Menora Egyenlőség, 1973. június (12. évfolyam, 465-466. szám)
1973-06-09 / 465. szám
MENORA laar־ Auaust j.ï '•“; 1034 «^ O.Box We» 8runs»ic^ Mo _, , Jersey ״ N ״ ,.U.S.A 03903 Second class mail Registration No. 1373. Postage paid at Toronto AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG l APJA XH. Évf. 465. SZÁM sO^nt 1973. JÚNIUS 9. egyenlőség LEZUHANT A SZOVJETUNIÓ SZUPERSZONIKUS HÉTR BEMUTATÓ REPÜLŐGÉPE A párisi nemzetközi repiilőgép kiállítás látogatói megdöbbentő látványnak voltak tanúi most vasárnap. Ez a kiállítás a világ legjobb repülőgépelnek és légifegyvereinek bemutatója, ahol többek között az izráeli légierő Gábriel rakétája is rendkívüli sikert aratott. A nagy szenzációt azonban kétségtelenül a két hangnál sebesebben szálló óriási utasgép, a szovjet Tupolev 144 és az angol-francia Concorde Jelentette. Most vasárnap került sor a szovjet gép bemutatójára. Körülbelül két percnyi bemutató repülés után, a szovjet gép 150 méter magasságban felrobbánt, és mint lángoló bomba, zuhant a földre. A szovjet gép hat tagú személyzete természelesen nyomtalanul elpusztűit a lángokban, és ugyancsak meghalt Gousainville község 15 lakója, akiknek házaira a roncsok rázuhantak. Egy repülőgép katasztrófájóból természetesen nem szabad és nem is lehet politikai következtetéseket levonni. Ilyen szerencsétlenségek mindenhol előfordulnak. Ez azonban nem az első eset, amikor a Szovjetunió a nemes technológiai verseny hevében még tökéletesen ki nem kisérletezett művekkel áll elő, s ezek már többször vezettek ilyen és ehhez hasonló katasztrófához. Alexej Tupolev, a gép tervezőjének fia, és az egész szuperszonikus kisérlet! terv főnöke, rögtön kljelentette, hogy 3TU144 az 1975- ben ismét megrendezendő párlsi kiállításon újra ott lesz, mégpedig teljes biztonságban lévő utasokkal együtt. Ezt kétségbevonni valóban botorság lenne, de azért mégis szomorú, hogy abban az országban, ahol állítólag legfőbb érték az ember, ott a legkisebb érték az emberélet. A NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG FELMENTETTE IZRÁELT delmeskedett, egy Izráeli vadászgép a Boeing 727-esnek a szárnyába "u. Bár a lövést nem szánták végzetesnek, a repülő mégis felrobbant és lezuhant és 110 személy szőrnyethalt. N E W- Y 0 R K A hét másik érdekes. repülő-szerencsétlenséggel kapcsolatos híre a Színá j fölött lelőtt líbiai utasszállítóhoz fűződlk. Mint emlékezetes, múlt februárban egy líbiai gép, mely Trlpolisból Kairó felé volt útban, berepillt az Izráel által megszállt területre. Az izráell légierő gépel körülvették, és a nemzetközi szabályoknak megfelelő jelzésekkel leszállásra szólították fel. Miután a gép francia pilótája nem enge-A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE a NEWYORKI MAGYAR ZSIDÓ SZERVEZETEKKEL KARÖLTVE mártír ünnepélyt rendez VASÁRNAP, 1973. JÚNIUS I7.-ÉN, D.U. 3 ÓRAKOR a PARK EAST SYN AGOGUE-ban (163 East 67th Street, Manhattan) A szertartást vezeti SCHNEIER ARTHUR főrabbi. ÜNNEPI SZÓNOK: PROF־. DR. Dr. SCHEIBER SÁNDOR FŐRABBI A BUDAPESTI ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ INTÉZET IGAZGATÓJA. A liturgiái részeket GROSZ ERNŐ főkántor (Forest Hills Jewish Center) adja elő. Parkolás a 68. utcában, a templom mögött. Belépődíj nincs. MONTREAL MEGHÍVÓ A náci- fasiszta őrjöngés éveiben elpusztított 600,000 magyar zsidó mártír testvéreink EMLÉRÉRE JÚNIUS 17.-ÉN, VASÁRNAP DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR hitközségünk templomában (3910 Courtrai A ve.) melyre a montreali magyar anyanyelvű zsidóság minden tagját szeretettel meghívjuk. A GYÁSZISTENTISZTELET RENDJE: A Mártírok Temploma Hitközsége, a Montreali Magyarnyelvű Zsidók Egyesülete és Női Tagozata 1. Bevezető beszédet mond Halmi József, 2. Zsoltár: énekli Frischman William kántor. 3. Ünnepi beszéd : Schnurmacher Miklós rabbi. 4. EmlékméCsesek gyijtásn a női tagozat által. 5. Ünnepi beszed: Bogler Lajos. 6. El Mole Rachamim: énekli Frischma^ William kántor. _______________• ________7. Közös kadish. -y‘■'' ' ' ' 'i Akkor a világ kormányai és a sajtó egyaránt, egyhangúlag elítélte Izráelt. Nemzetközi kivizsgáló bizottságot küldtek ki, mely most bocsátotta ki Jelentését, A jelentést elsőnek a londoni Dally Telegraph közölte a világgal. A bizottság a következőket állapította meg: A pilóták több nappal idejétmúlta meterológlai Jelentésekét használtak s ezek is csak Líbiára voltak érvényesek. E- gylptomi jelentésük egyáltalán nem volt, 3 ennek következtében, a váratlan széljárás eredményeként tévedt el arepülőgép. Azt is megállapították, hogy az arab vádakkal ellentétben, izráeli hatóságok nem hamlsítolták meg a repülőgépben elhelyezett hangszalagdoboz jelentését. Ebből kitűnik, hogy a líbiai gép 17-18 percig repült már megszállt terület fölött, és az egyiptomi radarellenőrző állomás teljesen megzavarodva, hamis és káros utasításokat adott a gépnek. Azt Is megállapította a blzottság, hogy a repülőgép nem a lövéstől robbant fel, hanem akkor, amikor a megsérült szárny következtében kényszer-leszállást végzett, s a leszállásnál az egyik szárny hamarább ütődött földnek és lángralobbant. A Daily Express a következővel fejezi be cikkét: "A Nemzetközi Polgárl Légiszövetség vizsgálata oly mértékben tisztázta az ízraelleket, hogy nagyon sok orszag és szervezet, amely kritlzálta az állítólagos barbár és indokolatlan cselekményt, kénytelen lesz gyorsan megváltoztatni véleményét és bocsánatot kérni az Izraeliektői. A szerencsétlenség oka a repülőgép személyzetének és az egyiptomi légiható- Ságoknak példátlan tehetetlensége és felelőtlensége". A nemzetközi bizottság e Jelentéséhez Igazán nincs szűkség semmiféle kommentárra. J BREZSNYEV BONNBAN י A szovjet pártfőtltkár nyugatnémetorszá> gl látogatása logikus állomása annak afolya> matnak, amely már Jó három évvel ezelőtt, ► a bonni koalíciós kormány hatalomra kerülő> sével megkezdődött. Brandt kancellár ekkor ׳ hirdette meg "új keleti politikáját". Ez a po! lltika abból a Józan felismerésből indult ki, hogy Németország kettéosztottsága végleges, hogy az egykori német területek visszaszerzése nem lehetséges békésen, háborúzni a német érdekekért senki sem fog, következésképpen tudomásul kell venni a második világháború következtében kialakult európai status quo-t. Innen már csak egy lépés volt Bonn és a kommunista államok viszonyának rendezése, amely az 1970-es, nemrég ratifikált varsói és moszkvai szerződéssel meg 13 kezdődött. A kommunista oldal sajtója negyedszázadon át kígyót-békát kiáltott a nyugatnémetekre, de az Ost Politik elkezdésével egyldőben a szov- Jet tábor fokozatosan mérsékeltebb hangnemre váltott át, felismerve, hogy Brandt jószándékú béke törekvő sei egybe esnek a moszkvai tábor érdekeivel. Moszkvának ugyanis-Európa vonatkozásában — semmi sem volt fontosabb mint a németek tartós kettéosztása, a fennálló határok véglegesítése és az, hogy ezt a tényt a németek formálisan Is el- Ismerjék. Nos, ez megtörtént és Moszkvának szinte semmit sem kellett cserébe adnia, kivéve azt az Ígéretet, hogy Nyugatberltn körül a Jövőben nem támaszt problémákat, ahogy eddig tette. Összegezve: az oroszok ismét elérték céljukat és európai politikájukat most már ebből az új, jóval előnyösebb helyzetből folytathatják. Brezsnyev bonnilátogatásaegyrésztformailag is pontot tett a német-szovjet ellenségeskedések után, lezárt egy történelmi szakaszt, másrészt a szovjet vezető igyekezett ; — elsősorban gazdasági előnyök megcsillogtatásával — éket verni a nyugatnémetek és ; nyugati szövetségesei közé. Moszkvának ; ugyanis az a főcélja, hogy megbontsa a nyuga; tlak politikai, katonai, gazdasági egységét és ’ ehhez fontos lépés lenne a németek leválasz[ tása a nyugati tömbről. [ Brandt kancellár nem rossz politikus, aki > nagyon is tisztában van Moszkva céljaival. [ Ugyanakkor, egészében véve irreális polltl> kával próbálkozik. Politikája ellentmondásos > azért, mert egyrészt azt szeretné, hogy ! Bonn független külpolitikát folytasson, más* részt azért számítani szeretne Amerika ka* tonal támogatására Is arra az esetre, ha [ Moszkva nyugateurópai tervei elérésére, a> dott esetben katonai eszközöket venne Igény> be. A bonni koalíciós kormány nem hajlandó ! tudomásul venni, hogy a katonai védelemnek » ára Is van és hogy az amerikai katonaivéde* lemért cserébe jobban össze kellene egyez> tetnle politikáját Washingtonéval, ahol mé• glscsak globális méretekben politizálnak, ! nem csupán európai szinten, ahogy Bonnban. Moszkva továbbra 13 hatalmi célokat kér׳ get, szovjet érdekeket kíván szolgálni az euי rópal biztonsági értekezlettel, ecélból húz׳ za-halasztja a bécsi haderőcsökkentési tárי gyalásokat Is. Azt szeretné, ha Amerika ki» vonná csapatait a kontinensről és annak nyu’ gáti fele —úgy mint annak Idején a keleti — ’ teljesen ki lenne szolgáltatva a Szovjetunió> nak Azt természetesen senki sem ellenezhe! ti, hogy nyugalom legyen a kontinensen és eh׳ hez a Bonn és Moszkva közti közeledés hozzá : 13 Járulhat. De hogyha a nyugatnémetek enge- J dékenysége odáig menne, hogy a nyugati egy׳ séget gyengíti, fellazítja; hogyha Bonn a nyu: gáti egység biztonságából a semlegesség bl: zonytalan vizeire próbálna evezni, nos, ez י csak Moszkva érdekelt szolgálná, Nyugateu’ répáét, benne a nyugatnémetekét semmi eset׳ re sem. re húzza és erre a szerencsétlen ügy bőséges alkalmat ad. Örömmel regisztráljuk, hogy a sajtószabadság Amerikában nem írott malaszt, hanem széltében-hosszában gyakorolt szabadságjog. Most már csak az a kérdés, hogy valóban élnek-e vele és nem visszaélnek, ahogyan a liberális sajtó fékevesztett hangvételéből tűnik. Senki sem kívánja mentegetni Nixon elnök különböző szintű beosztottalnak különböző mértékű felelősségét és kétségtelen, hogy az elnök jobban 13 megválógathatta volna közvetlen környezetét, amelynek egyes tagjai az elnökhöz, párthoz való hűségüket a morális, etikai elvek elé helyezték. Az is kétségtelen, hogy az ügyet alaposan ki kell vizsgálni és a bűnösöket meg kell büntetni. A liberális sajtó által megütött hisztérikus, képmutató hangnem azonban kissé mégiscsak sok. Az amerikai sajtónak ez a része napról napra tele van szenzációs leleplezésekkel és tálalásukban már jóelőre ítéletet Is mondtak elevenek és holtak felett, — holott a szenátusi és esküdtszék! kihallgatások még alig hogy elkezdődtek. Az angolszász Jog közismert alaptétele az, hogy a gyanúaftott mindaddig ártatlannak minősül, amíg bűnösségét be nem bizonyították. A jogi és politikai fair play szabályai megkövetelik, illetve megkövetelnék, hogy a Nlxon-ellenes sajtó bevárná, milyen eredménnyel jár a pártatlan vizsgálat, ahelyett, hogy jóelőre közvetett ítéletet mondana, ahogy teszi, céltudatosan az elnök ellen hangolva a közvéleményt. A sajtónak ezt a részét ugyanis voltaképpen nem az igazság kiderítése érdekli elsősorban. Nixon és az amerikai liberális értelmiségi sajtó és közvélemény közt mélyreható világnézeti ellentétek vannak és ezek az ellentétek a szóbanforgó lapokban már régen személyes térre terelődtek. Amit Nixon tesz, az ennek a csoportnak a szemében eleve gyanús. A sajtó ezen része főként azt sérelmezi, hogy az elnök nem követi az amerikai “progresszív” elemek tanácsait sem külpolitikai, sem belpolitikai téren és — csodák csodájára — mégis olyan eredményeket tudott felmutatni, amelyekkel az elmúlt évtizedekben egyetlen elnök sem dicsekedhetett, beleértve a liberálisok kedvencét, Kennedy elnököt is. Nixon javította Washington kapcsolatait Moszkvával, Pekinggel, hazahozta a “fiúkat” Vietnámból, ahová demokrata elnökök küldték őket. Nixon ízráel hűséges barátjának bizonyult és rendet teremtett Amerika házatáján is, már amenynyíre a körülmények ezt engedték. Nixon “record”-Ja tehát, egészében véve, nagyon 13 pozitív és éppen ez fáj a New York Times, a Washington Post, a New York Post körelnek. És amilyen mohón teregetik Nixon “ szenynyesét”, ugyanezek a sajtótermékek éppen olyan feltűnően hallgattak, amikor politikai kedvenceik viselt dolgainak feszegetéséről volt szó. Még jól emlékszünk arra, milyen méla csend ülte meg a liberális sajtó hasábjait pár évvel ezelőtt, amikor Edward Kennedy massachussettsi szenátor egy éjszakai kirándulása során tengerbe vezette gépkocsiját — titkárnőjével a hátsó ülésen. A részleteket ma sem ismeri a kíváncsi közvélemény és akkor a sajtó szóbanforgó részének nem volt fontos a részletek kiteregetése és senkinek sem jutott eszébe moralizálni. A politikai, morális kettős mérték azonban úgy látszik az amerikai liberális sajtó állandósuló jellemzője, azé a sajtóé, amelynek az Igazi, jó értelemben vett llberallzmusról valójában fogalma sincsen. Nem vagyünk naivak. Tudjuk, hogy az amerikai politikai gyakorlat — másutt sokkal inkább így van — bőven ad alkalmat hatalmi, anyagi jellegű korrupcióra és számosán nem 13 tudnak ellenállni a kísértésnek. De ez nem korlátozódik egyetlen adminisztrációra, egyetlen pártra. Nixon környezete sem tett többet, mint amit más adminisztrációk megtettek, legfeljebb nem csúsztak elegy Watergate Jellegű banánhéjon. Az ügyet alaposan ki kell vizsgálni, a tetteseket keményen felelősségre vonni. De az etikai, morális minlmum, amit a közvélemény a szabad sajtótói joggal elvárhat, az, hogy nem mond idő előtti, elsietett ítéletet, hanem bevárja a törvényes szervek folyamatban lévő vlzsgálatának eredményét. MÉGEGYSZER A WATERGATE .. . A Watergate-ügy hetek óta foglalkoztatja az amerikai közvéleményt, elsősorban a 11- berális sajtó jóvoltából, amely mohón kapvakapott az alkalmon, hogy Nixon elnököt deres!A Tupolev 144, közvetlenül a szerencsétlenül végződött felszállás előtt. A háttérben a “vetélytárs“, az angol-francia ; gyártmányú Concorde 002
