Menora Egyenlőség, 1970. január-május (9. évfolyam, 293-310. szám)

1970-04-18 / 305. szám

Mr. August J. 177 Somerset New Brunswick U.S.A. 3 Molnár Street , NEW JERSEY AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA IX. ÉVFOLYAM 305. SZÁM 25^rent 1970 /'PRIL,S 18 GOLDMANN - NASSZER - M ÉIR KÖRTÁNC EGY ÁLLÍTÓLAGOS meghívás körül El kell Ismernünk, túlságo­san korán gondoltuk azt, hogy Nasszer kimentette diplomá­ciai fegyvertárát és nem ké­pes újabb diplomáciai sakkhú­zással hatni a világpolitika té­nyezőire. Nem voltunk egyedül ezzel a véleményünkkel, a vi­lágsajtó nagy része is Nasz­­szert lefutott lónak tekintette. Múlt héten azonban bebizonyí­totta, hogy ha katonailag nem is képes ellenállni Izráelnek és nem fenyegeti a zsidó ál­lam létét, diplomáciai téren még van egy és más a tarso­lyában. Múlt hét folyamán rendkívü­li szenzáció pattant ki a világ­ban. Nasszer béketárgyalások­ra hívta meg dr. Nachum Gold­­mannt, a Zsidók Világkongresz­­szusának elnökét. A francia ARTP rádióállomás jelentette elsőnek a hirt s a magyarázat mindjárt hozzá is tette, hogy már 1956-ban is felmerült egy Nasszer-Goldmann találkozó gondolata, most csupán ennek a régi tervnek gyakorlati meg­valósulása következett be. NASSZER El kell ismernünk, hogy az ügyes lépéssel Nasszer pilla­natnyilag magához ragadta a diplomáciai kezdeményezést és kellemetlen helyzetbe hozta az izráeli kormányt, a melyik - teljesen világos volt kezdettől - nem járulhat hozzá ehhez a találkozáshoz. Nagyon valószí­nű volt, hogy nem is Kairóban, hanem Moszkvában főzték ki az ügyes tervet. Ugyanis Goldmann körülbelül egy évvel ezelőtt egy alkalommal találkozott Anatilij Dobrinyinnel, a Szovjetunió washingtoni nagykövetével, aki már akkor megpróbálta erre a találkozásra rávenni. A Szov­jetunió most elérkezettnek lát­ta az időt arra, hogy zavart okozzon az izráeli belpolitiká­ban. Köztudomású ugyanis, hogy az izráeli kormány többsége és Goldmann között éles ellentétek állnak fenn a béke tárgyalás ok lebonyolitását illetően. Az izrá­eli kormány változatlanul ra­gaszkodik a közvetlen arab­­izráeli béketárgyalásokhoz, amit közbenjárók nélkül kíván­nak lebonyolítani, mondván:bé­két csak azok köthetnek egy­mással, akik addig ellenség­ként álltak szemben. Ezzel szemben Goldmann a kompro­misszumos megoldás híve. Hogy Egyiptomnak nem volt ezzel a lépéssel komoly szán­déka béketárgyalásokra, az ab­ból is teljesen világos, hogy állandóan hangoztatták: nekik nem Izráellel, hanem a cioniz­mussal van bajuk. Most azon­ban bekövetkezett a logikai bakugrás. Az izráeli kormány­nyal nem akarnak tárgyalni, de Goldmannal, aki csupán néhány hónappal ezelőtt mondott le a Cionista Világszövetség elnök­ségéről és ma is egyik vezető tekintélye a nemzetközi cioniz­musnak, azzal igen. Nachum Goldmann, Nasszer üzenetének birtokában, felke­reste Golda Méir miniszterel­nöknőt és hozzájárulását kérte ezekhez a tárgyalásokhoz. Gol­da összehívta a kormányt és eléjük tárta a problémát. A mi­nisztertanácsban egy miniszter ugyan tartózkodott a szavazás­tól, de a többiek egyhangúan el­vetették a találkozó tervét, il­letőleg Ismételten leszögezték azt, amit korábban is minden érdekelt tudott, hogy Goldmann nemzetközi zsidó vezető, de nem izráeli kormányképviselő, tehát Izráel nevében nem tár­gyalhat. Hosszas magyarázkodás kö­vetkezett. Goldmann kijelentet­te, hogy nem hozzájárulást kér útjához, csupán annak tudomá­sulvételét. Viszont Aba Evén külügyminiszter azon a véle­ményen volt, hogy ez a szó­használati differencia nem érinti a lényeget s az izráeli kormány saját maga kívánja megszabni: ki tárgyal a nevé­ben Nasszerral, ki nem. Ugyan­olyan jogon ugyanis, ahogy Nasszer tárgyaló partnernek kívánja kinevezni Goldmannt, az izráeli kormány is meghívhat bármilyen magánszemélyt, hogy az Egyiptommal kötendő békéről tárgyaljon vele. Vilá­gos, hogy ez semilyen formá­ban nem viszi a kérdést előre. Úgy tűnik, hogy Nachum Gold­mann maga is rájött a helyzet tarthatatlanságára és két nap után kijelentette, hogy máris visszalépett tervezett útjától. Erre megszólalt a moszkvai blokk és az arabok által irányí­tott kórus: "Íme, itt a bizonyí­ték: Izráel nem akar békét, nem akar tárgyalásokat”. Az izráeli kormány szorult diplo­máciai helyzetén még az sem változtatott, hogy két nappal ké­sőbb Egyiptombankijelentették; eszük ágában sem volt Gold­mannt Kairóba hívni, hiszen nem is lett volna miről tárgyal­ni ok. . A valóság tudniillik az, hogy a tárgyalások esetleges meg­indulása harcászati taktikai előnyöket jelentett volna Egyip­tom számára. Igen könnyű lett volna ugyanis Goldmannt - aki­nek jószándékához és Izráel­­hüségéhez nem fér kétség, de külpolitikai elképzeléseinek he­lyességéhez igen - rívenni ar­ra, hogy a tárgyalások Ideje alatt javasolja az Egyiptom el­leni bombatámadások szünetel­tetését. Már pedig Kairó és Moszkva időt akarnak nyerni. A Szovjetunió végleges«! elha­tározta, hogy fölszereli legfon­tosabb közelkeleti csatlósát az SAM-3 radar-megfigjelö és légelháritó rendszerre!, ezt azonban egyelőre nem tudja végrehajtani. Egyiptom, miután korábbi légelháritó hálózata ro­mokban hever, szabad prédája az izráeli légitámadásoknak. Ezek a légitámadások néha kí­nos mellékkörülményekkel jár­nak, mint például múlt héten, amikor egy katonai telep bom­bázása következtében 30 egyip­tomi diákgyerek hant meg. De Izráelnek élet-halál kérdése a bombázások folytatása, mert ezek akadályozzák meg az SAM-3 rendszer felállítását. Ha a bombázások szünetelnének, a Szovjet felállítaná az új beren­dezéseket és ezzel Izráel légi­fölénye egyik pillanatról a má­sikra megszűnne. Mose Dáján hadügyminiszter szerint, a helyzet igy is rend­kívül feszült és veszélyes. Könnyen elképzelhető, hogy közvetlen szovjet-izráeli fegy­veres összetűzésekre kerül sor, amit a zsidó állam termé­szetesen igyekszik elkerülni. De nem azon az áron, hogy fel­adja meglévő légi fölényét. Már pedig a Goldmann-féle tárgya­lások hátterében egy Ilyenfajta orosz illetőleg egyiptomi elkép­zelés állt. Az izráeli közvélemény is jobban oszlott meg ebben a kér­désben, mint bármikor eddig biztonsági kérdésekben. Az or­szág túlnyomó többsége helyes­li a kormány álláspontját, de most először fordult elő, hogy Tel Avlvban és Jeruzsálemben tüntetésekre, kormányellenes megnyilvánulásokra is sor ke­rült. Az úgynevezett "galam­boknak" az a véleménye, hogy- bár Nasszer trükkje világos- Goldmannak el kellett volna utaznia, mert ezzel Nasszer egy lépéssel eltávolodott volna a chartumi konferencia határoza­taitól, amelyek a legmereveb­ben elutasítanak mindenfajta tárgyalást Izráellel. Közben a Közelkeletre érke­zett Slsco amerikai külügymi­niszterhelyettes is, hogy meg­próbálja valamennyire tisztáz­ni a helyzetet, amely pillanat­nyilag teljesen áttekinthetetlen. Reméljük, hogy a legközelebbi jövőben már az izráeli kormány ellen-húzásairól számolhatunk be, melyek Nasszert újból vé­dekező állásba szorítják diplo­máciai szempontból is. Mert ebben a pillanatban sikerült olyan látszatát kelteni az ese­ményeknek, mintha a béke lét­rejöttét az izráeli kormány aka­dályozná meg. Izráelnek elsőd­leges szempontja a katonai biz­tonság, de nem engedheti meg magának azt a luxust sem, hogy a világ közvéleményének jóin­dulatát elveszítse. Nachum Goldmann, akinek érdemei pe­dig a világ zsidóság szempont­jából kiemelkedöek és csodá­­latraméltóak, ezúttal nem tett jó szolgálatot az ország népé­nek. TORONTÓI MAGYARAJKÚ ZSIDÓK SZÖVETSÉGE IZRÁEL FÜGGETLENSÉGÉNEK 22. ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI IZRÁEL NAP IZRÁEL ÁLLAM FENNÁLLÁSÁNAK 22. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZENDŐ ÜNNEPÉLYRE szívesen látjuk Toronto magyarnyelvű zsidóságát 1970 MÁJUS 10.-én, VASÁRNAP DÉLUTÁN 5 órakor az INN ON THE PARK szálló CENTENNIAL BALLROOM-iában „ (l.eslie Street & Eglinton Ave. East) MŰSOR Bevezető áldást Dr. ZÁGON ZOLTÁN rabbi mond. Az egybegyűltekhez DÍSZVENDÉGEINK intéznek beszédet: The Ilon. ALLAN GROSSMAN, Ontario Parlamentének tagja, miniszter: Mr. SYDNEY M. IIARRIS Q.C. a C.J.C. központi kerületének elnöke, a Nemzeti Joint Közösségi Kapcsolatok Tanácsának volt elnöke; NÁN.ÁSI MIKLÓS, a Magyar Zsidók Világszövetsége elnöke, New York: Master of Ceremon.y Dr. VERNY JENŐ A következő művészek lépnek fel: HIDY MÁRTA hegedűművész, a hamiltoni szimfonikus zenekar koncertmestere; HORVÁTH GYÖRGY csellómüvész, a torontói szimfonikus zenekar csellistája; LEÓ BÁRKIN zongoraművész; ROZSNYAI IMRE operaénekes, a Ternple l.mmanu El főkántora; SHERYLE BELZBERG izráeli énekes, előadóművész. Zongoránál BILI, BERLE BELÉPŐDÍJ: $5.-. (Belépődíjban a fnssítők bennfoglaltatnak.) JEGYEK KAPIIAIÓK: HORSE IfANPBAG IBritliM Béla) 617 College Sr., ‘>36 2666 TSCII S FK­­SZERESZ, 406 Bloor StW. 92V7I8Í; KÖRTÜNK HARDWARE, 388 Spa.lina Ave. 362 0162. OKIKNT I, 1A/.A.SI IRODA, 300 Brunswick Avc., 621 6307. ^ Izráel megadja a tiszteletet az ellenséges halottnak is. Képünkön izráeli egységek átadják az Izráel ellen harcba indult és a Goián fennsíkon elesett szíriai katonák holt­testét a szíriai hatóságoknak. Ävigdor Háméiri Nagy gyász érte az izráeli irodalmat Avigdor Hameiri, a gyobb héber költő múlt héten bekövetkezett halálával. Hameiri, akinek neve egybefor­rott a héber nyelv megújulásá­val s akinek a világirodalom legnagyobb remekműveinek e nyelvre való lefordítása kö­szönhető, magyarországi szár­mazása volt. 1886-ban szüle­tett a Bereg megyei Odávid-AVIGDOU li VMKIRI 1662-BlN házán, ahonnan azonban hama­rosan Pestre került s az ottani Rabbiképző Intézetben végezte tanulmányait. Magyar nyelven is irt s ebben is kiváló volt; joggal büszkélkedhetett azzal, hogy Ady Endre szoros baráti köréhez tartozott s írásaiban Ady többször megemlékezett róla. A Múlt és Jövő-ben je­lentek meg karcolataí, tárcái Kova-Feuerstein Albert név alatt. Az első világháború alatt az osztrák-magyar hadseregben szolgált és orosz hadifogságba került. Hadifogsága alatt is szá­mos kitűnő hábernyelvü művel gazdagította az irodalmat. 1920-ban vándorolt ki az ak­kori Palesztinába, amelynek irodalmát egyszeriben fellendí­tette. Egy héber napilap szer­kesztője lett s ekkor vette fel a Hameiri nevet. Ő teremtet­te meg a héber kabarészinház alapjait is. Nevéhez, versei mellett, melyek mind a héber irodalom gyöngyszemei, fűződ­nek klasszikus fordításai. A magyar irodalomból héberre fordította Madách ’’Ember Tra­gédiáját”, amelyért megkapta a Magyar Tudományos Akadémia elismerő oklevelét. Lefordítot­ta Molnár Ferenc színdarab­jait, Ady és Petőfi verseit, de ö ültette át héberre, többek kö­zött, Stefan Zweig "Jere­miását”, Hasek "Svejkjét”, Schiller ” Ármány és Szere­­lemjét” , Heine zsidótárgyú verseit is. Kivette részét az államala­pítás munkájából; az izráeli parlament kiadványainak 6 volt a szerkesztője, és az állam ki­kiáltásakor irt ódája a héber irodalom egyik halhatatlan mü­ve. Bár tökéletesen illeszkedett bele az ország életébe, mégis tevékeny részt vett a magyar kolónia életében is, egészen 10 évvel ezelőtt bekövetkezett sú­lyos betegségéig, amely lénye­gében véget vetett irodalmi munkásságának. Az utolsó éve­ket súlyos fizikai szenvedések között, de panasz nélkül, egy Izráeli szeretetotthonban töl­tötte. Vasárnap délután temet­ték óriási tömeg jelenlétében. Sírjánál Avráhám Broidesz, a héber Írószövetség titkára mondott búcsúbeszédet. AVIGDOR HAMM EI Rí EZ A FÖLD Halmi József emlékére Ez a föld, ember, őrületek földje, Itt maga az Isten révedezve áll, Itt az ember feje tüzes égbe maliik S Prófétává válik, Sziklák odújából, ha ránéz a halál. Ez az a föld, testvér, szent betegek földje, Itt a Tábor-hegyen áll Ezékiel S őrült aggyal vájja Istenének jussát, Nemzeteknek sorsát. Ki pusztuljon majdan, s ki örökké él. Ez az a föld, kétlő prófétáknak földje, Ha a Véga lenéz, isteneket lát: Bélpoklosok serege, csupa bomlott lélek, Kik hányt szemmel néznek És látnak száz fényéven s örökéleten át. Ez az a föld, vándor-Akibának földje, Minden apró rög itt örök lázban ég. Gyere ide, búcsús, makacs élőhalott, Vakon, árván, gyalog És tályog szemmel látod a Szináj Istenét. Állj s bámuld éjjel csillagok szerelmét: Termő bor-zsongások zsoltár-himnuszát $ S, érzed, miként szíved csontjaidba olvad, Feleszmélsz, hogy hol vagy $ S az örökkévalóság borid majd reád. Ez az a föld, zsidó, ez itt a te földed, Minden domb és völgy itt Messiásra vár, Idvezült vagy, hogyha bevarázsolt téged, Ha igévé éget, . De ezerszer jaj neked, ha nem érzed már. h Apollo XIII Lapunk zártakor az egész világ lélegzetvisszafojtva figyeli a három amerikai űrhajós s a földön értük dolgozó többszáz szak­értő harcát a természettel. A két nagysikerű holdraszállás után az emberiség szinte természetesnek vette a sikert s elfeledke­zett arról, micsoda hatalmas — a szó valódi értelmében — föl­döntúli erőkkel kell megküzdeni. Az Apollo XIII. már baljóslatú előjelek között Indult, s valóban a harmadik napon megkezdőd­tek a hibák. Először lefújták a holraszállás tervét, elrendelték, hogy egy holdkörüli forduló után a rakéta térjen vissza a föld­re. Közben azonban újabb hibák történtek, s az utolsó jelentések szerint a kozmonautáknak úgy a viz, mint oxigénkészlete vesze­delmesen fogy. Mire olvasóink kézhezkapják a lapot már tudni fogjuk, sikerült-e a három amerikai pilótát épségben visszahoz­ni a földre, vagy szaporitják-e azoknak a mártirokrnk számát, akik a tudomány fejlődéséért áldozták életüket. A CHANA SZENES CHAPTER Május 3.-án este 7 órai kezdettel a 188 Marlee Ave-n lévő Cionista Centerben IZRÁEL FÜGGETLENSÉGÉNEK 22. ÉVFORDULÓJA alkalmából XAGY €m A L A ESTE T rendez. Ünnepi beszédet Dr. ZAGON ZOLTÁN rabbi mond. Konferál SIMAY EDE, a CBC színművésze. Éne­kel ROZSNYAI IMRE operaénekes, főkántor. Előadást tart RUBIN FERENC publicista és CSILLAG ZSUZSA színművésznő. SAM és JOE EDELMAN, két ifjú izráe­li zeneszámai. KÜRTIIY MÁRIA balettcsoportja. Belépődíj, kávé, tea, süteménnyel: $3.-. Jegyek rendelhetők: 787 -7656 telefonszámon. Pontos megjelenést kér és szeretettel vár mindenkii a VEZETŐSÉG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents