Menora Egyenlőség, 1970. január-május (9. évfolyam, 293-310. szám)

1970-04-18 / 305. szám

6. oldal 1970. április 18. Altén Phar tulajdonos ELEK ZOLTÁN Telefon:923-4606 378 BLOOR ST. W. <»•!.»«> Gyógyszerküldés az óhazába. Díjtalan házhozszállítás Toronto területére. LUNSKY OPTIKA 470 College St. Toronto| Telefon: WA 1 -3924 Nyitva reggel 9.30-d.u. 6 Telefonáljon a ppoin íme ti tértit Németül beszélünk. As öasses EURÓPAI háztartási és koayha­­felszerelési cikkek beszerzési helye. FORTUNE VARIETY •ad HOUSEWARE 3M Spadina Ave. 367-0162 FRISS GESZTENYE PÜRÉ ÁLLANDÓAN KAPHATÓ------ Pálma ________ Cukrászda és Bakery FIGYELEM! FIGYELEM! Ha jó süteményt akar enni — Pálma cukrászdába kell menni! Puncsos, dobos, lúdláb, krémes, stb. Nyitva: reggel 7-től este 8-ig, Vasárnap de. 10 órától du. 4 óráig. 382 College St W. • Tel.: 921-7254 FRISS GYÜMÖLCS, ZÖLDSÉG, TOJÁS a legolcsóbb napi áron. — DÍJTALAN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS — Ka marás Test vérek 174 Baldwin St. Tel: EM 8-211? BLOOR CYCLI ÚJ és használt -AND korcsolyák SPORTFELSZERELÉSEI m m m _ 1165 BLOOR STREET W Tel.: LE 6-9718 s Siiiiii Iliim isi sím ■■ ii in in ii in ii in in m iiiiirR Ha mintfse'get, igazi magyaros Izti hentesdrdt akar vásárolni, keresse fel | Tüske Meat & Delicateseen ! Toronto egyik legforgalmasabb hentes üzletet (Szabad parkola&) |566 BLOOR ST. W. 533-3453 AKAR ÖN IS EGY JÓ HAJVÁGÁET 4&A L's báRBER shop Keresse fel LIGETI volt budapesti, Váci utcai FÉRFI FODRÁSZT modernül berendezett új üzletében. 559 ST.CLAIR Ave. W. Tel.: 653-3779 ; {Vaughan Rd-iól kissr nyugatra a második fodrás-üzlet) ZHiC 24ÍC rxx= 3iíC zxsc XKT BÚTORT VÁSÁROLJON DIREKT A GYÁRTÓI UNITED FURNITURE írurrv.f s^í. s-e uirv/Ann i.mr i rrnuMui/rTi CRiSnAI IA ki m K \f IC L' IZ C TZ C1/ U A C 7 kl Á T " « ■ ■ ® ■ill I I ■ ■■ ISMERJE MEG ÚJ ES NAGYOBB MINTATERMEINKET! SPÓROLJ* MEG A KISKERESKEDŐ HASZNÁT. NAGY VÁLASZTÉK DÁN (TEÁK), DIÓFA ÉS MÁS MODERN, SPANYOL VAGY BAROKK BÚTOROKBAN. Keresse: Mr. HALFERTOT üJ CÍM: 431 KÍNOST. W. 366 3951 FACTORIES Mi, zsidók, hálás nép vi­gyünk. Igaz, nem nehéz annak lennünk, mert a tör­ténelem folyamán kevésszer nyilt lehetőség arra, hogy valakivel szemben hálásak legyünk. Szét­szórtságunk két évezrede során oly sok volt a seb. amelyet kap­tunk s annyira kevés a gyógyír, amelyet valaki elhozott nekünk. Mindezen túl, nehéz is volt a helyzetünk. A világ soha sem volt egységes s mi ebben a szét­tagolt társadalomban az országok tucatjaiban éltünk — s még ma is — megoszolva. Ha Napóleon azt mondotta, hogy a birodalmá­ban élő zsidók éppen olyanok, mint a franciák, vajon hogyan lehetett „hálás” ezért az angol zsidó, aki Nelson tengernagy ha­jóhadának győzelméért fohászko­dott a londoni zsinagógában. Isonzónál az osztrák és az olasz zsidó egymásra lövöldözött s már régen megalakultak az utódálla­mok, amikor a Dohány utcai templomban még mindig abból az imakönyvből imádkoztak, a­­melyben egy egész oldalt szen­teltek a monarchia urakodóhá­­zának boldogságáért könyörgő „zsoltárnak”. Egy császár he­lyett hirtelenében öt államfő ke­gyeiért mondtunk hát Imát sab­­batjainkori és ünnepeinken. Ennek a lapnak az olvasói 325 ezer négyzetkilométernyi te­rületen szétszórva éltek valami­kor. Az első világháború után a darabokra széthullott földrajzi egység államaiban nőtt ki az ébredő magyarok, a vasgárdisták, usztasák, hlinkaisák s az őket már mechanizmusba fogó „Her­­renvolk“ mezei hadának.a svá­boknak mindenütt zsidógyiilöie­­tet hintő, keserűséget, könnyet és gyászt hozó mozgalma. Virág­zott, terebélyesedet a zsidóelle­nes áramlat ezekben az országok­«AZ IGAZSÁG GYŐZ...» bán, hiszen sohasem hiányoztak a kertészek, akik ápolták, gon­dozták a mákonyt adó növénye­ket. A Dreyfuss per a mnlt szá­zad végén volt (csak zárójelben jegyezzük meg: ha a jelenlegi francia rezsimen múlna, talán szívesen rendeznének újra vala­mi hasonlót), a zsidó kapitány ekkor „árulta el“ a hazát és Solymosi Eszter vérét még ré­gebben „vették a zsidók“. A zsi­dó nép nem felejti el soha, amit tett ezekben az időkben Zola és Eötvös Károly. Hálásak leszünk e nagyoknak örökké, no­ha minket csak közvetve védtek. Közvetlenül nem a mi szószólóink voltak ők, hanem az emberies­ségé, az igazságé, amelyet nem engedtek elsikkasztani. Az em­bertelenség, ez igazságalanság azonban a mi hátunkon vérzett, mi pedig a kegyetlen csapások alatt, Zola és Eötvös szerepét a világ jól ismeri. Annál ke­vésbé azonban Masary­­két, akit ugyan számontartott, mint államférfit és filozófust.de még mi zsidók is nagyon keve­sen vagyunk, akik tudják azt: mit tett ez a nagy humanista a múlt század végén az igazság érvényesüléséért, közvetve éret­tünk. Mi voltunk ugyanis azok, akik 1899-ben újra a „piszká­hoz kellett a zsidóknak a ke­resztény vér“ otromba cs ször­nyű vádjába kerültünk. Ekkor lépett fel Masaryk Ta­más az antiszemitizmus tébolya ellen. Most, születésének 120-ik évfordulója alkalmából, pészach ünnepén emlékezzünk meg erről a nagy emberről, népünk kiváló Masaryk születése 120. évfordulója alkalmából Irta: I)r. AR.IE KADDAR ‘jelzővel emlegegetetl tanar bele­vetette magát a nehéz küzdelem­be. barátjáról. Elmondhatjuk gyerme­keinknek s a múltat talán ke­véssé ismerő kortársnak is azt amit nem mindenki, illetve nem mindenütt tehet meg.Például Prá­gában $eni.„. Milyen sokszor bukkantak fel a pászka ünnepe előtt vérvádak Európának abban a részében, a­­hol Masaryk is élt s amelynek úgynevezett közép-európai kul­túrkörében együtt éltek a vád­lottak, a vádlók, a hamis tanuk, a sokszor „halált reá” felkiáltást hallató, néha cinikus, de a leg­jobb esetben is közömbös nép s a felkavart, mocskos, megáradt vizek tetején imbolygó sajkában evező védők. Ezúttal dr.Tamás G.Masaryk, aki alig néhány hét­tel született a mi pészáchunk előtt, 1850-ben, 120 évvel ezelőtt. Egy évvel a századforduló előtt 1899-ben az egyik csehországi faluban egy tavaszi napon Grusa Ágnes, ke­resztény lány eltűnik. Keresni kéz. dik. Holttestét átmetszett nyak­kal találják meg. Természetesen nyomozni kezdenek s a vizsgá­lat prejudikál. Közük, hogy a lány gyilkosa Hilsner Lipót. ro­­vottmúltú zsidó. „Megállapíta­nak“ azonban mást is: „...mint­hogy a gyilkos zsidó s a gyil­kosság a nyak átvágása által történt, nyilvánvaló, hogy a ke­resztény leány vére a zsidóknak — Ünnepük alkalmából — ri­tuális célra kellett”. 1 lilsnert még ugyanabban az. évben elsőfokon. 1900-ban pedig másodfokon is kötél általi halálra Ítélik. (Ké­sőbb az ítéletet kegyelmi utón életfogytigUinra változtatják, de Hilsner így is majdnem két év­tizedet ült. mint „gyilkos”, a fegyházban). Masaryk ebben az időben a prágai egyetem professzora. Már az. első percben világos előtte, hogy „klasszikus” vérvádról van szó, a per folyamán azt is látta, hogy a szálakat a bécsi anti­szemita központból mozgatják. Nem látta a valószínűségét an­nak, hogy szavai visszhangra ta­lálnak, ha beavatkozik. MCNZ FELKERESI „AZ IGAZSÁG HARCOSÁT” • Egy napon azonban megiele­­nik a már ismert nevű tudósnál volt tanítványainak egyike, bi­zonyos Miinz nevű Író s arra kéri egykori professzorát, hogy lépien közbe, mert nem csupán justizmord történik, hanem a per éle és egész tendenciája a zsi­dóság ellen irányul. Miinz arra kéri Masarykot, ne engedje a vér­vád meséjének az. „igazolását”, mert ez nem csupán a zsidóságra nézve lehet katasztrofális kiha­tású, hanem egyben arculcsapása lesz az emberi jognak is általá­ban. Masaryk eleinte vonakodott a kérésnek eleget tenni, mert tud­ta. hogy a kulisszák mögött lévő körökkel nem könnyű harcot kell vivnia. Miinz unszolására azon­ban elolvasa a per anyagát s ennek tanulmányozása közben annyira felháborodott a hamis vád ..érvein", hogy már ebben az időben ..az igazság harcosa” S valóban, mint ahogy mon­dani szokták, „fáradságot és költ­séget nem kímélve” küzdött az igazság napfényre hozásáért. Or­vosokat. neves sebészeket keresett fel, akik igazolták, hogy a hullá­ban a leány vére a boncoláskor „megvolt“ tehát nem lehet azt állítani, hogy az áldozatnak ..vé­rét vették“. Ismert teológusokkal értekezik — nem zsidókkal — akik vallási alapon megerősítik állítását a vérvád alaptalanságát illetően. Masaryk maga is tanult ana­tómiát és jártas volt a hatósági orvosi eljárásokban. Ennek isme­retében sok. addig e’fogadott „tényt“ cáfol meg a vád állítá­sával káesolatban. „MF.GV.TTf K A ZSIDÓK“ Ugyankkor brosúrát ir és ad \ amelyben nem Hils­­nert védi. hanem élesen kikel az antszeniitizirms hazug­ságokra cpittt állításai ellen. A röpiratnak boy visszhangja tá­mad. Az antszemiták kórusban iivöltik. hogy; „Masaryk tanárt a zsidók megvásárolták“. A szer­ző a támadásod meglehetős hi­degvérrel fogasa, annál is in­kább, mert számtott azokra. Az antiszemitái makacsul tér-; jesztették a rágamakat. Amikor az egyik „hazai” személyesen mondja ezt MasSryknak, 8 a bölcs emberek előző mosolyával felelte ironikusan, a rágalmazó­nak, miközben nyílván az ille­tőre és hasonló tavaira célzott: ....persze, persze, s ; pénzen majd bolondok házát fopk építtetni”. Az illető azért tevább is szét­vitte a „hirt“ olyannyira, hogy egy napon a tudós édesapja állí­tott ke a fővárosban élő fiához és arri kérte őt, adjon neki 1000 forintot, mivelhogy: neki — a fáinak — oly sok pénze van, vi­szont _ő, az apa., adóságokka! küzd. Diákéival sem volt könnyű dolga, z hallgatók pártokra za­­kadtak ,s bizony nem kevesen akadtak, akik hitték a vérvád­­mesét, nert akarták hinni. Néha idegen eemek nyomultak be az auditóriunba s „pénzt kapott a zsidóktól' kiáltásokat hallattak. Amikor tgyszer a diákok egy csoportjajs hasonló jelenetet ren dezet, Msaryk bejött az órájá­ra és íelttte a kérdést : „Ki az. (Fcytatás a 8. oldalon) Teleki Pál ön uuilkossáqa •# •/ U » #EILAT RESTAURANT ! ) 967 EGLINTON AVE. W. Tel: 782- 1605 \ | ízletes MAGYAR, IZRAELI és KANADAI ételek. y \ — Figyelmes kiszolgálás — Olcsó árak — > t___ ÍPC 1941 április 3, Emlékezetes dátum. Gróf Teleki Pál minisz­terelnök öngyilkosságának a napja. A képzettársítás törvénye a halhatatlan költö két verssorát idézi emlékembe: ’’Megölte valaki magát, Ez hozta ezt a rűt Időt”. ” Rút idő?” A legrútabb I A nu­merus clausus, a zsidó törvé­nyek, a Hallerek, Fanglerek, Toblerek, Meizlerek kímélet­len, kegyetlen, kínos, keserves korszaka. A rút időt nem a Teleki ön­gyilkossága ’’hozta”. Nem a revolver dörrenése változtatta pokollá a magyar földet. A pisztoly golyója csak a pontot helyezte a Teleki név utolsó betűjére. Az évforduló alkalmából fel­elevenítem Teleki öngyilkossá­gának őrök időkre figyelmez­tető történetét. TELEKI PÁL Kivételes személy. Rendkívüli egyéniség. Különlegesen Izgal­mas pályafutás. Nem tartozott a ’’percemberek” tülekedő so­rába. Nem volt kalandor poli­tikus. Hát milyen volt? Kihez hasonlítsam ? Az athéni Alclbladeshez ? A legendás római hőshöz, Gaius Március Coriolanushoz ? Ká­rolyi Sándorhoz? A kuruc tá­bornok Ocskay Lászlóhoz, aki legalább hatszor cserélt gaz­dát? Nem. Nem. Teleki sem birtokáért, sem más juttatásért nem árulta el hazáját, hanem saját elveit, meggyőződését, hi­tét adta fel. Nem olyan kuruc volt, aki bármilyen áron labanc­cá vedlett volna. Kiválóan képzett tudós. Ma­gas intelligenciájú diplomata. Amilyen határozottan meggyö­­zödéses angolbarát, ugyanolyan mértékben erősen németelle­nes. Becsületes szándék vezet­te. Eltévedt, elszédült a poli­tika kacskarlngós labirintusá­ban. A kormányzásban ’kétbal­kezes” -nek bizonyult. A íalr play” megszállottja hamis já­tékosok cinkelt kártyájával szemben elvesztette a játszmát. Óriási Vfck a tét: égy ezeréves nemzet Jövendője és Misnne az ártatlan és érdemeket szerzett zsidóság élete-halála. Egyszer kultuszminiszter, kétszer miniszterelnök. A zsi­dóságtól a lélegzetet elvonó jog­fosztó törvények megalkotásá­ban - ahogy akkoriban mondták­­"tettekkel tényező". 1920 július 19 - 1921 április 14.-lg miniszterelnök. Ekkor kijelentette, hogy visszavonul a politikai élettől. 1938-ban elhagyja egyetemi tanári székét és - vesztére - 1939 február 15-én újból mi­niszterelnök. 1940 decemberében örök ba­rátsági és kölcsönös meg nem támadási szerződést kötött Ju­goszláviával. Ennek dacára Hit­ler követelésére német csapa­tok vonultak át Magyarország területén Jugoszlávia ellen. A NAGY KŐTÉLTANCOS Kötetnyi életrajzi adatnál fé­nyesebben jellemzi Teleki Pált a ” Current Biography” egyet­len megállapítása; ’’The great tightrope walker”. A nagy kötéltáncos: egyszer­re üt balra és jobbra. 1939 február 15.-én betiltja a Szála­­sí-féle Hungarista mozgalmat, ugyanakkor fenntartja az Im­­rédy által benyújtott zsidótör­vény javaslatot. Képtelen egy ingadozó kötélen megtartani az egyensúlyt. Szilárd alapot ke­res, amikor irányvonalát a ” ki kell fogni a szelet a vitor­lából” bázisra helyezi. Két személyes emlékemet elevenítem fel annak a megvi­lágítására, hogy minden tettét és lépését ez a princípium ve­zette Rassay Károlytól hallottam, hogy Teleki öt kérte meg, sze­relje le a személyét hozsan­názó liberális lapokat. "Inkább ócsároljanak, - magyarázta - mint magasztaljanak, mert a jobboldal ellenem használja fel a dicsőítő cikkeket". Másik emlékem feledhetetlen élmény: A felsöházban tárgyalták a zsi­dók jogfosztását célzó egyik törvényjavaslatot. A karzaton ültem és figyeltem. Az első fel­szólaló Wolkenberg Alajos, pá­pai prelátus. Monoton hangon, unalmasan beszél. Egyetlen szavára se emlékszem. Ezzel szemben pontosan idézem az utána kővetkező Löw Immánuel, szegedi főrabbi, a magyar zsi-IRTA DR. FABIAN SÁNDOR dóság felsőházi képviselőjének rövid deklarációját:- Mi hiszünk a feltámadás­ban. Nemcsak a holtakéban, ha­nem a holtaknak nyilvánított eszmék feltámadásában is. A hitet hirdető egyház ajakáról újból el fog hangzani az ige; a leányzó, a jogegyenlőség fel fog támadni halottaiból. . . . Mély megilletöséssel úgy hallgatták az alig kétper­ces ünnepélyes megnyilatkozást mintha a Próféta tolmácsolta volna az Ur üzenetét. Dr. Glückstahl Samu a kővet­kező szonok. Hirtelen élénk mozgás támad. Mi történik? Feltűnő, hogy Teleki Pál feláll a helyér öl és a szónokkal szem­ben helyezkedik el. Allát tenye­rével támasztja alá és elöre­­hajolva figyel. Alig kezdi el Glückstahl a felszólalását, Teleki közbe­kiált. Újból és újból. Minden szóba élesen beleköt. Glück­­stahl Samu türelmét veszti és kéri, hogy "a továbbiakban tes­sék ettől a szokatlan viselke­déstől tartózkodni”. így történt. Teleki mellén keresztbekulcsolja karját, sze­mét behúnyja. Egyetlen szava sem süvít többé. De elég Is volt. A nagy kö­­tdltancos elérte a célját; a nyilasok felé lobogtathatja a tényt, hogy a zsidóság exponált személyiségével lyezkedett. szembehe-AZ ÖNGYILKOSSÁG A nagyító gépben forgatom a New York Times mikrofilm te­kercsét. Az 1941 április 4.-I szám első oldalán közli a világ­­szenzációt: "TELEKI FOUND DEAD". A hatalmas betűkkel nyomtatott kétföcimétkét alcím követi: "Forelgn Officeflrstsaid; He Succumbed to heart attack. — Sulcide announced later” Egyetlen nappal később a Times feltűnést keltő újabb cik­ket közöl. A harsogó cím: "TELEKI MURDERED”. A közlemény megírja, hogy Teleki nem követett el öngyil­kosságot. Idézi a Telekivel rendszeres összeköttetésben álló Ottó trónörökös nyilatkoza­tét: ” I know he was murdered at Hitlers order” Budapesten azt suttogják, hogy Telekit maga Rlbbentropp lőt­te agyon. A kormány a kellemetlen hí­resztelések cáfolataként hiva­talos kommünikét hoz nyilvá­nosságra: ” Nem kétséges, hogy Teleki öngyilkosságot követett el”. Az ellentétes hírek mellé ál­lítom a Times jelentésének egyik dőntöfontosságú közlését: "Beside the body a large brow­ning revolves was found”. Furcsa. Furcsa. Nagyon fur­csa. Felvetődik a kérdés: mi­ként magyarázható, hogy ha ha­talmas revolver feküdt az ágy­nál, az első kormánynyilatko­zat mégis ”szivszélhüdést”em­­lit? Szűk a helyem, hogy ezt az izgalmas, érdekes témát tovább fejtegessem. Adódik itt másik probléma Is. Ha ugyanis nem a gátlás­talan németek tették el láb alól, ml Indokolja Teleki Pál öngyil­kosságát? Elmondom. UJ megvilágítás A kormány akkén magyaráz­ta az öngyilkosságot, hogy Te­leki nem tartotta a lelkiismere­tével összeegyeztethetönek egyrészről a Jugoszláviával kö­tött örök barátsági szerződést, másrészről, hogy a magyarföl­dön átvonuló német csapatok hátbatám adták Jugoszláviát. A hivatalos megállapítással szemben az a meggyőződésem, hogy ez a beállítás az elkenés, a mellébeszélés iskolapéldája. Teleki ugyanis nem vehette ezt az akarata ellenére történt szerződésszegést oly mélyen a szivére, hogy ezért megölje magát. Ml történt hát? Ml volt az öngyilkosság motívuma? Nem kétséges, hogy Teleki Pált lelküsmeretfurdalás gyö­törte mindazért, amit a zsidó­sággal szemben elkövetett. Megkísérelt« a visszafordulást a meredek létön. A tépelödö,szorongó minisz­terelnök hábogó lelkét világít­ja meg az alfcbi bűnbánó nyi­latkozata: "A zsldótörvéyeknek az a ba­juk, hogy sose gmdolták át őket realitások szent. Az egész vo­nalon hibák mutfkoznak. A zsi­dótörvény nem ara való, hogy nekünk, keresztieknek több állásunk legyen". Egyik beszédéen ezekkel a szavakkal igyekestt visszafelé pergetni a sötét, yalázatos fil­met: "Nem titkolom, Hgy szigorúbb felfogást vallottan a zsidókér­désben. Most azoban kérem, zárjuk le ezt a fejezetet” . Közvetlen haláláslött a nyil­vánosság előtt gyorsként ható, félreérthetetlen válomást tett; ” Sötétben topogok, de a vi­lágosság felé kell trtanunk. Jól Vigyázzanak a nép vzetöi, hogy a fényhez vezető £bn vak ke­zekkel le ne seperjL azokat az értékeket, amelyekek csere­peit a holnapi napfétynél sírva fogják összeszedni’, . ir. Hiába. Minén hiába. A késő bánat már nen segített. Erezte, hogy fizetni kell. Szi­gorúan bíráskodott önmaga fe­lett. Rettenetes bűnek rette­netes az ára. . . . Gróf Teleli Pál 1941 április 3.-án megje^nt az Ur színe előtt. Nyilván «ismerte bűneit. A legfelsőbb biró tllebbez­­hetetlen verdiktje: ö;ök titok. Gesztenye Cukrászda és DELICATESSEN a különlegességek cukrászdája. 1 39 4 Fg]intőn West (a Belli Shalommal szentben) tel 782- 1598 Szeretettel várjuk magyar vevőinket. MAKAY MIKLÓS - cukrász A HADASSA LEA CHAPTERJE 1970. május 7.-ón, szombat este 1/2 9 órai kezdettel FÜGGETLENSÉGI TÁNCESTET rendez a Temple Sinai helyiségében (220 Wilson Ave) VACSORA. TÁNC, KITŰNŐ SZÓRAKOZÁS Jegyek kaphatók: Miriam Gift Sínre, 3007 Bathurst St. és Jtidv Florist, 387 Spadina Ave. , HASZNÁLJA KI AZ OLCSÓ, LESZÁLLÍTOTT ÁRAKAT IZRAELBE ÉS EURÓPÁBA. FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON: COLUMBUS TRAVEL AGENCY 420 Soadina Ave. Toronto Tol-Ervin Ford A KÖZISMERT AUTÓ SALESMAN IVest End Crysler cégnél dolgozik. - Bármilyen ÚJ vagy HASZNÁLT KOCSI VÚTELÚNEL forduljanak bizalommal hozzá. jLAWRENCE AVE* és. WESTON RD. sarok Telefon. 248-5521

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents