Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)

1973-08-11 / 473. szám

4. oldal MFNORA 1973. augusztus II primo HETI SZIDRA: VÁÉTCHÁNÁN Linnék t szombatnak a nevé: "Sibát Náchmu" — a vfgasztalás szombatja. Már három hete gyá­szoljuk i két Szentély pusztulá­sát, s a gyász az utolsó 9 nap folyamán kulrninálődott; ezalatt az idő alatt h/thü zidó zsíros ételt nem fogyaszt, új ruhát nem Olt, bort. nem iszik, nem beretválkozik. Az elmúlt hét hétfő estéjén az utolsó étkezést a fOldün ülve fo­gyasztja egy tojással, melyre ha­mut hintenek, utána papucsba .búj­tatva lábát, .az elsötétített temp­lomban a földön ülve, szomorú melódiával hallgatja és mondja Jeremiás siralmait. Éjjel a fej alá eggyel kevesebb vánkost rakunk és másnap tfilim nélkül imádkozunk a templomban, imáink közé iktatva a nap szomorú jelentőségét. Ima után a földre ülve hallgatjuk és mond­juk az úgynevezett ”Kínokat”, ez egy l)ö gyűjteménye a Szentély pusz­tulásával foglalkozó prózai és rí­mes költeményeknek. Van köztük, mely szívettépö melódiával sirán­kozik a kilátástalan jövő miatt. Van, amelyik leírja a Szentély cso­dálatos szépségét, ragyogó beren­dezését, a fehérköpenyes papok sür­gését forgását, s a szomorú tényt, hogy mindez már nincsen. Az utol­só tíz költeményt Jehuda Ilálévi írta, aki Jeruzsálem szerelmese volt, s aki a legenda szerint hihe­tetlen nélkülözések közt vándorolt Spanyolországból Jeruzsálembe, a­­hol a város egyik kapujában egy arab lovas lándzsával halálra szúr­ta. Ima után, egymásnak való kö­szönés nélkül a temetőbe mentünk, apáink, anyáink, rokonaink sírját kerestük fel, azokra — régi szo­kás szerint — kis kavicsot tettünk, szerintem azért, hogy nyoma legyen a látogatásnak. Vannak, akik ezt az ősrégi szokást azzal magyaráz­zák, hogy a sivatagban elhaltak sír­jait nehéz kövekkel fedték be, ne­hogy a vadállatok kiássák a holt­tetemeket. A szigorú gyászt délig tartjuk, de aznap semmiféle üzletet nem kötöttünk, mert bölcseink sze­rint ezen a kereseten nincsen ál­dás. A böjt utáni szombat a Sábát Náchmu. A háftárá ezen a napon Jesájáhu próféta könyvéből van vé­ve. Ez az első a hét vigasztaló háftárá közül. A gyászra, és a Templom pusz­tulására emlékezvén, hadd Idézzek részleteket Josephus Flavius "Zsi­dó háború” c. könyvéből, aki a má­sodik Templom pusztulásának volt szemtanúja. "Josephus Titus meg­bízásából megadásra szólítja fel a várost. Egyelőre elhatározta, hogy az ostromban szünetet tart és időt enged a lázadóknak; hátha a máso­dik fal lerombolása, vagy az éhín­ségtől való rettegés kissé engedé­kenyebbé teszi őket... A szünetet jól használta fel; mivel ugyanis közeledett a határidő, amikor a legénység zsoldját ki kellett fizet­nie, megparancsolta a tiszteknek, hogy a hadsereget olyan helyeken állítsák fel, ahol jól láthatja az ellenséget és ott fizessék ki min­denkinek a zsoldját. A csapatok te­hát szokás szerint kivont karddal és teljes páncélzattal vonultak fel, a lovasok feldíszített lovakon lép­tettek. A város egész környéke csak úgy ragyogott az ezüsttöl­­aranytól, s amfly gyönyörűséges látvány volt ez a rómaiaknak, o­­lyan félelmetes volt ellenségeik­nek. A régi fal, valamint a temp­lom északi része zsúfolva volt né­zőkkel, még a háztetők is csak úgy roskadoztak a kíváncsiaktól, és nem volt a városnak olyan zuga, mely ne feketéllett volna az embertö­­megektöl. Most a legelszántabb zsi­dókat is rettenetes aggodalom száll­ta meg... s azt hiszem, a látvány a lázadókat jobb belátásra térítet­te volna, ha förtelmes gaztetteik miatt, amelyeket a nép ellen el­követtek, nem tartották volna tel­jességgel lehetetlennek, hogy a ró­maiak megkegyelmezzenek nekik. Mivel csak a kivégzés várhatott rájuk, ha megadják magukat, kü­­lombnek tartották, ha csatában es­nek el. A végzet Is úgy akarta, hogy az ártatlanok a bűnösökkel együtt pusztuljanak el, a lázadók­kal pedig az egész város. Négy napig tartott, amíg a r - maiak minden légiónak kifizették a zsoldot. Az ötödik napon Titus, mivel a zsidóktól még mindig nem érkezett békeajánlat, hadseregét két részre osztotta, egyiket az An­tonius várral szemben helyezte el, a másiknak Jochánán főpap sírja mellett kellett sáncot emelnie. Úgy tervezte, hogy erről az oldalról foglalja el a várost, az Antonius vár felöl a Templomot, mert amíg a Templomot el nem foglalta, ad­dig a város birtoka sem biztos. ... A zeloták a sáncemelésben a légiókat állandó támadásokkal za­varták. A zsidók nemcsak kézi­fegyvereikkel támadhattak hatá­sosan, mert magasabban álltak, de már megtanulták a hadigépekkel va­ló bánásmódot. 300 kődobógépük és negyven ballistájuk volt... Titus, aki kész volt megmenteni is, elpusztítani js a várost, az ostrom közben is szüntelenül igye­kezett a zsidókat jobb belátásra bírni.... Oda küldte Josephust, hogy anyanyelvükön tegyen nékik ajánla­tot, abban a reményben, hogy egy honfitársuk könnyebben meggyőzi majd őket. Josephus megkerülte a falat és olyan helyet keresett, ahol ugyan lötávolon kívül volt, de azért jól hallhatták a hangját. Aztán kérlelte őket, kíméljék magukat és a népet, szülővárosukat és a Templomot és ne legyenek idegennél is közőm­­bösebbek ezek iránt... Tudhatják, hogy a rómaiak hatalma ellenáll­hatatlan és a római uralmat már maguk is tapasztalták. Mert ha di­cső a szabadságért harcolni, akkor ezt régebben kellett volna megten­niük; de ha már egyszer meghó­dították őket és hosszú ideig hű alattvalók voltak, s most akarják lerázni az igát; nem a szabadságért küzdenek, hanem csak vesztükbe rohannak... A rómaiakhoz szegő­dött a szerencse és Isten, aki sorra osztogatja egyes nemzeteknek a világ uralmát, most Itália olda­lán van. Mi ad nekik erőt az ellen­állásra? Hiszen a város nagyobb része már elesett, s azok ott bent még akkor is rosszabb helyzetbe kerülnek, mint a hadifoglyok, ha nem is dőlnek le a falak. Ezen­felül nem titok a rómaiak előtt, hogy a városban kitört a szörnyű éhínség, mely egyelőre még csak a népet sanyargatja, de hamarosan a fegyverfogó férfiakat is elpusz­títja. Tehát, ha a rómaiak abba­hagynák az ostromot s nem roha­móznák fegyveresen a várost, ak­kor is legyőzhetetlen belső ellen­ség nehezednék rájuk... Ha végle­tekig nem makacsolják meg magu­kat, a történtek miatt a rómaiak nem állnának bosszút, mert olyan a jellemük, hogy ha győznek, sze­lídséget tanúsítanak és a maguk hasznát elöbbrevalónak tartják mint a bosszúallást. Viszont semmi hasznuk nincs abból, ha néptelen várost és puszta országot vesz­nek birtokba. Ezért tehát a csá­szár mégegyszer felajánlja kegyel­mét az ostromlottaknak. De ha fegy­verrel kell elfoglalnia a várost, mert reménytelen helyzetükben sem fogadják el ajánlatát, akkor senki­nek sem irgalmaz. ” Tudnunk kell, hogy majdnem egy évvel az intenzív római ostrom előtt Giskalai János bevonult Je­ruzsálembe zelota seregével, hogy a várost és a Templomot a római­ak ellen védje. Ez a szélsőséges zelota vezér rémuralmat teremtett a városban és csak katonái szük­ségleteinek kielégítésével törődött. Hogy egyeduralmától a város meg­szabaduljon, a városvezetöség, élén a detronizált főpappal kiszökött a városból, s felkérte János ellen­felét, Simon ben Giorát, hogy ugyan­csak szélsőséges seregével vonul­jon be a városba és tegye lehető­vé ismét a régiek uralmát. De Simon, ben a városban nem enge­delmeskedett a vezetőségnek, el­foglalta és uralma alatt tartotta az alsóvárost, míg Giskalai János a felsöváros és a Templomhegy felett uralkodott. A két vezér egymás el­len harcolt. Ezek a véres össze­tűzések sok ártatlan vért követel­tek. Titus magas töltéseket emeltetett a város falaival párhuzamosan s így fahidakon át törtek be légiói a városba. Ostromgép»ekkel réseket Ütöttek a város vastag falaiba, a katonák elérték a Templomhegyet és ott rombolva, gyilkolva akarták a Templomot elérni. A védők ezt emberfeletti bátorsággal igyekeztek megakadályozni. A védők az Óriási csarnokokat aláaknázták s amikor a rómaiak betörtek, felrobbantották. Josephus azt állítja, hog Titus nem akarta a Templomot elpusztítani, részben, mert emlékül akarta győ­zelméről, részben, mert szerelmes. volt Berenike hercegnőbe, aki kér­te a vezér, hogy a Templomot kí­mélje meg. De egy római légio­nárius önként egy égő fáklyát do­bott be az aranyablakon s az láng­ba borította az egész Templomot. Nem tisztázott, hogy ez valóban így volt-e. * "fes esdekeltem az Örökkévaló­hoz abban az időben, mondván; [> ram, örökkévaló, Te elkezdted meg­mutatni szolgádnak nagyságodat és erős kezedet, mert van-e Isten az égben és a földön, aki tudna csele­kedni a Te tetteid és hatalmas cselekedeteid szerint? Hadd keljek át kérlek, és hadd lássam azt a szép országot, amely a Jordánon túl van, azt a szép hegységet és Libanont." — Mózes képtelen bele­törődni abba, hogy a Jordán part­ján állva, ne ö maga vezethesse népét az ígéret Földjére. Dacára annak, hogy kérelmét az Ur már többször visszautasította, végül még egyszer fohászkodik vágya teljesí­tése érdekében. Mózes ugyan hiába könyörgött az Urnák kegyelemért, de azt a kí­vánságát, hogy legalább láthassa az országot, az Ur teljesítette. "De haragra lobbant ellenem az Örökkévaló miattatok, nem hallga­tott meg és szólt hozzám; Elég legyen, ne szólj többé hozzám eb­ben az ügyben. Menj fel a Piszga csúcsra emeld fel szemedet nyu­gatra, északra, délre és keletre, tekintsd meg saját szemeddel az országot, mert nem fogsz átmenni ezen a Jordánon.” — Mit jelent az, hogy "saját szemeddel”? Es, ha már nem mehetett be Mózes az ország­ba, érthetetlen az, hogy megmutat­ta neki az Ur az ország szépsé­gét, s kijelenti; most látod, milyen, de bemenni oda nem fogsz. Elkép­zelhető, hogy Isten nehezíteni akar­ta hű szolgája búcsúját azzal, hogy megmutatta neki az ígért földet, de onnan rögtön el is tiltotta? Sze­rintem az Ur nem nem nehezí­teni, hanem ellenkezőleg; könnyí­teni akarta Mózes búcsúját. Mózes főleg azért akart a Szentföldre men­ni, hogy betartathassa népével azo­kat a parancsolatokat is, melyek a Szentföldhöz vannak kötve, de azért is, hogy lássa népié boldog és elé­gedett életét. Isten mindenekelőtt biztosítani akarta Mózest, hogy va­lóban tejjel-mézzel folyó országot kap a nép, s ezt megmutatta a hegycsúcsról. A "nézd saját sze­meddel" azt jelenti, hogy nézd sa­ját elképzelésed szerint, hogy ott a nép boldogan és egyetértésben fog élni, de ez még nagyon távol van, ezt nem érheted meg. — jól is­merjük népünk változatos történel­mét a honfoglalás korából, midőn számtalan esetben visszaestek a bálványimádásba s a törzsek sem éltek egyetértésben. ”Es most Izrael, hallgass a tör­vényekre és rendeletekre, melyekre tanftlak benneteket, hogy megtegyé­tek, hogy éljetek és elfoglaljátok az országot, melyet az Örökkévaló, őseitek Istene ad nektek." Most, a Jordán partján, közvetlenül a hon­foglalás előtt, Mózes súlyt fektet arra, hogy az új generációval is­mertesse Isten törvényeit, melyek nagyrészének megvalósítására most kerül majd sor, az új életben, az országban. Figyelmezteti a népet, hogy Isten parancsai olyan keret­ben adódtak, hogy betartásuk mel­lett "élhessünk". Kerüljük a két végletet, ne szigorítsuk kelleténél jobban a rendeleteket, de ne Is könnyftsünk azokon. "Ne tegyetek hozzá az igéhez és ne is vegyetek el belőle." Az új nemzedék előtt ismét fel­eleveníti a kinyilatkoztatás megrázó jelenetét, s ismét figyelmezteti ö­­ket, nehogy a bálványimádás bűné­be essenek. "Mert az örökkévaló a te Istened emésztő tűz, féltve őrködő Isten...” Isten megköveteli gyermekeitől a kizárólagos szere­­tetet, teljes őszinteséget és önmeg­adást. Szidránk vége felé ez a fo­galom érces szavakba van foglalva a ”Smá” imában, miért is ezt az imát tekintjük vallásunk alapjának. B. D. BEVÁNDOROLNI KANADÁBA!... Hány helyen hangzott ei évek, évtizedek során a fohászko­dás, Üldözöttek, vagy esetleg csak anyagi nehézségekkel sújtott emberek szájából. A világnak erre az egyik leggaz­dagabb, és talán a leggyorsab­ban fejlődő országára olyan á­­hitattal tekintettek, olyan re­ményekkel telten említették, mint mikor a sivatagi vándor előtt nagy távolban feltűnik az oázis — vagy esetleg csak an­nak délibábja. Kanada hosszú ideigvalóban tárt karokkal és könnyedén fo­gadta be a vándorokat; néha talán túlságosan könnyen is bízva meg mindenkiben. így történt, hogy múltévfolyamán a hatóságok egyszer csak azt vették észre, hogy 100 és 150 ezer között van azoknak a szá­ma, akik illegálisan telepedtek le az országban. Ekkor szigo­rú rendelkezéseket léptettek életbe, amik háromnegyedé­ven keresztül zűrzavart okoz­tak, a bevándorlási fellebbező bizottság előtt pedig tízezer­­számra fekszenek azok a fel­lebbezések, amiket egy évti­zed alatt sem tudnának elin­tézni. Most a kanadai federális kormány rendet kíván terem­teni ezen a téren. Augusztus 15-én lép életbe a bevándorlá­si törvény módosítása, és en­nek ismertetésére az Ontarioi Tartományi Kormány sajtó­­értekezletet tartott. Mr. G.D.A. Reid, a Munkaerő és Bevándorlási Minisztérium vezérigazgatója részletesen ismertette az új törvényja­vaslatot. Ennek leglényege­sebb pontja az, hogy mindazok, akik 1972. november 30. előtt léptek az ország területére, a­­kár illegálisan, akár legáli­san, de letelepedési engedély nélkül, ( például látogatási ví­zummal) , jelentkezhetnek a bevándorlási hatóságoknál és megkaphatják a letelepedési jogot. A kormány jelentkezés­re hiv fel mindenkit, aki ebbe a kategóriába tartozik, és teljes büntetlenséget biztosít nekik, még akkor is, ha az országba törvénytelen módon szöktek be. Ügyük elbírálása a legnagyobb engedékenység a­­lapján történik. Elég, ha az itt következő feltételek közül csak egyet tudnak valószínű­síteni. Van állásuk, vagy legalább­is ajánlatuk egy állásra. Ha kanadai tartózkodásuk a­­latt növelték valamilyen for­mában szakmai felkészültsé­güket, vagy tanultak vala­mennyit angolul illetve fran­ciául. Ha valamilyen üzleti vállal­kozásba kezdtek, amely re­ményt nyújt sikerre. Fel kell mutatni bármilyen bizonyítékot, hogy képes be­illeszkedni a kanadai életbe. Ha még ezt sem tudja bi­zonyítani, úgy elég annak do­kumentálása, hogy van va­lamilyen családi kapcsolata Kanadában; hogy valamilyen kanadai állandó lakos segítsé­gére szorul, vagy az szorul az ő segítségére. Lényegében tehát mindenki meg fogja kapni a letelepülési engedélyt, kivéve azok, akik valamilyen közbűntényes bűn­­cselekmény miatt el lettek f­­télve. Természetesen itt is a kanadai szabványok a mérva­dók. Tehát nem tekintik bünte­tett előéletűnek azt, aki ellen, mondjuk, Magyarországon törvénytelen nyerészkedés, vagy feketézés címén indí­tottak eljárást, hiszenKana­­dában a szabad kereskedelem nem bűn; sőt erény. Ugyan­csak nem büntetett előéletű az, akit határátlépés kísérlete miatt ítéltek el, hiszen az i­­lyesmi politikai cselekmény. A kormány most nagymére­tű felvilágosító kampányba kezd, mert azt szeretné, hogy ne maradjon az országban senki olyan, aki továbbra is illegálisan tartózkodik itt. Ezért az elkövetkezendő két hónapban, az október 15.-i ha­tárnapig, minden bevándorlá­si központ hétköznapokon reg­gel 8-tól este 8-ig, szomba­tonként pedig reggel 8-tól dél­után 5-ig nyitva lesz, hogy le tudják bonyolítani a jelentke­zéseket. Akiknek lakóhelyén bevándorlási központ nincs, azok jelentkezhetnek a leg­közelebbi munkaerögazdálko­­dási hivatalnál, vagy szükség esetén saját nemzetiségi cso­portjának valamelyik központ­jában, ahová — megfelelő szá­mú jelentkező esetén — a mi­nisztérium hajlandó szakértő tisztviselőt küldeni a regiszt­ráláshoz. A rendelet vonatkozik azok­ra is, akik 1972, november 30.­­án ugyan még nem voltak az országban, de 1972. november 3-án már előkészületeket tettek arra, hogy Kanadába be­utazzanak. Mr. Reid beszámolójából annyira kiviláglott a federális kormány jószándéka, hogy teljesen nyugodtan ajánljuk mindenkinek: sürgősen je­lentkezzék az illetékes ható­ságoknál. A törvény teljesen világos. Még ha valamilyen, szinte elképzelhetetlen okból, nem is kapná meg legalizálá­sát, még mindig jogában áll fellebbezni, s akkor kerül ab­ba a helyzetbe, amibe az 1972. november 30. előtti érkezettek voltak, akik fellebbezési ide­jük alatt nyugodtan tartózkod­hattak és dolgozhattak az or­szágban, vagyis vesztenivaló­ja senkinek nincs. Cserébe, majdnem száz százalékos biz­tonsággal megnyerhetik le­galizálásukat és ezzel nyugal­mukat. Az értekezleten résztvett la­punk főszerkesztője, Egri György, aki négy alkalommal szólt hozzá a törvényjavaslat­hoz. Dicsérte a kormány nagy­lelkűségét a múltra vonatko­zóan, de ugyanakkor élesen bírálta azt, hogy a törvény meglehetősen homályos és zavartkeltő a vasfüggöny mö­gül a jövőben kilátogató és Ka­nadában letelepedni szándéko­zókat illetően. Mr. Reid rend­szeresen válaszolt Egri György kérdéseire, s ennek a­lapján érdekes kép alakult ki, amire vonatkozóan kötelessé­günk felhívni olvasóink figyel­mét. Egri György érvelése a kö­vetkező volt: A törvény sze­rint jelenleg Kanada területén senki sem kérhet letelepedési jogot ( kivéve persze az 1072. november 30. előtt érkezette­ket) , hanem a bevándorlási engedélyt külföldről kell kér­ni. Ez a vasfüggöny mögöttiek esetében teljesen lehetetlen, hiszen ha valaki a vasfüggöny mögött elárulja, hogy kint kí­ván maradni, nem kap még lá­togató vizumot sem. Sőt min­den valószínűség szerint kel­lemetlenségnek és büntetőel­járásnak van kitéve. A turista­ként idelátogatónak tehát egy életre egyszer szóló esélye, hogy megtelepedhessen sza­bad földön. A kanadai kor­mánynak nincs erkölcsi joga ezek elöl az emberek elöl elzárni Kanadát. Továbbra is van lehetőség jelentkezésre — válaszolta G.D.A. Reid — mégpedigoly­­módon, hogy a látogató, köz­vetlenül megérkezése után, vagy legalább is útlevelének lejárta előtt munkavállalási engedélyt kér a hatóságoktól. Egyetlen tisztviselőnek sincs joga egyénileg ilyen kérést el­utasítani, hanem azt a minisz­térium elé kell terjeszteni. A minisztérium aztán érdemileg dönt az ügyben. Egri György kijelentette, hogy ez a válasz nem kielégí­tő. Magyarország által kiál­lított útlevelek általában 60-00 nap alatt lejárnak. A kanadai minisztérium ennyi idő alatt semmiképpen sem tud dönte­ni, s ha valaki lejárt útlevél­lel, vagy pláne sikertelen le­telepedési kísérlet után tér vissza Magyarországra, úgy minden valószínűség szerint súlyos kellemetlenség, ha ugyan nem börtön vár rá. Nem gondolja-e Mr. Reid, — kér­dezte Egri György, — hogy az ilyen sikertelen jelentkezők automatikíjsan a politikai me­nekültek státusába esnek? A bevándorlási minisztéri­um vezérigazgatója így vála­szolt: A kanadai kormány el­fogadta és szigorúan be is tartja az Egyesült Nemzetek 1969-es határozatát a politi­kai menekültekre vonatkozó­lag. Ennek alapján védelmet nyújt a politikai menekültek­nek és semmi körülmények között nem deportálnak sen­kit vissza olyan országba, ahol személyi jogai bármilyen for­mában veszélyeztetve vannak. Ez a határozat nemcsak a múltra, hanem a jövőre is vo­natkozik, és Mr. Reid felszó­lította az újságírókat, hogyha ilyen jellegű üggyel találkoz­nak, forduljanak személy sze­rint hozzá, hogy ő maga meg­felelően intézkedhessék. A minisztérium vezető tisztviselője természetesen ennél többet nem mondhatott. Miután minket sem a hivatalos nyelvezet, sem a diplomáciai szokások nem kötnek, nyu­godtan hozzátehetjük meg­jegyzésünket. Ez pedig a kö­vetkező: Bár a törvény, amely a Kanada területén való lete­lepedési jelentkezést tiltja, érvényben van, a főkapu mel­lett mégis nyitva áll egy olyan kiskapu, amin belehet sétálni, s a kapuőrök barátságosanfél­renéznek. A látogatóba jöttek és ittmaradni kívánók tehát ugyanolyan reményekkel je­lentkezhetnek, mint a múlt­ban; legfeljebb a jogi helyzet tisztázása hosszadalmasabb. Ez azonban alig befolyásolja a jelentkezők itteni életét. Kü­lön kihangsúlyozta azonban a minisztérium megbízottja, hogy a minisztériumban min­den jogi tanácsadás ingyenes, nincs szükség ügyvédi vagy ügynöki segítségre, A Menóra szerkesztősége is szívesen áll rendelkezésre, természete­sen ugyancsak teljesen díj­mentesen. The American Fraternal Zionist Organization 136 East, 39th St., New York, N.Y. 10016. Field director: Lawrence Coleman Telefon: 725-1211 EMKE M K E EMKE * EMKE * EMKE * EMXE * EMKE * EMKE * EMKE * EMKE ÉV SZENZÁC1Ó|A! A Z PETRESS ZSUZSA A FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ NÉPSZERŰ PRIMADONNÁI \ csak tíz hétig a legszebb operettmelódiákon keresztül magyar nótákig visz el minket a dalok szárnyán. GÖRCSI PÁL ÉS CIGÁNYZENEKARA szórakoztatja Vendégeinket. BALOGH LÁSZLÓ ZONGORÁNÁL — HÉTFŐN MŰSORSZÜNET — Rezerváció délután 4-től tel: RN 4-9814 vagy 734-9116 2 1494 SECOND AVENUE (78th St. corner) New York * * 3NW3 * 3HW3 * 3NW3 * 3MW3 * 3HW3 * 3MW3 * 3MW3 * 3)1W3 * 35UM3 * 3NN3 * MMENTES IKKA CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE Különbö*d cikkek és siabad választás vagy keszpenzfrzetes magyaxorsiagi ómiet­­laknék. Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TuZEX csomagokra rendeléseket. MINDENFÉLE G YÓ G Y S Z E R E K IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE, 245 EAST 80th STREET, NEW YORK, N.Y. 10021—Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓSNÉ, igazgató BEJÁRAT: 1545 Second Avenue-ról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents