Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-11 / 6. szám

MÉHÉSZETI HETILAP

45-ik oldal.

piaiin chlorid, mercur sublimat és nitras argenti oldatával.

A homoöpathák apist vesznek be a méhszu- rás ellen és ezzel kenik be a sebet is.

A választék tehát a mint látjuk elég nagy, hogy azonban kinek mi fog használni, az csak kísérletek utján tudható meg; a ki egy kettőben csalatkozott, próbálja meg a harmadikat, negyediket, a sok között alkalmasint talál egyet, a melyik beválik.

Igen természetes, hegy ha a szúrás a nyelvet, nyeldeklöt, vagy gégefőt érte volna, — a mi különben csak úgy lehetséges, ha szájunkba jutnak a méhek — késedelem nélkül orvoshoz kell fordulnunk, mert ezeken a helyeken csakugyan veszedelmes az, a mennyiben úgy bedagadhat a légjárás útja, hogy már néhány óra múlva bekövetkezhet a megfuladás.

*

Bármily kellemetlenek a méhszurás következményei, van a méhek mérgének jótékony hatása is; Clement dr. francia akadémikus újabb tapasztalásai szerint ugyanis a hangyasav annyira fokozza az izomrendszer kitartását, hogy kétszer, háromszor annyi munkára képesít, mint közönségesen végezhetünk.

Bizonyára ezen az alapon magyarázhatjuk meg azt a bámulatos jelenséget, hogy a hangyák, méhek és általában azok a ravarok, melyeknek vérében hangyasav van, úgyszólván fáradhatatlanok és talán a méhészek is, akiknek szervezete többszörösen be van oltva hangyasavval, ennek köszönhetik, hogy késő agg korukban is kitartók munkálkodásaikban.

Természet-szerinti méhészet.

Irta: Chorus Iván.

(Folytatás.)

A fentiek világosabb megértésére a légnemű testek kiömlési törvényét ismertetem meg.

Az aeromechanikának az a része, mely a légnemű testek kiömlését tárgyalja; világosan megállapít egy tételt, melynek segítségével a méhkap- tár levegőjének mozgási állapotát tárgyalhatjuk. A tétel ez :

Egy zárt edény nyílásán a meleg levegő a külső hidegebb levegő nyomása következtében oly hatványozott erővel fog kiegyenlítődni, mint a milyen a két levegő között a hő ktílömbség. A külső hűvösebb, tehát nehezebb levegő, a kaptár meleg, tehát könnyebb levegőjével 2-szer, 3-szor, 4-szerte stb. hatványra emelkedhetik. De mivel ez a kiegyenlítődés nemcsak a röpnyiláson át történik, hanem a szó legszorosabb értelmében a kaptáron létező öszszes nyillásokon át. Elképzelhető egy nem teljesen légmentes kaptár állandó hővesztesége. Viszont azonban, ha csak a röpnyiláson át történik is a légcsere, bőségesen elég lessz arra, hogy az tiszta levegővel bírjon.

Maga a család igyekszik is a legnagyobb gondossággal biztosítani a légmentességet.

Látjuk abból, hogy mily alapossággal ragaszt minden hézagot propolliszszal. Ezen gondossága évek során oda terjed, hogy még a kaptár falát is teljesen bevonja.

Nézzünk meg egy több éves paraszt kast, látni fogjuk mily alaposan mázolta be azt, úgy, hogy a beleöntött vizet állja. Az ilyen paraszt kasban, — ha az alját jól körül tapasztjuk — a leggazdagabb tnéheink lesznek.

Igyekezetünknek oda kell irányulni, hogy kaptárunk úgy készüljön, hogy az levegőt neeresz- sszen át, ajtaja pedig tökéletesen zárható legyen.

Ilyen kaptárunknak nem szükséges vastagon béleltnek lenni. Van elég olcsó rossz hővezető anyagunk a tökéletes meleg kaptár előállításához, ez azonban már a gyalupad mellé tartozik, a melynek sorát majd később ejtem.

Ha most már van egy ilyen tökéletes melegtartó kaptárunk a berendezésnél is véthetünk a természeti törvények ellen, a minthogy kivétel nélkül az egész vonalon vétünk is.

Vannak jó és rossz hővezető anyagjaink. íme egy egyszerű példa: Veszek egy gyufaszálat, meggyujtom s hagyom végig égni, a nélkül, hogy az egész melegét érezném. Veszek viszont egy drót darabot, lehet a gyufaszálnál hosszabb is, rátartom a gyertya lángjára és hamarosan érezni fogom a hirtelen átmelegedés állapotát. A gyufa rossz, a drót jó hővezető anyag és ez a hővezetés nemcsak a plusra hanem a minusra is fenn áll. Mi méhészek a kaptárba beleviszünk mindenféle jó hővezető anyagot, nevezetesen vasat, bádogot, üveget. Avastag bádog mint jó hővezető télen a kaptár belsejében töméntelen sok meleget von el, vagyis hűti a meleget, sőt erősebb hidegben még znzmarát is fog, s ezzel a zúzmara bundával va