Menora Egyenlőség, 1973. július-december (12. évfolyam, 469-491. szám)

1973-12-22 / 491. szám

4. oldal MENORA * 1973. december 22-29. HETI SZIDRA: VAJIGAS W>1 Történt, hogy fáraó kettős álmot látott. Hét sovány tehén érthetet­len módon felfalt hét kövér tehe­net és mégis görhes maradt,- hét szép, kövér kalászr pedig elnyelt hét sovány kalász és még csak meg sem látszott rajtuk. A király álmát senki megfejteni nem tudta, és ek­kor a főpohárnoknak — két év után — eszébe ötlött, hogy a börtönben sínylődik egy álomfejtö zsidó férfi, akinek szabadulása érdekében ö — hálából — közbenjárását ígérte. Persze, most sem József érdeké­ben említette meg a jőstehetségü férfit a királynak, hanem, mert a fáraónak kívánt jó szolgálatot ten­ni, Így történt, hogy Józsefet ki­hozták a börtönből, megnyírták, űj ruhát adtak rá és a király elé vit­ték. Kétségtelen, hogy József sze­rény fellépése hatással volt az ural­kodóra, aki hamar bizalmába fogad­ta, Különösen akkor, amikor látta, hogy a két érthetetlen álmot milyen érthető módon fejti meg. József elörebocsätva, hogy nem ő az, aki az álmokat ismeri, hanem Isten su­gallja a megfejtést, megjósolja a király álmából, hogy hét bőséges esztendő következik Egyiptomra, a­­melyet hét Ínséges esztendő kö­vet majd; kéri a királyt, jelöljön ki értelmes és bölcs férfiút, aki az országot a bőséges években fel tudja - készíteni az éhség átvészelé­sére. Rendeljen felügyelőket az or­szág fölé és szedjen ötódöt Egyip­tom bőséges terméséből a jó esz­tendőkben. Halmozzák fel a gabonát a fáraó keze alatt eleségül és ö­­rizzék meg az éhség éveire. ”6s szólt fáraó szolgáihoz; Ta­lálhatunk-e olyan embert, mint ez, embert, akiben Isten szelleme van?" És kinevezte Józsefet az ország fel­ügyelőjévé,na in tégy alkormányzójává aki felett egyedül ö, a fáraó áll. Egyiptomi nevet adott neki, Cafnát- Pánéáchnak nevezte el, és feleségül adta hozzá Asznátot, On papjának, Potiferának leányát. (On azonos He­­liopolisszal, ahol a napisten kul­tusza dívott. Az az obeliszk, mely ma a Temze partján áll és a Cleo­patra tője nevet viseli, innen szár­mazik.) Magyarázatra szorul, hogy Jó­zsef, az idegen, hogy kerülhetett ilyen magas polcra, amikor ismert dolog, hogy Egyiptom gyűlölte az Idegeneket? A történelmi adatok sze­rint József idejében egy pásztor­nép, a hykszoszok megtámadták a dekadenssé vált Egyiptomotés ural­kodtak fölötte. József történetének idején egy hykszosz fáraó ült a tró­non, s mint maga is idegen, egy­általán nem látott akadályt abban, hogy egy tehetséges idegen férfi karrierjét elősegítse. József harminc éves volt, mikor a fáraó előtt állt. Lelkiismerete­sen végezte feladatát, járta az or­szágot s a bőség éveiben megszer­vezte az élelmezést a szűk esz­tendők számára. Egyiptom bőséges termését a Ní­lus áradásának köszönheti. A folyó áramlata Felső-Egyiptomból magá­val hozza a trágyát helyettesítő iszapot, mely megadja a földnek a­­zokat az ásványi oldatokat, melyek a természetes trágyánál is jobbak. Ha valami oknál fogva a folyam nem hoz elég iszapot, akkor a termés gyenge. Ez lehetett a hét szűk esz­tendőben, Viszont, ha bőven jön az iszap, akkor egy évben még három termés is megérik a földeken. "Es Józsefnek az éhínség bekö­vetkezte előtt két fia született, aki­ket Osznát, Potifera leánya szült neki. Az elsöszülött neve Menasse volt, "mert Isten elfeledtetts a sok szenvedést”, a második fiú neve Ef­­rájim lett, "mert Isten megszapo­rította" Józsefet. A hét bőséges év után bekövetke­zett az éhinség; de nemcsak Egyip­tomban, hanem a környező orszá­gokban is, melyek valószínűleg más­kor is Egyiptomból vásárolták a gabonát. "Egyiptom népe fáraóhoz kiáltott kenyérért", aki Józsefhez utasította a népet. József megnyi­totta a magtárakat és bizonyára "jegyre” utalta ki részükre a ga­bonát, természetesen megfelelő el­lenértékén. A raktárak úgy telve, voltak, hogy még a külföldieknek is jutott. A Biblia oly érdekesen és vonzón mondja el Jákob és József törté­netét, hogy bő magyarázat csak ár­tana az eredeti szépségnek. Hosszú évszázadok óta minden szombaton halljuk és olvassuk a Biblia esedé­kes szldráját és mindig találunk új gondolatokat benne. A most követ­kező rész — Józsefnek és testvé­reinek találkozása — több nagy írót, köztük Thomas Mannt Is megihlet­te s több vaskos kötetben foglalko­zik József személyével, működésé­vel, jellemével. Az Egyiptomból érkező karavánok gabonát hoztak magukkal. Ezt látva Jákob fiait küldte, hogy szerezze­nek Egyiptomból gabonát az éhező nagy családnak. Es József tíz test­vére lement, hogy gabonát szerez­zen. A legifjabbat, Benjámint, Já­kob nem engedte, mert még min­dig nem heverte ki Ráchel idősebb fiának, Józsefnek elvesztését. A Midrás elmondja, milyen szigo­rúan ellenőrizték, nehogy ugyanaz a személy vagy család többször kap­hasson élelmet, a többiek rovására. József személyesen kontrollálta, rendben megy-e minden. Tudta, hogy Kánaánban is éhinség van és várta testvéreinek megjelenését. József felismerte testvéreit, de azok persze nem Ismerhették fel a meglett férfi­ben és hatalmas úrban a régen el­adott ifjút. Tehát tisztelettel földre borultak előtte. József keményen bánt velük, kémgyanúsaknak nevezte őket és akárhogy szabadkoztak is, József szigorú maradt. A fivérek elmesélték történetüket, beszéltek apjukról, otthonmaradt öccsükröl és említették egy testvérüket "aki már nincs”, óvatosan elkerülve a testvér eladatásának történetét. József pe­dig ismét csak rájuk förmedt; "Fáraó életére mondom, nem men­tek el innen, ha csak el nem jön legkisebb testvéretek. Küldjétek el az egyiket közflletek, hogy hozza öt el, ti pedig fogva maradjatok, hogy próbára tegyem szavatokat". József tudni akarta, hűségesek-e Benjámin­hoz, az ö vérbeli testvéréhez. Vé­gül, a harmadik napon József azt kívánta, hogy egy maradjon csak ott túszul, a többiek mehetnek haza az életfontosságú gabonával, de hozzák el a legkisebb testvért — azzal ki­válthatják a túszt. Simonra esett a választása. A testvérek pedig, akik nem tudták, hogy József (aki eddig csak tolmácson keresztül szölthoz­­zájuk,) érti szavukat, József régi történetét emlegették és bűnüket, amiért most éri őket az isteni bün­tetés. József pedig, aki megható­dott, félrevonult sírni, hogy ne lás­sák könnyeit. József parancsára a tisztviselők mindegyik testvér zsákját megtöl­tötték gabonával s pénzüket is visz­­szatették zsákjaikba. Az útra pedig élelmet kaptak a testvérek. Az első karavánszerálynál, ahol megpihentek és állataikat abrakol­­tatták, kioldva zsákjaikat, rémülten látták, hogy pénzük zsákjaik szájá­ban volt. Úgy vélték, az egyiptomi föúr szándékosan tette ezt velük, hogy a lopás vádját emelhesse el­lenük. Hazaérkezve, részletesen beszá­moltak Jákobnak a történtekről, aki arra a hírre, hogy Benjámint el kell vinni Egyiptomba, a leghatáro­zottabban tiltakozott és kifakadt a fivérek ellen, amiért még súlyosabb bánattal akarják öt sírba tenni. De múlt az idő s az élelem ismét elfogyott. Jákob pedig hiába sürget­te a fivéreket, nem akartak Benjá­min nélkül útnak indulni. Végül Ju­da az életével kezeskedett Benjá­minért s így, nehéz szívvel, jáKob útra engedte kedves fiát. A testvé­rek pedig kétszeres pénzzel, aján­dékokkal és Ráchel kisebb fiával együtt úrnak indultak Egyiptom fe­lé. Midőn József meglátta öccsét, mélyen megindult és úgy rendelke­zett, hogy palotájába vezessék a fivéreket, és készítsenek úgy ebé­det, hogy a vendégek együtt fognak ebédelni vele, A testvérek persze megijedtek, mert úgy vélték, hogy a különleges bánásmódot felelös­­ségrevonás követi majd az "ello­pott” pénz miatt, ezért a ház gond­noka előtt szabadkozni kezdtek. De az ^megnyugtatta őket; Béke vele­tek, ne féljetek, Istenetek és atyá­tok Istene adta nektek a kincset a zsákjaitokba, a pénzetek eljutott hozzám ... Mikor József hazatért, barátságosan érdeklődött a vendégek otthonmaradt öreg atyja iránt, és a magukkal hozott ifjabb testvérrel is kegyesen beszélgetett. De visszavo­nult aztán egy szobába, mert a meg­hatottságtól sírnia kellett De ural­kodva magán, visszament s meg­parancsolta háza gondnokának, hogy míg a férfiak a házban tartózkod­nak, töltse meg zsákjaikat eleség­­gel, pénzüket is tegye vissza és József ezüstserlegét tegye Benjámin zsákjába. Reggel, mikor a testvérek már távol voltak a várostól, József utá­nuk küldte háza vezetőjét hogy mo­tozza meg őket A házgondnok — utasítás szerint — előbb szemre­hányást tett nekik a serleg ellopá­sáért s hogy jóért rosszal fizet­nek. A fivérek pedig szabadkoztak, hogy ők becsületes emberek, ők nem lopnak; ha valakinél megtalálná a keresett tárgyat legyen az rab­szolga. A serleget pedig Benjámin zsákjában megtalálták. A fivérek pedig megszaggatták ru­háikat és visszatértek a városba, ahol József — szívét megkeményft­­ve — szidta őket. Es Juda fel­ajánlotta mindüket rabszolgának. De József így felelt; Távol legyen tő­lem, hogy ezt tegyem. Az legyen rabszolgám, akinél a serleg talál­tatott, ti pedig menjetek békében atyátokhoz. B.D. Tehát — mint az előző szidrá­­ból tudjuk, — József Benjámint vá­dolja a serleglopással, hiszen az ő zsákjában találták meg. Kézenfekvő a kérdés; miért kínozta József eny­­nyire testvéreit, hiszen jól tudta, hogy végül békés kibontakozása lesz az ügynek (ö maga kívánta ezt leg­jobban!} tehát feleslegesnek látszik ez a hiábavaló gyanúsftgatás. Böl­cseink szerint, József tudni akarta, hogy a testvéreka végsőkig fognak-e küzdeni az ö anyai testvére érde­kében; nem gyűlöllk-e éppen azért, mert az ö testvére. Midőn Juda József elé lépett, ar­ra készült, hogy alázatosan és szfv­­bemarkolőan kéri Benjámin szaba­don bocsátását, hiszen Benjámin rabsága három ember élet-halál kérdése,- öreg apjuk elpusztul a fáj­dalomtól, Juda elpusztul, mert ke­zességet vállalt a fiúért hogy haza­viszi, és Benjáminét, mert nem le­het tudni, mi lesz vele rabszolga­­sorban. Istenhez kívánt fohászkodni, hogy ne hagyja el őket, S végül, ha semmi sem használ, rá akart támadni Józsefre, hogy megöli öt és így szabadítja ki legifjabb test­vérét. — Ékesszólóan és bátran mondta el az "egyiptomi föürnak” Jákob történetét és aggodalmát a fiú miatt s azt, hogy ö kész éle­tét adni a fiú megmentéséért. Az önfeláldozás ereje, mely Juda beszédéből áradt, megrendítette Jó­zsef szívét. Nem tudott tovább ural­kodni érzelmein, áradó szeretetén és rákiáltott a körülöttük álló e­­gyiptomiakra; "Menjen ki mindenki mellőlemI” Es magukra maradtak, midőn József megismertette magát testvéreivel, és hangos sírásra fa­kadt. Öreg atyja szerencsétlenségé­nek ismételt említése mélyen meg­hatotta öt, és mivel nem akarta, hogy egyiptomi környezete, háza­­népe is megtudja az ö testvérei­nek régi bűnét, kiküldte őket a te­remből. S mikor magukra marad­tak, József megszólalt testvérei nyelvén; "En vagyok József! El-e még atyám!” József jól tudta, hogy él öreg atyja, de nem tudott betel­ni a felőle való kérdezösküdéssel. A testvérek nem tudtak felelni, megzavarodtak, féltek, mert keserű bűntudat nyomta lelkűket De József bátorította őket s így közelebb léptek. Es szólt József; Ne bánkódjatok, hogy eladtatok ide, mert Isten azért küldött engem ide előttetek, hogy életetek megmarad­jon. Mert immár két éve tart az éhség az országban s még öt éven át nem lesz szántás és aratás. Is­ten előre küldött engem, hogy le­gyen maradékotok a földön. Tehát nem ti küldtetek ide engem, hanem Isten; ö tett engem fáraó egész há­zának urává és vezetővé Egyiptom országában. Siessetek, menjetek fel Kánaánba, atyámhoz és mondjátok; így szól fiad, József; Isten engem úrrá tett Egyiptomban, jöjj hozzám, ne késlekedj. Es lakni fogsz Gosen földjén és közel leszel hozzám, te, fiaid és fiaid fiai, nyájad, gulyáid és mindened, amid van... Siesse­tek, mondjatok el mindent, amit lát­tatok Egyiptomban és hozzátok el atyámat ide, József már előre kiszemelte Gó­­sent testvérei részére; ez a föld a Nílus deltája körül bővelkedik lege­lőkben és el van határolva Egyip­tom többi részétől, úgy, hogy ott egymás közt maradhattak és vallá­suk szerint élhettek. Gósen földje a jomkipuri háború folyamán igen nagy szerepet ját­szott, amennyiben a Szuezi-csatorna túlsó felén katonáink Egyiptomnak ezt a részét elfoglalták, aholhosszú évekig József jóvoltából a zsidó nép tömörült. Érdekes, hogy Egyip­tomnak ezt ezt a részét archeo­lógusok alig kutatták, holott két­ségtelen, hogy ott igen sok zsidó tárgyú emléket találnának az ar­cheológusok. Az oka az lehet, hogy ez Egyiptom egyik legtermékenyebb része és nem igen engedték zavar­ni az ott folyó mezőgazdasági mun­kálatokat. — Nincs pontosan meg­állapítva, hogy hol terült el Gósen, de annyi biztos, hogy a Nílus del­tájában, és ha nem is értük el pontosan Gósen földjét, az bizo­nyos, hogy a közelében vagyunk. Talán hadseregünk valamelyik ré­gészének sikerül érdekes zsidó tár­gyú dolgokat kiásni, hiszen éppen az archeológiában van köztük több kiváló szakember. Fáraó támogatta József meghívá­sát és kocsikat bocsátott rendelke­zésre, Jákob és családjának szállí­tására. A király ugyancsak helye­selte a gőseni letelepítést. Ezek szerint Jákob és családja a király meghívására készültek jönni és a jó bánásmódra is ígéretet kaptak, mint annak az államnak vendégei, melyet családjuk egy tagja mentett meg az éhhaláltól. Az öreg Jákob hitetlenkedve hallgatta hazatérő fiai elbeszélését. De amikor látta az ajándékokkal megrakott szekereket, melyeket Jó­zsef értük küldött, akkor feléledt Jákob lelke és szólt; "Elég! József fiam még él, elmegyek, hogy meg­lássam öt; mielőtt meghalok!” Jákob elindult egész házanépével — hetven lélekkel — Egyiptomba, s midőn Beér Sávúba érkezett, áldo­zatokat mutatott be atyja Istenének. Isten megjelent álmában és szólt; ”Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek majd. En le­megyek veled Egyiptomba és fel is hozlak onnan; József pedig halálod­kor szemedre teszi kezét, ahogy ez halottakkal szokásos.” Elképzelhető a megható jelenet, apa és rég látott fia találkozása! Mivel József bemutatja testvéreit a királynak is, előbb figyelmezteti a fivéreket, hogy hangsúlyozzák ki; baromtenyésztök ők ifjúkoruktól fogva. Ennek a hangsúlyozásnak két oka volt. Egyrészt, az egyiptomiak — akik inkább földművelő nép voltak — lenézték, s ezért magukra hagy­ták a góseni zsidókat; másrészt József nemes jellemét bizonyítja, aki — magas pozíciója ellenére — aki, magas pozíciója ellenére sem szégyell! testvérei egyszerű foglal­kozását. Az éhinség egyre súlyosbodott, és a gabonáért szerzett pénzt Jó­zsef a király pénztárába juttatta. De a népnek elfogyott a pénze, mi­re József fizetségül a nép barmait, lovait és nyájait kérte. Aztán ki­fogytak a nyájak is s nem maradt más, csak saját testük és puszta földjük. Es Józsefhez jöttek, hogy ( folytatás az 1. oldalról ) nusok, zelóták szidták egy­mást, és a Nagytemplom falá­nál a farizeus és esszénus gondolat között álló Jézus ki­kelt magából a kufárok üzér­kedése ellen, akik csak belföl­di. valutáért voltak hajlandók áldozati állatot és terményt árusítani a külföldről nagy­számban érkező zarándokok­nak. És megtaláltuk Jézust, a kisdedet Betlechemben, annak ellenére, hogy a Születés tör­ténete a homályba vész; ma­guk az evangélisták sem tud­nak erről semmi biztosat. Megtaláltuk Jézust azért, mert a zsidó Jézus oda tarto­zik, mert osztrák barátnőnk azért volt csalódott, míg a kétezer év alatt kialakult és sokszor változó Jézus-kép nem illett bele ebbe a keleti környezetbe. Osztrák barátnőnk nem ta­lálta meg itt az ő Jézusát, aki különböző korok, különböző kutúrák szentképeiről néz le rá. Aki Jézust — az igazit — akarja meglelni, annak a zsi­dó történelembe kell beleélnie magát, mert Jézus tanai oda gyökereznek. "Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat" — mondotta Jé­zus, megalkotva ezzel a ke­reszténység egyik alapvető erkölcsi dogmáját. Ez a mon­dat azonban nem Jézustól, a tanitómestertól, hanem Jé­zustól, a tanítványtól szárma­zik. Hillel rabbi száz évvel ko­rábban alkotta meg ezt a tételt, s Jézus csak azesszénusokés farizeusok politikai vitájának kicsengéseként tette hozzá az emberfölötti kívánságot; ". . . szeresd ellenségedet is". És így tovább; Jézus min­den paraboláját megtalálhat­juk a babylóniai Talmudban. Hegyi beszéde, imái, mind a hívő zsidó lélek megnyilvánu­lásai; életmódja az esszénu­­sok szigorú, vallásosan kötött de mély kultúrájú törvényein alapszik. Intenzív zsidó vallá­sos életet élt. Ezt a Jézust nem kell a zsi­dóságra kívülről erőszakolni, mert ez a Jósua az övé. A zsi­dóságtól csak az a Jézus ide­gen, akinek nevében évezrede­ken át inkvizíciók és pogro­mok, kínzások és hitleri "vég­ső megoldások" poklán át,ül­dözték és irtották népünket. De ez a Jézus, a szeretet nevében gyűlölő, a jóság nevében ke­gyetlen — magától Jézustól is idegen, hiszen hipokriták min­tázták ilyenné. Hipokriták, a­­kik ellen mindig is harcolt. A kereszten is egy lázadó zsidó függött, a római meg­szállók áldozata, hiszen a zsi­dó törvénykezés egyáltalán nem ismerte a keresztrefe­­szftés halálbüntetését, és Sab­bat eló'estéjén, péntek este nem volt szabad kivégezni senkit. Keresztény olvasóimat sze­retném megnyugtatni; nem arról van szó, hogy a zsidók, vagy akár én magam, kisajá­títani akarnánk Jézust. Erről szó sincs. Mindezeket csak azért írtam lé, hogy bizonyít­sam; nem érezheti magát Jé­zushoz közel az a keresztény, aki nem fogadja el testvérének azt a népet, amelyből Jézus származott és nem fogadja el testvérvallásnak azt a vallást, amelyet ő gyakorolt. A kereszténység karácsonyt ünnepel, Jézus születésének napját. Ezen a napon fordulunk most barátainkhoz, és kérjük, álljanak mellénk. Legyen vége a kétezeréves testvér-mara­kodásnak. Segítsenek, hogy Jézus szülővárosa, legyen az Betlechem vagy Názáret, Jé­zus népéé maradjon. Ennek a gondolatnak nevében köszönt­­jük őket karácsony ünnepén; “Békesség a földön a jóakara­­tú embereknek" — és itt nem­csak a jóakaratú emberek vi­lágának eljövetelét, hanem a "békesség a földön" gondola­tát kell hangsúlyoznunk. Egri György testüket és földjüket is felajánlják, nehogy éhen vesszenek. Es meg­vette József Egyiptom egész föld­jét a fáraó számára, a népet pe­dig áthelyezte a városokba, Egyip­tom egyik széléből a másikba, hogy ezzel elidegenítse őket régi tulaj­donuktól. Történelmi tény, hogy a régi feu­dális nemesség eltűnt Egyiptomban a Hykszoszok uralma alatt, s a föld, mely azelőtt helyi birtokosoké volt, a fáraók és a templomok tulajdo­nába került. Ugyanakkor nyilvános magtárakat kezdtek építeni, melyek­nek felügyelői a legelőkelőbb egyip­tomi tisztviselők közé tartoztak; ez igazolja József reformmüvének va­lóságát. — Érdekes, hogy a nép nemcsak földjét, de saját szemé­lyét is felajánlja rabszolgának, de Józsefről ezügyben csak így szól a Biblia; ”Es megvette József E- gyiptom egész földjét a fáraó szá­mára ,,,”, de nem említi, hogy a népet is megvette volna rabszolgá­nak. Ez József humánus érzéseire vall. — ”A papok földje azok tu­lajdona marad; míg a hozam egy­ötödét adjátok a fáraónak, négy rész pedig legyen a tiétek vetőmagul a földnek és eledelül háznépetek­nek...” ”Es Izrael lakott Egyiptomban, Gósen földjén,- birtokukba vették és nagyon megszaporodtak és megso­kasodtak. ” B.D. '♦♦MMtaaa »■»♦♦>♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦■♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦»£ — Egész éven át nyitva. Olcsó áraival az Ön második otthona lehet MIAMIBAN. INDIAN CREEK MOTOR INN 6060 INDIAN CREEK DR., MIAMI BEACH FLORIDA 33140 Telefon: 865-9361 80 méterre az óceántól * Szobák, felszerelt kis konyhával * Barátságos légkör. Referenciák kérhetők Torontóban Zágon rabbi úrtól. Hungarian l Meat Center, Inc. SERTÉS, MARHAHI S KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI Fl'STÖLT KOLBÁSZFÉLÉK SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE., (82 és 83 utcák között) New York, N Y. 10028 Tel.: RE4-8787 MAGYAR SÍRKŐRAKTÁR IVc.inreb fírott. fmrotw. Inc, MANHATTANBAN 287 East Houston Street, New York, N.Y. 10002. Tel.: AL4-2360 Előnyös áron készit minden kívánságnak megfelelő SÍRKÖVEKET HUNGARIAN RESTAURANT polgári Arak - ízletes magyar konyha OUTGOING SERVICE 1489 SECOND AVE (77-78 St. közt) NEW YORK •• Telefon: 7 34-9881 Birsalmasajt, gesztenyepüré, gesztenye mignonok és gesztenyetorták állandóan kaphatók. Házilag készült szilvalekvár, apricot (barack' lekvár és földieper lekvár állandóan kapható. Delicious home made strudels, pastries & pies. Party, Wedding and Birthday cakes 1437 THIRD AVE. (at 81st St.) New York '>8, N.Y. Tel : LE 5-8484 Orders promptly delivered. Mail orders sei.t everywhere TORTE: Dobos, Hazelnut, Mocca, Chocolate, Rum, Orange Laver, Sacher Torte. Strudels: Apple, Cheese, Mohn, Cherry. Cabbage, Nut. LEGFINOMABB IMPORT Ál.1 NYAKKENDŐK MINDEN VÁLASZTÉKB AN. Ha a Downtown*! iizlernegyedben jár, okvetlenül keresse fel KALLUS—MIKLÓS üzletét. ooooocofiecoooooooooooocooooaoocooDsooooocooooesooooooeooDoooeoooooooos BETHLEHEM! HARANGOK TIE BAR CUSTOM MADE TIES Tel.: 732-1162 87 Nassau Street, New York- ► :: NEW YORK EGYETLEN MAGYAR AJÁNDÉKBOLTJA r * jmr * mr * a T* . . SUSANS CARD & GIFT SHOP 1573 SECOND AVE. (81-82 utcák közt) NEW YORK EURÓPAI ÉS MÁS KÜLFÖLDI AJÁNDÉKTÁRGYAK NAGY VÁLASZTÉKBAN, CSOKOLÁDÉK - JÁTÉKOK. MAGYARNYELVŰ ÜDVÖZLŐKÁRTYÁK TELEFON: 734-0647

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents