Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)
1974-02-16 / 498. szám
MEN □ RP ,Hr.August J.Molnar P.O.Box lo34 New Brunswick, New Jersey o8<9<»? class mail 0. ^ registration No. 1373 AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA XIII. évf. 498. szám Ara: 30 cent FARKAS IMRE: IRIA UTÓN Az izraeli hadsereg harminc mérföldnyi távolságra van Damaszkusztól. A szfriaiak mégsem hajlandók a haderők elválasztásáról szóló egyezményt megkötni. Fejszál király a legmesszebbmenően támogatja a szovjet befolyás alatt álló szíriaiak huzavonáját. A szíriaiak a 120 izráeli hadifogoly listájának átadását nem egyszer megtagadták. Damaszkusz kétségtelenül egyéni utakon jár. Erről értekezik többek közt a “Newsweek’* is. Még Moszkva nyomására sem hajlandó Háfez Ászád elnök politikai irányvonalán változtatni. Minduntalan fellebbennek a békeléggömbök. Kissinger “mérsékelten optimista” a szír helyzettel kapcsolatosan. A “Pravda” intelme félreérthetetlen: “Szíria makacssága lényegében Izráelt segíti, az izráeliek így igyekeznek gyengíteni az arab egységet.” A kifelé teljesen logikátlan politikai irányvonalnak megvan a maga belső logikája. Ez a szíriaiak nemzeti történetével és mai helyzetükkel függ össze. A tények ismerete közelebb visz ennek az irracionális politikai irányzatnak a megértéséhez amely mindennek mondható, csak rugalmasnak nem. Köztudott, hogy a haderők szétválasztása csak az első lépést jelenti a genfi béketárgyalások megnyitása felé. A Szíriái elnököt belső zilált helyzete készteti arra, hogy óvakodjék minden elhamarkodott döntéstől. Ezen nem változtat a “Pravda” leckéztető cikke sem. Legkevésbé akar Ászád Kissinger kedvében járni. A szíriai elnök ragaszkodik a hatalomhoz. Az ország függetlenségét 1946-ban nyerte el. Ezalatt 11 államcsíny volt. Ászád arra törekszik, hogy uralmát konszolidálja és a Bááth párton belül tömegbázist teremtsen magának. Másik törekvése a tábornoki kar támogatásának a megnyerése. A moszlim vallású Ászád elnök a félig titkos alawit szektához tartozik. Észak-Szfria volt hegyílakóiból kerülnek ki az államgépezet és a hadsereg vezetői. A többi törzsek rossz szemmel nézik e kis szekta privilegizált helyzetét, a nekik juttatott kedvezményeket. Tavaly júliusban a tisztek egy csoportja elhatározta Ászád meggyilkolását. Az összeesküvést idejében leleplezték és az összeesküvők közül Ászád fivére negyvenkettőt kivégeztetett. Nem csoda, ha a belső politikai torzsalkodás hevében a néhányezer lélekszámot kitevő zsidóságot okolják a belső bajok előidézésével, bár a szíriai zsidóság helyzete roszszabb, mint náci Németországban volt. Gettóéletet élnek a szó szoros értelmében, anélkül, hogy a külvilággal, vagy Izráellel bármilyen kapcsolatot tartanának fenn. Jellemző, hogy a damaszkuszi főrabbi levelet írt az egyik torontói zsidónak, aki évekkel ezelőtt meghalt. A halálozás tényét a torontói zsidóság képviselői nem közölték a rabbival, mert nem szeretnék elveszíteni az egyetlen, Szíriával összekötő kapcsot. A jomkipuri háborúig Ászád elnök pozitív eredményeket tudott felmutatni. Az ország gazdasági fejlődése számottevő volt. Szovjet segítséggel az Eufrátesz folyón nagy duzzasztó épült. A háború katasztrofális kárt idézett elő a nemzetgazdaságban. Hogy a gazdasági szektort erősítse, az elnöknek csökkentenie kell a hadikiadásokat. Mindezt abban a Szíriában kell megvalósítani, ahol a tíz éven felüli lakosság háromnegyed része még ma is írástudatlan. Az agyagkunyhókban élő falusiak ma is varázsszerrel és ráolvasással próbálják távoltartani a betegséget. De ezek a problémák mind eltörpülnek, amikor Izráelről, a fő ellenségről van szó. ,A palesztiniai menekültek kérdésében — a sorozatos katonai kudarcok ellenére—csak katonai megoldásra tudnak gondolni. Maga a külügyminiszter is ellenzi a gyűlölt izráeliekkel való közvetlen tárgyalást. Ászád nehezen képes a fanc-izmus emelte korlátot széttörni. Nem elég erős ahhoz, hogy — az egyiptomi példán okulva — magához ragadná a kezdeményezést. A legújabb jelentések szerint, Washington állítólag birtokában van már ^ hadifoglyok listájának, es a haderők szétválasztásáról való tárgyalások megindulása rövidesen varhato. A kerdessej kapcsolatosan nyilatkozott Golda MéirtNem lehet szó a Golánfenisík feladásáról ^ jomkipuri háborúban S2,erzett területekre azonban Izr|ei nem tart igényt. AJÁNDÉK Napjainkban egyre nehezebb az őrület és butaság határmesgyéin imbolygó világpolitikáról nem szatírát írni.Minden esemény újabb adalék a véget nem érő emberi ostobaság és gonoszság történetéhez. Ezúttal Szaudi-Arábia kegyes királyáról van szó, aki extravagáns ajándékozó kedvében a francia külügyminisztert kísérő újságíróknak egy kis selyemkosárkával kedveskedett. A kosárból előbukkant a keleti bölcsesség foglalata: “Cion bölcseinek jegyzőkönyve” és egy heterogén írásokból válogatott antiszemita antológia. Jellemző Fejszál király humorérzékére,' hogy az 1972-ben kiadott antológia a világnézet két ellentétes pólusán álló Hitlertől és Herzltől közöl cikket, valamint idézeteket a Talmudból. Hogy mennyire vérszegény a király fegyvertára arra jellemző, hogy az antiszemitizmus terén újat mondani nem tud és kénytelen a feledés homályából előkotorni a poros Jegyzőkönyvet, mely az ezeréves Reichban a "MeinKampf "mellett a legfőbb ideológiai műnek számított. Ez a cári rendőrség által megrendelt antiszemita fércmunka volt hivatott leleplezni a világ zsidóságának összeesküvését a keresztény világ ellen. A moszlim királyt mintha ennek az antiszemita förmedvénynek a lidércnyomása üldözné, hogy ismét érdemesnek tartja ezt a szemetet a kultúrvilág szemébe vágni. Kár lenne az antiszemita Jegyzőkönyvről és az antológiáról szárnyaló filozófiai értékelést írni. Különben is a jegyzőkönyv elé egy arab tudós, bizonyos Fájez Ajjaz írt bevezetőt. Fennkölt stílusban az arab-keresztény egyesülést sürgeti az emberi faj védelme érdekében. Fejszál kegyes ajándéka annak tanúsága, hogy még a határok rendezése sem lenne képes kiölni a zsidó ellenszenvet az arabok gondolatvilágából. Szemita arab testvéreink szerint, az anticionizmus és az antiszemitizmus két különböző irányzat. Szerintünk, egy és ugyanannak a gyűlölködő gonoszságnak az erköl^^-foiitikai vetülj.,, mint mondjak — nem' ^vannak az izraeliektől mást, csak az Európából bevándorolt zsidók visszatérését volt hazájukba. " Hol van az a haza már ?" — kérdezhetnénk a költővel, ahová Auschwltz után három évtizeddel vissza akarnak bennünket telepíteni az arab hitierek. A király kegyes ajándékozásáról a "Le Monde" című francia napilap rántotta le a leplet. Egész Franciaországban az egyedüli lap volt, mely közölte a tényeket. A francia sajtó lakájszerepe abból is kiviláglik, hogy a külügyminisztérium utasítását követve, nem tartotta érdemesnek beszámolni az eseményről, nehogy rossz pontot szerezzen az araboknál. Mert az arabok könnyen megbüntetik a renitens ellenállókat, különösen a gyáván behódoló szellemi embereket. És mért legyen nagyobb az újságíró kurázsija, mikor királyok és államfők behódolnak az olajjal zsarolóknak. Ha a király enyhén szólva bizarr ajándékozását el is hallgatta a sajtó, annál nagyobb hanggal, mondhatni kárörömmel számolt be Eric Rouleaunak, az egyiptomi származású, kitűnő tollú zsi-r dó újságírónak — az Izráel-ellenes támadások hangadójának — vizumkérelmi kudarcáról. Mert a húszadik század együttélési szabályainak fittyet hányó Szaudi-Arábia királya szuverénen megszabja, hogy ki fia-borja léphet feudális világa zárt falai közé, ahol még most is dívik a babona, ahol rövid szoknyát hordani tilos, de a király ágyastársainak se szeri, se száma. Mikor a "Le Monde " értesült Rouleau vízumkérelmének a visszautasításáról, helyette a zsidó Nicole Berpheim újságírónőt jelölte, de a szaudiaiakőtsem tartották érdemesnek a bebocsátásra. Másik négy zsidó újságíró opportunizmusában odáig süllyedt, hogy zsidó származását letagadva, hamis születési bizonyítvánnyal bejutott Fejszál birodalmába. V alljuk be, ehhez jó adag ma•lt szükzochista önk' ség. ese^./vvy;,; v mmen“álva, óhatat’.ar al ri idők jutnak az e.'3Zembe# Akkor kellett igazolni a születési körülményeket. F,Qiyt a papírok utáni vadászat, ik, keiiett szerezni a dédszülők okmányaltj stb. A^cinizmus |s apolltlkai zsarolás ^mitse^ változott< Csak egy uj, eled dlg Ismeret_ len, de nagyhorde ;re]ü t|nyez8 került felszínre. az olaj> Ha nem Izráeli ,öl lenne gzó> bizonyos karör,^^ regisztrálnám en^ lg az esem|_ nyékét. Hogy Ida jutott a vi_ lag, abban nem kljJ szerepet játszott az ald:3Üan emlékű Dulles.^aki a golfoz6 Eisen_ hower jóváhagyj 5s|val jóyáte_ heteden baklöye seket követett el Tálán a dudé slmegszlgye_ níto politikára Vála3zQl az a Franciaország, amel yala_ mikor a szabad gzellemhazá_ ja volt.ma vis zontföellenzö_ je az Izraeli p olitikának. K1 kételkedik abbt ,n hogyPompl_ dou nem folytat l6jaadeGaulle által kezdeme nyezett Izráel_ ellenes polítik. |nak? M|g ne_ heztelni sem 1 ehet afrancl|k_ ll&X » "«'vere.ket ciajert adjak < ^ A nagyhatal_ mák sem m ondhatnak le a e^rela<?5 áldásos Uzleleteről. Mié: ft csele£edne £ JTI "Ír ídas^1 ba*kkal küzdő Anglia éa Franclaor_ szag? Elnyűtt iga zs| kkal hoza_ kódunk elő. F?ol 8anabl_ zonyítvanyunl {at akarjuk magyarázni, megrögzött . nem kiflönbö zlk a Hitlerétől. Gazdasági e szközökkel nehéz elerni azt, a- mi katonal er8vel politikai e megvalÖsfth: GROMIKO WASHINGTONI LATOGATASA Andrei Gromiko szovjet külügyminiszter legutóbbi washingtoni látogatásának elsőrendű célja alighanem az volt, hogy biztosítsa az amerikai adminisztrációt arról, hogy Brezsnyev és az ő kubai útja nem jelentett semmiféle Amerika-ellenes provokációt. ( A szovjet külügyminiszter egyenesen Kubából repült Amerikába.) A szovjet külügyminiszter tudatában van annak, hogy az amerikaiak még jól emlékeznek a kubai rakéta-válságra és éppen ezért nyugtalanul figyelték Brezsnyev kubai útját. Más szavakkal: Gromiko nyilvánvalóan igyekezett meggyőzni Nixon elnököt és Kissinger külügyminisztert afelől, hogy a kubai látogatás nincs hatással a "détente" politikájára. Kissinger és Gromiko egyaránt azt állította, hogy nem került szóba Amerika és Kuba esetleges diplomáciai kapcsolatának lehetősége. A valószínűség azonban az, hogy a két külügyminiszter egyelőre nem tartotta időszerűnek ennek a problémának a közlését a nyilvánossággal. A kubai nemzetgazdaság állandó deficitje évek óta naponta átlagosan 1-1.5 millió dollárjába kerül a Szovjetuniónak. Nyilvánvaló, hogy Moszkva szivesen látná az amerikai szállítási tilalom megszűntét Kuba számára, mert ebben az esetben a Castronak nyújtott jet támogatást csökkenteni lehetne. __ tban kivit) azonban meg számos kérdés megtárgyalására került a sor nyilvánvalóan az amerikai és a szovjet külügyminiszter között. Az egyik a Közeleket volt. A Kremlin jelentős aggodalommal szemlélte Kissinger közelkeleti diplomáciáját, amely önálló erőfeszítés volt, kívül esett a genfi békekonferencia hatáskörén. Moszkva számára különösen nyugtalanító, hogy a sikeres kissingeri diplomácia egyik eredménye: Szádát, egyiptomi elnök, engedékenyebbnek mutatkozik Amerika iránt és szemmelláthatóan tgyekszik minél távolabb kerülni a szovjet befolyástól. Gromiko nyilvánvalóan azt szeretné, ha a következő tárgyalási fázis —Szíria bevonásával — a genfi békekonferencia hatáskörén belül történnék. Ennek híján ugyanis a Szovjetunió közelkeleti békéltető és egyensúlyozó szerepe mindinkább periférikussá válik. A szovjet külügyminiszter látogatásának harmadik célja nyilvánvalóan annak a tisztázása volt, miért ellenzi az amerikai kongresszus a "most favored nation"külkereskedelmi megadását a Szovjetunió számára? Az amerikai képviselőház erre csak abban az esetben hajlandó, ha Moszkva teljesen szabaddá teszi a szovjet zsidók kivándorlását. A javaslat most a szenátus előtt van és szinte teljesen bizonyos, hogy a szenátorok álláspontja ugyanez lesz. Nagyon kevés kétség lehet afelől, hogy Gromikoval közölték Washingtonban: a szovjet zsidók akadálytalan kivándorlási lehetősége olyan sarkalatos pont, amely nélkül az amerikai kongresszus nem lesz hajlandó hozzájárulni a " most favored nation"külkereskedelmi kategória megadásához a Szovjetunió számára. Most még nem tudhatjuk, hogy milyen pozitív eredményei voltak a Gromiko-látogatásnak, amely után Nixon moszkvai látogatása következik majd. Valószínű, hogyaKremlin kénytelen lesz teljesen szabaddá tenni a szovjet zsidók kivándorlását különös tekintettel arra, hogy a kivándorolni akarók ottmaradása semmi előnyt nem jelent a Szovjetunió számára. Valószínű, hogy Moszkva nyomást fog gyakorolni Szíriára annak érdekeben, hogy a fegyverszüneti egyezmény jöjjön léire Izráel és Szíria között. A Nixon-adminisztráció jelenleg nem sok hajlandóságot mutat a Kubával való kapcsolatok normál’ lására, Fidel Castro — érthető módon — sokkal sürgősebbnek tartja ezt. A Gromiko-féle washingtoni látogatás öszszegezése körülbelül ez lehetne: a Kremlin megpróbálja negatív külpolitikai szerepét pozitívvá változtatni s hogy erre kényszerül Amerikával kapcsolatban, évtizedek óta először, ez kétségtelenül a kissinger! külpolitika sikerének igazolása. Szuez, reflektorfényben A közelkeleti fegyverszünet fejleményei ismét a reflektorfénybe állították a Szuezi csatornát. Szádát, egyiptomi elnök kijelentette: lehetőség van arra, hogy "hat hónap múlva megnyitják. Néhány jel viszont arra mutat, hogy az ígéretnek a teljesítése esetleg késhet — politikai megfontolások miatt. Az amerikai külügyminisztérium külpolitikai helyzetelemzői szerint az egyiptomi kormányt nyugtalanítja a többi arab ország álláspontja, amelynek lényege a következő: Egyiptom külön egyezménye Izráellel a csapatok kölcsönös visszavonásáról voltaképpen különbékét jelent Izráel és E- gyiptom között és "magára hagyja" Jordániát és Szíriát. Az amerikai helyzetelemzők szerint éppen ezért lehetséges, hogy Egyiptom csak abban az esetben fog hozzá a Szuezi csatorna megnyitásának előkészítő munkálataihoz, ha ugyanolyan kölcsönös csapatvisszavonási egyezmény jött létre Izráel és Szíria között, mint amilyet Kissinger amerikai külügyminiszter közvetítésével — Izráel és Egyiptom kötött. Ennek ellenére, az egyiptomi kormány húsz országot kért meg, küldje el megbízottait a Szuezi csatorna megnyitásával kapcsolatos következő kérdések megtárgyalására: Miképpen lehetne pontos felmérést készíteni a fel nem robbant tüzérségi lövedékek, aknák és más robbanóanyagok helyzetéről és mennyiségéről a csatorna két partján és magában a csatornában? Miképpen lehetne a csatornából az ott rekedt hajó és egyéb roncsokat eltávolítani? Miképpen lehetne a csatornából eltávolítani az 1967 óta ott felgyülemlett iszapos hordalékot? Ennek híján elképzelhetetlen, hogy a csatornában ismét 60.000 - 70.000 tonnás hajók tudjanak közlekedni. A meghivott húsz ország között van az Egyesült Államok is. Az egyiptomiak mindezeket a munkálatokat a hajózásban érdekelt országokkal akarják elvégeztetni. Szádát állítólag ( folytatás a 10. oldalon ) GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól porig sújtva és soha el nem múló sebbel szívünkben jelentjük, hogy dr.EGRI SÁNDOR (Eger-Budapest- Antwerpen) nincs többé. A nagysikerű, ügyjelei által körülrajongott ügyvédet, a Pesti Izraelita Hitközség és a Chevra Kadisa elnökségi tagját, minden zsidó jótékonyság lelkes segítőjét, a példamutató férjet, apát, nagyapát, dédapát hivatása teljesítése közben tragikus erőszak ölte meg. Temetése február 10.-en volt, Antwerpenoen Emlékét, sokszáz barátjával együtt, életünk végéig őrizzük. Felesége, ERZSÉBET Fia, EGRI GYÖRGY Menye, YVONNE Unokái, GÁBOR, ANDRÁS és JUDY dédunokája, PÁL
