Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-08 / 14. szám
110-ik oldal. MÉHÉSZETI HETILAP lyek nekik célszerűségi szempontból meg nem felelnek. Összeszállt rajoktól eredőknek vélem az állítólagos „meleg“ építményt is. Ugyanis miért építene 10 család közül csak egy melegépitményt, mikor ugyanolyan életösztönökkel biró 9 méhcsalád nem fél a megfagyástól. E szerint voltaképen nem is lehet „hideg“ és, „meleg építményről beszélni, az egyik ép oly természetes, mint a másik. Annyi érdekességet azonban kell tulajdonítani az ürépitménynek addig legalább a mig mélyebben fekvő okait megismertük. Jelentőséggel egyébként nem bir sem kasban sem pedig a kaptárban. A kasban mindegy ránk nézve akárhogyan épit, a kaptárban pedig a keretek irányítják 9 méheket munkájukban. Minthogy arra kell törekednünk, hogy a méhészetnek minden csinját-binját megismerjük, nem szabad figyelmen kívül hagyni még oly jelentéktelennek látszó dolgokat sem, minő a méheknek a rendestől eltérő, összevissza álló lépeket építő kedve. Szakirodalom. Országos Méhész Zsebnaptár. Megjelent az 1917-ik évre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kiadásában. Szerkesztette Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő, nevezett egyesület ügyvezető alelnöke. A naptár már ezzel hatodik évfolyamába lépett. Eléggé ismeretes a magyar méhészek előtt. Most is kék kötésű, csak hogy az eddigi vászon- áthuzatot sodrott selyem helyettesíti, az ára pedig a régi 1 korona 50 fillérről 2 korona 50 fillérre emeltetett, a mi a mai világban érthető is. A naptári részen kivül a következő dolgokat tartalmazza: Visszapillantás az 1916 évre. — Deák Imre. Várbogyai Csepy Pál. — Karácsonyi Árpád- né Bacsits Etelka életrajzait az illetők arcképével. A magyar méhfajta nemesítéséről Erdős Lajos ir hosszabb tanulságos cikket, majd W. Cydlik Az erlangeni méhészkertben vezet végig bennünket, 8 képpel szinte elénk varázsolja ezt a remek helyet. Hartwiger Ágoston a magyar méhészek hibájára mutat és hangsullyozza, hogy: Állítsunk fel anyanevelőket méheseinkben. Egy „Szabad méhcsalád“ mutat be két képen megfelelő szövegkisérettel. Erdős Lajos, ugyancsak bemutatja szerző saját méhesét és hűvösvölgyi villáját is. Majd „A méhre vonatkozó élettani adatok“ után Reichenbach Béla A méhésztársadalom és a rokkantak jövője cim alatt értekezik. P. Lederle „A méhkas téli hőmérsékletéről*. Ezt követi: A németországi erdészkaptár ismertetése. Újra Hartviger Ágoston következik, a midőn arra buzdít, hogy B ztositsunk árnyat mé- heinknek. A méhek tulkicsi etetéséről van egy névnélküli kis cikk, majd A méhek védelme hasme- néses méhvidékeken cim alatt Erdős Lajos ad igen alapos gyakorlati utasításokat. Ezzel végeztünk is. Mint látható, a naptár értékes dolgokat tartalmaz, sajnos, hogy oly kevés iró juthatott szóhoz a naptárban. Különfélék. A méhcsaládnak télen való melegtermeléséről. Philipps és Demuth amerikai kutatók (a „Biene und ihre Zucht“ szerint) értékes kísérleteket végeztekés pedig elektromos hőmérőkkel, melyekből egy Laugstroth kaptárban nem kevesebb mint 19 darabot alkalmaztak azért, hogy a méh- csomóban uralkodó hőmérsékletet a méhesbe való belépés nélkül, tehát minden zavarás nélkül meg lehetett állapítani. Ezen megfigyelések szerint ami persze már eddig is ismeretes volt —télen a nép hőmérséklete épenséggel nem egyforma, hanem az függ a külső hőmérséklettől, amellyel állandóan egyensúlyba helyezkedni igyekszik, 19—20 C° kaptármeleg mellett a méhek majdnem mozdulatlanok. Ha a hőmérséklet annyira .besülyed, hogy a kaptár leghüvösebb helye 19°-ot mutat, akkor egy erősen zárt fürt képződik, melynek belső melege nagyobb. Téli fiasitás tetemes melegtermelést vár. De a méhek nyári tevékenységéből tudjuk azt, hogy az élettartam teljesítendő munkával fordított viszonyban áll. Azért lehetőleg csak olyan családokat teleljünk be, amelyek a szaporítást tavasszal csak „félénkén“ kezdik meg, hogy az életerő tul- korai melegtermeléssel szükségtelenül ne gyöngüljön. A teli bepakkolás, amelyet Reidenbach (Pfälzische Bztg.) teljesen fölöslegesnek tart, amellett hogy a belső meleget összetartja, még különösen a hirtelen hőmérséklet változás kellemetlen hatás- sainak is ellene dolgozik. Amit a gyakorlati méhész már régóta öntudatlanul és mint magától értetődő dolgot gyakorolt, az az exakt kutatások eredményei által tudományos megokolást nyer. (Deutsche III. Bztg.) Mi a méhállamban levő melegség forrása ? Dr. Bünnich fejtegetései a Schiveizer Bztg- ban szolgáljanak kiegészítésül a fenti megfigyeléseknek. Gondolkodó tenyésztőknek a gyakorlat számára néhány értékes útmutatást szolgáltatnak. Minden méhike, minden álca egy kiskályha, amely
