Menora Egyenlőség, 1973. június (12. évfolyam, 465-466. szám)

1973-06-09 / 465. szám

2. oldal MENÖRA 1973 י. június ». *lÁJorld. federation oi Jdungarian MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERICA- ISRAEL FRIENDSHIP HOL'SE A Watergate-ügy MU földi visszhangja 136 EAST 39th STREET, NEW YORK, N.Y. 10016 Közvetlen telefonszám : 683-5377 Az épület központi telefonszáma: 725-1211 mellék 33. Hivatalos órák munkanapokon, kedd Társadalmi események A Magyar Zsidók Vllágszövetsé­­gének két jelentős társadalmi ese­­ménye Is volt június 3.-án, vasár­nap: az Americana Hotelben a Bnai Zion szervezettel és a Csehszlovák Zsidó Szervezettel karöltve meg­­rendezte — Fettman József elnökle­­te mellett — az UJA-dfszvacsorát. kivételével 10-4-ig, kedden A Világszövetség díszvendége Mr. Ben Wirtzbaum volt. A másik nagy esemény a Világszövetség lelki ve­­zetöje, Schneier Arthur főrabbi tíz­­éves működésének évfordulóján ren-1-7-ig. dezett díszvacsora volt a Waldorf- Astoria hotel nagy báltermében. Mindkét esemény méltatására leg­­közelebb visszatérőnk. HARMINC ÉVVEL EZELŐTT ÉRKEZTEK EURÓPÁBA AZ EREC-JISZRÁELI EJTŐERNYŐSÖK — Az eredeti terv szerint a Hágáná 1000 ereci harcost akart Európába küldeni ־ Az angolok elszabotálták a nagy tervet ־ 32 ejtőernyősből a nácik hetet megöltek ־ Koromsötét éjszaka volt. A kétmotoros repülőgép a jelzőlámpák nélkül, minden földi útmutatást mellőzve •arlte az éjszakát. Amikor a nácik által meg« szállt európai terület fölé érkezett, kissé leereszkedett, hogy kibújjon a barbár ellenség felderítő készülékeinek hatósugarai elől. A térképen kijelölt sötét, fény­­télén hely fölé érkezve, még lejebb ereszkedett, s hamarosan apró fekete pontok váltak el a törzsétől. Még néhány másodperc s a fekete pontok felett fehér vászon­­gomba jelent meg. így érkezett meg 30 évvel ezelőtt, 1943 május 27-én éjszaka, az angol katonai kül­­döttség. a németek által letiport Jugoszlávia­­ba, bogy csatlakozzon zsidó partizánjaihoz. A küldöttség •gytk tagja az erec-jtsarácli Bét Sőárim faluból származó Perec Rosenbeng *olt: az első erec-jiszráeli zsidó fiú, áld le­­ugrott a nácik által meghódított Európában. Perec Rosenberg a Hágáná távirász-ktkép­­lője ▼olt és ebben a ״szakmai“ minőség• b•■ került az angol küldöttséghez, majd Ti­­te főhadiszállására, ahol a főtávirászi tiszt­­•éget töltötte be. Az ezt követő nehéz, súlyos harcokkal teli hónapokban. Perec Rosenberg ▼olt a tulajdonképpeni kapcsolat Tito föhn• átszállása és a közelkeleti angol föparancs­­nokság között és ugyanakkor — szabad órái­­ban — jugoszláv partizán távirászok és tele­­fonisták kiképzésével is foglalkozott. Azokban a napokban Tito a montenegrói vadregényes hegyek szakadékaiban és bar­­lángjaiban rejtőzködött, körülzárva sokezer ■émet katonától, akik a jugoszláv partizá­­■okra vadásztak, de elsősorban a vezetőjü­­két akarták puskavégre kapni. Tito főhadi­­szállása állandóan változtatta tartózkodási helyét, nehogy a németek felfedezzék őket és így gyakran megtörtént, hogy ״költözködés” közben német alakulatba ütköztek. 8 véres közelharcra kényszerültek. Az egyik ilyen ősz­­szecsapás során elsett az angol küldöttség pa­­rancsnoka, de emberei kitartottak. Perec Rosenberg csak az első volt az erec-jiszráeli ejtőernyősök közül, de nem az utolsó. Hónapokkal később még 31 fiatal férfi és nő —, valamennyi Perec bajtársa — követte Európába, hogy kétségbeesett kísér­­letet tegyen, elsősorban a még életben lévő európai zsidóság megmentésére, s mellesleg hírszerzéssel foglalkozva az angolok szarná­­ra. Történetüket, hőstetteiket és tragédiáin­­kát, egyeseknek a szerencsés megmenekülé­­•ét, Pálgi Joel az ..... Es jött a fergeteg“ című dokumentum regényében örökítette meg. Ez a 32 erec-jiszráéli zsidó fiú és lány — közöttük számosán olyanok, akiknek Petőfi nyelve volt az anyanyelve — tudták és ér­­tették, hogy ״mennünk kell hozzájuk, a gá­­lutban élő testvéreinkhez“, ahogy azt Szenes Anikó-Cháná, Szdot-Jám kibuc tagja a nap­­lójában megírta. Szenes Cbáná a fasiszta ma­­gyarok kezébe került és a magyar brigantik kivégezték. Az erec-jiszráeli zsidó ejtőernyősök eposza, •mely fényes hetükkel íródott be az útban lévő zsidó ország és az európai zsidóság megmentéséért folyó kilátástalan küzdelem történetébe —־ a Szcohnut politikai osztályán és a Hágáná vezérkarában született meg. Azokban a napokban történt, amikor meg­­érkeztek az első hírek ■ zsidó nép sziszte­­mitikus kiirtásáról. Az eredeti szándék az volt, hogy ejtőernyő­­▼el 100• zsidó fiatalt dobjanak le a meg­­«állt európai országokban, hogy ott bátorít­­sák az elcsüggedt zsidókat és rávegyék őket zsidó ellenállási csoportok szervezésére. Eli- Jáhu Colomb. a Hágáná akkori főparancsno­­ka, ugyanakkor felajánlott■ az angoloknak, hogy rendelkezésükre állítja a fegyvert fog­­ható önkéntes zsidó fiatalok százait és így a nehéz napokban szoros együttműködés lehet az angolok és a partizán háborút folytató zsidó alakulatok között. Az első terv szerint az akkortájt szervezett első Pálmách-alaku­­latokat hajóról tették volna partra, vagy ej­­tőemyővel dobták volna le. A Hágáná terve nem volt könnyű. Elsősor• ban olyan önkénteseket kellett kiválasztani, akik a németek által megszállt országokban születtek, jól ismerték a helyi lakosságot és a földrajzi adottságokat, ismerték a nyelvet és a helyi szokásokat. Az is nyilvánvaló volt, hogy a zsidó önkénteseket csakis az egyik harcoló szomszédos ország segítségével lehet rendelUtési Lilyére eljuttató . Miután az emigrációban működő európai kormányok amerikai, vagy angol keretben tevékenykedtek, elhatározták, hogy az angol kémelhárhóval veszik fel a kapcsolatot. Az angol hírszerző szolgálattal sem volt könnyű dolga a Hágánának. Az ellenséges érzületű mandátum! hatóság és rendőrség mindent el­­követett, hogy a testvérmentő törekvéseket el­­gáncsolja. Saul Avigur, a Hágán egyik veze­­tője és az ejtőernyős mentési akció kezdenie• nyelőinek egyike mondotta: ,.Az angolok nem értették meg, sőt nem értékelték ki helyesen a zsidó lakosság, $ kő­­lőttük ai önkéntesek lelki mozgatóerőit és azt a hatékony képességet, amely a zsidó földalatti mozgalomban rejtőzik. Általában gyanakvással találkoztunk és a képzelő erő teljes hiányába ütköztünk“. Kiderült 1943 elején, hogy az angolok semmi körülmények között sem fogadják el a ״Cbet-akciónak“ nevezett nagyszabású euró­­pal behatolást és mentési tervet. Ezzel szem* ben, megegyezés jött létre a Szochnut politl­­kai osztálya kiküldöttel és az angol külügy­­minisztérium hírszerző osztálya között, hogy erec-jiszráéli zsidókat küldenek a délkelet­­európai országokba, minden olyan feladat el­­végzésére, amellyel az angolok megbízzák őket. London hallgatólagosan hozzájárult ab­­hoz is. hogy a kiküldöttek a cionista mozga­­lom nevében tevékenykedjenek a megszállt országok zsidói között. Mose Dájánra bízták az önkéntes jelentke­­zők megszervezését és kiválogatását. Dóján nem sokat habozott és néhány napon belül elküldte a Pálmáchhól is a kibuci mozga־ lom tagjai köréből kiválasztott első 14 önkén­­test, hogy intenzív kiképzést kapjon a föld­­alatt tevékenységről és a hirzerzés módoza־ tairól. A csoport azonban politikailag nem volt megfelelően előkészítve. Tagjai közül öten kiváltak, mert bizalmatlanok voltak az angolokkal szemben, s csak a többieket ve­­zényelték Rámát Dávid repülőterére, ahol ejtőernyős kiképzést kaptak. Egyidejűleg a Hágáná fehette a kapcso­­latot az angol légihaderő hinzerző osztálya­­val. amely főleg az ellensége terület felett lévő pilóták mentésével és mmekltésévcl fog• lalkozott. Ennek a csoportmk a keretében harcolt Tony Simons ezredei. aki bajtársa volt Ourd Wingate angol tiiztnek. a zsidó nép nagy barátjának és az $ közvet lésével nép nagy barátjának és az • közvetítésével zsidókat dobtak le az ellenséges vonalak mö­­gött. Az általános katonai teendőkön kívül az angolok tudtával meghízták íz ejtö״m«>U0. két, bogy a lehetőség szerint tegibéget uyujt-Maak • sMó teatvéreDnaek, ״Megmondták, bogy ha *•HU Magyarországtól, ▼agy Romá­­ólából olyan fiatalokat mepzöktetni, akik hajlandók harcolni a németek ellen, akkor ezeknek alkalmat adnak, hogy csatlakozza­­■ak az angol hadsereghez és önálló zsidó a­­lakóiatok keretében harcoljalak. A megái­­lapodéi Kertet az ejtőernyősük tiszti rangot kapnak. Tisztában ▼oltunk azzal, hogy ha kudarc •setén fogságba •sünit, akkor talán, intet tiratekkei Jobban fognak ▼elitek bánni“ — mondotta Reuven Dáfni, az egyik élet­­ben maradt ejtőernyős. Kísérleteket tettek, hogy felvegyék a kap­­csőlátót az amerikai hírszerző szolgálattal is. Amerika azonban nem lelkesedett a tervért, s Így küldetésükben csak egyetlen erec-jisz­­ráeli zsidó ejtőernyős tevék•'ykedett Euró­­pábsn egy éven át. A Hágáná és a Szochnut felhívására 170 önkéntes Jelentkezett, annak tudatában, hogy olyan küldetésbe megy, ahonnan kevés esé­­lye van a visszatérésnek. Ez a 170 férfi és nő különféle kiképző-tanfolyamokat végzett a Hágáná keretében, mielőtt hozzá kezdett az •ejtőernyős wjrások ״ ■ korpásához. Rámát Hákovés kibucban tucatnyi távirászt és rádió­­kezelőt képeztek ki, a többiek pedig Házoréá kibucban kaptak kiképzést. Közülük csak 32 önkéntest vetettek be, be­­leértve három fiatal lányt. Szenes Chanát, Rech Chávivát és ״Surika” Bravermannt Tizen közülük az angol külügyminisztérium, hírszerzőiként dolgoztak, húszat az angol légihaderő hírszerző osztálya foglalkoztatott, egy pedig az amerikaiak küldetésében járt el. A 32-ik Perec Rosenberg volt. Az ejtőernyősök közül hárman Magyarorszá­­gon, kilencen Romániában, öten Szlovákiá­­ban, tizen Jugoszláviában és az osztrák ha­­tár mentén, hárman Olaszországban ugrót­­tak ki ejtőernyővel. További két ejtőernyős, akinek Bulgáriában kellett volna működnie, csak a németek kapitulációja után érkezett meg, de még Így is sokat tett az életben maradt zsidók megmentése és alljjáztatása érdekében. A zsidó önkéntesek közül tizenkettes a nácik fogságába kerültek. Hetet közülük kivégeztek. Ezek: Szenes Anikó-Cháná. Reich Chávivá, Re tsz Rafi, Goldstein Perec, Cvi Ben Joszéf, Aba Berdicsev és Enzio Sereni. Áldozatukat legjobban Szenes Cháná köz* kinccsé vált verse fejezi ki. •melyet a már­­tirhalált balt ejtőernyős lány a budapesti Margit-kőruti fogházban, néhány nappal ki* végzése előtt irt. (A. M. ) Az apróhirdetés mindig eredményes! Amennyire élénken foglal­­koztatja a Watergate-ügy az amerikai sajtót és közvéle­­ményt, annyira kicsiny publl­­cltást kap az ügy a világ­­sajtóban és a közvéleményt láthatóan világszerte kevéssé érdekli az, ami a Potomac­­parton . történt. Ennek egyik magyarázata az, hogy a Wa­­tergate-hez hasonló politikai botrányok, korrupció, meg­­vesztegetés nem túlságosan ritka pl. az európai politikai gyakorlatban, elég csak a ta­­valyl nyugatnémet megvesz­­tegetési botrányra utalni a szovjet—német szerződéssel kapcsolatban. Az európai köz­­vélemény tudatába erősen belelvódott, hogy a politika “piszkos” dolog, hogy a pénz és a hatalom korrumpál, így nem érte az európaiakat meg­­lepetésként, hogy Amerikában sem mentes a politika hason­­ló Jelenségektől. A szovjet tömb irányított sajtója politl­­kai okokból — amelyekről ké­­sőbb szó lesz — igen szőr­­mentén bánik a botránnyal és kicsiny nyilvánosságot ad ne­­ki. Másutt az embereket azért sem foglalkoztatja az ügy, mert egyrészt saját or­­szágalk politikai ügyel kötik le figyelmüket, másrészt a Watergate-ügy annyirabonyo­­lult, hogy részleteit még ak­­kor sem tudnák követni, ha történetesen komolyan érdé­­kelnék őket a fejlemények. Kivételt talán a “liberális”, “radikális” elemek jelentenek, melyek számára a Watergate­­ügy jó alkalom arra, hogy valaminő újabb ürüggyel tá­­madhassák Amerikát. Ugyan­­akkor, ha a közvélemény re­­akciójáról lehet beszélni, úgy ez a reakció pozitív, mond­­ván, hogy Amerikában való­­ban szabad a sajtó és az el­­nőkről mindent, jót-rosszat meg lehet írni, következmé­­nyék nélkül. Az európai átlag­­ember reakciója nagyjából így foglalható össze: minek kell ebből olyan nagy ügyet esi­­nálnl, miért ez a nagy fel­­háborodás? SZOVJETUNIÓ, KOMMUNISTA ORSZÁGOK A kommunista sajtó — lát­­hatóan felső, pártutasftásra — igen keveset foglalkozik a Watergate-Uggyel és érdekes konklúzióra Jut. A kommunis­­ta logika diktálta magyaráza­­tot így lehetne összefoglalni: az amerikai politikai gyakor­­lat tipikusan kapitalista Jelle­­gű és korrupt, mindegy, hogy ki ül Washingtonban az elnö­­ki székben. A Watergate dől­­got azonban nem Nixon és kör­­nyezete számlájára írják; el­­lenkezőleg, a Nlxon-ellenes elemek rovására. A kommu­­nista sajtó álláspontja szerint egyes, közelebbről meg nem nevezett “reakciós” elemek megsokallták az elnök “reá­­lis”, “ józan” külpolitikáját, azt, hogy közeledik Moszkvá­­hoz. Ez a reális politika nem tetszik az említett “elemek­­nek” és el akarják távolítani Nlxont az élről. Moszkva azonban “hozzászokott”Nlxon­hoz, akivel lehet beszélni és a Kremlnek láthatóan Igen rosszul jönne, ha az elnöknek távoznia kellene és új. Isme­­rétién államfőveKAgnew^kel­­lene magát szemben.találnia. Ez az oka annak, hogy a szovjet és keleteurópai sajtó keveset és óvatosan ír Wa­­tergate-ről. VÖRÖS KÍNA A vöröskfnai sajtóban — amelyet talán még a szovjet lapoknál Is Jobban ellenőriz­­nek — eddig egyetlen sor sem Jelent meg a Watergate-ügy­­ről, csupán a hivatalos hír­­szolgálati iroda pekingi bulle­­tin jel foglalkoznak röviden a fejleményekkel. Ezek a bulle­­tlnek csak magasrangú állami és pártfunkcionáriusok szá­­mára elérhetők. A vöröskínai közvélemény tehát a fejlemé­­nyéktől hermetikusan el van zárva. A kínai vezetők viszont — a szovjet veszéllyel a hát­­térben — erősen érdekeltek abban, hogy Washingtonnal J3a vuló kapcsolataikat ne vészé­­lyeztessék elítélő, elhamar­­kodott állásfoglalások. Peking tehát nem foglal állást az ügy­­ben, bár a vöröskínai veze­­tőknek természetesen nyilván megvan a maguk ideológiai alapon megfogalmazott véle­­ményük a dologról. IZRAEL Az izráell sajtót és közvé­­leményt erősen foglalkoztat- Ják a Watergate-ügy morális és főleg politikai összefüggé­­sei. Az izráeliek Nlxonban — Joggal — megbízható barátot láttak és látnak, így az or­­szág biztonsága szempontjá­­ból is az elnöknek “drukkol­­nak” és remélik, hogy az ügy­­bői tiszta kézzel és csorbf­­tatlan presztízzsel kerül majd ki. Az izráell vezetés— Golda Méir nyilatkozatából követ­­keztetve — Nixon mellett van és úgy véli, az elnök átvé­­szeli a válságot és nem vár változást a Közelkelettel kap­­csolatos amerikai politikában. ANGLIA Az angol sajtót és közvé­­leményt szintén foglalkoztat­­ják a Watergate-ügy fejlemé­­nyel, elsősorban annak etikai, morális része. Az angol la­­pok Javarésze elítéli a re­­publikánusok által használt politikai módszereket, ame­­lyeket méltatlannak tart egy nagy államhoz, amely — úgy­­mond — soká példa volt a politikai gyakorlat tisztasága terén. Angol politikai körö­­két azonban elsősorban a Watergate-ügy külpolitikai összefüggései foglalkoztatják. Főként az, hogy Watergate után meg lesz-e Nlxonnak a globális politikához szükséges tekintélye, nemzetközi súlya? Egészében véve azonban az az angol álláspont, hogy Ame­­rlka vllághatalom, amelynek tényleges világpolitikai sze­­repét legelsősorban mégis­­csak gazdasági, katonai ereje biztosítja, függetlenül a kor­mányzat politikai, etikai bal­­fogásaitól. FRANCIAORSZÁG A francia gaullista sajtó inkább sajnálkozással, mint elítélően foglalkozik a Water­­gate-botránnyal. Ennek oka az, hogy Nixon egyrészt igen jó személyes viszonyban van Pompidou elnökkel, másrészt, mert a franciák — ha oly­­kor túlságosan ki is hang­­súlyozzák függetlenségüket — tudják, hogy biztonságuk, leg­­alább is közvetve, Amerikán nyugszik. Következésképpen, az Egyesillt Államok presz­­rizsének csökkenése Francia­­országnak sem használ. Eb­­bői a szempontból a franclá­­kát aggasztja, hogy az erős­­kezűnek Ismert Nixon politikai súlya csökkenhet Watergate következtében. NYUGAT-NÉMETORSZÁG A nyugatnémetek — talán a liberális sajtó kivételével — Watergate-ből nem csinálnak ügyet, több okból sem. Egyik az, hogy a tavalyi vesztegeté­­sl botrány miatt (tucatnyi kormánypárti képviselőt meg­­vesztegetett az ellenzék, hogy a keleti szerződések ellen szavazzanak) a németek nem érzik magukat feljogosítva ar­­ra, hogy politikai kérdésekben moralizáljanak. Rájuk nehe­­zedik a hitleri idők emléke is, amikor a politikai ellenfeleket nem lehallgatni volt szokás, hanem haláltáborba küldeni. A másik ok az, hogy Bonn tudja: “független” k'ülpolltlká- Jához, ugyanakkor blztonságá­­hoz Amerika támogatása, ka­­tonal Jelenléte elengedhetet­­len. Nlxonról ismert, hogy a nyugatnémetországi amerikai katonai jelenlét híve és Wa­­tergate-et éppen azok forszí­­rozzák, akik Németországból is ki akarják vonni az ameri­­kai csapatokat. A nyugatné­­met kormánysajtó tehát tár­­gyllagosan foglalkozik Water­­gate-tel, reméli, hogy Nixon­­nak elég ereje, tekintélye ma­­rád ahhoz, hogy megvédje Nyugateurőpát — benne a nyu­­gatnémeteket — a szovjet nyo­­mással szemben. A botrányt csupán a komoly olvasótábor­­ral nem rendelkező, szélső­­séges sajtó játssza fel. Egészében véve: a világ­­sajtó, a különböző államok sajátos érdekelnek szem­­pontjából foglal állást a Wa­­tergate ügyben, de a botrányt általában objektív tálalásban, 'viszonylag rövidre fogva is­­merteti olvasóival. Ugyan- Ilyen magatartást tanúsítanak felelős politikai körök is, lát­­hatóan bevárva a vizsgálat eredményét. Az ügyet világ­­szerte csupán az Amerika­­ellenes sajtó és politikai kö­­rök játsszák fel bizonyos fo­­klg, de még ezeknek a hang­­vételére is féket tesz a tény, hogy Moszkva és Peking — sajátos okokból — nem él az ügy nyújtotta propaganda le­­hetőségekkel. HAVAS KORNÉL SECOND CLASS MAIL REGISTRATION No. 1373. Előfizetés 1 évre $ 15. ־, félévre $ 8. ־ JEWISH WEEKLY IN HUNGARIAN LANGUAGE Editor: George Egri, Publisher: Yvonne Egri Helyi szerkesztőségek és kiadóhivatalok: TORONTO: Egri György, 105 Almore A ve., Downsview, Ont. Canada. Tel.: 636-1381 MONTREAL: Dr. Fon Sándor, 4455 Dupuis Ave., Apt.2. Montreal 26, Que., Tel.: RE 3-3087. NEW YORK: Kalmár Miklós, 100 Overlook Terrace, Apt.511. New York, N.Y. 10040. USA. Tel.: 568-0251 és 927-9609. BROOKLYN: Jureczki Zoltán, 1230 Ave., New York, N.6. 11235. Tel.: 769-5425. FLORIDA: Feldheim Jenö, 2360 Alton Road, Miami Beach, Fla, 33140. USA. Tel.: 538-7383. Authorized as second class mail by the Post Office Department, Ottawa, and for payment of postage in cash. EMKE M VASÁRNAPI 7 FOGÁSOS SPECIÁLIS VACSORA 12-7-ig, 1 ÜVEG SÖRREL: $4.95 Előétel, leves. Főételek: vadas marhahús, borjúláb, töltött káposzta, csirkepaprikás, marhagulyás, töltött borjúmell. Körítés. Des­­sert: palacsinta vagy rétes, kávé vagy tea. Minden ital $1. 1494 SECOND AVE. (78th St. corner) New York Tel.: RH 4-98T4 vagy 734 9116־ 2 Hungarian Í Meat (enter, Inc SERTÉS, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK' 1592 SECOND AVE., (82 és 83 utcák között) New York. N.Y. 10028 Tel.: RE4-8787 ESTÉNKÉNT A SZEZONBAN VÍG GYÖRGY FLEISCHMANNS, N.Y. 72430 Rezerválás: Fleischmanns (914) 254-4040 New York City (212) CY 8-6771 vagy RH 4-9515 KAPITÁNY ANNY a legkitűnőbb kontinentális énekmüvésznő és ZENEKARA NAGY BROADWAY MŰSOR - GYÖNYÖRŰ NIGHT CLUB - FILTERED FŰTÖTT USZODA i “MAGYAR RÁDIÓ AZ ARLINGTONBAN “ 5 ' JŰNIUS 15-től 17-ig KÜLÖNLEGES WEEKEND. | I Kitűnő műsor - Asztali tennisz - Sakkverseny. Fellépnek: “THE FUGITIVES “, a magyar x fiatalok modern tánczenekara és vokál-groupja. Műsorvezető: APATINI GYULA. Zongoránál: ZORÁNDY ZOLTÁN. KÜLÖNLEGES ÁR A WEEKENDRE TELJES ELLÁTÁSSAL: $35. Előzékeny vendégszeretettel várja SUGÁR és FEKETE Management ÚTIRÁNY! N. Y. Thruway - Exit 19, then Route 28 North to the hotel

Next

/
Thumbnails
Contents