Menora Egyenlőség, 1973. június (12. évfolyam, 465-466. szám)

1973-06-09 / 465. szám

MENORA laar־ Auaust j.ï '•“; 1034 «^ O.Box We» 8runs»ic^ Mo _, , Jersey ״ N ״ ,.U.S.A 03903 Second class mail Registration No. 1373. Postage paid at Toronto AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG l APJA XH. Évf. 465. SZÁM sO^nt 1973. JÚNIUS 9. egyenlőség LEZUHANT A SZOVJETUNIÓ SZUPERSZONIKUS HÉTR BEMUTATÓ REPÜLŐGÉPE A párisi nemzetközi repii­­lőgép kiállítás látogatói meg­­döbbentő látványnak voltak ta­­núi most vasárnap. Ez a kiál­­lítás a világ legjobb repülő­­gépelnek és légifegyvereinek bemutatója, ahol többek között az izráeli légierő Gábriel ra­­kétája is rendkívüli sikert a­­ratott. A nagy szenzációt azonban kétségtelenül a két hangnál sebesebben szálló óriási utasgép, a szovjet Tu­­polev 144 és az angol-francia Concorde Jelentette. Most vasárnap került sor a szovjet gép bemutatójára. Kö­­rülbelül két percnyi bemutató repülés után, a szovjet gép 150 méter magasságban felrob­­bánt, és mint lángoló bomba, zuhant a földre. A szovjet gép hat tagú személyzete termé­­szelesen nyomtalanul elpusz­­tűit a lángokban, és ugyancsak meghalt Gousainville község 15 lakója, akiknek házaira a roncsok rázuhantak. Egy repülőgép katasztrófá­­jóból természetesen nem sza­­bad és nem is lehet politikai következtetéseket levonni. Ilyen szerencsétlenségek mindenhol előfordulnak. Ez azonban nem az első eset, a­­mikor a Szovjetunió a nemes technológiai verseny hevében még tökéletesen ki nem kisér­­letezett művekkel áll elő, s ezek már többször vezettek ilyen és ehhez hasonló ka­­tasztrófához. Alexej Tupolev, a gép tervezőjének fia, és az egész szuperszonikus kisér­­let! terv főnöke, rögtön klje­­lentette, hogy 3TU144 az 1975- ben ismét megrendezendő pá­­rlsi kiállításon újra ott lesz, mégpedig teljes biztonságban lévő utasokkal együtt. Ezt kétségbevonni valóban botorság lenne, de azért még­­is szomorú, hogy abban az or­­szágban, ahol állítólag legfőbb érték az ember, ott a legkisebb érték az emberélet. A NEMZETKÖZI BIZOTTSÁG FELMENTETTE IZRÁELT delmeskedett, egy Izráeli va­­dászgép a Boeing 727-esnek a szárnyába "u. Bár a lövést nem szánták végzetesnek, a repülő mégis felrobbant és le­­zuhant és 110 személy szőr­­nyethalt. N E W- Y 0 R K A hét másik érdekes. repü­lő-szerencsétlenséggel kap­­csolatos híre a Színá j fölött le­­lőtt líbiai utasszállítóhoz fű­­ződlk. Mint emlékezetes, múlt februárban egy líbiai gép, mely Trlpolisból Kairó felé volt út­­ban, berepillt az Izráel által megszállt területre. Az izrá­­ell légierő gépel körülvették, és a nemzetközi szabályoknak megfelelő jelzésekkel leszál­­lásra szólították fel. Miután a gép francia pilótája nem enge-A MAGYAR ZSIDÓK VILÁGSZÖVETSÉGE a NEWYORKI MAGYAR ZSIDÓ SZERVEZETEKKEL KARÖLTVE mártír ünnepélyt rendez VASÁRNAP, 1973. JÚNIUS I7.-ÉN, D.U. 3 ÓRAKOR a PARK EAST SYN AGOGUE-ban (163 East 67th Street, Manhattan) A szertartást vezeti SCHNEIER ARTHUR főrabbi. ÜNNEPI SZÓNOK: PROF־. DR. Dr. SCHEIBER SÁNDOR FŐRABBI A BUDAPESTI ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ INTÉZET IGAZGATÓJA. A liturgiái részeket GROSZ ERNŐ főkántor (Forest Hills Jewish Center) adja elő. Parkolás a 68. utcában, a templom mögött. Belépődíj nincs. MONTREAL MEGHÍVÓ A náci- fasiszta őrjöngés éveiben elpusztított 600,000 magyar zsidó mártír testvéreink EMLÉRÉRE JÚNIUS 17.-ÉN, VASÁRNAP DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR hitközségünk templomában (3910 Courtrai A ve.) melyre a montreali magyar anyanyelvű zsidóság minden tagját szeretettel meghívjuk. A GYÁSZISTENTISZTELET RENDJE: A Mártírok Temploma Hitközsége, a Montreali Magyarnyelvű Zsidók Egyesülete és Női Tagozata 1. Bevezető beszédet mond Halmi József, 2. Zsoltár: énekli Frischman William kántor. 3. Ünnepi beszéd : Schnurmacher Miklós rabbi. 4. EmlékméCsesek gyijtásn a női tagozat által. 5. Ünnepi beszed: Bogler Lajos. 6. El Mole Rachamim: énekli Frischma^ William kántor. _______________• ________7. Közös kadish. -y‘■'' ' ' ' 'i Akkor a világ kormányai és a sajtó egyaránt, egyhangúlag elítélte Izráelt. Nemzetközi kivizsgáló bizottságot küldtek ki, mely most bocsátotta ki Jelentését, A jelentést elsőnek a londoni Dally Telegraph kö­­zölte a világgal. A bizottság a következőket állapította meg: A pilóták több nappal idejét­­múlta meterológlai Jelentése­­két használtak s ezek is csak Líbiára voltak érvényesek. E- gylptomi jelentésük egyáltalán nem volt, 3 ennek következté­­ben, a váratlan széljárás eredményeként tévedt el are­­pülőgép. Azt is megállapították, hogy az arab vádakkal ellentétben, izráeli hatóságok nem hamlsí­­tolták meg a repülőgépben el­­helyezett hangszalagdoboz je­­lentését. Ebből kitűnik, hogy a líbiai gép 17-18 percig repült már megszállt terület fölött, és az egyiptomi radarellenőr­­ző állomás teljesen megzava­­rodva, hamis és káros utasí­­tásokat adott a gépnek. Azt Is megállapította a bl­­zottság, hogy a repülőgép nem a lövéstől robbant fel, hanem akkor, amikor a megsérült szárny következtében kény­­szer-leszállást végzett, s a leszállásnál az egyik szárny hamarább ütődött földnek és lángralobbant. A Daily Ex­­press a következővel fejezi be cikkét: "A Nemzetközi Pol­­gárl Légiszövetség vizsgálata oly mértékben tisztázta az íz­­raelleket, hogy nagyon sok or­­szag és szervezet, amely kri­­tlzálta az állítólagos barbár és indokolatlan cselekményt, kénytelen lesz gyorsan meg­­változtatni véleményét és bo­­csánatot kérni az Izraeliek­­tői. A szerencsétlenség oka a repülőgép személyzetének és az egyiptomi légiható- Ságoknak példátlan tehetetlen­­sége és felelőtlensége". A nemzetközi bizottság e Je­­lentéséhez Igazán nincs szűk­­ség semmiféle kommentárra. J BREZSNYEV BONNBAN י A szovjet pártfőtltkár nyugatnémetorszá­­> gl látogatása logikus állomása annak afolya­­> matnak, amely már Jó három évvel ezelőtt, ► a bonni koalíciós kormány hatalomra kerülő­­> sével megkezdődött. Brandt kancellár ekkor ׳ hirdette meg "új keleti politikáját". Ez a po­­! lltika abból a Józan felismerésből indult ki, hogy Németország kettéosztottsága végleges, hogy az egykori német területek visszaszer­­zése nem lehetséges békésen, háborúzni a né­­met érdekekért senki sem fog, következés­­képpen tudomásul kell venni a második világ­­háború következtében kialakult európai status quo-t. Innen már csak egy lépés volt Bonn és a kommunista államok viszonyának rendezése, amely az 1970-es, nemrég ratifikált varsói és moszkvai szerződéssel meg 13 kezdődött. A kommunista oldal sajtója negyedszázadon át kígyót-békát kiáltott a nyugatnémetekre, de az Ost Politik elkezdésével egyldőben a szov- Jet tábor fokozatosan mérsékeltebb hangnem­­re váltott át, felismerve, hogy Brandt jószán­­dékú béke törekvő sei egybe esnek a moszkvai tábor érdekeivel. Moszkvának ugyanis-Eu­­rópa vonatkozásában — semmi sem volt fontosabb mint a németek tartós kettéosztá­­sa, a fennálló határok véglegesítése és az, hogy ezt a tényt a németek formálisan Is el- Ismerjék. Nos, ez megtörtént és Moszkvának szinte semmit sem kellett cserébe adnia, ki­­véve azt az Ígéretet, hogy Nyugatberltn kö­­rül a Jövőben nem támaszt problémákat, a­­hogy eddig tette. Összegezve: az oroszok ismét elérték cél­­jukat és európai politikájukat most már ebből az új, jóval előnyösebb helyzetből folytathat­­ják. Brezsnyev bonnilátogatásaegyrésztfor­­mailag is pontot tett a német-szovjet ellensé­­geskedések után, lezárt egy történelmi sza­­kaszt, másrészt a szovjet vezető igyekezett ; — elsősorban gazdasági előnyök megcsillog­­tatásával — éket verni a nyugatnémetek és ; nyugati szövetségesei közé. Moszkvának ; ugyanis az a főcélja, hogy megbontsa a nyuga­­; tlak politikai, katonai, gazdasági egységét és ’ ehhez fontos lépés lenne a németek leválasz­­[ tása a nyugati tömbről. [ Brandt kancellár nem rossz politikus, aki > nagyon is tisztában van Moszkva céljaival. [ Ugyanakkor, egészében véve irreális polltl­­> kával próbálkozik. Politikája ellentmondásos > azért, mert egyrészt azt szeretné, hogy ! Bonn független külpolitikát folytasson, más­­* részt azért számítani szeretne Amerika ka­­* tonal támogatására Is arra az esetre, ha [ Moszkva nyugateurópai tervei elérésére, a­­> dott esetben katonai eszközöket venne Igény­­> be. A bonni koalíciós kormány nem hajlandó ! tudomásul venni, hogy a katonai védelemnek » ára Is van és hogy az amerikai katonaivéde­­* lemért cserébe jobban össze kellene egyez­­> tetnle politikáját Washingtonéval, ahol mé­­• glscsak globális méretekben politizálnak, ! nem csupán európai szinten, ahogy Bonnban. Moszkva továbbra 13 hatalmi célokat kér­­׳ get, szovjet érdekeket kíván szolgálni az eu­­י rópal biztonsági értekezlettel, ecélból húz­­׳ za-halasztja a bécsi haderőcsökkentési tár­­י gyalásokat Is. Azt szeretné, ha Amerika ki­­» vonná csapatait a kontinensről és annak nyu­­’ gáti fele —úgy mint annak Idején a keleti — ’ teljesen ki lenne szolgáltatva a Szovjetunió­­> nak Azt természetesen senki sem ellenezhe­­! ti, hogy nyugalom legyen a kontinensen és eh­­׳ hez a Bonn és Moszkva közti közeledés hozzá : 13 Járulhat. De hogyha a nyugatnémetek enge- J dékenysége odáig menne, hogy a nyugati egy­­׳ séget gyengíti, fellazítja; hogyha Bonn a nyu­­: gáti egység biztonságából a semlegesség bl­­: zonytalan vizeire próbálna evezni, nos, ez י csak Moszkva érdekelt szolgálná, Nyugateu­­’ répáét, benne a nyugatnémetekét semmi eset­­׳ re sem. re húzza és erre a szerencsétlen ügy bősé­­ges alkalmat ad. Örömmel regisztráljuk, hogy a sajtósza­­badság Amerikában nem írott malaszt, ha­­nem széltében-hosszában gyakorolt szabad­­ságjog. Most már csak az a kérdés, hogy va­­lóban élnek-e vele és nem visszaélnek, aho­­gyan a liberális sajtó fékevesztett hangvéte­­léből tűnik. Senki sem kívánja mentegetni Nixon elnök különböző szintű beosztottal­­nak különböző mértékű felelősségét és két­­ségtelen, hogy az elnök jobban 13 megvá­­lógathatta volna közvetlen környezetét, amelynek egyes tagjai az elnökhöz, párt­­hoz való hűségüket a morális, etikai el­­vek elé helyezték. Az is kétségtelen, hogy az ügyet alaposan ki kell vizsgálni és a bűnösöket meg kell büntetni. A liberális sajtó által megütött hisztérikus, képmutató hangnem azonban kissé mégiscsak sok. Az amerikai sajtónak ez a része napról napra tele van szenzációs leleplezésekkel és tá­­lalásukban már jóelőre ítéletet Is mondtak elevenek és holtak felett, — holott a sze­­nátusi és esküdtszék! kihallgatások még alig hogy elkezdődtek. Az angolszász Jog közismert alaptétele az, hogy a gyanúaf­­tott mindaddig ártatlannak minősül, amíg bűnösségét be nem bizonyították. A jogi és politikai fair play szabályai megkövetelik, illetve megkövetelnék, hogy a Nlxon-ellenes sajtó bevárná, milyen eredménnyel jár a pártatlan vizsgálat, ahelyett, hogy jóelőre közvetett ítéletet mondana, ahogy teszi, cél­­tudatosan az elnök ellen hangolva a köz­­véleményt. A sajtónak ezt a részét ugyanis volta­­képpen nem az igazság kiderítése érdekli elsősorban. Nixon és az amerikai liberális értelmiségi sajtó és közvélemény közt mély­­reható világnézeti ellentétek vannak és ezek az ellentétek a szóbanforgó lapokban már régen személyes térre terelődtek. Amit Nixon tesz, az ennek a csoportnak a sze­­mében eleve gyanús. A sajtó ezen része főként azt sérelmezi, hogy az elnök nem követi az amerikai “progresszív” elemek tanácsait sem külpolitikai, sem belpolitikai téren és — csodák csodájára — mégis olyan eredményeket tudott felmutatni, amelyekkel az elmúlt évtizedekben egyetlen elnök sem dicsekedhetett, beleértve a liberálisok ked­­vencét, Kennedy elnököt is. Nixon javította Washington kapcsolatait Moszkvával, Peking­­gel, hazahozta a “fiúkat” Vietnámból, ahová demokrata elnökök küldték őket. Nixon íz­­ráel hűséges barátjának bizonyult és rendet teremtett Amerika házatáján is, már ameny­­nyíre a körülmények ezt engedték. Nixon “record”-Ja tehát, egészében véve, nagyon 13 pozitív és éppen ez fáj a New York Times, a Washington Post, a New York Post kö­­relnek. És amilyen mohón teregetik Nixon “ szeny­­nyesét”, ugyanezek a sajtótermékek éppen olyan feltűnően hallgattak, amikor politikai kedvenceik viselt dolgainak feszegetéséről volt szó. Még jól emlékszünk arra, milyen méla csend ülte meg a liberális sajtó ha­­sábjait pár évvel ezelőtt, amikor Edward Kennedy massachussettsi szenátor egy éj­­szakai kirándulása során tengerbe vezette gépkocsiját — titkárnőjével a hátsó ülésen. A részleteket ma sem ismeri a kíváncsi közvélemény és akkor a sajtó szóbanforgó részének nem volt fontos a részletek ki­­teregetése és senkinek sem jutott eszébe moralizálni. A politikai, morális kettős mérték azon­­ban úgy látszik az amerikai liberális sajtó állandósuló jellemzője, azé a sajtóé, amely­­nek az Igazi, jó értelemben vett llberallz­­musról valójában fogalma sincsen. Nem va­­gyünk naivak. Tudjuk, hogy az amerikai politikai gyakorlat — másutt sokkal inkább így van — bőven ad alkalmat hatalmi, anyagi jellegű korrupcióra és számosán nem 13 tudnak ellenállni a kísértésnek. De ez nem korlátozódik egyetlen adminisztrációra, egyetlen pártra. Nixon környezete sem tett többet, mint amit más adminisztrációk meg­­tettek, legfeljebb nem csúsztak elegy Water­­gate Jellegű banánhéjon. Az ügyet alaposan ki kell vizsgálni, a tetteseket keményen fe­­lelősségre vonni. De az etikai, morális mi­­nlmum, amit a közvélemény a szabad sajtó­­tói joggal elvárhat, az, hogy nem mond idő előtti, elsietett ítéletet, hanem bevárja a törvényes szervek folyamatban lévő vlzs­­gálatának eredményét. MÉGEGYSZER A WATERGATE .. . A Watergate-ügy hetek óta foglalkoztatja az amerikai közvéleményt, elsősorban a 11- berális sajtó jóvoltából, amely mohón kapva­­kapott az alkalmon, hogy Nixon elnököt deres­!A Tupolev 144, közvetlenül a szerencsétlenül végződött fel­­szállás előtt. A háttérben a “vetélytárs“, az angol-francia ; gyártmányú Concorde 002

Next

/
Thumbnails
Contents