Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)

1973-12-22 / 491. szám

1973. december 22-29. * MENŐRA 7. oldal LONDONI NAPLÓ : A BEFEJEZETLEN TÉMA TÁBORI PÁL KÖNYVE AZ EMIGRÁCIÓRÓL Tábori Pál, az Angliában élő magyar-zsi­dó származás» író könyvét nagy érdeklődés-' sei tárgyalja a világsajtó. „A számkivetés anatómiája“ (The Anatomy of exile) cimii munkájában talán elsőnek próbálja' történel­mi vázlatát adni az emigráció és számki­vetés tragikus fejezeteinek, szinte évezrede­ken át követve népek, népcsoportok és ki­magasló személyiségek Úját. Bennünket.zsi­­dókat az emigráció és számkivetés pralflé mái igen' közelről érintenek, — a gálut, a szétszóratás vándorutjai, az egyiptomi rab— szolgaság, a babilóniai fogság idejétől nap­jainkig kergették a zsidóságot országról-or­­szágra, üldöztetésből-üldöztetésbe, kultúrákból kultúrákba. Az állam uijászületésével azon­ban szinte a zsidó nép jelentkezik első­nek a világtörténelemben azzal az igénnyel, hogy az Izraelbe való hazatérést elkülönítse az emigráció és száműzetés évezredes fogal­mától. Mert Tábori °ál helyesen tesz kü lönbséget az emigráns (aki nen> akar vissza­térni hazájába) és a rzámüzött között (aki hazatérésről álmodozik, mint zágoni Mikes Kelemen Rodostóban). A zsidó számára a száműzetés és emigrálás vágyakozásai és tö­­'fékvésfj ugyanazt a fogalmat jelenthetik.ha jnml tnlnvomó többségüknél — az Ősi ha­za a végcél. Tábori Pál témáiántk kutatásait körülte­kintéssel és író szenvedéllyel folytatta éve­ken át és ezért könyve hatalmas adat-gyüi­­teményével forrásként is szolgálhat. Elmond­ja. hoey az első számiizöttet Sinuhe-n‘ak hív­ták. akit az időszámítás előtt 2000-ben kény­­szeritettek otthona e'hjsvására az ókori F- gyiptomban. A zsidóságnak jut osztályrészéül a kiűzetés tragikus sorsa. — elsőnek a né­pek között. Ritka tüneménye a világtörténe­lemnek. hoev egv egész népet szakítanak ki lakhelyéből, földjeiből, városaiból, kultú­rájából. Ez történt a zsidó néppel Is, ami. kor a babiloniak hajtották el őseinket a tömegdeportáció módszereivel bagójukból. A tömegdenortáció módszereit alkalmazták Hitler SS pribékjei, a magvar és olasz fa­siszták Auschwitz gázkamráiba és Európa számos gyifko'ó üzemeibe. A különbség ott jelentkezett, hogy Hitler sátánjai idegen or­szágokból hajtották testvéreinket a halálba, Babilon a zsidó állam lakosságát ..deportál­ta“. Babilon és Hitlf Európája között év­ezredeken át ismétlődött szerte a világban a zsidóság örökös kényszer-kivándorlása.Ang­liában először a 13. században számüzék a zsidókat. Tábori kutatásaiban kereste és megtalál­ta az ókor és közértkor vándorait. Az óko­ri Róma neves számüzöttjeként említi Ovi­­diust, ifjúságunk latin tanulmányainak hő­sét. Majd jó néhány évszázaddal később is­­-mét Itáliában Talál meg egv nagy szám­­üzöttet Ovidius költőkollégájában, Danteban. Dante a csodálatos, reneszánsz Firenzében élt. Dante Firenzét szerette . a reneszánsz csillogásával, humanizmusával és -flozófiá­­jával-.A politikai intrikák sodrában tiltották ki a költőt Firenzéből és Ravennában halt meg. Firenzébe vissza vágyódva halála pilla­natáig. Ellenségeinek sosem tudta megbo­­csájtani, hogv a szobrok, architektúra és szépségek városát el kellett hagynia. Triló­giájának harmadik részében, a Pokolban.fi­­’guráiból mindenki ellenségeire ismerhetett... Egykori otthonát, mint történelmi ereklyét kezelik, a turistáknak mutogatják Firenzé­ben. A korai keresztények, Flavia Domitilla és társai, ha el is kerülték a kínzásokat, a rettenetes sehekkel be'vegz.ett halált, szám­űzetésben pusztultak el. Az izlám legendái feljegyzik, hogy a vallás száműzetésben fo­gant, amikoris a_.próféta 622-ben a Hagi­­ra. menekülés útját vál isztóttá. Voltaire, aki szenvedélyesen követte figye­lemmel Franciaország viszontagságait, sokszor találta biztosabbnak a svájci hegyek nyúj­totta védelmet és genfi önkéntes emigráció­irta: ERDÖHÁZI HUGÓ jából csak akkor tért vissza Párizsba, ha' személyi szabadságát nein érezte veszélyezte­tettnek. A reformáció és ellenreformáció vallási vitái, társadalmi gyülölkedései és fa­­rizeuskodó intrikái zúdultak Európára 'és szinte a népváldorlásra emlékeztető robaj­jal söpörték el a politikai határokat. Négy­­százezer hugenotta vett vándorbotot. Nagy­részük Anglia partjaihoz ért és csak generá­ciók után tűntek el az asszimilácó örvé­nyében. Voltaire irta, hogy a franciák úgy szóródtak széjjel Euróna-szerte, mint a zsi­dók. Mennyire jellegzetes, hogy ha népek tragédiáit, üldöztetéseket, megkülönböztetéseket kellett feljegyezni a történelem számára, a példának mindig a zsidó nép gáluti sorsát választották. Voltaire is, aki nem mindig ki­sérte rokonszenvvel a szétszóródott zsidó nép gazdasági és kulturális eredményeit. O- vidius, Dante, Voltaire sorsában azt látjuk, hogy a nagy alkotók, a kivételes képessé­gekkel megáldott humanista álmodozók sok­szor találták magukat szemben a hivatalos hatalommal. Erre gondoltam nemrégen, a­­mikor egy festői luxemburgi faluban, Vi­­andenben pár órát voitam abban az erdős hegyhátokkal körülölelt házban, ahol Vidor Hugo töltötte a száműzetés napjait. Come­­nius, a cseh humanista és nevelő Nugat­­európa egyetemi városaiból vágvott vissza a morva hegyek közé és a világirodalom gyönyörű versei közé tartoznak a zsidó Hei­ne vágyódásai Köln fs a Rajna tájai fe­lé. Tábori Pá! mutat rá arra, hogy az E- gvesült Államok lakói valamennyien emig­ránsok. A feketék elődeit száműzték, mint rabszolgákat Afrikából, a fehérek elődei — nagyon jói tudjuk az európai történelemből — a múlt század végén és e század ele­jén vettek vándorbotot Amerika felé a nyo­morgó magyar t falvakból, az éhínséggel küz­dő ir kisvárosokból. Délolaszország remény­telen munkanélkülségéhől menekülve és ' a keleteurópai zsidó gettókból, hajtva a cá­ri és lengyel pogromok tüzcsóváitól. Ausz­trália megalapítói jórjszben az angol igaz­ságszolgáltatás deportált számiizöttjei voltak... Tábori nemcsak történelmi montázst ad az emigráció eseményeiről. Pszichológiai hát­terét festi a kivándorlás, vagy kényszer ki­vándorlás elhatározásának. Mérlegeli, hogy mit jelent az országoknak a lakosság-vesz­teség és mit nyernek a befogadó országok a lakosság többlettel, — az emigránsok szel­lemi és fizikai kvalitásaival. Szerinte Ang­lia tiszteletre méltó helyet foglal el a nem­zetek között, menedék't. hazát és munkát adva azoknak, akik rászorultak. Ugyan­akkor leszögezi, hogy a betogadó országok általában csak nyerhetnek az emigránsok munkája, erőfeszítései, szorgalma és tehet­sége révén. Valóban. AneMa né'dául számos emigráns zsidó tudós működésével gazdagí­totta a tudomány szűre minden ágát, töb­bek között az orvostudományokat. A zsidó emigráció nem kis részben járult .hozzá abhoz, hogy az angol kereskedelmi élet bel­földi és kü'földi relációkban erőtelies mód­szerekkel ért el az ctolsó negyven évben átii*ö eredményeket. Tábori Pál évek ó*a aktivan vesz részt a Nemzetközi Pen KI ib munkáiéban az e­­migrációs Írók részl“i/t képviseli. Rangos feladat volt összegvürsn a hatalmas törté­nelmi és emberi anyagot. Az iró munkájá­val messze visszhangzó humanista hivatást tetiesitett a legnemesebb hagvománvok ne­vében. amikor korunk eevik legérzékenvebb kérdésére h'vta fel az államok, politikusok, írók. történészek figvelmét. Napjainkban a Száműzetés Anatómiája több mint történelmi montázs. Mementója a világ süket lelküsme­­retének, amikor az oroszországi zsidóság folytatia hősi küzdelmeit azért, hogy az e­­migrációt és száműzetést választva osztály­részül, „hazatérjen“ Tzráelbe. Dante nem tér betett vissza Ravennából Firenzébe, —Moszk­va. Leningrad, Sverdlovsk Riga, Tscharion, Minszk. Hustm. Taskent. Kiev. Rostov zsi­dósága olyan száműzetésre váevik, mely nem mutat vissza nz orosz tájakra, amelynek egyetlen célja van, Tzráel állama. Úgy hiszem, ezzel az orosz zsidóság, az európai zsidóság az emigráció uj elméletét fejezi ki gyakorlatban, a nagyszerű Tábori könyv folytatásaként. Mig a világsajtó ér­deklődéssel tárgyalja Tábori Pál könyvét.az orosz zsidóság uj fejezettel gazdagítja a ta­pasztalatokat. s nvomukban máris feltűn­nek az afrikai államokban élő ázsiaiak, hogy tízezrével kopogtassanak otthonért a történelem vigasztalan országutián... Ugv lát szik. a könyv témáját nem lehet befejezni, mert az emigráció befejezetlen sorstragédiá­ja az emberiségnek... HELLER GYÖRGY: FOPROBA Hideg decemberi szél tépi a vén fákat kertünkben. Egyedül virrasztók, köröttem alszik a család. A nyitott ajtón áthallik a hal­dokló nehéz, szaggatott léleg­zése. Átmegyek hozzá, megál­lók az ajtóban. Szivenüta lát­vány. Lesoványodott karjait mellén keresztberakva, nyi­tott szemmel mosolyog. Vajon hol jár most — csak ő tudja. Talán Soroksáron, kislányként a szülői házban éppen apját várja hazafelé a kis kert kapu­jában. Az is lehet, hogy most találkozik először rég halott férjével — vagy talán Vera szülését éli át újra, akit annyira szeretett. Titkát soha nem tudjuk meg. Mellette alszik egy székben Nelly, az unokahúga. Melbour­­neből érkezett az első telefon­ra. Szegény anyja Auschwitz­ban pusztult el, — és most Nel­ly a nénje mellett van a halá­los ágyánál és az anyjára gon­dol, aki mellett nem tudott len­ni, mikor készült az útra. Két hete némán szolgálja nénjét, mint görög sorstragédiák asz­­szonyai. Gyuri, a fia, a földön al­szik, hogy a közelben legyen, ha szükség lenne rá az éjjel. Gyuri kétszer látta az anyját huszonöt év alatt. És telet sem látott azóta aNegevben, ahol él, — és most úgy járkál kö­zöttünk, mint egy orosz kato­na, csizmában, kisködmönben és kucsmával a fején. Anyám ma délután megállt az ajtóban és csak én hallot­tam, amikor magának mond­ta: íme az Ember.Szegény a­­nyám fiatalabb volt, mint most a feleségem, amikor férjét és két kisgyermekét elvesztette Auschwitzban és azóta úgy vi­seli keresztjét, mint Jézus, a­­klnek hitében született. Hűséges, kis társunk, Zsa­­zsa vizslakutyánk, behúzott farokkal bolyong a házban, pu­ha barna szeme nedvesen csil­log, — öis érzi, hogy most va­lami nagy dolog történik az ő kis világában. GYASZJ ELENTES Megtért szívvel értesítjük mindazokat, akik ismertei«, hogy FUCHS SÁNDORNÉ 1973. december 5.-én rövid betegség után elhunyt Englewood, N.J.-i hazában. gyászolják: leánya, FARKAS VERA; fia ARIE FUCHS ES ELENA IfUCHS (Tel Aviv); CORNELIA BECK; GABRIELLA ÉS OSZKÁR [SIMON (Melbourne); HELLER GYÖRGY ES HELLER GIZELLA. Anyám tegnap délben magá­hoz hívott és már csak suttog­ni tudott —egy pohár bort kért. Nem tudtam könny nélkül meg­­állanl, amikor koccintottam vele: Le Chajim - Az Életre. Délután kinyitottam a rádiót egy percre és zene harsant fel hirtelen. Micsodá játéka volt a sorsnak, — a "Für E- lise" szólalt meg Beethoven­től. Húsz egynéhány éve Vera énekelte ezt Pesten. És most Böbe, a haldokló, boldogan suttogta: — Fehér hattyú a kék ta­von... Állok az ajtóban, a néma éj­szakában. Hirtelen, mintha lassú szél kerekedne a szobá­ban..szédületét érzek. Egy pillanat, — és már az ó'sköd gomolyog köröttem, — már nem itt vagyok és neme perc­ben élek, az Idő és Tér már szertefoszlott — és már én fekszem az ágyon és nem a haldokló. Tudom, hogy az ember halandó és.azt is tu­dom, hogy el kell mennem in­nen...de mégis csak ebben a pillanatban, túl az emberélet útjának felén, döbbent rá a sorsom. Én fekszem az ágyon, talán most...talán pár év múl­va...mi is a különbség?Igen... íme az Ember... Hajnalodik lassan, álom nélkül fekszem az ágyban. Halkan nyílik az ajtó, a fele­ségem leül mellém:--Anyuka elment — csak ennyit mond csendesen, könny nélkül. A függöny legördült... a fe­hér hattyú révbe ért a kék tó túlsó partján. A főpróba végét­ért. Várom, hogy int a rende­ző és megkezdődik az előadás. Készen vagyok, Uram. IP KA — TUZEX — FORINT LMPORTÁLT PAPRIKA, FRISSEN DARÁLT MÁK, DIÓ KONYHAFELSZERELÉSEK, MÁK ÉS DIÓ DARÁLÓK 100 és 1000 különféle hazai és amerikai konyhafelszerelési tárgy. GRAMOFON LEMEZEK hatalmas választékban. EKVAR BY-THE* BARREI ROTH & SON I lL° iMlBNH | MP ORTERS Ml 1577 FIRST AVENUE Ifu h (Corner 82 Street) • TM New York, N.Y. 10028 Telefon: 734-1110 és 535-2322 FIÓKÜZLET: 968 SECOND AVENUE (at 52 Street) KELLEMES CHANUKA ÜNNEPET KIVAN BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK Katalin & George Buchsbaum BUCHSBAIM KXTERP1USKS RITZ TRAVEL, KELLEMES CHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN ÜGYFELEINEK ÉS BARÁTAINAK LÖWY Z. ARANKA Berdell Travel Agency. Inc. 485 FIFTH AVE., 3. emelet 8. IZRAEL ÉS A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK KELLEMESCHANUKA ÜNNEPEKET KÍVÁN M.U.SZ. SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE BRUMMER SÁNDOR és KRAMER FERENC 1 ooooooosoooooooooooooooowoooeeet KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN KEDVES VENDÉGEINEK ÉS BARÁTAINAK A tulajdonosa BANDI 304 EAST 78th STREET., NEW YORK ! »OOGOÖGOOOOOOOOOOOOOOOOMOOOOOM KEDVES VEVŐINEK ÉS BARÁTAINAK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK A YORKVILLE PACKING HOUSE tulajdonosai 1560 SECOND AVE. (81 utca sarok) NEW YORK »OOOOOODOOOOOODOOOOOOOOOSOOOSMC KEDVES VENDÉGEIKNEK KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK A PAPRIKA RESTAURANT Tulajdonosai: a HORVÁTH HÁZASPÁR i»«oooo«»»o&o»oooogeo»eeeoee HUNGARIAN PASTRY SHOP tulajdonosai KELLEMES KARÁCSONYT E'S BOLDOG ÚJÉVET KIVANNAK KEDVES VEVŐIKNEK ÉS BARÁTAIKNAK 841 MADISON AVE. (70 utca sarok) — 535 - 0198 314 EAST 78 STREET (1 és 2 Ave. közt) - 988-0051 ÉVA II HUNGARIAN SELF SERVICE RESTAURANT alkalmazottai és tulajdonosa KELLEMES KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNNAK KEDVES VENDEGEIKNEK Hungarian Meat Center, Inc. Tulajdonosai: KELEMEN ANDRÁS és BARNA ISTVÁN Kellemes ünnepeket és Boldog Újévet kívánnak Kedves Vevőiknek és Barátaiknak 1592 SECOND AVENUE (82 és 83 utcák közt) New York, N.Y. 10028 Tsl: RE 4-8787 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOMOOQOO KEDVES VEVŐINEK, RÉGI ÉS ÚJ BARÁTAINAK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN JULIA BAKERY tulajdonosa 2202 GRAND CONCOURSE, BRONX, N.Y. »OOOOOOOOOOOOOOOOSOOOOÖOOOOOOWX I KELLEMES KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN KEDVES VEVŐINEK JOSEPH MERTL 1508 SECOND AVENUE, NEW YORK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents