Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-01-27 / 4. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 27-fk oldal. Szerveztessék egy vizsgáztató bizottság, mely I a pályázót úgy elméleti mint gyakorlati ismeretei felől megvizsgálná, aki a szigorú vizsgálatot kiállja, bizonyítványt kap. Bizonyítványa alapján pályázhat és pályázata alkalmával sorszámot kap, a j kinevezések pedig a sorszámok alapján sorrendben történjenek. így megszűnne az áíkos protekció. Kivétel esetleg azokkal tehet«“, akik szakirodalmunk művelése által feltűnő érdemeket vívtak ki maguknak. A vizsgát tett tanárjelölt először segédtanárnak nevezendő ki s csak megszabott évek múltán — amikor már uj hivatásába teljesen beleélte magát — neveztetne ki rendes tanárnak, amely kinevezés csakis irodalmi működés által nyerhető el. Ha eme fent vázolt rendszer szerint járnánk el, úgy egy emberöltő alatt minden kis falucska tanítója a méhészetnek is apostola lenne s nem volna szükség a semmit sem érő 18 napos tanfolyamokra és mégis a méhlegelö jobban ki lenne használva nemzetgazdaságunk fokozására. Mit tudjon a kasos méhész. Irta : Lebrecht Wolff. A mozdítható építmény feltalálása óta nemcsak arra törekednek szakadatlanul, hogy a lakások berendezését megjavítsuk, hanem mindunta- lanul újakat találnak fel, amelyek állítólag olyanforma tökéletességgel vannak ellátva, hogy az eddig ismeretes összes rendszereket rövid idő alatt a nyeregből kiütni képesek. Ezen törekvések mellett a szalmakast figyelemre sem méltatják, sőt említésre méltónak sem tartják és ha ez mégis egyszer megtörténik, akkor megveíőleg és lenéző- leg beszélnek róla. Hogy eme javítások és uj feltalálások mit jelentenek, azt meglehetősen minden tapasztalt méhész tudja, aki szemét nyitva tartja, azonban a kétes értékű javításokról és feltalálásokról itt nem lesz szó. Bár olyan előhaladott méhészek is, akik ép- p“n nem tartoznak a feltalálók emez osztályhoz buzgón terjesztik a mobil építkezést, mert csak ennek ismernek ei jogosult helyet a méhészetben, bár előttük nem ismeretlen az, hogy a szaimakas a mozdíthatatlan épiíményü lakás, még mindig nélkülözhetetlen és a kasos méhészet követőinek a száma semmiképen sem csekély. Ennek meg van a maga oka, szalmakas a kezdő számára a legjobb, a kezelés módja egyszerű és könnyen megtanulható, mert kevés fáradság és munka van vele, ami annak, akinek a méhészetre csak kevés idő jut, nagy fontosságú és mert a kasos méhészetnél íávolról sem csinálhat annyi balfogást, mint a mozdítható épilmény- nyel bíró lakásokkal. Ennél egyáltalában bele sem avatkozhat hibás módon, amint az a mobil kezdőnél nagyon is gyakran megtörténik és igy a leendő kasos méhész sokkal inkább meg van kiméivé attól a szerencsétlenségtől, ami a másikkal oly gyakran megesik, hogy tudniillik a jó szándékkal megejtett hibák által méhészetét tönkrete- ; szi, kudarcai kedvét szegik hogy a méhészetnek I hátat fordít, igy tehát a nemes méhészet számára j elvesz. Azért sokkal helyesebb volna, ha a tanult méhészek nem arra törekednének, hogy a kasos méhészetet elnyomják, hanem törekvésük inkább oda irányulna, hogy a méhek kezelése a szalma- kasban mindinkább szakszerűvé váljon úgy, hogy belőle korai hordásai biró vidéken is jó terméstés mézet lehessen piacképes minőségben termelni. Azonban nem szabad emiitetlenül hagyni azt sem, hogy a szaimakassal, ha szakszerűen kezeljük és korai hordással biró vidékeken a vegyes üzemet, alkalmazzuk, tényleg kifogástalan eredményt érhetünk el, amely a méhészgazdát, össze- j hasonlitva az saját telepének költségeivel és a kaptáros üzem költségeivel, valamint a csekély időpazarlással, amelyet a kasos méhészet a mobil méhészettel szemben igényei, tökéletesen kielégítők úgy, hogy csak egy tucat kasos néptő! nemcsak saját mézszükségletét nyerheti, hanem meg másoknak is ..ladhat el belőle csengő pénz ellenében. De emellett kétségtelen az is, hogy a kasos méhész méhészetének iegszakszerübb vezetése mellett is egy kaptáros méhész hozamát elérni sohasem tudhatja. Azonban ez mellékes, itt csak arról van szó, hogy a kasos méhész idejének és pénzértek felhasználása szintén jó és kielégítő jutalmat íalál-e, a mi minden kétségen kiviií áll. De hogy a kasos méhészet tényleg jövedelmezzen, úgy a tenyésztőnek érteni kell mesterségét azaz nemcsak bánni kell tudnia a mértekkel, hanem kézügyesség és egyébb ügyesség mellett bírjon elegendő elméleti és gyakorlati tudást is azt amihez és amit, értenie és tudnia kell, iít röviden összefoglalom. Kezdjük a kézügyességgel. Azt nem követeljük tőle, hogy kasait maga i készítse. Ez olyan munka, amit tanulni kell, mert fő, hogy a kasok tisztán legyenek kidolgozva, mind egyforma nagysággal és alakkal, egyenletes Ajánljuk lapunkat iameröseinknek I
