Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)

1973-08-18 / 474. szám

1973. augusztus 18. * MENÓRA 9. oldal Még mindig 10.000.000 rabszolga TÖBB MINT NEGYVEN ORSZÁGBAN TÍZ MILLIÓNÁL IS TÖBB RAB­SZOLGA ÉL MÉG MA IS. AZ UNO RÉSZLETES ÉS PONTOS JELEN­TÉSEK BIRTOKÁBAN VAN, DE EBBEN A VONATKOZÁSBAN IS TEHETETLEN. Patrick Montgomery ezredes, a Londonban székelő a rabszolgaság felszámolásáért harcoló egyesület titkára ma 56 éves. Évtizedek óta a rabszolgasság felszámolásának ál­dozza életét. A Victoria állomástól két lépésnyire lévő hivatalában vég­zi munkáját a William Wllberforce filantróp által 1823-ban megalapított egyesület segítségével, mely ezernél is kevesebb tagot számlál. A vilá­gon létezik még két ilyen egyesü­let, a skandináv országokban és egy Svájcban, de eszközeik, lehetőségeik igen korlátozottak. Anyagi alapju­kat az évi két angol font tagsági dij szolgáltatja. Nagyritkán akad egy­­egy adományozó komolyabb összeg­gel. Angliában jótékonycélú intéz­ménynek tekintik ezt az egyesüle­tet, a valóságban azonban gazda­sági és társadalmi tanácsadóként működik az UNO mellett. A rabszolgaságot a francia gyar­matokon 1789-ben, az angol gyar­matokon pedig 1883-ban szüntették meg törvényesen. Mégis, több mint 40 országban tűrt még ez az "in­tézmény", a Filipin szigetektől Kö­­zép-Azsián keresztül a Perzsa-öböl­ben, Dél-Afrikában, Észak-, Közép- és Nyugat-Afrikában egyaránt, egész az Amazon erdőkig. Szaudia 1962- ben még negyedmillió rabszolgát tartott, akiket azóta Fejszál király felszabadított formailag, de valójá­ban még ma Is gazdáik tulajdonai. Pontos létszámukat nem lehet tud­ni, de Montgomery ezredes legalább tízmillióra becsüli őket. A rabszolgaságra vonatkozó első nemzetközt egyezményt még 1926- ban Írták alá még a Népszövetség keretében. Ennek kiegészítésére csak 1956-ban került sor. A 80 alá­­irő ország erkölcsi kötelezettséget vállalt ugyan e téren. De ml volt a gyakorlat ? A MÓDSZEREK VÁLTOZATOSAK A nagyon szegény országokban a gazda és rabszolga gazdasági ál­lapota között a különbség nem nagy. A Szaharában például van gazda, aki­nek néhány tevéből áll egész va­gyona. Ami pedig a rabszolgát il­leti, megbékülten osztja meg gaz­dájának sorsát, mert nélküle éhen­­pusztulna. Az is előfordul, hogy a rabszolga bemegy a városba dol­gozni, hogy saját és gazdája ré­szére biztosítsa a létminimumot. Előfordult 1963-ban például, hogy egy tuareg gazda összes rabszolgáit egy akkor Algírban működő francia nukleáris központba küldte dolgozni és megengedte nekik, hogy megtart­sák jövedelmük egy harmadát. De olyan esetet is Ismernek, amikor a Franciaországba kivándorló algir munkás jövedelmének egy részét a hattájában maradt gazdájának küld­te. Montgomery ezredes ezekkel a példákkal kiséri magyarázatát, mi­szerint a rabszolgaságot nem egy­­könnyü felszámolni, mert ez bizo­nyos népeknél beldegzödött termé­szetes életforma. A rabszolgák fel­szabadításának ürügye alatt nem le­het felszámolni begyökerezett, régi, civilizációkat, szokásokat. A felsza­­baditandók egyszerűen képtelenek megérteni, felfogni, miről van szó, mit akarnak tőlük. Gazdáik nélkül egyszerűen életképtenelek. A rabszolgaságnak formái külön­ben nagyon változatosak. A legtra­­dicionálisabb a "(hagyományos" for­ma, amikor a gazda megveszi a rabszolgát, mint egy tárgyat, fize­tést nem ad neki, aki élete végéig munkája ellenében eltartja, viszont leszármazottjai is gazdája tulajdo­nát képezik automatikusan. Ez a rendszer még ma is fennáll 11 or­szágban: Algírban, Líbiában, Ma­rokkóban, Máliban, Mauritániában, Nigériában, Ománban, Pakisztánban, a Filippineken, Csádban és Szenegál­ban. Egy másik, vagy harminc ország­ban "gyakorolt" rabszolgatartási for­ma a középkori hűbéri rendszerhez hasonló. A birtokos természetben fi­zeti munkásait, közben annyira el­­adósitja őket, hogy életük végéig sem képesek kifizetni gazdájukat, aki nek Így testestöl-lelkestől adósai: Pa roncsára kell nősüljenek, az asszony is a gazda rabszolgája lesz együtt a gyermekekkel. Amennyiben házas­ságukból nem születnek gyermekek, az asszonyt egyik férfitől a másik­hoz helyezi át. Az asszonyt nem csak munkára használják, hanem ágyasnak is és további rabszolgák "termelődnek". Ezt a rabszolgaságot Kamerunban a gyarmattartók tudtá­val gyakorolták az első világhábo­rúig, majd a győztes hatalmak biz­tosították a volt német gyarmat alól felszabadult kameruni vezetőket, hogy nem avatkoznak bele addigi életformájukba. Az afrikai rabszolganő kimenekül sorsa alól, (ha muzulmán módra há­zasodik. Attól kezdve csak férjéhez tartozik ,de a gazda örökli gyerme­keit. A rabszolganőtől most már csak azt várják el, hogy minél több jövendő munkaerőt termeljen és ebben a minőségében többet is ér, mint a férfi, vételára dupla. Pél­dául 20 tevét adnak érte, mig a férfiért csak tizet. Afrikában és a Távolkeleten a rabszolgaság másik formája a kény­­szeritett házasság és a nők hárem­be. való helyezése. Különösen Afri­kában, a lányokat már születésük percétől odaígérik náluk sokkal idő­sebb férfinek. így történt, hogy 1963-ban Colette Mekui, kolostorba felnevelt gabon lány egy 65 éves férfi negyedik felesége kellett volna le­gyen a születésekor létrejött szerző­dés szerint. Colette volt azonban olyan bátor és irt Leon M’ba gaboni elnöknek, hogy semmisítse meg ezt a házasságot, melybe ö nem egye­zett bele. Ennek a kérvénynek kö­vetkeztében 1964-ben beszüntették az ilyen házasságkötéseket. Egy ádeni katonakórházban 1959 áprilisában a rabszolgaság ellen har­coló egyesület egyik tagja egy asz­­szonyt látott, akinek alsó karját egy vasdoronggal törte össze a férje. Az eljárás törvényes volt, mert az Íté­letet a jemeni bíróság mondta ki az asszonyra, amiért meg mert szökni férjétől. Egyes országokban a kényszer­­prostitúció virágzó üzlet. A nők rabjai a nyilvános házak tulajdono­sainak. 1963-ban egy angol Író An­karából irta le ezeknek a nyilvános­­házaknak szörnyűségeit: ahol még ma Is a magas védőfalak mögé zárt házak előtt egyenruhás őrök állnak, a megfélemlített nők naponta tu­catjával fogadják a vendégeket. 1949-ben az Egyesült Nemzetek 36 országa által aláirt egyezmény jött létre a nemzetközi prostitúcióra vonatkozólag, mely megbünteti azo­kat akik prostitúcióra kényszerítik a nőket, még akkor is ha ez az illető nő beleegyezésével történik. Ami pedig a rabszolga gyerme­keket illeti, gyakran mint árut vagy csere-valutát használják őket. Egy Algírba kiküldött franciaor­szági tanító arról számolt be a szervezetnek, hogy 1963-ban egyik tanítványát, a hét éves Aisát magá­nak követelte és magával is vitte új "gazdája". A kislány apja tény­leg rabszolga volt, akit gazdája fel­szabadított halálos ágyán, mert "A- lahnak kegyeiben akart meghalni". De fia nem tartotta tiszteletben ap­jának e lila ár ozását, követelte a kis Aisát, később megtudták, hogy el­adási szándékból vittj el. A francia tanító felkutatta a kislányt, körül­ményes, kalandos utón sikerült is ki­menteni őt, de "gazdája" újból visz­­szavette. A tanító pedig el kellett hagyja állását. Franciaországból nemzetközileg ismert férfiak segít­ségével igyekezett a gyermeket meg menteni. A harc nyolc évig tartott, mig Aisa végleg felszabadult. Kolumbiában és Peruban a sze­gény emberek néhány dollárért ad­ják el fiaikat. A lányok azonban gyakoribb áldozatok, mert kis cse­lédekként kezdve, ágyasok végül pedig prostituáltakként használják ki őket. Az afrikai muzulmánoknál gyakori eset, hogy amikor évi za­rándokúira indulnak Mekka felé, magukkal visznek gyermekeket, a­­kiket élő "travellers-csekként" ad­nak el útközben, Ihogy Így visszake­ressék az útiköltséget. A szóbanforgó országok képvise­lői legtöbbször tagadnak, az UNO illetékesei előtt nem ismerik el a helyszínen tapasztalt tényeket és határozottan állítják, hogy náluk nincs rabszolgaság. Az ellenbizonyí­tás rendkívül nehéz, mert az UNO nem. avatkozhat a tagállamok bel­­ügyeibe. Pakisztán képviselője például újra és újra azt válaszolja, hogy a "té­ma" őket nem érdekli, mert náluk nincs rabszolgaság. Legutbb is ezt válaszolta, amikor a világsajtó arról számolt be, hogy Karachi közelében rabszolga tábort fedeztek fel, ahol ezrével dolgoztat­nak, embertelen körülmények között férfiakat és gyermekeket, akiket munka után szállásaikon a priccsek­­hez láncolnak. Lektori jelentés klasszikus művekről Mi lenne, ha a világiro­dalom néhány klasszikus alkotása ma kerülne elő ismeretlen szerző kézirata formájában és így jutna el egy kiadóhoz? Hogyan vé­lekedne róluk a kiadó lek­tora, aki a nyugati könyv­kiadói piac ismeretes kri­tériumai szerint írja meg a lektori jelentést? Pél­dákkal szolgálunk: Közel-keleti szerzők an­tológiája („ötestamentum” címmel összegyűjtve). A gyűjtemény első száz oldala kitűnő. Megvan benne minden, amit a mai olvasó keres: fordulatos cselekmények, sok szex, házassá gtö rés, sodornia, gyilkosságok, intrikák, há­borúk, tömegmészárlások stb. A Sodorna és Gomor­ra epizód a magukat an­gyaloknak feltüntető ho­moszexuálisokkal rabe­­laís-i színvonalú. Az Egyiptomból való menekü­lés története hamarosan filmre kerülne. Jól felépí­tett, igazi regényfolyam. hatásos ötletekkel, sok fan­táziával. Az egészet szim­bolikus síkra emeli az ügyesen adagolt messianiz­mus. Az antológia további ré­sze azonban túl sok unal­mas, összefüggéstélen, szin­te siralmasnak mondható jeremiádát tartalmaz. A különféle szerzők és nehe­zen tisztázható szerzőcso­portok miatt bonyolult szerzői jogi vitákra lenne kilátás. Javaslaton: adjuk ki csak az első öt könyvet „A vörös-tengeri desperá­­dófc” címmel. Homérosz: Odüsszeia. A müvet a magam ré­széről jónak találom. Iz­galmas, szép, kalandos tör­ténet. Kellő mennyiségű szerelem, házastársi hű­ség, sok hűtlenkedés, he­lyenként finoman sejtető epizódok, például a kisko­rú Nausikaa epizódja. A cselekmény változatos, sze­repelnek benne óriások, kannibálok, sőt kábítószer­­fogyasztók is, de kellően negatív beállításban. (A lótusz tudtommal nem is szerepel a Kábítószerügyi Hivatal indexén.) A befe­jező jelenetek a legjobb westera-íhagyományokhoz kapcsolódnak, az íjas epi­zódra pedig Hitchcock is tränke lehetne. Mégsem javaslom e mű kiadását, tekintettel a szer­zői jogi bonyodalmakra. Elsősorban nem tudják, hol keressük a szerzőt A szerzőség kérdése egyálta­lán nem tisztázott. Egyesek szerintfá jogdíjat azoknak a névtelen dalnokoknak keBene kifizetni, akik „né­gerként” dolgoztak a szer­zőként szereplő Homérosz számára. Mások szerint va­lóban ez a Homérosz a szerző, mivel pedig ő el­hunyt a szerzői jogokat városa örökli. Szülővárosá­nak kérdése azonban tisz­tázatlan, efölött nagy viták folynak. A szerző haláláról semmiféle írásos bizonyíték nem lévén, az a cikkely sem alkalmazható, amely a szerző halála után több mint ötven évvel történő kiadásokra vonatkozik. Dante: Isteni színjáték. A szerző, valódi nevén Alighieri, tipikus dilettáns író, foglalkozása szerint gyógyszerész, bár kétségkí­vül van benne bizonyos tehetség és epikai véna. Toszkán népi dialektusban írt műve száz énekből éSL Sok részlete érdekes. Kü­lönösen figyelemre méltóak a harmadik rész magvas gondolatai a teológia tárgyköréből. Sajnos, az el­ső részben túlteng a vul­gáris erotika, szadizmus és alpári hang. Sade: Justine. Mivel a lektorálásra igen rövid határidőt kaptam, nem volt módom az egész terjedelmes művet végigol­vasni A gyakorlott lektor­nak azonban természetesen elég, ha néhány részletet elolvas a műből. Elolvastam a természet­filozófiái tárgyú fejtege­téseket, amelyek a létküz­delemről, a növények sza­porodásáról, az állatfajok fejlődéséről szólnak. Egy másik 15 oldalas részlet az érzékek, a fantázia és ha­sonlók mibenlétéről szóló fejtegetéseket tartalmaz. Végül dlolvastam húsz ol­dalt a férfi és a nő közötti függőségi viszonyokról a világ különböző országai­ban. Nézetem szerint eny­­nyi elég. Filozófiai műre nincs szükség. Amit a mai olvasó követel: szex, szex és harmadszor is szex. Kant: A gyakorlati ész kritikája. A meglehetősen ismert német szerző munkája al­kalmas lenne filozófiai zsebkönyv-sorozatunk jövő félévi kötetének. Éráembe­­li ismertetésére azonban nem térde ki, mivel a ki­adás problematikusnak lát­szik. A német kiadó ra­gaszkodik hozzá, hogy ha ezt a kisebb terjedelmű könyvet kiadjuk, kötelez­nünk kell magunkat, hogy ugyancsak kiadjuk a szer­ző két másik, nagyon ter­jedelmes művét. 'Síivel a művek címe csaknem azo­nos, a továbbiakban senki sem venné meg, mondván: ezt már olvastam. Telefonáltam Königs­­bergbe, hogy megkérdez­zem a szerzőtől, nem enge­délyezné-e mégis a rövi­­debb mű kiadását a többi nélkül. A telefont az inas vette fel és közölte velem, hogy a gazdája nincs ott­hon, de öt és hat óra kö­zött ne is hívjam, mert olyankor mindig sétál, há­rom és négy között szin­tén ne hívjam, mert olyankor szundikál stb. Javaslatom: óvakodjunk az ilyen típusú szerkőktől, mert ezeknek a művei szoktak azután a raktár­ban porosodni. Kafka: A per. Egészen jó krimi, kissé Hitchcock stílusában. A befejező gyilkoasági jele­net bizonyára sok olvasó­nak tetszene. Ügy tűnik azonban, hogy a szerző túl­ságosan tartott a cenzúrá­tól. Miért kellett teletűz­delnie a könyvet homályos célzásokkal, miért mellőzte a szereplők nevét és a színhelyek megnevezését? Egyáltalán, miért folyik per a főhős ellen? Ebi a szerző jobban tisztázná ezeket a dolgokat, világo­san közölné a helyzetet és a tényeket, a cselekmény tömörebb és a könyv sok­kal izgalmasabb lenne. Né­mely fiatal iró azt hiszi, hogy rögtön szimbolikussá válik, ha a szereplők meg­nevezése helyett „ember­ről” ükál. Javaslatom: kér­jük fel a szerzőt a mű át­dolgozására a fentiek szel­lemében. ;ee how clean & fresh YOUR CARPET CAN BE when it's SiiTMHSDJlMI) THECERTI-JET WAY STeam Master ■ OF TORONTO CARPET AND UPHOLSTERY CLEANING I Our Certified Certi-jet does more - 3 ways - to clean your carpet better. I I. First it jets a heated cleaning solution under pressure to remove dirt and soil. 12. Then it vibrates and shakes loose any extra soil. 13. Finally it scoops up and removes loosened dirt with a powerful vacuum extractor and squeegee. I Tlie result is a cleaner, fresher carpet that looks better, stays cleaner, longer. CALL NOW 789 -2442 Toronto's most Elegant seafood restaurant ’ SCAM PI ^ * LOBSTER ' LOBSTER THERMIDOR * OYSTERS ROCKEFELLER * fisherman s casseroleXjX * STUFFED FLOUNDER $3 * CLAMS & * STUFFED SHRIMPS * BOUILLABAISSE * GIANT PANAMA SHRIMP g AND 50 OTHER DISHES §§ PREPARED EXCLUSIVELY TO YOUR ORDER ^3 145 ADELAIDE ST. WEST AT UNIVERSITY 364-1344 nntmtMi I It m ...................................................♦♦♦...............♦♦♦♦♦.......................................♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»* C\/CV IMPORTERS AND L.VL.A DISTRIBUTORS INC. HANDBAGS • LUGGAGE • FASHIONWEAR I 369 SPADINA AVE. Telefon: 864- 1776 BŐRÖNDÖK * MINTA * ATTACHE * ISKOLA TÁSKÁK JETLINER SAMSONITE SKYWAY DIONITE PIONEER LN ION TRUNKS. stb. KANADAI ÉS IMPORTÁLT RET1KLLÖK NAGY VÁLASZTÉK — KIS REZSI JÖJJÖN TELJES BIZALOMMAL SCHLOSSER SANYI és ÉVÁHOZ JAVÍTÁST VÁLLALUNK — KITŰNŐ SERVICE — LEGJOBB ÁRAK FÉLTONNÁS Vangura Kuck­ómmal mindennemű szállítást, parcel deliverezést vállalok. Hívja: 787 -0908-at hétfőtől péntekig, reggel 9-től du. 6-ig. Autóvezetés! Ha még nem tud vezetni. Senki más, mint LEHOCZKY GOLD STAR DRIVING SCHOOL Ltd. Egyéni elméleti oktatás. Vizsgakérdések magyar fordí­tásban: $3.00. Diákoknak kedvezmény. Bővebb felvilágosítás irodánkban: 4?5/a BLOOR ST. WEST Tel.: egész nap: 921-7193 este 8 után: 782-0376 Hivatalos órák: 9—8-ig szombaton 9—3-ig 24 órás szolgálat Gyönyörű ÉKSZEREK, BRILLIÁNSOK VILÁGMÁRKÁS ÓRAK nagy választéka - RÉGI ÉKSZEREIT ÁTALAKÍTJUK - BRILLIÁNSOK AT nagy szakértelemmel MODERNIZÁLUNK. JAVÍTÁSAINKAT egy évre garantáljuk DÉNES ÉKSZER és ÖRA SZAKÜZLET S 104? EGLINTON AVE. W. Tel.:781 -3858 j LESLIE G.ARVAY NOTARY PUBLIC INSURANCE AGENCY New Address: 456 BLOOR ST. WEST, TORONTO, Ont. Telefon: W1-4626 — 531-4627 BUDAPEST MEAT MARKET • Elsőosztályu hentesáruk és húsok kaphatók. • Tulajdonos a legjobb hentesáru készítményeiről közismert MIKLÓS 517 Bloor St.W. 531-5202 City parkolóhely az üzlet mögött

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents