Oshry, Ephraim rabbi: Mélységből kiáltok. Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból (Budapest, 2004)
Litvánia és a litván zsidók
Rabbi Ephraim Oshry 14 minden tájáról sereglettek ezekbe a jesivákba a tanulni vágyók, a kor Tóra központjává avatva ezzel Litvániát. Litvánia világhírű volt még muszár-rendszeréről is, amelyet a szalanti Ráv Jiszráél Lipkin fejlesztett ki és honosított meg. A legnagyobb zsidó gondolkodók és vezetők közül sokan származtak Litvániából. Szinte nem is létezik olyan jelentősebb zsidó mozgalom, amelynek létrejöttéhez a litván zsidók ne járultak volna hozzá. Ezen kívül a litván zsidóság mindenütt ismert volt vendégszeretétéről, nagylelkűségéről, odaadásáról és a többi zsidó iránt érzett szeretetéről. Valós alapja volt a kifejezésnek, hogy ״Litvák tzeilem kopp” (litván feszület-fejjel), mert egy litván zsidó hajlandó ״in der leng un in der breit” (vízszintesen és függőlegesen) megfeszíteni magát, hogy segítsen egy másik zsidón. A vendéglátók lehetőségeit messze meghaladó, intenzív vendégszeretetre volt példa 1939 és 1941 között, cumikor a litván zsidóság lengyel, német és más országokból származó, az előretörő német seregek elől menekülő zsidókat fogadott be. Azt a melegséget és testvéri érzületet, amelyet az átlag litván tanúsított, sokan örökítették meg a túlélők közül feljegyzéseikben. Ilyen volt Litvánia, a tórái bölcsesség és a zsidóság szeretetének földje. Mindez valaha létezett - de most már örökre elveszett. Litvánia független létének hajnalán valóban nemzetiségi autónómiát biztosított a zsidóknak, ami egy nemzetiségi bizottság irányitása alatt működő független zsidó hitközségek, egy független, állami támogatást élvező, jiddis és héber tanítási nyelvű zsidó iskolarendszer, s mindezek felett egy zsidó miniszter vezette zsidó minisztérium formájában nyilvánult meg. Litvánia kétségtelenül ideális modellül szolgálhatott volna sok más ország számára a tekintetben, hogy miképpen kell bánni a kisebbségekkel. Ám az édes álom igen gyorsan szertefoszlott. A kormányzatban helyet kapó antiszemita elemek fokozatosan leépítették ezt az intézményi struktúrát, míg végül, a második világháború kitörésének idejére már csupán a kulturális autonómia (a zsidó irányítás alatt működő vallási és világi iskolarendszer) maradt meg. A gazdasági szektorban a litvánok hamarosan úgy juttatták kifejezésre a zsidóknak a litván gazdaság felvirágoztatásához nyújtott segítsége iránti nagyrabecsülésüket, hogy kitúrták őket régóta bir
