Oshry, Ephraim rabbi: Mélységből kiáltok. Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból (Budapest, 2004)

1941 - Elszabadul az erőszak

27 Mélységből kiáltok Válasz: A háláchát (zsidó törvény) szigorúan értelmezve, Rabbi Itzkovitchot nem lehetett arra kérni, hogy saját életét veszélyeztesse a jesivanövendékek megmentése érdekében. Ennek ellenére, ha - mint érzékeny és bátor ember - önként elvállalta, hogy kockáztassa az életét, mert esélyt látott arra, hogy esetleg megmentheti őket, ebben természetesen nem lehetett őt megakadályozni. Egy ilyen kérdést gondosan át kellett tanulmányozni. Jóllehet, nem fordítha­­tott kellő gondot saját személyének megóvására, kötelessége volt keresni annak lehetőségét, miképpen teljesíthetné bölcseink kijelen­­tését, miszerint ״Aki akár egyetlen zsidó életet is megment, az olyan, mintha egy egész világot mentett volna meg.” Ez kétszere­­sen is igaz volt egy olyan időben, amikor az ellenség eltökélte ma­­gát, hogy elpusztítja a zsidó testet és lelket - ugyanis a Tóra fenn­­tartása a jesivanövendékeken múlik, akik életüket szentelik tanul­­mányozására. Mind a németek, mind pedig a litvánok a Tóra veze­­tő tudósaira összpontosították dühüket, és káromoltak mindent, ami szent a zsidó nép számára. Még a mártírok kínzása és lemé­­szárlása közben is káromolták a zsidók Istenét. Hittem, hogy kötelező mindenki számára - aki tisztán látta, hogy mi forog kockán - minden lehetséges dolgot elkövetni a jesivanövendékek megmentése érdekében, hogy a Tóra fénye ki ne aludjék. Csak ily módon tudtuk bizonyos mértékig meghiúsítani a Tóra elpusztítására és emlékének a világból való kitörlésére szőtt gonosz tervet. Rabbi Itzkovitch méltányolta kérésemet, és bátran fellépett a jesivanövendékek érdekében. Sikerült rábírnia a litvánokat, hogy engedjék szabadon a foglyokat. Istenem! Szolgáljon ez a tett □őt­­ted Rabbi Itzkovitch érdeméül! És vegyél elégtételt az ő tiszta véré­­ért, amely később egy megsemmisítő táborban ontatott ki. 2. Egy kohént áttérésre kényszeríttettek Kérdés: 5701. szíván 28-án - 1941. június 23-án amint a né­­met csapatok litván földre léptek, azonnal nekiláttak a zsidók - gyermekek, nők, férfiak, fiatalok és öregek - kegyetlen leöldösésé­­nek. Kínozták őket, leszúrták őket, lelövöldözték őket - mindent megtettek, amit csak tudtak, hogy kiirtsák őket.

Next

/
Thumbnails
Contents