Oshry, Ephraim rabbi: Mélységből kiáltok. Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból (Budapest, 2004)

Litvánia és a litván zsidók

13

Mélységből kiáltok

Litvánia és a litván zsidók

A kovnói gettó felállításának háttere

Amikor az első világháború idején a cári Oroszország összeomlott, a felszabadított Litvánia független köztársaságként szerveződött újjá. Litvánia feltámadása felett a zsidók teljes szívükből örvendeztek. Telve mély érzésekkel és tisztelettel a felszabadított köztársaság iránt, minden erejükkel nekiláttak annak újjáépítéséhez, alaposan kivéve részüket a munkából és a sikerekből.

Ami azt illeti, akkor úgy tetszett, a litvánok értékelték a zsidók kemény munkáját, és az ekkor kialakult jó kapcsolatok a zsidók és nem-zsidók közötti viszonynak egy egészen új korszakát segítenek majd megteremteni. Végtére is oly sok évszázada éltek már együtt, osztoztak jóban és rosszban, és a nemzeti függetlenséget is együtt érték el.

Litvánia kicsiny földje a Balti-tenger keleti partján terül el. Fővárosa Kovnó (Kaunas). Amikor 1939-ben hozzácsatolták Vilnát (Vilnius), az ország lakossága elérte a 3 milliót, s ebből 250.000 volt zsidó.

Zsidók ekkor már vagy 700 éve éltek Litvániában. A 17. században Litvánia Európa legnagyobb Tóra-központjaként vált ismertté. Litvánia nagyszerű Tóra-tudósainak és világhírű jesiváinak köszönhetően az országot ״második Erec Jiszráélnek” kezdték nevezni, Vilna pedig mint ״Litvánia Jeruzsálemé” tett szert hírnévre.

A Litvániában élt Tóra-gigászok között tartjuk számon: Ráv Sábszi Kohent (Sách); Ráv Mose Rivkászt (Bér Hágolá); Ráv Élijáhut (a vilnai gáónt); a volozsini Ráv Chájimot; a szalanti Ráv Jiszráélt; Ráv Méir Szimchá Kohent; Ráv Joszéf Rosent; Ráv Jiszráél Méir Kágánt (Chofec Chájim); a miri Ráv Elijáhu Báruch Kámájt; a szlobodkai Ráv Mose Mordecháj Epsteint és a kamenici Ráv Báruch Bér Leibowitzot. Világhírű jesivái között ott volt: Volozsin, Mir, Szlobodka, Radun, Telz, Keim és Ponyevezs. A világ