hetes ultimátumot adott a kurdoknak a bagdadi döntés elfogadására. A casus belli: Kirkuk. VESZÉLYES VÁLLALKOZÁS Az öreg vezér felhívására a harcképes kurdok otthagyták a városokat és gyülekezni kezdtek a hegyvidéki bázisokon. Chamchanalban, Kirkuk mellett, többszáz fiatal kurd tüntetett a báátista prefektus ellen, leromboltak néhány középületet, közöttük egy kórházat is és elrabolták a kórház főorvosát. Egyidejűleg azonban a műveltebb kurdok figyelmeztették Bárázánit vállalkozásának veszélyeire. 1961-ben a kurdok könnyűszerrel uralhatták az uttalan hegyvidéket. Ma 2400 kilométer ut van a hegyekben és rajtuk Bagdad páncélos egységei. 1961-ben a Szovjetunió támogatta a kurdok lázadását. Manap ság a kommunisták a báátisták szövetségesei a bagdadi kormányban és Moszkva kiváltságos szövetségese Iráknak. New York központjában, a világ üzleti életének centrumában, pont a Broadway közepén van a ABBEY VICTORIA HOTEL 7th AVE. at 51 st ST. Telefon: Cl 6-9400 A magyar szívélyesség és előzékenység s az amerikai nagyvonalúság vezérli ezt a gyönyörű szállodát, fényes éttermét, a világ minden tészéről Amerikába étkező magyarok e központi találkozó helyét! KORDOK HÁBORÚJA 1961-től 1970-ig (a L’Ex press szerint), az izraeliek segítették a kurd lázadókat, akik hátulról támadták meg az arabokat és lekötötték az iráki hadsereget. Manap ság főleg a békéről tárgyalnak Jeruzsálemben. Ugyancsak 1961-ben, a perzsa sah. a könnyen átjárható határ túloldalán, a kurdok védelmezője volt. Manapság csak pénzügyi segélyre szorítkozik. Az ok: Irán bán is élnek kurdok, akiknek követeléseik vannak. A kurd értelmiségiek mindezt megmagyarázták az öreg vezérnek. De ellenvetéseik hatástalanok maradtak. Mindössze azt érték el, hogy delegációt küldhették Bagdadba. Időközben azonban Husszein hadügyminiszter négy hadosztálya küldött fel a kurdi hegyek köré és lehetséges, hogy mire e sorok megjelennek Bárázáni már is harcba szállt. Ta Ián az az álma .hogy fegyverrel kezében esik el. mint legendás utolsó Vezére annak a népnek, amely valaha eltorlaszolta az utat a rómaiak elől The American Fraternal Zionist Organization 136 East, 39th St., New York. N.Y. 10016. Field director: Lawrence Coleman Telefon: 725-1211 magyar hentes J.MERTL NEW YORK, 1508 Second Ave. (78-79 St. között) Tel.; RH 4-8292 Hazai szalámi és minden mas jo hazai ízii H I N T I S \ It L kapható. KOVÁCS UTAZÁSI IRODA Megbízható és pontos szakiroda. UTAZIK? UTAZZÉK VELÜNK BÁRHOVÁ A LEGJOBBAN ÉS LEGOLCSÓBBAN! REPÜLŐJEGYEK - HAJÓJÉGYEK - GROUP CSOPORTOK HOTEL PACKAGE-OK - CRUISE-OK IKKA-TUZEX KIHOZATALOK , KOVÁCS TRAVEL SERVICE 81-08 BROADWAY, ELMHURST, NEW YORK 11373 Telefon: 651-2494