Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)
1973-12-22 / 491. szám
6. oldal MENORA 1973. december 22-29. Kellemes Chanuka ünnepet kíván WALDMAN TIBOR cs ÉVA A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE KÖZPONTI ELNÖKE ÉS FELESÉGE KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN ANTL ÖDÖN cs BÖZSI A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE KÖZPONTI DISZELNÖKE ÉS FELESÉGE Sr3s3es33ese£is8fesfe8íesse8s&!ssefeös8g88ö®gss8s3s8ssssssés&éss8s8sessfes8esesesg«eséí Kellemes Chanuka > ünnepet kíván ROTH JÓZSEF és CAROLE A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI TAGOZATÁNAK ELNÖKE ÉS NEJE KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN FETTMAN JÓZSEF és felesége Kellemes Chanuka ünnepet kíván MAGDA and MICHAEL BERGER Mr. & Mrs. JOHN H. MAUTNER Zsidó nemesek és lángelmék a modern magyar történelemben WILLIAM O. McCAGG JR. TANULMÁNYA Enrico Ferminek, az atomfizika egyik úttörőjének özvegye, Laura Fermi néhány évvel ezelőtt „Illusztris bevándorlók” címmel könyvet irt. amelynek egyik hosszú fejezete magyar származású tudósokról szól, akik egészen kivételes helyet foglalnak el az amerikai tudományos világ kiválóságainak sorában. William O. McCagg jr-t, a michigani állami egyetem professzorát is megragadta ez p jelenség és kutatni kezdte okait. Különösen az a kérdés foglalkoztatta, hogy miért egy aránylag kis csoport, a magyar kereskedelmi, ipari és pénzügyi életben mintegy félévszázadon át nagyobb szerephez jutott magyar zsidó családok adtak annyi lángelmét a világnak. Igen sok esetben pedig azok a családok, amelyek az 1867-es kiegyezés és az első világháború kitörése közötti időkben nemességet szereztek, bárói rangot nyertek. McCagg, aki a michigani egyetem keleteurópai tanszékét tölti be, megtanult magyarul, hogy forrásmunkákat eredetiben is tanulmányozhasson. Magyar nyelvtudás nélkül nem is készülhetett volna fel „Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary” cimű művének megírására. A könyvet a coloradói egyetem égisze alatt működő „East European Quarterly” adta ki,és a New York-i Columbia egyetemi nyomda vállalta terjesztését. McCagg bőséges idézeteket közöl világhírű magyar tudósok önéletrajzaiból, naplójegyzeteiből, leveleiből, hogy jellemezhesse a környezetet, amelyben nevelkedtek, a mozgató erőket, amelyek pályafutásukra kihatottak. így többször is idézi Kármán Tódort, aki a maga és hasonló származású tudós társainak világraszóló sikereit elsősorban is annak tulajdonította, hogy családjaik és maguk is követték a régi magyar középosztály hagyományait. A legtiszteletreméltóbb közöttük — irta Kármán — a szellemi munka megbecsülése volt. McCagg ezen a hagyományon kívül a magyar tudósok optimizmusának tulajdonítja azokat az eredményeket, amiket nemegyszer minden várakozáson felül értek el. Példaként hivatkozik a Nobel-dijas Hevesy György esetére, aki mint fiatal kutató azt a feladatot kapta, hogy vegyi utón válassza el a rádiumot az ólomtól. Hevesy egyik laboratóriumi kísérlete a másik után kudarccal végződött. Egy év után más talán már feladta volna a további kísérleteket, de nem a kitartó, optimista magyar-zsidó tudós. Végül is egy csésze rossz ízű tea vezette arra a felfedezésre, amely a tudományos kutatást mind az élettanban, mind a szerves kémiában forradalmasította. Az amerikai történész könyvtárra való anyagot dolgozott fel. Magyarországi levéltárakon és könyvtárakon kívül nyugat-európai és amerikai tudományos intézetekben folytatott gondos kutató munkát. Sok eddig soha nem publikált levelet, feljegyzést tekintett át. Tanulmányainak eredménye egy több mint kétszázötven oldalas dokumentumokai gazdagon alátámasztott monográfia. Mintegy három és félszáz, nagyjában azonos eredetű család áll tanulmányainak előterében. Nehéz lett volna még ilyen kis csoport sorsának alakulását, tehetségeinek kibontakozását is behatóan elemezni a történelmi háttér ismerete nélkül. Mc Cagg tanulmánya jóformán a felvilágosodás korától napjainkig figyelembe veszi a magyat politikai, társadalmi és kulturális fejlemények összefüggéseit, kölcsönhatásait, hogy magyarázatot találjon a géniuszok sokaságára. A történettudós az olvasó elé vetíti a Széchenyi előtti Magyarország elmaradottságát és rámutat azokra az érdemekre, amiket elsősorban is haladó szellemű városi polgárok szereztek, amikor elősegítették, hogy a magyar társadalom kiszabaduljon gyarmati helyzetéből, amelyben az 1867-es kiegyezés találta. Ezeket az érdemeket jutalmazták nemesi előnévvel, bárói ranggal, titkos tanácsosi cimmel. De természetesen voltak olyanok is, akik politikai ügyeskedéseiknek köszönhették társadalmi előretörésüket. A századforduló idején, irja McCagg, fantáziába illő légkör uralkodott Magyarországon. A gyors iparosodással, a kereskedelmi élet virágzásával egyidejűén a föld népe tovább tengődött, vergődött. Egymást követték szellemi és politikai válságok. Kicsinyes elfogultságok, gáncsoskodások kedvét szegték nagy elméknek. Kármán Mór, a modern magyar közoktatási rendszer egyik megteremtője, fiához, az aerodinamika és az űrhajózási tudományok későbbi úttörőjéhez szőlő intelmeiben például nem titkolta, hogy a nemesi előnév nem tudta kárpótolni a sérelmekért, amiket el kellett szenvednie^ Sok tehetséges és ambiciózus ifjú úgy érezte, hogy abból a zsákutcából, amelybe a magyar élet ellentmondásai miatt került, a természettudományok ígérték a legbiztosabb szabadulási lehetőséget. S ez az ígéret aktiválta őket. ÚGYFELEINEK KELLENES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN CARBER TRAVEL BUREAU 60-02 WOODSIDE AVE., WOODSIDE, N.Y. TELEFON: 457-1000 Utazzon mindenkor DR. KARDOSSAL és MAGDA A michigani tanár elsősorban is természettudósokat vesz számba tanulmányában. Hosszasan foglalkozik Szilárd Leóval, az atomkorszak egyik elindítójával, s Wigner Jenővel, aki a Nobel-dijon kivül a Fermi-dijat és a Béke-atom-dijat is elnyerte. McCagg vitába száll Wignerrel, aki azt hangoztatta, hogy valójában csak egy igazi lángelme volt közöttük, Neumann János, a matematikus, a komputerek atyja, aki másfél évtizeddel ezelőtt, aránylag fiatalon hunyt el. Az amerikai történész a lángelmék egész soráról beszél, közöttük Teller Edéről, a Polányi fivérekről, akik közül az egyik, Mihály, mind természettudományi. mind szellemtudományi munkásságával új ösvényeket vágott, majd Ferenczi Sándorral foglalkozik és még részletesebben Alexander Ferenccel, aki huszonöt éven át a chicagói Psychologiai Intézet rendkívüli tekintélyű igazgatója volt. A szellemtudományok művelői közül elsősorban Jászi Oszkár, Lukács György és Hatvány Lajos áll a tanulmány előterében, a politikusok közül pedig Szterényi József, Teleszky János és Vázsonyi Vilmos. Különös módon szépirók, képzőművészek, szinpadi újítók, a filmipar úttörői és zenészek, egy-két kivételtől eltekintve, még említésre sem kerülnek McCagg könyvében. így a történész hallgat az amerikai zenei élet számos kimagasló magyarzsidó egyéniségéről, amerikai szimfonikus zenekarok világhirű karmestereiről is. Hiányosságai ellenére is igen jelentős McCagg könyve. A tanulmányban szereplő szellemóriások egyszerű névsora is kápráztató. McCagg rámutat arra, hogy Kelet-Európa valamennyi országa közül a magyarországi zsidóság adta a legtöbb lángelmét a világnak az elmúlt évtizedekben. Arra a kérdésre, hogy miért éppen magyar-zsidók szerepelnek olyan nagy számban a nemzetközi tudományos élet előterében, a michigani tanár azt a választ adja, hogy talán sehol sem látták olyan sokan, olyan tisztán és olyan jő előre azt a veszedelmet, amit a hitlerizmus jelentett mint Magyarországon. (E magyarázat sajnos, sajnos nem felel meg á valóságnak — éppen az ellenkezője az igaz.) Az amerikai történettudós hozzáteszi, hogy egyik országból sem tudtak értelmiségiek olyan sokáig elmenekülni,, mint Magyarországból... S olyan értelmiségiek, akiknek tudományszomja nagyobb volt, mint bármely korábbi nemzedéké. KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK Egy jóbarát KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN BARÁTAINAK ÉS A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK MR.&MRS. HERMAN RIEDERMAN KEDVES VEVŐIKNEK ÉS BARÁTAIKNAK BOLDOG ÚJÉVET ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁN ERDŐS, és LETAx SZŐRMESZALON 242 W. 30 th ST., NEW YORK Február 1 -tői új címünk: 150 W. 30th STREET, NEYf YORK vi
