Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)
1973-12-08 / 489. szám
Second class mail registration No. 1373 MENDER ,Mr.August J.Siolnar P.O.Box 1o94 Ke'ti Brunswick, New Je U.S.A. rsey o39o3 AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA XII. Evf. 489. Szám Ára 30 cent 1973. DECEMBER 8 Ha Izraelbe látogatsz, menj el Chebronba, aMachpéla barlangba, ahol Ábrahám, Izsák és Jákob ősatyák sírja van.Állj meg a Holt-tenger partján, tekints át a jordániai oldalra, Nebo hegyére, ahol Mózes alakja veszett a ködbe, mikor utószor találkozott az Úrral. Menj el Jeruzsálembe, a Herzl-hegyre, ahová végső nyugvásra elhozták Herzl Tivadar csontjait. S ha mindezekhez elzarándokoltál, menj a sivatagba. A Negev közepén, a pusztaságból elrabolva áll egy ki,s kibuc, ahol néhány faalkotta ligetben alussza örök álmát e hét óta az, aki megvalósította a herzli álmot, az új állam alapitóinak legnagyobbja, a makacs öreg, David Ben Gurion. 87 éves korában hunyta le szemét az "Oroszlán Kölyke" ( ezt jelenti magyarul a héber Ben Gurion név) , eredményekben és sikerekben gazdag élet után, és mégis félbehagyva a művet, amiért aktívan tenni az utolsó években már nem tudott, és amelynek végső álmát, a teljes békét, nem érhette meg. Negyven éven át vezette MÓ. zes népét a pusztában, s mikor elértek az ígéret Földjének kapujához, nem adatott meg neki oda a belépés. Jelképesen hasonló volt a sorsa az újkor Mózesének, David Ben Gurionnak is, aki a harmincas évek közepétől volt legismertebb vezetője a cionista mozgalomnak, és az 1960-as évek végéig vezette az országot három háborún, földalatti mozgalmakon, illegális bevándorlásokon, diplomáciai küzdelmeken, erdősítésen, a sivatag meghódításán, a modern ipar teremtésén keresztül — csak ( éppen mint Mózesnek,) a teljes beteljesedés nem adatott meg neki. A KEZDETI ÉVEK Hogyan lett a plonski zúgírász, Avigdor Grün fiából, Dávidból, a herzli álom kőbe, vasba, téglába vésője? Apja házában szívta magába a cionizmust, abban az időben, amikor ez még elég ritkaság volt. A korán félárvaságra jutott Dávid már 14 éves korában megalapítója a cionista ifjúsági mozgalomnak, és miután az 1905-ös orosz forradalom idején a cári hatóságok kétszer is letartóztatják, 20 éves korában kezébe veszi a vándorbotot és elmegy Palesztinába. Ekkor mondja először, ami később jelszavává, konok meggyőződésévé, tántoríthatatlan hitvallásává válik ( s ami annyi ellentmondást váltott ki a világban szerte élő zsidóságban) : Egyféle cionizmust ismerek csupán; azt, ha valaki a zsidó országban telepszik le és vállalja az ottani életet minden szépségével és minden nehézségével. Bizonyára szép volt az élete, s mire sírbaszállt, minden bizonnyal elégedett lehetett a művel, aminek főalkotója volt. De a nehézségek, amiket végigcsinált, nem egy embernek, de nemzedékek egész sorának is sok lett volna. 1906 szeptemberében érkezett abba a Palesztinába, amit ő már akkor ErecJiszróéinak nevezett, és kezdett el doltrozaz ő szájából a híres formula: Úgy harcolunk Anglia oldalán, mintha nem lenne Fehér Papír és úgy harcolunk a Fehér Papír ellen, mintha nem lenne háború. MEGSZÜLETIK A ZSIDÓ ÁLLAM ni Petach Tikván, ami akkor egy kis narancsültetvény volt. Még abban az évben beválasztották a pártjának, a Poálé C ionnak a vezetőségébe. Már az első hónapokban megvivta a maga harcát, mert nem volt hajlandó a párt hivatalos lapjában, a Der Anfang-ban dolgozni, arra hivatkozva, hogy a jiddis nyelv ( amelyben különben felnőtt) nem lehet az új ország nyelve, mert Izráel országában nem beszélhetnek másként, mint héberül. így csupán 1910-ben kezd intellektuális munkához, amikor Jeruzsálemben megindul az új lap, a héber nyelvű Ahdut (Egység). Addig mezőgazdasági munkás és éjjeliőr. Röviddel később, egy időre elhagyja a szentföldet; egyetemi tanulmányait folytatja Szalonikiben, majd mikor a város Törökországtól Görögországhoz kerül át, Konstantinápolyba költözik, ahol jogot tanul. A törökországi zsidó ifjak között végez cionista szervező munkát; az első világháború alatt azonban az ottomán birodalom ellenséges álláspontot foglal el az önálló Palesztina gondolatával szemben. Ben Gurion, elválaszthatatlan harcostársával, Ben Cvi-vel egyutt New Yorkba megy, s itt ismerkedik meg Paula Munweis ápolónővel, akitfeleségül vesz s akivel 51 éven keresztül él példás házaséletet. 1918-ban, mint az angol hadsereghez tartozó zsidó légió katonája érkezik Egyiptomba, ahonnan útja ismét Petach Tikvára vezet. 1921-ben választják a Hlsztadrut, a szakszervezeti mozgalom főtitkárává, s ettől a pillanattól kezdve mindig őt tekintik a cionista mozgalom első emberének. Az elkövetkezendő két évtized szervező és felvilágosító munkával telik el, miközben diplomáciai tárgyalások sorozatán építgeti az új állam alanislr Palesztina ekkor már angol mandatórius terület, és Ben Gurion a Balfour-nyilatkozat alapján, a zsidók nagytömegű letelepítését készíti elő. De amikor a Hitler elől menekülő középeurópai zsidóságnak a legnagyobb szüksége lenne egy biztos menedékhelyre, az angol perfidia kibocsátja az ú. n. "Fehér Papír Okmányt, amely 1939-ben korlátozza az aliját. Ben Gurion harcot hirdet ez ellen a döntés ellen; megszervezi az illegális bevándorlást, és ezzel kezdetét veszi az angolok ellen folyó egyévtizedes függetlenségi harc. A Fehér Papír kibocsátása után azonban néhány hónappal kitör a második világháború, és BenGurionnakdöntenie kell; hogyan álljon ahitlerizmus ellen harcoló Anglia oldalára. Ekkor születik meg A második világháború tragédiája utár. Ben Gurion az első olyan zsidó államférfi, aki meglátogatja az európai megsemmisítő táborok túlélőit. 1946 elején Bergen-Belsenben mond beszédet: "Nem nyugszunk addig, míg mindnyájan — akik ezt akarjátok —, nem csatlakozhattok hozzánk Izrael országában". Közben fegyvereket szerez, hogy felkészüljön a védekezésre az arab támadások ellen. Ugyanakkor belső harcai vannak a szélsőséges zsidó terrorista csoportokkal is, mert Ben Gurion békés diplomáciai megoldásban bízikí Az ilyen vitákra azt szokták v d ml, hogy a történelem itéioszéke dönti majd’ el, kinek volt igaza. A történelem itélőszéke azonban sosem dönt el semmit. Ilyen itélőszék nincs, csupán az eredmények maradnak meg, s ebből a szempontból Ben Gurion tárgyalókészsége, Trumpeldor és Jabotinsky harckészsége egyaránt a zsidó állam megalakulásának ékessége és alapja marad. A legfőbb cionista vezető azonban ugyancsak nem a minden körülmények közötti béke híve. Amikor 1947decemberében megkezdődik a Függetlenségi Háború, ő a hadügyeklegfőbb intézője; ő szervezi meg zsidó hadsereget és teremti meg annak egységét. 1948-ban az angolok belátják, hogy nem tudnak megbirkózni a zsidó elszántsággal. Megszüntetik a brit mandátumot, és az egész ügyet az Egyesült Nemzetek hatáskörébe utalják. 1948 májusában megszületik az új zsidó állam, amelynek függetlenségi nyilatkozatát május 14.-én az új miniszterelnök, Dávid Ben Gurion olvassa fel a telavivi múzeum nagytermében. Mint ismeretes, Izrael országának élete az arab országok elleni háborúval kezdődik, s a fényes győzelem idején nemcsak miniszterelnök, de hadügyminiszter is, akinek nevéhez fűződik előbb a Negev északi részének, majd Éjlátnak elfoglalása. Egy koalíciós kormány élén vezeti az országot 1953- ig, amikor lemond és leköltözik a Negevbe, Szdé Bokerba, hogy ezzel mutasson példát arra: az új állam jövője a sivatag termőfölddé tételén alapszik. Két év múlva azonban visszahívják a kormányba, amelynek — néhány hónapos miniszterség után — ismét elnöke lesz. Kibékül Angliával, baráti kapcsolatokat alakít Franciaországgal, és 1956október 29-én a zsidó hadsereg katonái újabb háborúba indulnak; elfoglalják a Szináj-félszigetet, majdnem a Szuezicsatornáig nyomulva előre. A kétbalkezes amerikai politika 1957 márciusában visszavonulásra kényszeríti Izráelt, de az elkövetkezendő öt évben az ország viszonylagos nyugalmat élvez, mert az arab terrorista mozgalmak — erejüket vesztve — szünetelnek. A SZDÉ BÓKERI REMETE Ebben az időben BenGuriont egy belpolitikai vereség éri. Azért harcol, hogy a választási rendszert változtassák meg; a listás választás helyett egyéni kerületi választás legyen. Ezt a tervét sajnos nem tudja keresztülvinni, bár időközben bebizonyosodott, hogy az izráeli belpolitikai élet betegségének ez lenne az egyetlen gyógymódja. Ben Gurion magányos harcos. Nem képes megalkuvásokra; nincs érzéke a kicsinyes taktikázáshoz, ő mindent csak államalapítói szinten képes szemlélni, sezértl963- ban ismét — most már véglegesen — visszavonul a miniszterelnökségtől, Lévi Eskolt jelölve utódjának. Parlamenti mandátumát azonban megtartja és hamarosan ellenzéki po zícióba kerül. Az 1965-ös választásokon ellenzéki párt élén indul, leghűségesebb tanítványaival, Mose Dájánnal, Simon Perezzei és Joszéf Almogival együtt. Az izráeli nép azonban az ellenzékbe nem követi rajongott vezérét; úgy jár, mint Anglia legnagyobb politikusa, Churchill, aki a győztes háború után vereséget szenved a választásokon. Ettől kezdve Ben Gurion, mint aktív politikus egyre inkább elszigetelődik, de tekintélye nem csökken; szavára figyelnek és politikai ellenfelei is a legna-. gyobb tisztelettel és szeretettel beszélnek róla. 85 éves születésnapján lakóhelyén, Szdé Bokerban, valóságos népvándorlás van; a kormány tagjai, Golda Méirrel az élen, kivétel nélkül elzarándokolnak az "Öreghez". Élete utolsó éveiben a "mérsékelt galambok" közé sorolják, aki azt hirdeti: Semmilyen terület, Jeruzsálem kivételével, nem olyan fontos, mint a béke az arabokkal. Ezt a békét már nem érhette meg. Kimunkálását az utódaira hagyta, akiknek nem lesz könnyű véglegesen beteljesíteni a ben gurioni álmot, különösen úgy, hogy szem előtt tartják a másik klasszikussá vált ben gurioni mondást is: Nem az a fontos, hogy mit mond a keresztény világ, hanem az, hogy mit csinálnak a zsidók. Izrael népe e héten búcsúzott legnagyobb fiától, aki örök álmát a termőfölddé varázsolt sivatagban alussza, s aki nemcsak Szdé Boker nevét írtafel Izráel térképére, de Izrael államának nevét is felírta a világ térképére — letörölhetetlenül. Dávid Ben Gurion, istanbuli joghallgató, 1915-ben MEGHÍVÓ A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS KEDVES BARÁTAIT 1973 December 16.-án délután 3 órai kezdettel A TOWN HALL-ban 113-123 WEST 43rd STREET NEW YORK CITY »OOOOOOíMOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOMHJOOOOOOOOOOOOOOOOaCHKKKKJOOOOOOOOOOOOOWOOOOOOOOOOOOe HUVES2EE IZRAELIÉT című gála előadására KÖZREMŰKÖDNEK: Ordassy Sarolta Bogáthy Mihály Carelli Gábor Krencsey Marianne Dékány László Zongorán kisér: Dr. Herz Ottó és Zorándy Zoltán Konferál: Fellegi Teri JEGYEK KAPHATÓK: A VILÁGSZÖVETSÉGNÉL Tel.: 683-5377; ÉS A SZOKÁSOS MAGYAR ELÁRUSÍTÓ HELYEKEN. Fellegi Teri Fodor Györgyi Kapitány Annie Feyer György Gafni Miklós Héczey Iván Hontváry Mihály Jegyek ára: $12.— 10.— 8.— 6.— 4.-(Tax Deductible)
