Menora Egyenlőség, 1974. január-június (13. évfolyam, 493-517. szám)

1974-06-15 / 515. szám

1974. junius 15.MENORA 9. oldal MX GulaG Emezek csupán örökölték a národ­­nyikok, eszerek, anarchisták hír­nevét, akik aztán valóban bombát dobtak, összeesküdtek, megjárták Szibériát és le is húzták bünte­tésük hosszú évelt. Persze, ezeket a valódi, régi forradalmárokat sem kínozták meg a szó valódi értel­mében, mert a fizikai kínzások utóbb alkalmazott fajtáit a cári Oroszországban egyszerűen nem Ismerték, nem alkalmazták. A tisztogatási perek kommunista vádlottjai azt sem tudták, ml fán terem a fizikai vallatás, de azt sem, mit jelent egy hosszabb bör­tönbüntetés. A cári Időkben sittre került bolsevikokat nem olyan láger vár­ta, mint mondjuk a szahallnl vagy a jakutiai gulág tábor. A legtöbb Időt Dzserzsinszkij töltötte cári börtönben. Tíz évet. (FelixDzser­zsinszkij a szovjet Cseka megala­pítója és 1926-ig, haláláig, a ve­zetője. — A szerte.) Nos, a sztálini időkben egy ti­zes akármelyik kolhozparasztnak kijutott. A tízből Dzserzsinszkij hármat erdőmunkán töltött, ami nem leányálom ugyan, dehát ma­napság Ilyesmi akárkivel megesik, meg jóval több Is. A valóság az, hogy a kommu­nista pártvezetőknek, akik 1936— 38-ban ültek a vádlottak padján, forradalmi múltjában csak igen rö­vid börtönbüntetések szerepelnek, egy kis száműzetés, kényszer­munkatábor azonban egyáltalán nem, mert az ismeretlen volt a cári időkben. Buharlnt például pár­szor őrizetbe vették, összesen egyetlen esztendőt ha töltött rács mögött, és egy alkalommal — igen rövid Időre — az Onyega tó mel­lett volt száműzetésben. Kame­­nyev, aki a cári időkben Orosz­ország szinte minden városát vé­gig agitálta, összesen két évet ült börtönben s másfelet töltött szám­űzetésben. Nálunk a szovjet idők­ben tizehatéves gyerekeknek osz­togatták az ötösöket, semmiért. Zlnovjev, a nagy forradalmár — és ezen csak nevetni lehet — ösz­­szesen három hónapot volt letar­tóztatásban és sosem volt elítél­ve. Ha a Gulág lakóinak ítéleteivel vetjük emezeket össze, nyilván­való, hogy fogalmuk sem volt ar­ról, mi az a börtön, hogy hogy néz ki belül egy valódi fegyház, hogy mit Is jelent egy Igazi ki­hallgatás, amikor jól megtépik a gyanúsítottat. Ilyesmiről csak ak­kor szereztek saját tapasztalato­kat, amikor bevitték őket azNKVD fogdmegek a Ljubljankába. Van, aki úgy véli, ha történe­tesen sikerül Trockijt is élkap­­niok a csekistáknak, ő nem visel­kedett volna olyan gyáván, mint a többiek. Dehát miért lett volna ö bátrabb? ő is megúszta enyhe börtönbüntetésekkel a cári idők­­ben, és csupán két évet töltött száműzetésben Uszty-Kútban. Fé­lelmet nem ismerő hírét hadügyi népbiztos korában szerezte; akkor lett az ellenség réme, akkor volt kemény legény. A mások bőrére. De más dolog “bátran” meggyö­törni valakit és egészen más bát­ran kiállni a gyötrelmeket. Az elképesztő az, hogy sokan úgy vélik: rendkívüli emberekről van szó. Elképedünk ugyan, hogy egyszerű emberek mindenféle bű­nöket vállalnak, de tudomásul vesszük a dolgot, hiszen egyszerű, átlagembereket nem nehéz ilyes­mire kényszeríteni. TROCKIJ U .. .. O sem lett volna különb Buharin, Zlnovjev, Kamenyev, Pjatakov, Szmirnov azonban a ml szemünkben kezdettől fogva rend­kívüli lényeknek voltak beállítva; ezért döbbentünk meg szánalmas viselkedésük láttán. (A felsorol­tak a tisztogatási perek vezető vádlottal voltak. — A szerk.) Volt köztük olyan, aki megsej­tette, mi vár rá és időben vég­zett magával, mielőtt letartóztat­ták volna, mint Szkripnyik, Tomsz­­kij vagy Gamarnik.Csak az hagy­ta magát lefogni, aki remélte, hogy életben hagyják. Aki pedig minden­áron élni akar, azt úgy lehet gyúr­ni, mint a rétestésztát. De még közülük is csak olya­noknak az ügyét tárgyalták a nyil­vánosság előtt, akiknél biztosra mentek. Ez a gárda számáttekint­ve kicsiny volt, a komédia Bajszos Rendezője' azonban jól ismerte mindegyiket és tudta róluk, hogy puha a gerincük. A Rendezőnek nagy tehetsége volt ahhoz, hogy kiismerje az emberek gyengéit. Buharin ki nem állhatta Kame­­nyevet és Zinovjevet, és amikor a Kirov-gyilkosság után először álltak bíróság előtt, baráti körben kijelentette: “Na és? Ezek Ilyen alakok. Valami biztosan van a do­logban. Nálunk senkit sem tartóz­tatnak le ok nélkül”... így véle­kedett pártunk kimagasló teoreti­kusa 1935-ben. Mikor Kamanyevet és Zinovje­vet 1936-ban újra perbefogták, Bu­harin éppen Tjanysan környékén vadászgatott és semmiről sem ér­tesült. Mikor a hegyekből vissza­tért Frunze városába, akkor ol­vasta csak a halálos ítéleteket az újságban, és hát azt is, hogy a vádlottak róla is elejtettek pár rossz szót. (Kamenyevet és Zi­novjevet 1935-ben, azon'a címen, hogy szellemi előkészítői voltak Kirov leningrádi párttitkár meg­gyilkolásának, öt és tíz évi kény­szermunkára ítélték. Valójában Sztálin gyilkoltatta meg Kirovót, akiben vetélytársat látott. Egy év múlva a két volt szovjet vezetőt újra bíróság elé állították, össze­esküvéssel vádolva. Kivégezték őket. — A szerk.) Vajon rohant talán Moszkvába, hogy közbelép­jen, hogy figyelmeztessen? ez nem mehet így, hogy ártatlan embereket végeznek ki? Eszébe sem Jutott. Helyette egy táviratot küldött Ko­­bának (Sztálin illegális fedőneve volt a cári időkben. — A szerk.) és kérte: adjon neki alkalmat, hogy tisztázhassa magát. Elkésett. Kobának éppen elég volt a jegy­zőkönyv is, benne a terhelő val­lomásokkal Buharin ellen. De még soká nem jöttek Buha­­rinért a fogdmegek. Meg kellett válnia az Izvesztija főszerkesztői állásától, elvesztette sorra párt­tisztségeit, féléven át úgy élt a Kremlben, mint a börtönben, ősz­szel, amikor leutazott a dácsájá­ra, a Kreml őrség nagyot szalu­tált neki, mintha mi sem történt volna. De senki sem érintkezett vele, senki sem látogatta meg és senki sem hívta fel telefonon. Ezekben a hónapokban Buharin csak írta, egyre írta a leveleit: “Kedves Koba!... Kedves Koba! ...” Nem kapott választ. Barátkoz­ni próbált Sztálinnal. A kedves Koba azonban már összehúzott szemöldökkel vizsgálta a Buharin- Ugy előkészületeit. A szerepeket már évekkel ko­rábban kiosztotta, próbára nem volt szükség; ismerte Buharlnt és tudta, hogy úgy mozog majd a színpadon, ahogy előírja neki. Híveit, tanítványait, akik közben eltűntek szem elől, Buharin már régen megtagadta, likvidálásukat egy szó nélkül tudomásul vette. Ugyanígy tett Kamenyev és Zl­novjev likvidálása idején is, pe­dig akkor még a Politikai Bizott­ság tagja és az Izvesztija főszer-' kesztője volt — legalább is hiva­talosan. Nem tiltakozott fennhan­gon — még halkan sem. Ilyen körülmények közt igazán nem volt szükség arra, hogy fő­próbát tartsanak az ügyében. Jóval előbb, amikor egyszer Sztálin ráijesztett, hogy kizárja a pártból, Buharin — akárcsak a többiek — mindent visszaszfvott, csakhogy párttag maradhasson. Ez elég volt főpróbának. Ha szabad emberként, dicsőségük, látszóla­gos hatalmuk csúcsán így visel­kedtek, a LJubljanka szakemberei­nek nem kellett aggódniok; Buharin és társai készek voltak arra, hogy eljátsszák a rájuk váró szerepet, ami már jóelőre meg volt írva a forgatókönyvben. (folytatjuk) — A SZERKESZTŐ Érdekes fejezethez érkezik Itt Szolzsenyicin. Aki emlékszik a kötelezi tanulmányokra a negyvenes évek végéről, amikor kötele­zi olvasmány volt Sztálin Lenin sfrja fölött mondott beszéde. ” Mi kommunisták különös emberek vagyunk. Nem közönséges anyagból vagyunk gyúrva". .. valahogyfgy kezdődik ez a hírhedt­té vált zagyvalék, amely aztán felsorolja, mennyit szenvedtek, és milyen bátran álltak ellen a vallatások alatt a kommunista káde­rek. A valóságban azonban Szolzsenyicinnek van igaza. A kom­munisták hősiességéről szóló legendának inkább a fordítottja az igaz. A 940-es évek elején Magyarországon számos illegális né­metellenes szervezkedés volt. Voltak benne kommunisták is és pol­gári antifasiszta ellenállók. Alkalmam volt beszélgetni egy Ziegler nevű csendőrtiszttel, aki elmondotta, hogy a legkönnyebb a kom­munista összeesküvések leleplezése volt. Nemcsak azért, mert ide építették be a legtöbb besúgót, hanem azért is, mert az elfo­gott kommunisták legtöbbje már néhány pofon után megtört. Egyik szociáldemokrata jóbarátom a Gestapo Rökk Szilárd utcai kínzó • kamrájába került, miután a németek letartóztatták. Ott sokat L_­­széltek arról, hogy egy illegális kommunista ügy "dalol”, hogy mindenkit lebuktat a környezetében. Jutalmul ki is nevezték fo­­lyosősnak, ami viszonylag kellemes beosztás volt. Mikor a Rökk Szilárd utcai csoportot deportálták, ez a folyosós — Németh Hu­gónak hivták, — nem volta transzportban. Barátom csak évek múl­va látta viszont, az Andrássy üt 60-ban, aholö, a Dachaut megjárt szociáldemokrata volt ismét a kihallgatás alatt lévő vádlott, míg Németh Hugó ávós ezredesi rangban a kihallgatásokat vezette. Különben is a kommunista kádereket a Rákosi időszak alatt a gyávaság jellemezte. Később nagy többségük be Is vallotta — és ezt el is hihetjük nekik—, nem hittek el semmit sem a Rajk-perböl sem az azt megelőző vagy követő hamis perekből. Éppen csak meg­tanulták — moszkvai tapasztalat vagy hallomás alapján—, hogy jobb meghúzódni, mint kiállni valamiféle igazságért, ami a titkos­rendőrség nyelvhasználata szerint amúgysem létezik, csak párt­érdekek vannak. A magyarországi kommunista párt központi bizottságának egyik állandó tagja volt Szántó Zoltán, akiről mindenki tudta, hogy ő a pártközpontban az NKVDmegbizottja. Rettegtek is tőle, pedig Szán­tó finommodorú, művelt ember volt Ha valakire terror-nyomást akart gyakorolni, sosem használt Ideológiai érveket. Egyszerűen elmesélte, hogy volt letartóztatásban ö a harmincas évekfolyamán Moszkvában, hogyan végezték ki családtagjait és a többi illegális kommunista magyar vezetőt a moszkvai perek Idején. Érdekes mó­don ez a meggyőzési forma majdnem mindig hatott. A kommunisták pontosan tudták, mi vár rájuk letartóztatásuk e­­setén. Könnyű volt elképzelniük, hiszen ők is hasonlőkép bántak vol­na társaikkal, amennyiben azok előzik meg őket a letartÓztatási menetrendben. Vállalták szépen a letartóztatást és vallottak mint a karikacsapás. Csak ritkán volt olyan eset, mint Zöld Sándoré, aki 1951-ben volt belügyminiszter. Az aktív belügyminiszter elv­­társért megjelentek saját beosztott rendőrei egyik éjszaka. Zörög­tek az ajtón. Zöld egy pillanatig sem késlekedett, feleségét és gyermekeit agyonlőtte, ö maga pedig kivetette magát a hatodik e­­meleti lakás ablakából. De mondom, ezek csak ritka kivételek voltak. AgyakorI, a tipi­kus Rajk László volt, aki hamar megtört, ha nem is a kínzás, de JEGYZETEI a szellemi megaláztatás és a terror alatt, ©neki, mint oly sok má­sik vezető pártfunkcionáriusnak is, azt ígérték, hogya halálos íté­let csak ámitás, amivel Ti tónak akarnak nehézséget okozni, és Ítélethirdetés után a vádlottat elviszik a Krímbe, néhány évi kel­lemes üdülésre. Rajknak ezt a mesét Kádár János adta be Rákosi megbízásából. Erre a hfres jelenetre majd még visszatérünk. Rajk csak az utolsó pillanatban jött rá, hogy becsapták, akkor, amikor a börtöncelláből már hátrakötözött kézzel vitték az akasztőfa alá. Ek­kor a börtönfolyosón szembetalálkozott vádlottársával, azéletfogy­­tiglanra ítélt Justus Pállal. Justus és Rajk világéietükben gyűlöl­ték egymást, de ez nem zavarta Rákosiékat abban, hogy összees­küvő-társakká nyilvánítsák őket. Mikor utolsó útján Rajk meglátta Justust, odakiáltott neki: ’’Pali, mondd meg mindenkinek, hogy ezek gyilkos gazemberek !” Rajk, aki maga is elsövonalbeli gyilkos volt, amíg tehette, az akasztőfa árnyékában jött rá az igazságra és még akkor is azt hitte, hogy valami újatmond az emberiségnek.De ezt a titkot akkor már majdnem mindenki tudta. *•* Az is tény, hogy a népi demokráciák hamis perei alatt a legka­rakánabbnak tartott vádlottak is tökéletesen játszották szerepüket. Egyetlen egy kivétel volt, a bolgár Kosztov, aki a tárgyalás rádió­­közvetítése alatt elkezdte kipakkolni az igazságot. A rádióadást ter­mészetesen rögtön lekapcsolták és Kosztov vallomása csak a de­­sztalinizációs idők alatt került nyilvánosságra. *** Szolzsenyicin Bucharin naivitásáról ír, aki még az utolsó idők­ben is levelekkel bombázta Sztálint, hogy adjon neki alkalmat sze­rep« tisztázására. Nehéz megérteni, honnan ered ez a hiszékeny­ség. Hiszen az " igazság" az volt, amit Sztálin kremli dolgozó­szobájában kitalált. Eveken keresztül vicckéntmeséltéka történe­tet, amiről utólag kiderült, hogy nem vicc, hanem megtörtént való­ság. Lenin özvegye, Krupszkája asszony, egy alkalommal bolsevik társaságban éles kritikát gyakorolt a diktátor fölött A hír persze eljutott Sztálinhoz, aki a következő üzenetet küldte Krupszkájának; ” Mondjátok meg neki, hogy ha ez mégegyszer előfordul, mást ne­vezek ki a nemzet özvegyéül”. Es bár nem tartozik szorosan a letartóztatások kérdéséhez, még­is ide kívánkozik egy másik sztálini "igazság" leszögezése. Ml­­lován Gyilász írja meg könyvében, hogya jugoszláv és bolgár veze­tők, Albániával együtt, vámunió tervével álltak elő a Kremlben. Sztálin dühödten tiltakozott, mondván, hogy három ország között vámunió amúgysem működhet. " De Sztálin elvtárs, — mondotta ekkor Dimitrov, a bolgár párt­vezért, — hát a Benelux államok? Belgium, Hollandia és Luxem­burg . . .” ” Hollandia nincsen benne" — válaszolta Sztálin, aki a Benelux szóban a ” Nederland-ot” (a Hollandiát jelentő "ne” szócskát) nem volt hajlandó tudomásul venni. Tévedésére senki nem merte felhív­ni a figyelmet, s ettől kezdve a Kreml hivatalosan elfogadta azt az ostobaságot, hogy a Benelux államok Belgium és Luxemburg vám­uniójából áll. MIÉRT SÜTNE OTTHON? IGAZI FINOM SÜTEMÉNYEK, TORTÁK ESKÜVŐKRE - BARMICVOKRA - PARTYKRA ROYAL PATISSERIE % & BAKERY -Tel.F 651-7689, 732 St.Clair Ave., W. Tulajdonosok NAGY LÁSZLÓ és SZÉCSI KATÓ >71», BA KELL MENNI . »-M »» M♦ ♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦**»TTTT* „Toronto legjobb magyar házikosztja -írja a Daily Star«és a Globe and Mail HA JÓ H/ÍZIKOSZTOT AKAR ENNI , I COHTWtHTN- Restaurant ^BÉNTEKEN: halászlé, tdrdsesusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa-VASÁRNAP: töltött borjü, töltött csirke ESPRESSO ■fjj iulajdonos-.tAr. és Mrs. C5ÉSZK0 571 Bloor St.,W. Tel: 531-587? és 53P0081 ♦ ♦HMM MMMMM LM ♦♦♦ M ........................ charlesign Charles Sign & Display Studio Limited világító címtáblák 103 Manville Road Scarborough 705, Ontario (416)752-1590 Charles Knapp ilÉ PAVILUON CATERING LIMITED Kalman Wieder Catering szolgáltatás Esküvőkre, Bankettekre, Partykra. 210 Wilson Ave. 5 Tel.: 481-5161 ZSIDOPIACi ARAK A SPADINAN! Llsóronau n nosegu GYÜMÖLCS, ZÖLDSÉG es SZABOLCSIFUSZERARU 0 GROCERY STORE-ban 576 SPADIN A Ave Tel EM8-2240 Magyar borok és likőrök ONTARIÓBAN, MANITOBÁBAN, SASKATCHEWANBAN, ALBERTIBAN ÉS QUEBECBEN KAPHATÓK * Jászberényi rizling, zamatos, nagyon olcsó * Szekszárdi vörös * Egri Bikavér, vörösbor » Tokaji aszú, a bor király * Badacsonyi szürkebarát, zamatos pecsenyében * Debrői Hárslevelű zamatos fehérbor * Barack pálinka * Császárkörte * Hubertus. Esküvőkre, partykra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopol itan Wine AgentsLtd P. O. BOX 275 Terminal ‘A** Toronto u---------saw- ■ MW—~ PI 8T OPULAR BUTCHER 871 DUNDAS ST., W. Tel. EM.5-97 -LEGKITŰNŐBB MAGYAR HENTESÁRUK, FRISS HÚSUK, NAPONTA FRISS FÜSTÖLI ÁRU. Az összes M'RÓPAI ház­tartási és konvhafelszerelési cikkek beszerzési helye FORTUNE HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADIN-A AVE.. Tel :{(i2 - 0162 BRONZ ES VÖRÖSRÉZ ANTIK TÁRGYAK UJRABEV0NÁSA SPECIALITÁSUNK Nikkel és króm táblák, motorok, motorcsónakok számára Ls. CHADWICK PLATING CO. 368 - 4091 CSÁNJI ATTILA GYÓGYBETÉTES , NŐI- és FÉRFICIPŐK EXTRA SZÉLES LÁBAKRA IS. 480 Bloor St. West 533-8122 Elizabeth Delicatessen & Meat Market Tulajdonosok: (TlAKl.li os 1.1/\ Dedik és Kocsis Sándor MINDENNAP FRISS ÁRI' Saját üzletünkben magyar módra készült felvágottak, hentesáruk. — Importált élelmiszer különlegességek. Díjmentes parkolás az. üzlet mögött. Restaurantokat és viszonteladókat is kiszolgálunk. 410 Bloor St. W 921-8644

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents