Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)
1974-06-29 / 517. szám
1974. junius 29. * MENORA 3. oldal NYÁRELŐ MAGYARORSZÁGON Melege van a dolgozónak. Egyrészt, mert beköszöntött a korai hőség, másrészt, mert elkezdődött az országos méretű munkaverseny a felszabadulás jövőévi, méltó megünneplésére. Közben azonban történt egy és más, például a márciusvégi nagy politikai őrségváltás, amely felől a párt Igyekszik megnyugtatni az aggódó dolgozót: marad minden a régiben, csak még jobb lesz, ezért volt szllkség bizonyos Intézkedésekre. Például arra, hogy elmozdítsák a liberalizmusáról ismert Aczél Györgyöt a kulturális Ügyek éléről, menesszék az ugyancsak józan kom- ■ munlsta hírében álló gazdasági vezetőt, Nyers Rezsőt, és helyükbe a párt balszárnyának exponenseit ültessék kulcspozíciókba. A jólértesültek viszont úgy tudják, hogy a személyi változások Is a gazdaságpolitika megszigorítása mögött Moszkvát kell keresni, ahol megsokallták Kádár gulyás-kommunizmusát, azt, hogy a külpolitikai síkon való engedelmességért cserébe a magyarok lassan már annyira sajátosan építették a szocializmust, hogy messziről nézve kapitalizmusnak tűnt. Kétségtelen, hogy március óta számos, külsőre alig feltűnő, mégis olyan változásra került sor, elsősorban gazdasági téren, amely a tervgazdálkodás megszigorítására, a gazdasági élet fokozottabb centralizációjára utal. Híre járja, hogy Kádár is menne, ha hagynák, de Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a pártfőtltkár odaadja hazai fogalmak szerint Jócsengésű nevet az új 1- rányhoz, mintegy megnyugtatva az aggodalmaskodókat, hogy amíg a helyén van, addig nem kell tartani a legrosszabbtól. Külföldi hivatalos vendégekben nem volt hiány a tavaszi hónapokban. Magyarországon járt Jakubovszky mársall, a varsói szerződés fegyveres erőinek főnöke, egy északvietnámi küldöttség, Scheél nyugatnémet és Moro olasz külügyminiszter, az argentin gazdasági miniszter és Hoveida Iráni kormányfő. Kádár egy küldöttséggel Prágában járt, hogy elmélyítse a hagyományosan meleg magyar-csehszlovák barátságot. Magyar parlamenti delegáció járt Egyiptomban Is Szíriában, másszóval tartjuk a barátságot az arabokkal Is. Az új külügyminiszter, Púja Frigyes Szíriában mélyítette hazánk jóhírét és nem kisebb vendéget látott falai közt Budavára, mint Gus Hall-t, az amerikai kommunisták vezetőjét, aki megnyugtatta a magyar elvtársakat, hogy a párt vonala az egyetlen helyes útirány a szocializmus felé. A Pártot azonban rendkívül érzékeny veszteség Is érte, hiszen május végén, 51 éves korában elhúnyt Komócsin Zoltán, akit egy Időben Kádár utódjaként emlegettek és akit Moszkva lelkes híveként tartottak \ számon. Az élet azonban megy tovább, különösen az élők számára. Két teljes napon át ülésezett nemrég az országgyűlés, ahol megvitatták az összes fontosabb kérdéseket, ami azáltal vált lehetségessé, mert teljes volt az eszmei egység a honatyák közt. Megvitatták többek közt a kormány külpolitikai tevékenységét és azt teljesen rendben találták. Az anyasági törvény vitája során azonban a nőképviselők közül többen úgy vélték, hogy a nők a férfiak alá vannak rendelve és a pozíciójukon változtatni kell. A törvényhozás valamennyi törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. JÖNNEK ÚJRA A KÜLFÖLDIEK Tavaly hétmillió kin földi töltött hosszabb-rövidebb időt az országban és vagy ötvenmillió dollárt költött, ami arra ösztönzi az illetékeseket, hogy végre komolyan vegyék az Idegenforgalmat. A bajok azonban a régiek: az épülő új szállodák ellenére nincsen elég férőhely, az árak magasak, a kiszolgálás lassú és udvariatlan, szóval a régi problémák tovább kísértenek. A Balaton környékén kiszélesítették Siófokon a Sló-hídat, javult az autóbusz-közlekedés, sok új létesítmény épült, de az Ivóvíz-ellátás változatlanul rossz, gyenge a kenyér minősége, sok a hiánycikk élelmiszerben, az ellátás akadozik. A lapok újra tele vannak a szokásos nyári Idény sztorikkal, hogy vigyázzunk, mert túristának álcázva besettenkednek a nyugati kémek és hogy nem kell hasra esni, megalázkodni a dollár, a márka előtt, hiszen a forint is jó pénz. Mert, sajnos, a kispolgári szemlélet még nem veszett ki teljesen és az emberek jórésze — főleg a maszekek és a geblnesek a kicsinyes anyagiakat a szocialista hazafiság szempontjai elé helyezik. Persze, a Balaton környéki kisemberek igyekezete érthető, hiszen a nyári két-három hónapban kell megkeresniök az egész évre valót. A vendéglátóipar dolgozói nem panaszkodhatnak, hiszen nyaranként jő százezer forintot keres egy pincér, a kofák is összehoznak40 - 50.000 forictot, az autószerelő egy nyolcvanezrest. Aztán hadd essék szó a széplányokról, akiknek ugyancsak Jól megy nyaranta, a kelletösebbje kétszázezer forintot is össze . . .szed. Tájékozódás végett: az átlag havi kereset manapság 2500 forint. Az átlag dolgozó a szakszervezeti üdülőkben nyaral, kéthetes turnusokban, olcsón. Népszerűek a Balaton körüli kempingek, a kirándulóhajók zsúfolva vannak máris, kár, hogy a hajóállomány ősöreg. A helyi viszonyokkal ismerőst talán meglepi, de az öreg Csobánc, Tátika, Jókai, Kelén még mindig üzemben vannak, pedig azok már az öregapáinkat is szállították valamikor az első világháború után ... UJ RÁDIÓADÓ 1976-ra készül el a 2000 kllowattos új nagyadó, Pesttől délre, Solt közelében. Szovjet segítséggel. Mert ugye honnan is várhatnánk segítséget mi árva magyarok. De van itt más teljesítmény Is, bőven. Tavaly 125 millió tonna árut szállított a MÁV, sajnos azt nem közölték, hogy milyen irányban. Az oroszok egymillió rubelt adtak a Szob-Lökösháza villamosított vasútvonal építéséhez, ami szintén gyanúsan hangzik, hiszen határállomásokról van szó, keleti irányban . . . Idén érkezik hazai földre a 120.000-ik Zsiguli autó, amely szovjet import, olasz licenc alapján építik a Szovjetunióban és drágán adják el a magyaroknak. A Zsiguli alkatrészeket ezzel szemben Magyarországon gyártják, szóval, aki ért a közgazdaságtanhoz, az fel tudja mérni az üzletből ránk háruló, példátlan előnyöket. Június elsején ezzel szemben megnyíltak a pesti strandok, a Dagály, a Palatínus és a csepeli strand, lehűtheti magát az, aki felhevült az eredmények láttán. Akinek ez sem elég, hadd tudja meg, hogy Lenin emlékművet avattak Mohácson, mert ott már nagyon kellett egy ilyen szobor, a mohácsi Széchenyi tér éppen olyan üres volt, mint a szegedi Rákóczi tér, amíg aztán ott is emeltek egyet, ugyancsak emlékeztetőül. Felújítják aMargithfdat, kicserélik az útburkolatot és kiszélesítették a Kerepesi út egy részét. A Deák téren megkezdődött a földalatti új vonalával kapcsolatos átépítés és egy gyalogos aluljáró épül, Pécsett tűz volt aZsolnaygyárimú-. zeumban és Pesten, az Ecseri úton új vendéglátóipari szakközépiskolát avattak. hArmas ikrek De történt itt más is. Népünk életkedvének bizonyítékául Pesten hármas ikrek születtek és tavaly csökkent a hazai cigarettafogyasztás. Egyrészt az életösztönnel, másrészt a cigaretták rossz minőségével öszszefüggésben. A Munkás és a Fecske a legkeresettebb fajták, de újabban kapható Eger, Lyra, Sopianae és Topáz is, az igényesebbek számára, avaly 22 milliárd cigarettát szívtak Magyarországon. ítéletet hoztak az első magyar kábítószer ügyben. Egy vendéglői mixer marihuánát termesztett a lakásán. Azt mondta, hogy indiai kenderről van szó, de a detektiveket nem tudta félrevezetni. Ül. Ünneplésben sem volt hiány. Nem április 4.-ről van szó, amely a szokásos pártlelkesedés közepette zajlott le, hanem egy jóval fontosabb évfordulóról: májusban volt a Fradi, pontosabban, a Ferencvárosi Torna Club alapításának. 75. évfordulója. Átadták az újjáépített Üllői úti sportpályát. A Fradi különben második lett a football bajnokságban, újra az Újpest lett a bajnok. Ezzel szemben nem jutottunk be a világbajnoki 16 csapat közé, évtizedek óta először. STATISZTIKA A nemrég megjelent Statisztikai Évkönyvből kiderül, hogyvárosiasodik az ország. Miskolcnak 191 ezer, Debrecennek 173 ezer, Pécsnek 158 ezer, Szegednek 134 ezer és Győrnek 111 ezer lakosa van. Pest megyén kívül Borsod a legnépesebb megye, 780 ezer lakossal. Ami a kereseteket illeti, az ipari foglalkozásúak és alkalmazottak évi keresete 29 ezer forint, a mezőgazdasági dolgozókét 20 ezer forint. Aki át akarja számítani: egy dollár kb. harminc forintnak felel meg. De hadd folytassuk a teljesítményeket. Naponta másfélmillió levelet kézbesít a posta, beleértve a cenzurázottakat is. A kulturális életben mutatkozó liberalizmus eredményeként aránylag szabad szellemű a könyvkiadás, bár kérdés, hogy így marad-e? Június első hetében tartották a szokásos, országos Könyvhetet, ar ely alkalomból 124 új művet adtak ki, közel kétmillió példányban. A választék persze eléggé vegyes, vonalas és nem vonalas író egyaránt található köztük. így békésen megfér az új publikációk közt a szovJetSzmirnov, a kommunista délamerikai Neruda Csokonai Vitéz Mihállyal, Weöres Sándorral. Marx, Engels, Lenin szintén szerepel a szerzők közt, ezenkívül Kádár János válogatott beszédeit is elolvashatja az, akinek, erre támad gusztusa. Kádár munkáit különben Japánul is kiadják, közölt^ a pesti sajtó, másszóval sikerült betörnünk a politikai irodalom nemzetközi élvonalába. Az első félévben 400.000 látogató vetődött be Pesten a SzovjetKultúra Házába, ami a közönségszervezés diadala. A legolvasottabb lap a Népszabadság, artielyre illik, ha úgy tetszik ajánlatos előfizetni. De feltörőben van a vidéki sajtó, amely különben teljesen központi irányítás alatt van, ugyanazokat a cikkeket mindegyikben el lehet olvasni. Vidéken 21 napilap Jelenik meg, valamennyi a Párt gondozásában. A sajtó berkeiben viszont el-elhangzik a panasz, egyrészt az uniformizált sajtóra, másrészt a lapok rendkívül kicsiny számára. A Magyarország című hetilap például nosztalgikusan emlékezik a régi reakcióra, amikor —például a huszas években— odahaza 51 vidéki napilapot publikáltak Is nem kevesebb, mint 128 politikai hetilap jelent meg. Jelenleg a Pécsett megjelenő Dunántúli Napló a legnagyobb vidéki lap, 75.000 példánnyal. Azt mondják, a lapok olvasottságára és a rádióhallgatók számának csökkenésére a tévé egyre nagyobb és kedvezőtlen befolyással van és ugyanez áll a mozikra is. Erre utal a pesti vicc: Valaki betelefonál a mozihoz, megkérdi — Tessék mondani, mikor kezdődik az új szovjet film előadása ? — Amikor parancsolja — hangzik a válasz. ÉRETTSÉGI Június elején voltak az érettségi vizsgák és az egyetemi szigorlatok. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy nem kevesebb mint 300 Iszakvietnámi, egyetemista tanul Magyarországon, az állam, a dolgozók pénzén, miközben általános a panasz, hogy egyetemre csak minden negyedik jelentkezőt veszik fel. A lapok sérelmezik, hogy a vidéki orvosi állások 11 százaléka betöltetlen, hogy a betegforgalom évente 3 százalékkal növekszik, míg a kórházi ágyaké csak évi másfél százalékkal. Az élelmiszerhelyzet körül is bajok vannak. A kenyér példátlanul rossz minősége általános kritika tárgya, nincsen elég hús, amire a hivatalos válasz az, hogy túlságosan megnőttek az igények. Borotvapengét újra nem lehet ugyan kapni, ezzel szemben erős ütemben épül a paksi atomváros, az első egység 1980-ban már termel és megoldja az energiagondokat. Május végén nagy sikerrel zajlott le a Budapesti Nemzetközi Vásár, ezúttal először az új vásárközpontban, Kőbányán. Erre gondoljon az, aki arról panaszkodik, hogy nincsen megfelelő választék gyerekruhában és pocsék a cipők minősége. Itt a mezőgazdasági munkák ideje, alighanem ezzel függ össze, hogy több megyében hiánycikk a kasza és a kapa, ugyanis a mezőgazdasági gépesítés terén még maradt néhány teendő. Aki nem hiszi, olvassa el a Népszabadság március 31.-1 számát, abban erről cikkeznek. Egyenesen szerencse, hogy Allende volt csilei elnök özvegye május végén megtisztelte a magyarokat látogatásával és elmondta nekik, milyen rossz az élet egy diktatúrában, ahol se jólét nincs, se szabadság. A politika persze nem érdekli a dolgozót, mert nem hiszi, hogy a jelenlegi helyzet megváltozik, pontosabban attól tart, hogy minden változás csak rosszabbat hozhat magával. Azért persze odafigyel ami a világban történik, például a Watergate-Ugyre. Még vicc is van róla. Kohn azt mondja Grünnek: — Na látja Grün, van ám magyar Watergate ügy is! — Tényleg? — Hát hogyne. Betörtek a pártközpontba és ellopták a jövőévi választások eredményét. sugAr Kálmán A VÁMMENTES IKKA CSOMAGOK FOliGYNÖKSÉGE Különböző cikkek vagy IKKA utalványok szabad választásra, magyarországi címzetteknek. I Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket.. MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK O.S.RELIEFPARCELSERVICE, 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10028 - Phon« UEi*h 5*3535 Igazgató: M. BRACK-REICH BEJÁRAT: 1545 Second Av«na*-ről JOCHANAN CARMEL HELYZETMAGYARÁZATA FOGALMAK ZŰRZAVARA Talleyrand, a múlt század elejének híres francia külügyminisztere, mind a mai napiga diplomácia nagyjai közé számít. Egy fogadás alkalmával valamelyik külföldi nagykövet azzal a panasszal fordult a herceghez, hogyfél napig tanulmányozta azt a levelet, amelyet tőle kapott, de nem értette meg. Talleyrand mosolyogva válaszolta, hogy ő viszont egy egész nap gondolkozott azon, hogy miként fogalmazza meg az említett levelet úgy, hogy a nagykövet azt ne értse meg. A mai időben nincsenek ilyen gondjaink. Nemcsak világhírű, nagy diplomatáknak, de még negyedrangú kis újságíróknak sincsen szükségük még tíz percnyi gondolkozásra sem, hogy olyan cikket írjanak, amit senki nem ért meg, vagy legalábbis a legkülönbözőbb formában lehet értelmezni. Sőt, mi több, ma a veszély pontosan ennek a fordítottja. Lassanként ott tartunk, hogy még az esetben is, ha ml nagyon is közérthetőek akarunk lenni, a valóságban kétértelmű és ködös ami toliunk alól kikerül. Az egészben a bűnös a fogalmaknak az a szörnyű zűrzavara, amely uralkodik közöttünk. Most, amikor már a huszadik század negyedik negyede következik, elérkeztünk oda, hogy a legtöbb közkeletű politikai kifejezés teljesen és tökéletesen devalválódott és általában érvelés helyett, gyalázkodásokként használják azokat. Ez nem Izráeli sajátosság, de nem Js vagyunk mentesek tőle. Nálunk is előszeretettel akasztanak közéleti emberek ellenfeleik nyakába olyan politikai cégjelzéseket, amelyekről feltételezik, hogy árt ellenfelüknek, de ugyanakkor a legkisebb gondot sem fordítanak annak a megvizsgálására, hogy a valósájgban mit is Jelentenek azok a szavak, amelyeket szidalomként vágtak mások fejéhez. Vannak például olyan rettenetesen haladó és intellektuális közírók Izráelben, akiknek szemében mindenki, aki nem híve a korlátlan engedmények, a végkiárusftás politikájának, az nacionalista, konzervatív és reakciós. E cikkek írói jobban bíznak abban, hogy olvasóik Jelentős része csak azt hiszi, hogy érti ezeket a fogalmakat, holott ennek a fordítottja az Igaz. Kezdjük mindjárt a nacionalizmusnál, ami sokak szerint elvetendő és káros dolog, hiszen az egyes országok érdekét a világ közössége elé helyezi. Ennek ellentéte nyilván az internacionalizmus, amely nemzetiségre való tekintet nélkül fog össze hasonló felfogású embereket. A valóságban a fogalom elvesztette minden gyakorlati értéket, amikor éppen azok az országok, amelyek esküdnek az internacionalizmus zászlajára, azok folytatják a legnacionalistább politikai gyakorlatot. Ha valamelyik népnek a szabadságára törnek, az internacionalizmus, ha az a nép védekezni merészel, az kicsinyes és elvakult nacionalizmus. De amennyiben megegyezünk abban, hogy a szocializmus eleve egy helytelen és elvetendő fogalom, akkor mi, izráeliek, azokon kívül, akik hazánk létjogosultságát tagadják, azonnal bajba keveredünk. Tetszik ugyanis, vagy nem tetszik, a cionizmus már önmagában véve egy nacionalista mozgalom. A zsidó nemzet nacionális újjászületésének mozgalma. Izrael állama ennek az újjászületet zsidó nacionalizmusnak a Jegyében született meg, és nélküle a létrejötte már eleve elképzelhetetlen lett volna. A valóságban azok a magukat nemzetközi forradalmi mozgalmakhoz tartozónak valló chalucok, akik a század elején Erec Jiszráelbe Jöttek, izzó nacionalisták voltak. Ha ugyanis nem lettek volna azok, akkor ott maradtak volna ahol születtek és nem váltak volna egy nemzet újjászületésének előharcosává. Itt nem a jelszavak számítanak. Hiába esküdött fel valaki az internacionalizmus vérvörös lobogójára, ha ide jött országot építeni, akkor a valóságban zsidó nacionalista, és hiába vallja magát valaki nemzeti zsidónak Miamiban, vagy Párisban. Gyakorlatilag nem az. Ennek az új — tetszik vagy nem tetszik nacionalista — zsidó államnak a létrejötte forradalmi esemény, a huszadik század egyik legnagyobb forradalma, amely néhány rövid évtized alatt sokkal többet valósított meg az elképzeléseiből, mint bármely más politikai eszme harcosai, az adott időszakban. Gondolkodjunk csak el egy pillanatra és azonnal meg fogjuk érteni, hogy milyen abszurdum ebben az országban éppen azokat az embereket reakciósoknak és konzervatívoknak nevezni, akik nem akarnak megállni ennek a zsidó forradalomnak az útján, ha nem tovább akarnak menetelni azon. Értelmileg reakciós az, aki visszafelé akarja forgatni a történelem kerekét, és fel akar adni a már elért eredményekből. Konzervatíz pedig, aki szerint már elérkeztünk a célhoz, nem kell tovább menni. Elegendő az eddigi eredmények megőrzése. Ha elfogadjuk alaptételnek azt, hogy az út amelyen járunk Izráel és a zsidó nép újjászületésének útja, akkor könnyű megadni a feleletet arra, hogy ki közölünk a reakciós és ki a konzervatív. Persze ha valaki eleve tagadja a zsidó állam létjogosultságát, annak a szemeben a cionista mozgalom már eleve reakciós. Tudom, hogy vannak Ilyenek is, szerte a világban. De ha valaki Izráelben tartja reakciós dolognak azt, hogy egyesek a zsidó nacionalizmus szellemének megfelelően tevékenykednek és gondolkodnak, az tévedésből Jött, vagy akár tévedésből született ebben az országban. Az elképzelhető legreakciósabb felfogás az én szememben az, ha valaki lépésröl-lépésre fel akarja adni a zsidó állam eredményeit és vissza akar térni oda, ahol tíz, húsz év, vagy akár az állam kikiáltása előtt voltunk, vagy akár csak elméletileg is hajlandó vitatkozni azokról a problémákról, amelyek számunkra már régen eldőltek. Vérlázító, amikor olyan emberek, akik vállvonogatva hajlandók minden engedményre abból, amit mások vérrel és verejtékkel az évtizedek során kiharcoltak, sőt arra törnek, hogy minél kevesebb maradjon meg ezekből a forradalmi eredményekből, reakciósoknak nevezik azokat, akik foggal és körömmel meg akarják a zsidó forradalom eredményeitvédeni és miután nem konzervatívok, tovább is akarják azokat fejleszteni.