Menora Egyenlőség, 1970. szeptember-november (9. évfolyam, 325-333. szám)

1970-11-07 / 333. szám

MENORA * ROS HASANA supplement B17 oldal MONTREAL Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket kivonnak kedves Vevőiknek, Barátaiknak és Ismerőseiknek HOFFNERS U Prince Arthur W. ■ Montreal Telefon: VI. 4-6143, VI 4-5381 CÉG TULAJDONOSA ÉS DOLGOZÓI l : , ^ ' Barátainak és ismerőseinek k | Boldog Űj Évet és Kellemes Ünnepeket kíván ursn P3iD na®? ( Kaezander és esaláilja Montreal István \ »nsn run ni») TIBOR(Ted)LEBOVICH BARRISTER and SOLICITOR, AVOCAT 35 ESTEREL-E MART P.O.Box U18 PLACE BONAVENTURE Montreal, Que. KELLEMES ÜNNEPEKET ES BOLDOG ÚJÉVET KIVAN ÜGYFELEINEK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK 13P5P H31D na®? PAM />AM RESTAURANT M-t. and M,ti. Qottlieb 1425 STANLEY STREET MONTREAL, Telefon: 288-3090 boldog újévet kívánnak kedves vendégeiknek, jőbarátaiknak és ismerőseiknek APÁM FOGADÁST KÖT A novella szerzője SCHÖN DEZSŐ, az azelőtt Kolozsvárt, most Tel-Avivban megjelenő Uj Kelet felelős szerkesztője. Ez az írás az ÖRÖKSÉG című kötetből való. Tíz évvel ezelőtt, a Menóra első újévi számában már megjelent ez a müve. Akkor azonban a Menórá­­nak még csupán négyszáz előfizetője volt. Mivel a novella a magyar zsidó irodalom egyik klasszikus alkotása, és a Ros Hasanával kapcsolatosan írott legszebb elbeszélések egyike, indokoltnak látjuk, hogy az illusztris szerző utólagos engedélyét kérve, mindenki gyönyörűségére mégegyszer leközöljük. Senki sem tudja, hogy a gyer­mekneveléssel járó szenvedés mikor ér véget. Azt azonban tud­juk, hogy abban a pillanatban kezdődik, amikor a gyermek meg­születik. Nos, vegyék tudomá­sul, hogy itt is vannak kivételek. Én is azok közé tartozom. Sze­gény Mama, már hosszú hónapok­kal azelőtt, hogy a világra jöt­tem, rengeteg szívfájdalmat és bosszúságot okoztam neki. Lehet, ha a tata tudta volna előre, milyen izgalmat fog okoz­ni a fogadás, ő sem virtuskodott volna. De később, hogy már ben­ne volt, állta a sarat. Ha egyé­bért nem, hát becsületből. • A dolog a koranyár valamelyik szombat délutánján kezdődött, a hidalmási templomudvaroa A pólisban az öreg Zuckermandl tanult misnájeszt 15-20 zsidó­val. Nagyrészük — úgymint Schreiber, Hers Lázár, Reb Smil- Májer, a kalapos Weisz, a tót, - meg is értette a misnát, má­sok viszont, úgy mint Adler a festékes, vagy az öreg pipaké­szítő, illendőségből ültek és hallgattak. Az udvaron csoportokban áll­tak az emberek. Az öregek ar­cán még látszott a csólent utá­ni álom. A fiatalokat a cigaretta hiánya gyötörte. Az egyik cso­portban, ahol az Amerikát járt Jakab bádogos éppen század­­szőr mesélte el a hajóúttal kap­csolatos viszontagságokat, Jo-, szef-Lájb, hirtelen a tata felé fordult és megkérdezte: —Azt beszélik, Mojse-Áron, hogy briszre készülsz. —Arra— adta vissza a tata ha­tározottan. A kérdés, a traktálás módja - szombat délután a templomudva­ron - senkit sem lepett meg. Az egész község, amely abban az időben 50-60 táleszt számlált, egyetlen családnak számított. Családban pedig illik tisztán családi ügyekről is tárgyalni. Joszef-Lájb kötekedni kezdett. —Szóval ha »kiddis« lesz, mint az első, bedobod az Almás­patakba ...-Ne tarts attól, nem kerül rá a sor. Fiú lesz és jom-kipurkor csinálom a briszt. A szájak széles mosolyra nyíl­tak. Ez tud ám hencegni! Még a brisz napjában is biztos. Pont jom-kipurt mond! Még jó, hogy nem teszi hozzá, hogy a gyerek csodarabbi lesz, aki túltesz a belzi cádikon.- Talán fogadást is kötnél - szólalt meg Jakab, az Ameriká­ból visszatért bádogos. —Fogadok — mondta a tata da­cosan. mintaki minden körülmé­nyek között megvédi méltósá­gát. Jakab nyújtotta a kezét, a tata elfogadta azt. Valaki ráütött az összefogott kezekre, hogy ezzel is megpecsételje a fogadás ko­molyságát. A templomajtón a sámesz je­lent meg, mincha-imához szólí­totta az embereket. Ima után, a­­mikor a templomból hazafelé mentek, mindenki erről a külö­nös esetről beszélt. Nem csoda, hiszen Hidalmáson még sohasem volt jom-kipuri brisz. Arról sem hallottak, hogy valaki ilyen fo­gadást kössön. Bizonyos, hogy a köz ségnek a hosszú nyári hónapokra bősége­sen volt beszédtémáia. • Egy hét után szegény Mama már nem mert az emberek közé men­ni. Huszonegy éves volt akkor, ott született ő is, anyja is, min­den őse. Amióta a tata ezt az ostoba fogadást kötötte — noha a fogadás feltételeiről szó sem esett — valahányszor kiment az utcára, minden szem feléje for­dult. Ha nem is szóltak semmit, az ajkak szélén ott ült a sunyi mosoly, amely —szavakra lefor­dítva— körülbelül ezt mondta: “No, meglátjuk, mit tudsz ..." Ezért kerülte az embereket. Hétfőn, amikor hetivásár volt, nem ment a piacra, hanem ott ál­lott a ház előtt, az árokparton, míg valahonnan Banyikáról, vagy Kendermezőről bejött egy pa­rasztasszony, akitől megvette a szombatra való tyúkot. Valame­lyik csütörtök este kijelentette, hogy nem megy többé lisztért H ersch Jóskához. "Ha akarsz kalácsot szombatra, hozzál lisz­tet" — mondotta durcásan. A ki­jelentés nem szorult magyará­zatra, mindketten tudták, mi hú­zódik mögötte. S hogy ras-chojdes-bencsolás­­hoz nem ment el a templomba, é­­desanyja a templomból egyene­sen odajött hozzá. —Tudom— mondotta, —hogy rosszul érzed magad a templom­ban, nem baj, itthon is lehet i­­mádkozni. Csak azért jöttem, gyermekem, hogy megmondjam, mikor esik ras-chojdes, meg a "majled", amit a templomban ki­hirdettek. A tata látszólag könnyen vet­te a dolgot. Abban az időben már feladta a suszterájt és loval­­szek.érrel kereste meg a kenye­rét. Ősszel gubicsot vásárolt a falvakban, tavasszal lucerna­magot árult. Csütörtökön — a zsibói vásárról jövet — megvette a halat a turbucai halászoktól. Ha szükség volt rá, fuvart is vál­lalt; amolyan úrifuvart; a szur­­duki, vagy az egerest állomás­hoz vitte az embert. De az elfog­laltságon túl - az egész ügyhöz nem volt több megjegyezni va­lója. O megmondta a magáét, fo­gadott is, punktum. Várják be nyugodtan a fejleményeket, úgy is meglátják, hogy neki volt i­­gaza. • A falut Hídalmásnak hívták, de zsidó körökben „Kis-Jeruzsá­­lem"-nek becézték. Nem is volt olyan jámbor, vallásos község hét vármegyében. Még Ungár, az állatorvos is szombattartó, tá­­lisszal-tfilinnel imádkozó val­lásos zsidó volt. Ez a község' nem volt olyan, mint Zilah, ahol szombaton volt a hetivásár és amelyet Szodomának neveztek. Hidalmási ember csak olyankor ment oda, ha a kényszer vitte, de akkor sem felejtette el egyet­len pillanatig sem, hogy az „tré­­fe-hely“, ahol „egy pohár vizet sem szabad inni“ Ha nyáron át a Mama kerülte is az embereket, az ünnepek előtt találkoznia kellett velük. Vasár­nap hajnalban mindenki elment szlicheszhez. A hat éves gyer­mekeket is kiszedték az ágyból, milyen ürüggyel maradhatott vol­na otthon egy fiatal, egészséges asszony... Ros-hásáná abban az évben csütörtöki és pénteki napra e­­sett. A fogadás időpontja tehát szombat volt. Alihoz, hogy a brisz jom-kipurkor legyen, pon­tosan egy héttel azelőtt, vagyis a ros-hásáná utáni szombaton kellett megszületnem. Az ünnep két napját a Mama végig imádkozta a templomban. Saját kezeivel forgatta a Mách­­zor lapjait, mindig tudta, hol tart az előimádkozó. Az olvasás úgy ment nála, mint a vízfolyás. Az ünnep második napján, e­­béd közben, a tata megkockáz­tatta a kérdést: - Sápadtnak né­zel ki Szűre-Láje, nem érzed rosszul magad? A Mama meglepetten nézett rá. Dehogy is érzi rosszúl magát. Megint eszébe jutott Cháne, a Gele néni lánya, aki ott ült a templomban és azt sem tudta me­lyik világon van. Lájnolás köz­ben ugyanis az asszonyok kü­lönféle imákat mondanak a ,jTchine“-ből. A sakter felesége hangosan olvassa imáit, öt-hat asszony ül mögötte jobbról-bal­­ról és szóról szóra követik őt. Vele imádkozott Cháne is, aki — noha hajadon lány volt — szin­tén végigsírta azt a Tchinét^ a­­melyben az asszonyok — egész­ségen és párnoszen túl — fiú­gyermekért könyörögnek az E- gek Urához.-Tudod, olyan nevetséges volt az a Cháne, az a mafla lány, a­­hogy ott ült a sakterné hátamö­­gött és fiúgyermekért bőgött. Utánozta Cháne síró hangját, mozdulatait, ismét végigélte a komikus jelenetet. Teleszájjal kacagott és ezzel kergette el a halvány látszatát is annak, hogy ő ros>szúl érzi magát. WILSON GARAGE AUT0B0DY 2186 Wilson Ave. N.D.G. Montreal TULAJDONOSA PINTER SÁNDOR Ügyfeleinek és Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván HER5K0VIT5 LÁSZLÓ INSURANCE BROKER és CSALADJA 1335 100th Avenue, Chomedy Ügyfel einek és Barátamak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván BUDA-REST FOODMARKtl 5497. VICTORIA AVE tel: 731 2668 TULAJDONOSAI STRASSER FRIGYES ÉS FELESÉGE BOLDOG ÚJÉVET ÉS SZÉP NAGYÜNNEPEKET KIVANNAK kedves vevőiknek, barátaiknak és ismerőseiknek OTTO ZINNER CARPET Int. THE MAN TO CALL FOR wall-to-wall tulajdonosa Ű ZINNER OTTÓ és CSALADJA 9485 Charles De La Tour, Montreal KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG n ÚJÉVET KÍVÁNNAK KEDVES VEVŐIK­­NEK, BARÁTAIKNAK. ISMERŐSEIKNEK MONTREAL isnsn R3JB na®?“] KELLEMES ÜNNEPEKET, BOLDOG ÜJÉVET KÍVÁN VEVŐINEK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK PHOTO ILLUSTRATIONS OF CANADA HANS DEUTSCH 1242 PEEL STREET. SUITE 405 Telefon 861-4932 és 844- 6360 nnsn nsiD n:®? KELLEMES ÜNNEPEKET, BOLDOG ÚJÉVET KIVAN VEVŐINEK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK VICTORIA BAKERY FLESH ANDOR 5471 VICTORIA AVE. Tel: 731- 5981 13fl3n H31D JU»? KELLEMES ÜNNEPEKET, BOLDOG ÜJÉVET KÍVÁN VEVŐINEK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK ADAM THE CATERER me. 9800 MEILLEUR Tel.: 381-2909 isrsn R3iB na®? KELLEMES ÜNNEPEKET, BOLDOG ÜJÉVET KÍVÁN VEVŐINEK, BARÁTAINAK ISMERŐSEINEK HOME MADE KOSHER BAKERY ÖSSZES FIÓKJÁNAK VEZETŐI ÉS DOLGOZÓI 925 BEAUMONT ST.Tel: 279 -1366 •oron rma naeft KELLEMES ÜNNEPEKET, BOLDOG ÜJÉVET KÍVÁN VEVŐINEK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK SEMBERA ERNŐ a PRESCRIPTION STUDIO vezetője 5881 VICTORIA AVE. Tel 737- 1153 Corvin Quality Meat Market Inc 3671 ST. LAWRENCE BLVD., MONTREAL TULAJDONOSAI ÉSD0LG0ZÓI SZÉP ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KIVANNAK KEDVES VEVŐIKNEK ÉS BARÁTAIKNAK ADORJÁN MÁRTON és felesége VICTORIA, BRITISH COLUMBIA BOLDOG ÜJÉVET ÉS SZÉP ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK kedves barátaiknak és a CONTINENTAL SOCIAL CLUB TAGJAINAK t -------* I CHOMEDY FOOD MARKET 4349 NOTRE DAME WEST, CHOMEDY j (Notre Dame Shopping Plaza) FRANK BARNA Vevőinek és Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván

Next

/
Thumbnails
Contents