Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-08 / 14. szám

MÉHÉSZETI HETILAP

melt családokat megvétel előtt ha magunk nem •értünk hozzá, vagy nézessük meg valamely megbízható ismerős méhésszel, vagy ha ez nem áll módunkban, kössük ki írásban — saját, káromon elégszer tapasztaltam „a szó elrepül, az írás megmarad“ közmondás igazságát —az eladó minden tekintetben feltétlen jótállását. — A családok, akár kaptárban, akár kasban vannak, legyenek mennél erősebbek, anyjok 1—2 éves, a lép építmény nagyon fekete ne legyen a tulgyenge, fehér, egy éves építmény sem mindig alkalmatos, kivált a kasoknál, mert könnyen leszakadhatnak. Ha azonban rugós (stráf-) kocsin vagy kézben szállíthatjuk haza, ez esetben a fiatal, fehér lépben sem igen es- hetik kár és ekkor inkább a szép fehér lépeket válogassuk ki, ha máskülönben anyjuk jó, elég népesek és legalább az első főhordásig elegendő mézük van Ez utóbbi körülményre különös súly helyezendő akkor, ha nem rendelkezünk felétethető mézzel az esetre, ha netán nem lenne elegendő mézükt a főhordásig és igy nekünk kellene a hiányt pótolni. Czukoretetésröl nem beszélek most, ez nem kezdőknek való; magam különben hál Istennek nem is szorultam még csak egy ízben cukoretetésre, ez is olyan régen volt, amikor még a legfinomabb sárga jegeccukor ára 40—50 kr. vagyis 80 fill és 1 korona között váltakozott. Ekkor is inkább a főhordást megelőzött két heti rósz idő miatt kellett hozzá folyamodnom. — A megvett ^családok legyenek azonkívül akár kaptárban, akár kasban vannak, elegendő léppel látva vagyis kaptárbelieknek legyen a költőtérben levő 18—20 fészek— lépjükön kívül 10—12 lépes tartalék ke- keretjük, kasbeliek pedig legalább fél — kétharmad részben kiépített és mindkettőnél munkás sejtes lé- püek legyenek. A mostani óriási árak mellett, ha már meg kell fizetnünk, joggal kívánhatjuk a teljes lépkészletet, kaptárnál legalább 30 keretig.

Néha, kivált az idei nem lehet egészen kedvünkre való szép családokat venni. Ez esetben a gyengébbek is elfogadhatók, ha más különben nem tulgyengék, jó anyájuak és nézük, Iépük elegendő. A múlt évi nagy szárazság miatt korán beszüntették a méhek a fiasitást és kevés népei kellett betelelni. Ilyenek azonban jó anya mellett elég hamar utólérhetik a rosszabb anyás jobbnak látszó törzseket. Én azonban ilyennek vételét csak gyakorlott méhészeknek engedném meg, kezdő, nem tudva a velők való bánásmódot, igen könnyen károsodhat.

Vidékrőli méhvásárlás esetében a fent említetteken kívül arra legyen gondunk, hogy ez esetben az elszállítás előtt néhányszor jól kiröpködhessék magukat, hogy a gyomruk teljesen kitisztuljon a tél folyamán felgyülemlett bélpiszoktól.

109-ik oldal.

Ez elengedhetlen ennek elmulasztása végzetes lehet a szállítás alatt.

Vasúti szállítás mellett a lépek éllel a menetirány felé áljának, ezzel ellenkezően kocsin történő szállításnál a kocsi tengelyével párhuzamosan kell állaniok ilyen elhelyezés mellett a vaggon vagy kocsi lökései mindig a lépek élei ellen irányultak s igy jobban felfogják a lökéseket, a lépek lapjai nem dőlhetnek ki, nem ütődhetnek egymáshoz.

Elpakolásrfál, felrakás előtt vigyázni kell a röplyuk elzárására, kellő levegő járást kell engedni, amit úgy érünk el, hogy a röplyukaít sodronyszövettel vagy erre a célra készült lyukgatott bádogból készült röplyuk tolókával zárjuk el úgy, hogy se egyik, se másik le ne eshessék egykönnyen, mert ez esetben a méhek kiszabadulnak és emberben, állatban és magukban is kárt tehetnek, Lehet a kaptár ajtón is körfuróval vagy lyukfürés- szel megfelelő lyukat vágni. A kaptár ajtókat is jól meg kell erősíteni a leesés ellen.

(Vége következik.)

Összevissza épités.

Irta: Uhlarik Sándor.

A múlt ősszel elég sok kasból volt alkalmam a mézes lépeket kiszedni, még pedig gonddal, hogy annál kevésbbé maszatos legyen a per- getés munkája. >

Lépkiszedés közben elég sok kasban találtam összevissza épített lépet. A többi között nekem is volt egy olyan kasom, a melyben a lépek nem párhuzamosan, hanem különféle szög alatt voltak építve.

Most, hogy visszagondolok a pergetési munkára, jutott eszembe, hogy az én kasomban 4 egy beszállt első raj volt. A többi hasonló épit- ményü kas is majdnem kivétel nélkül jó volt, azt a gondolatot keltette bennem, hogy nem-e olyan kasban találunk összevissza építményt, a melybe összeszálit rajokat ütöttünk.

Következtetésemet a rajok külön törekvésére, a törzsoszlásra alapitom.

Az összeszálit rajok ugyanis még össze- szállva is külön-külön családnak tartják magukat s mint ilyenek külön-külön is látnak munkához. Természetesen más-más alapon építve. Mikor aztán az építkezés jól előhaladt, az építményt visz- szacsinálni nem lehet. A most már minden tekintetben együtt érző és dolgozó család úgy építi ki a lépeket, a mint az építkezés a legcélszerűbbnek mutatkozik s azon lépéleket szegik be, a me-