Menora Egyenlőség, 1970. szeptember-november (9. évfolyam, 325-333. szám)

1970-11-07 / 333. szám

B12 oldal MENORA * ROS HASANA supplement TORONTO •űrön naia na»? Boldog Újévet és Jó ünnepeket kíván GEORGE BRODMAN«. családja 73 Dewlane Dr. űrön nana iutw Rokonainak, Barátainak, ismerőseinek és a magyarnyelvű közösségnek Jó Ünnepeket és Boldog Újévet Kíván Mrs. FEKETE RÓZA és KLEINMANN TIBOR •űrön nana nrar. Vevó'inek és Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván SZIRTES CSALÁD VÁGÓ CSALÁD EUROPA BUTCHER Taron nana natw Kívánok minden Barátomnak és Kliensemnek nagyon kellemes és boldog Ünnepeket. Dr. Robert Pressler ÜGYVÉD 34 Harrison Rd. tanan naio na»? Barátainak és Ismerőseinek KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJ EVET ki van Schwarcz Jenő és Sósa Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván BUDAPEST BAKERY 196 BRUNSWICK Are. nnan mid nw? Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet Kíván MAGDA SZÓDAÜZEM ^ L i iís. C C i t, l . Kü 6 - 3851 Boldog Újévet és Jó Ünnepeket kíván JOSEPH RÉTHÁZY REALTOR Member of the Hamilton & St. Catherines Real Estate Board 121 HUNTER WEST HAMILTON, Ont. SMITHVILLE, 522 - 3064 957 BREUER DÁVID Sohasem tudtam, hogy Tel- Avlvban Ilyen Is létezik. De a napokban dolgom akadt a Bialik utcában és a 26-os szá­mú, régi épület falán réztáblát láttam ezzel a felirattal; Betü­­múzeum, — Ivritül; Muzeon Háktáv, — mely egyedülálló a maga nemében az egész vilá­gon. Természetesen más mú­zeumokban bővebb anyagot és híresebb ritkaságokat találunk, de Ilyen speciális múzeumról nem tudunk. Ez az Intézmény az ország múzeumainak kere­tében működik; alapítója, prof. David Dtrlnger a múzeumot életművének tekinti. Mint a fi­renzei, majd a cambrldgel egyetem előadója, főleg a hé­ber ” alef bét” eredetét kutat­ja, de mint sok tudós előtte, neki sem sikerült azt végső fokon megfejteni. Erre a nyi­tott kérdésre válaszol a mú­zeum egy másik réztáblája, a­­melyen domború betűkkel az ” Atyák Mondásaiból” (Plrké A- vot V.8.) egy hosszabb citátum áll, hogy az Ur péntek este, sötétedés Idején többek közt a ” betűt és az írást" terem­tette, s így ezek nem evolú­ció utján, hanem az Ur terem­tése által jöttek létre. * Forró nyári nap volt és én lihegve, Izzadva kapaszkodtam fel a régi épület negyedik e­­meletére, ahol a múzeum anyaga több tágas, de levegőt­len teremben van szakszerűen, de túlzsúfoltan kiállítva. Legelőbb a kis Irodába men­tem s panaszt emeltem a ve­zetőnél a tarthatatlan helyzet miatt; miért van a múzeum a negyedik emeleten és a ter­mek miért ilyen fülledtek és levegőtlenek. Mivel az anyag hosszas tanulmányozást Igé­nyel, a körülmények lehetetlen­né teszik az elmélyülést. A vezető szégyenlősen felel­te, hogy ez csak Ideiglenesre van tervezve, (megjegyzendő, hogy a múzeum már évek ő­­ta fennáll,) amíg a városi költ­ségvetés lehetővé teszi egy új épületbe való költözést. Hiszen az anyag 50 százaléka még raktárakban van; a halyszüke lehetetlenné teszi az egész anyag bemutatását. A múzeumban látottak bizo­nyítják, hogy mennyire érde­kes ez a tudománykomplexum és mennyire érdemes fog­lalkozni vele. Kétségtelen, hogy az írás, köbe, sziklába, agyagba vésve vagy papiruszra festve, már több mint 2000 évvel Mózes előtt ismeretes volt. Az egyip­tomiak hieroglifái és papirusz­tekercsei már magasabbfokű fejlődést jelentenek, nemkevés­­bé a babylon-asszir ékírásos agyagtáblákba vésett szövegek töméntelen sokasága. Ez utób­biakat puha agyagtáblákra vés­ték és aztán égették, ami örök fennállást biztosított ezeknek a szövegeknek. Tulajdonképpen a szögletes héber írás (tóra­­írás) betűinek ősei voltak ezek az ékírásos jelek, amelyeknek alapján Ezra, a nagy írástudó kialakította a ma is használt betűket. Midőn Cyrus (héberül Korés) — 538 körül a rendes időszámítás előtt — a zsidók vissza vándorlás át a 70 éves babyloni fogságból engedélyez­te, a második aliját Ezra szer-Betű és irásmúzeum vezte és vezette.- ö volt aki az addig használt, elavult, nehezen olvasható kerek sémita betűket a könnyebben olvasható szögletes betűkre változtatta át. Ezt az írást ” ktáv asuri” -nak, " asszír írásnak” nevezték és általánosan el is fogadták. Ar­ra a jogos kérdésre, hogy Ezra milyen alapon vette a bátor­ságot egy Ilyen alapvető változ­tatásra, a Talmud így felel; eredetileg ez az írás volt használatos, csak az asszimi­­lálódás miatt használtak kerek sémita betűket, úgyhogy Ezra tulajdonképpen nem újított, ha­nem Ismét az eredeti szögle­tes írást honosította meg. Hogy ez a magyarázat tudományosan mennyire helytálló, azt nem vagyok hivatva megállapítani. Számtalan hieroglifákkal te­lerótt kötábllról, mégtöbb pa­pirusz tekercsről tudtak őseink; az újkori ember számára a megfejtést mégis Napoleon si­kertelen hadjáratának köszön­hetjük. Napoleon ugyanis erre a had­járatára különböző tudósokat vitt magával, köztük archeoló­gusokat. Ezek közt volt egy francia pap, Champollion, aki Rosette falu mellett egy fekete gránitkő táblára akadt. A táb­lán ugyanaz a szöveg három különböző nyelven volt leírva, köztük görögül Is, — és ez volt az egyetlen nyelv, amelyet a tábla írásai közül az archeo­lógusok megértettek. Össze­egyeztették a görögöt a hiero­glifával és megfejtették az eddig ismeretlen írás titkát. így az­tán 1822 óta a tudósok számta­lan kötáblát és papiruszt olvas­tak el, aminek történelmi jelen­tősége felbecsülhetetlen. A hí­res Rosette-i kő eredetije Pá­­risban, a Louvre-ban van, pon­tos mását a betű-múzeumban Is láttam. Az ékírás megfejtése hasonló módon sikerült, mint a kép­írásé; a leghíresebb táblákat dr. Morgan találta 1902-ben, Susan városa mellett. A 44 darab, nyolc láb magas, össze­sen 3624 soros tábla Hammurabi törvényeit tartalmazza, melye­ket az ismert német archeo­lógus, Delitsch dolgozott fel " Bibel oder Babel” című köny­vében, amelyben bizonyítani akarja, hogy a biblia törvényei nem eredetiek. Alapos vizsgá­lat után azonban kétségtelenül megállapítható, hogy a két tör­vénykönyv között alapvető kü­lönbségek vannak. Ezzel kapcsolatban egy érde­kes élményemet kell elmondani. 1920-ban, Berlinben, a híres Kaiser Wilhelm múzeumot lá­togattam. Véletlenül a múzeum szuterénjébe kerültem, ahol ép­pen nagy faládákból csomagol­tak ki archeológiái leleteket. Az egyik adjunktussal megis­merkedtem, s miután egy cso­mag cigarettát adtam neki — ami akkoriban ritkaságszámba ment —, megtudtam, hogy Franz Delitsch babilóniai ásatásainak leletei képezik az anyagot. Már 1914-ben, röviddel az első vi­lágháború előtt került az anyag Németországba, de a háború miatt csak ekkor dolgozták fel. A ládából ezerszám kerültek elő kisebb-nagyobb égetett agyagtáblák, ékfrással teleró­va. Még egy csomag cigaretta ellenében az adjunktus egy kis agyagtáblát csúsztatott a zse­bembe. Máig Is kedves emlé­kem, egy kis tabernákulumban tartogatom. » Hammurabi — egyes tudósok szerint — azonos a bibliai Am­­ráfellel, aki Abrahám ősatyánk korában élt. Mezopotámia finom talaja na­gyon alkalmas volt arra, hogy agyaggá gyúrják. Ezekbe a puha agyagtáblákba vésték az ékírá­sos betűket, aztán égették a táblákat. Egész könyvtárakat, archívumokat, levelezéseket; szerződéseket találtak sértet­lenül, melyek alapján rendkívül fontos történelmi adatokat tud­tak megfejteni. Az egyiptomiak képírásukat kötáblákba, de fő­leg papiruszlevelekre rótták. A papirusz sásféle növény; le­vele széles és hosszú, mely­nek simasága és tartóssága folytán, írásra alkalmas. Sok­szor a leveleket egymás mellé ragasztották és így egész lapo­kat kaptak. Ptolemeusz egyip­tomi uralkodó Alexandriában az akkori világ leghíresebb könyv­tárát alapította, melyet muzeon­­nak neveztek; a könyvtár nem könyvekből, hanem papirusz-és pergamentekercsekből állt. A Talmud és a híres Ariszteász levelek részletesen foglalkoz­nak azzal a küldöttséggel, me­lyet Ptolemeusz küldött Jeru­zsálembe, hogy a főpap tudó­sokkal fordfttassa a bibliát gö­rög nyelvre; ez a fordítás az alexandriai könyvtárba került. Mindenütt, ahol az egyipto­miak gyarmatosítottak, legelő­ször papiruszbokrokat ültettek, mert — mint kultúmépnek — szükségük volt olyan anyagra, amire írhattak. Evekkel ezelőtt a szicíliai Syracusában jártam és ott találtam olyan papirusz­­bokrokat; melyeknek őseit még a gyarmatosító egyiptomiak ül­tették. A zsidók a régi idők­ben kötáblákon kívül főleg álla­ti bőrből készült pergamentre írtak. Tórafráshoz és egyéb kegyszerekhez csakis tiszta ál­latok bőréből készült per­­gamentet használhattak. Ez drága anyag volt, úgyhogy sok esetben az írást levakarták, a bőrt újra használták. Kötáhlá­­ra voltak vésve a tízparan­csolatok; a biblia több esetben említi, hogy szövegeket köbe véstek, így többek közt Jákob ősatyánk békekötését apósával, Lá bánnal. A betű-múzeumban van mása annak a kő táblának, melynek eredetijét a konstantinápolyi múzeumban láttam és amely Chlzkijáhu, Juda királyának Idejében, Kr. e, 573-ban író­dott, mégpedig különleges fö­níciai Írással, melyet a tudó­sok ” ktáv libánoi” -nak vagy ” ktáv hásiloách” -nak nevez­nek. Ezt a táblát a Gichon forrásban fürdő gyerekek talál­ták. Jelentették egy jeruzsále­­ml mérnöknek, aki viszont Sayce archeológusnak továbbí­totta a hírt. Sayce a szöveget megfejtette és megállapította, hogy annak az eseménynek em­lékére építették a kötáblát a sziklafalba, hogy két csoport — egy alagút két végén eszkö­zölt fúrásnál — pontosan ta­lálkozott. Midőn Chlzkijáhu Ide­jében, Szánherib asszír király Jeruzsálemet készült ostro­molni, Chlzkijáhu két okból jó­nak látta a falon kívüli Gichon forrás vizét egy alagúton át a városba vezetni. Részben, hogy a város a falon belül el legyen látva vízzel, részben, hogy az ostromlók a falon kí­vül ne jussanak vízhez. Az alagút hossza 573 méter, míg légvonalban csak 320 méter vol­na a távolság. Ez a kerülő sokáig fejtörést okozott a tu­dósoknak; ma már tudják; azért hosszabb az alagút, hogy a közbülesö királysírokat ne za­varja. Egy jelenlegi jeruzsáleml mérnök kijelentette, hogy a munka az akkori technikai a­­dottságok mellett; valóságos mestermü, kitűnően tervezett és kivitelezett. A múzeumban még egy hí­res kötábla másolata van, ere­detijét ugyancsak Konstantiná­polyban láttam. Ez a tábla há­rom példányban volt elhelyez­ve a szentély ” szoreg” nevű, gyékényből fonott, emberma­gasságú válaszfalán, a nagy­csarnokban. Szövege figyel­meztetés volt nem-zsidó láto­gatók számára; csak eddig sza­bad menniök, nem tovább. A szöveg vésése háromnyelvű volt; héber, görög és latin. Az íráshoz használt tinta eredetileg vízben hígított ko­rom vagy más festék volt és rövid idő alatt elhomályosult. Majd rabbi Mélr azzal javí­totta, hogy kankautummal, réz­­gáliccal keverte, ezáltal az írás hosszúéletü lett. Irószerszám­­nak nádat, később lúdtollat használtak. A múzeum egyik termében mohamedán vallású kegyszere­ket és remekszépen díszített sokszínű koránok példanyaltle­­het látni. Többek közt egy ér­dekes ” Ramadán” olvasógépet vettem észre, mely díszesen faragott két állványra feszített zsinóron, negyven borostyánkő golyó Ide-odatolását tette le­hetővé. Hasonló szfiresz ol­vasógépem volt nekem. Számtalan fénykép mutatja be — megfelelő magyarázatokkal— a világ nagy múzeumainak hí­rességeit, köztük ritka kézira­tok másolatát, eredeti papirusz­tekercseket és sok mást, A múzeum anyagának ala­posabb tanulmányozásához na­pok kellenek, ez azonban a je­lenlegi körülmények közt lehe­tetlen. Végezetül még egy érdekes magyarázatot ismertetek H.G. Wellstöl, aki érthetően okolja meg, miért írtak akkor még tekercsekre és nem a prakti­kusabb könyvalakot használták. Alexandriában annakidején úgy a tudomány, mint az ipar aránylag magas nívón állt. A Thlmud Is említi, hogy az alexandriai nagytemplomban, a bazilikában az Iparosok és a tudósok nem vegyültek egymás­sal, hanem minden szakszerve­zetnek megvolt a maga kijelölt helye. Kétségtelen, hogy az Ipar igen fejlett volt. Hogy minden­nek ellenére nem oldották meg a tekercsről a könyvre való átmenetet, annak oka bizonyára az volt; hogy a tudósok és Iparosok elkülönültek egymás­tól; a kontaktus hiányzott köz­tük. Ha ez a kontaktus úgy meg lett volna, ahogy manap­ság, akkor minden bizonnyal a könyvalakot használták volna. TORONTO Rokonainak, Barátainak, ismerőseinek íansn mid nj»5 BOLDOG ÚJÉVET és JÓ ÜNNEPEKET KÍVÁN Mr. ti- Mrs. KULCSÁR nnan naiD njt?5 Ügyfeleinek és Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván TATAR ANDRÁS Insurance Agency 561-A Bloor St.VÜ Boldog Újévet kíván minden kedves Vevőjének és Barátjának ROYAL PATISSERIE BAKERY VADNAI HENRY« KLÁRI NAGY LÁSZLÓ « SZÉCSI KATÓ 732 St.Clair St. W. Tel: 651 -7689 Boldog Újévet és jó Ünnepeket kíván Üzletfeleinek, Barátainak és Ismerőseinek INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 BLOOR ST. WEST . TORONTO 4. CANADA TELEPHONT s 3 1 ■ 1 1 31 ■űrön mia natíft Vevőinek és Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván FISCHER IMRE és családja 450 Winona Dr. •űrön mia mert Kedves Vevőinek. Barátainak és ismerőseinek Jó Ünnepeket és Boldog Újévet Kíván SZABOLCSI FRUIT STORE Szgál Oszkár és Ilus 376 SPADINA AVE. Tel: EM8"2240 Barátainak és Ismerőseinek KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván POLLÁK ELZA & BÉLA és Mrs. DARVAS BELLEVILLE, ONT. Kedves Vevőinek, Barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepekét és Boldog Új Évet Kíván 382 College St W.

Next

/
Thumbnails
Contents