Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)
1974-02-09 / 497. szám
12. oldal MENÓRA * 1974. február 9. HATTYÚK és FEGYENCEK Az egyik amerikai televíziós állomás néhány nappal ezeló'tt 60 perces műsort közvetített, amelynek tárgya a jelenlegi börtönrendszer és a szabadlábra helyezett fegyencek rehabilitálásának problémája volt. A témakör mindenképpen érdekes fegyencek és egykori fegyencek és nemfegyencek számára egyaránt. Az egyórás program megnyugtatott bennünket, nem-íegyenceket afelől, hogy a modern börtönökben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a fegyencek jól érezzék magukat, — Elmúltak piár azok az 1- dők, amikor a fegyencekkel rosszul bántak a börtönben — mondotta a kommentátor és ezzel a megjegyzéssel mindenképpen egyet kellett érteni. Ezután következett a rehabilitálás kérdése. Az egyik volt fegyencet mutatták, amint nem sokkal feltételes szabadlábra helyezése után Salt Lake Cityben ( Utah) egy mesterséges tóhoz látogat és a tóban úszkáló hattyúkat bámulja. A kamera először mutatta a volt fegyencet, azután a hattyúkra siklott s végül együtt láthattuk a volt fegyencet a hattyúkkal. — Milyen megható, milyen emberi! — mondotta megindul ts ágtól remegő' hangon a kommentátor és igaza volt. Magam is megkönnyeztem a látványt: valóban megindító volta fegyenc a hattyúkkal, ha érzelegni akarnék, azt is mondhatnám: a hattyúk szeretettel vették körül az egykori fegyencet. Amikor a kamera elfordult a megható genre-képtől, a kisérő-zene Lohengrin búcsúját (Isten veled, te hű madár...) játszotta nagyon halkan és leheletfinoman. ( Becsületszavamra !) Ezután egy másik fegyencet láthattunk, aki feltételes szabadlábra helyezése után, mielőtt beköltözött új lakásába, lakógyűlésen vett részt. A lakók örömmel üdvözölték az egykori fegyencet, akit egyébként előzőleg üzletrablás miatt vont ki a forgalomból egyidőre a bíróság. A fegyenc lelkesítő beszédet mondott az őt üdvözlő lakóknak, akik nem követtek el üzletrablást és ezért érdeklődve hallgatták új lakótársukat. Negyedórái beszéd után a volt fegyenc így szólt: — Mit is mondhatnék még? Tudják, mit . . . énekelni fogok — és a volt fegyenc elénekelt egy rövid dalt, amelyet a nem-fegyenc lakók dörgő tapssal jutalmaztak. S mindezek után úgy tűnik előttem, hogy néhány megjegyzést kell fűznünk ehhez a különben nagyon jól szerkesztett, érdekes és jellemző műsorszámhoz. Pszichológusok, pszichiáterek és szociológusok halandzsa-szerű érvelései között valamiképpen elsikkadtak már a maguktól értetődő tények. Mi, a nem-fegyencek, engedtük magunkat agyonbeszélni és már évek óta utat vesztettünk a szavak erdejében. Figyeljük csak meg: ha valakit köztörvényes bűncselekmény elkövetésében bűnösnek talál az esküdtszék és a bíróság elitéli, nyomban elkezdjük őt sajnálni és nyomban igyekszünk őt minden módon biztosítani arról: ne aggódjék, mert a börtönben jódolga lesz, eszünk ágában sincs, hogy börtönéletét terhessé tegyük. Elfeledkezünk arról, hogy a börtön célja: büntetés. Ne legyünk képmutatóak és ne engedjük magunkat körülhálózni egy hamis humanizmus jelszavaival. Az igazság az, hogy a börtönbüntetés megtorlás és egyúttal az is a célja, hogy a bűncselekményt elkövetett személy a jövőben ne akarjon visszakerülni a börtönbe, egyszerűen azért, mert a börtönélet kellemetlen. A börtönéletnek éppen ezért, kényelmetlennek és terhesnek kell lennie. Nem embertelennek, de terhesnek és kényelmetlennek. A fegyencek időnkénti ''követelései"nevetségesek. Annak a személynek, aki köztörvényes bűncselekményt követett el, semmi joga ahhoz, hogy kényelmes életet követeljen a börtönben. Ezenkívül: amikor elitéinek valakit gyilkosságért, vagy fegyveres rablásért, vagy másfajta főbenjáró bűncselekményért, nyomban elkezdó'dik a fecsegés a "társadalom felelősségéről". Nyomban elkezdjük bűnösnek érezni magunkat, mi, a társadalomnak azon tagjai, akik nem gyilkoltunk és nem raboltunk. Ez azonban mindenképpen káros és veszélyes; ne mentsük fel önmagunkban sem azokat, akik a civilizált társadalom törvényeit áthágták. Ebben az esetben könnyen megismétlik a bűncselekményt hiszen mindig akad majd szószólójuk, aki a " társadalom felelősségét" fogja emlegetni. Meggyőződésem, hogy akik szabadlábra kerültek, azoknak joguk van ahhoz, hogy új és a törvényeknek megfelelő életet kezdjenek. Indokolatlan azonban, hogy nyomban szabadlábra helyezésük után elkezdjük őket ünnepelni. Miért ünnepeljük ezeket az embereket? Azért, mert elkövettek egy köztörvényes bűncselekményt, büntetésüket, vagy annak egyrészét letoltötték és most ismét szabadok? Miért meghatóbb látvány az egykori fegyenc a hattyúk között, mint a hattyúknak az a szemlélője, aki nem bűnöző? Miért csinálunk a hattyúkat szemlélő egykori gyilkosból Lohengrint, aki egyenesen & Grálból érkezett közénk? Nem, hölgyeim és uraim, a hattyúkat szemlélő egykori fegyenc nem a Grálból, hanem Utah állam fegyintézetéből érkezett közénk — habár kételkedem abban, hogy a Grál lovagjainak olyan kényelmes életük volt, mint ahogyan a modern börtönök fegyencei élnek. Miért kell a feltételesen szabadlábra helyezett fegyenc lelkesítő beszédét végighallgatnunk? Miért vagyunk könynyekig meghatva attól, hogy még énekel is számunkra? Azt hiszem, a tárgyilagos megfontolás alapján a szabadlábra helyezett fegyenccel kapcsolatban a következő magatartás lenne indokolt: — Uram, maga bűncselekményt követett el, ezért elítélték és most törvényesen szabadlábra került. Eddig rendben van a dolog. Ha úgy viselkedik, mint a társadalom tagjainak többsége — akik nem gyilkolnak és rabolnak — szívesen látjuk. Nem szívesebben mint azokat, akik nem követtek el bűncselekményt. Ne szégyeljük kimondani: az egykori bűnözőket, közvetlenül büntetésük letöltése után gyanakvással kell fogadnunk. Ezeknek az embereknek bizonyítaniok kell, hogy a jövőben képesek szabadon élni a szabad, civilizált társadalomban. S ehhez nem elég a hattyúkat bámulni és a dalolás sem elegendő. S végezetül: ne érezzük magunkat felelősnek azért, mert egyesek köztörvényes bűncselekményt követnek el. A felelősség az övék, nem a miénk. Igyekeznünk kell bűnözésük társadalmi és egyéb okait felderíteni s ha szükséges, jogrendszerünkön változtatni — semmi oka azonban annak, hogy mi, a nem-bűnözők verjük bűnbánattal mellünket a bűnözőkért. Valahányszor azzal vádolnak engem, a társadalom nembűnöző tagját, hogy felelős vagyok az elkövetett gyilkosságokért és rablásokért, mindig bírósági tárgyalóteremben érzem magam s úgy gondolom, ilyenkor fel kellene állnom a vádlottak padjáról és ezeket kellene mondanom: — Your Honour, esküdt hölgyeim és uraim: ártatlan vagyok. Ártatlan vagyok abban, hogy mások gyilkolnak és rabolnak. Ártatlan vagyok abban, hogy magam is szeretem bámulni a hattyúkat, habár előzőleg nem követtem e bűncselekményt. Irgalmas ítéletet kérek, legyenek tekintettel személyi körülményeimre, elsősorban arra, hogy még nem gyilkoltam és Uzletrablást sem követtem el. Itt állok, a társadalom egyszerű, átlagos tagja, akit nem üdvözölnek lakógyűlésen, mert hiszen még semmiben sem tűnt ki — még köztörvényes bűncselekményt sem követett el. Tudom, hogy soha senki nem fog ünnepelni, mert hiszen nem voltam és nem vagyok fegyenc. Senki sem akar " megérteni" és senki sem akar "rehabilitálni". Itt állok, másként nem tehetek, egyszerű, fantáziátlan ember, aki gyilkosság és rablásmentes, szürke életet él. (Az igazságszolgáltatás jelenlegi elveit tekintve azonban egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy felmentenek. E- gyetlen vigasztalásom viszont, hogy ha elitéinek, a börtönben színes televíziós készülékem lesz és hetekint háromszor steaket fogok enni. Büntetésem kitöltése után pedig énekelni fogok egy lakógyűlésen.)- thym -Kognrak ^ *.b és egyéb szamáreágok Megígértem magamnak, hogy a jövőben hallgatok négylábú barátaim felöl, mert, ugye, nem mindenkinek van kutyája—macskája, egere, sündisznója vagy hörcsöge, így nyilván únja az “állattani” történeteket. De egyrészt napok óta harsányan derül népes családom az eseményeken, másrészt — igazán csak ürügyként akarom felhasználni az ebhistóriát, és tulajdonképpen egy ember az, akiről mesélni szeretnék. Tudni kell, hogy a fiamnak saját, különbejáratú kutyája van; hatalmas, bozontos, félemesfejű .de szelíd tekintetű farkaskutya, aki gazdájával megosztja a diákélet minden búját-baját. Elkíséri az előadásokra, s ha a fiam hónapszám csatangol valahol a hegyek között, a szelídlelkű szörnyeteg a “partner”, aki hűségesen követi őt hegyen-völgyön át. Természetesen, most is együtt laknak, vidéken, ahová a fiam tanulni költözött. A napokban a fiam hazatelefonált. Elpanaszolta, hogy váratlan költségei vannak: a kutyája többször elkódorgott, a sintér elfogta, és persze, ki kellett váltani. Aztán tegnap ismét telefonált. Eleinte alig értettem, mit mondi mert egészen torz volt a hangja; csak arra nem tudtam rájönni, hogy a felháborodástól csuklik-e, vagy a kuncogástól érthetetlen a beszámoló.Aztán kitört belőle a nagy vidámság, a boldog, felszabadult kacagás, mint aki váratlanul talált valami gyönyörűt, és ömlött, ömlött belőle a szó... Ez történt. A kutya — jól érezte magát a sintérnél. Mióta utoljára kiváltották, önállósította magát és rendszeresen, A jó rosszról naponta megjelenik a sintér telepe előtt; szépen, illedelmesen leül és várja, hogy beeresszék. Nem kell soká várnia. A sintér udvariasan köszönti, megvakarja a fületövét, betessékeli a félelmetes telepre, aztán — aztán telefonál a fiamnak, hogy jöjjön ő is, mert ő is szívesen látott vendég, s egy kupica beszélgetés után vigye haza a kutyáját. Pénzt nem fogad el, mert hiszen nem fogta el az ebet, hanem az maga jelentkezett rapportra. Ez eb-históriának szép. De nem ez fogott meg. Hanem a sintér. Ez -r- joggal — a leglenézettebb foglalkozások egyike. Sintérnek csők az megy, aki valamilyen okból úgy érzi, hogy a kóbor állatok az ő ellenségei és el kell azokat pusztítani. És el is tudja pusztítani őket. A sintér egyenrangú a hóhérral; hátborzongató szakma, kell hozzá valamennyi alapvető, a lélek mélyéről könnyen előásható kegyetlenség, dgy érzem, sintér barátja csak egy másik sintér lehet, mint ahogy a hóhér is társadalmon kívül él és csak másik hóhérral barátkozhat. De itt van egy ember, akiben több szeretet és gyengédség gyűlt össze, mint ami a foglalkozásával jár. Ez az ember a halállal kellene dolgozzék és ugyanakkor az életet igenli. És ebből a pszichikai összeütközésből nem egy idegroncs került ki, hanem egy olyan melegszívű ember, aki inkább megváltoztatja munkája szabályait, semhogy ellentétbe kerüljön lelkialkatával. A foglalkozás tétele adva van: kóbor kutyának nem szabad lennie. Ezt elismeri. De ő nem vadászik orvul és vérengző kedvvel az ebekre és nem irtja őket. Más megoldást talált. Ismeri a város minden kutyáját. Ha elcsatangolt ebet fog, hazaviszi a gazdájához: legyen a jószág ott, ahová tartozik. Csak akkor viszi a telepére, ha a gazda nincs otthon (elvégre is nem kóborolhat az eb; ezt tiltja a szabály.) De ekkor felhívja a tulajdonost telefonon és megnyugtatja: itt van a kicsike, nem kell aggódni, tessék szépen érte jönni... koszt, szállás, bajlódás... és benyújtja a számlát. (Persze, csak akkor, ha az eb nem maga megy vendégségbe hozzá. Ez más eset. Biztos vagyok abban, hogy ha a nagy barátkozás így folytatódik, egyszer a sintér is megáll a fiam háza előtt és bekopog: Itt vagyok, eljöttem viszonozni a látogatást.) Igazán nem tudom, nevessek-e a többiekkel, vagy csodálkozzam az emberi nagyság felett, ami ilyen kis semmi területen is meg tud nyilatkozni. Megható és példamutató, ahogy nagy emberi konfliktusok helyett egyszerű, kézenfekvő megoldásokkal teszi nyugalmasabbá,szebbé az életét, tudva, hogy nem okoz maga körül bánatot — pedig a-foglalkozásával éppen ez járna —, hanem olyan fontos és szelíd, megnyugvást nyújtó tagja a társadalomnak, mint a rendőr, aki fontosnak tartja, hogy a kisgyermeket átvezesse az utcán, vagy a buszvezető, aki rokantat vagy vakot segít leszállni. Bár én is nevettem a történeten, mégis — elérzékenyUltem. (Ey—e) MÉRSÉKELT ÁRÚ UTAZÁSOK EURÓPÁBAN BÁRHOVÁ * BUDAPESTRE * BÉCSBE BUDAPESTRŐL MONTREÁLBA Repüljön Miamiba * Mexikóba * a Nyugatindiai Szigetek bármelyikére üdülésre — Olcsó package deal-ek. Utazásnál ne legyen gondja semmire. Útlevelét, vízumát, hotelfoglalását, autórezerválását gyorsan elintézem. IKRA * TUZEX * LEI KÜLDÉSEK GYORS ÉS PONTOS INTÉZÉSE Forduljon bizalommal: on.FON SÁNDOR irodájához 4455 DUPUIS AVE., ROOM 2, MONTREAL. — TEL.: 733-3087 Magyarországi válóperek és bármilyen jogi ügyek, hagyatéki ügyek intézése. Tanácsadás kanadai ügyekben is. GYÓGYSZERKÜLDÉS Kitűnő konyha, magyar és európai ételkülonlegességek C0FFEEMILL Restaurant 2046 MOUNTAIN ST., Montreal Tel.: 288-3546 Minden szombaton maceszgombócleves és sólet füstölt marhaszeggyel. MISIÉT ALBUMOK, BERÁKOS KÖNYVEK, KATALÓGUSOK Nagy választék * Vétel * Eladás ÚTcím: 4$29 PARK AVE. Új tel.: 843-7213 Új vezetés alatt a Canadian-European Pastry & Delicatessen 5205 SHERBROOKE ST. W. (Marlove sarok) Telefon: 48 1 -9044 A régi minőségben kapható: leveles túrós delkli; diós és mákos beigli; mindenféle cukrászsütemény; sós és édes teasütemény; saját készítésű sajtos és sonkás rollnik; továbbá az újonnan bevezetett bel- és külföldi CSEMEGEÁRI K, FELVÁGOTTAK, SAJTOK. PARTIKRA RENDELÉSEKET FELVESZÜNK ÚJ TULAJDONOSOK: . , kr~tir\ ' Á/-I LANTOS LÁSZLÓ es ÁGI MAN TO C LL FOR WALL-TO-WALL OTTO ZINNER CARPET Inc. 9485 CHARLES DE LA TOUR (L'Acadie Blvd. közelében) ........... Megnagyobbított raktáramban és showroomomban $ mindenféle SZŐNYEG állandóan a legnagyobb választékban, a legjutányosabban szerezhető be. Telefon: 384-0363 és 384-0364 tisztítás, mosás, mústoppolás, festés, javítás, ALAKÍTÁS női és férfi ruhákon PICK UP DEL'IVERY unbeam Valet service 5485 VICTORIA AVE., Tel.: RE7-031 7 I1 I I I I I I I I I I I Kitűnő magyar cukrászsütemények, leveles túrós, rétes, diósmákos beigli, teasütemény. Magyar hentesárú különlegességek — Külföldi és belföldi csemegék — Jam-ek. konzervek — Grocery árúk - Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. OELLY BAKERY Inc. 5495 VICTORIA AVE (Dupuis & St. Kevin közt) Telefon: 733-2614 Tulajdonosok: BURGER JÓZSEF és ERIKA Nyitva mindennap, vasárnap is, reggel 6-tól este 11-ig. ÄJS3K3S30SSS3SJS1S3S3S3SJS3S3SJt3S38SOSXJSSSJSN3SSÖS3S3SJSJSSS3S3SJS3SJS3SJS3SJS3CJSJSJSJSjr ÁGYNEMŰ, FÉRFI- és NŐI FEHÉRNEMŰ, PEHELYPAPLAN MÉRETRE ÉS MINDEN SZÍNBEN. TOLLPÁRNÁK IS, KAPHATOK. RÉGI, KOPOTT PAPLANOK ÁTHÚZÁSÁT IS VÁLLALOM MRS. AKNAI j 5615 BEAUCOURT, Apt. 4. - Telefon: 738-2541 g Ha a Laurentian Blvd.-on Chomedy felé megy vagy onnan jón AZ EGYETLEN MAGYAR GARAGE \f\W\S SService Station Vvw VV 2595 LAURENTIAN BLVD. Tel.: 3 36 — 3344 (Bois Francé sarkán) SPECIALISTA EURÓPAI és AMERIKAI KOCSIKON Tune up * Fék munka * Elektromos javítások * Hó eltakarítás * Vontatás Tulajdonos: BALOGH LAJOS HA MŰVÉSZI FÉNYKÉPÉT AKAR ESKÜVŐRŐL * BARMICVÓRÓL * ELJEGYZE*SRŐL ARANY- VAGY EZÜSTLAKODALOMRÓL VAGY BÁRMELY MÁS ALKALOMRÓL CARMEL PHOTO STÚDIÓT MR. EGYEST 5773 WESTMINSTER AVE., MONTREAL Telefon: 48 1-3150 A Hungarian’ Jewish Memorial Synagogue állandó' fotóművésze. GT BP SERVICE STATION j (azelőtt Darlington - Bates BP Service Station) * . » a r».. 733-0775 205 BfllöS Rd. 733-2I6I Mindennemű mechanikai és elektromos munka. Automata sebességváltók garanciális javítása. Tune up * Olajcsere * Zsiro/.ás * Towing service "TIRES SALE” Magyar autósoknak és taxisoknak nagy árengedmény VAITZNER TIBOR és Tulajdonosai: gpQg£ QYflRQY zxxrr bourret PASTRY & DELICATESSEN 5771 VICTORIA AVE. 733-8162 * Finom külföldi és kanadai csemegeárúk és sajtok. * Az ismert legfinomabb magyar hentesáruk. * Magyar és európai cukrászsütemények. * Külföldi espresso kávé, kakaó, konzerv. * Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemény. SZABAD PARKOLÁS
