Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-08 / 14. szám

110-ik oldal. MÉHÉSZETI HETILAP lyek nekik célszerűségi szempontból meg nem fe­lelnek. Összeszállt rajoktól eredőknek vélem az ál­lítólagos „meleg“ építményt is. Ugyanis miért épí­tene 10 család közül csak egy melegépitményt, mikor ugyanolyan életösztönökkel biró 9 méhcsa­lád nem fél a megfagyástól. E szerint voltaképen nem is lehet „hideg“ és, „meleg építményről be­szélni, az egyik ép oly természetes, mint a másik. Annyi érdekességet azonban kell tulajdonítani az ürépitménynek addig legalább a mig mélyebben fekvő okait megismertük. Jelentőséggel egyébként nem bir sem kasban sem pedig a kaptárban. A kasban mindegy ránk nézve akárhogyan épit, a kaptárban pedig a ke­retek irányítják 9 méheket munkájukban. Minthogy arra kell törekednünk, hogy a mé­hészetnek minden csinját-binját megismerjük, nem szabad figyelmen kívül hagyni még oly jelenték­telennek látszó dolgokat sem, minő a méheknek a rendestől eltérő, összevissza álló lépeket építő kedve. Szakirodalom. Országos Méhész Zsebnaptár. Megjelent az 1917-ik évre az Országos Ma­gyar Méhészeti Egyesület kiadásában. Szerkesztette Szilassy Zoltán országgyűlési képviselő, nevezett egyesület ügyvezető alelnöke. A naptár már ezzel hatodik évfolyamába lé­pett. Eléggé ismeretes a magyar méhészek előtt. Most is kék kötésű, csak hogy az eddigi vászon- áthuzatot sodrott selyem helyettesíti, az ára pedig a régi 1 korona 50 fillérről 2 korona 50 fillérre emeltetett, a mi a mai világban érthető is. A naptári részen kivül a következő dolgokat tartalmazza: Visszapillantás az 1916 évre. — Deák Imre. Várbogyai Csepy Pál. — Karácsonyi Árpád- né Bacsits Etelka életrajzait az illetők arcképével. A magyar méhfajta nemesítéséről Erdős Lajos ir hosszabb tanulságos cikket, majd W. Cydlik Az erlangeni méhészkertben vezet végig bennünket, 8 képpel szinte elénk varázsolja ezt a remek helyet. Hartwiger Ágoston a magyar méhészek hibájára mutat és hangsullyozza, hogy: Állítsunk fel anya­nevelőket méheseinkben. Egy „Szabad méhcsalád“ mutat be két képen megfelelő szövegkisérettel. Er­dős Lajos, ugyancsak bemutatja szerző saját méhe­sét és hűvösvölgyi villáját is. Majd „A méhre vonat­kozó élettani adatok“ után Reichenbach Béla A méhésztársadalom és a rokkantak jövője cim alatt értekezik. P. Lederle „A méhkas téli hőmérsékleté­ről*. Ezt követi: A németországi erdészkaptár is­mertetése. Újra Hartviger Ágoston következik, a midőn arra buzdít, hogy B ztositsunk árnyat mé- heinknek. A méhek tulkicsi etetéséről van egy név­nélküli kis cikk, majd A méhek védelme hasme- néses méhvidékeken cim alatt Erdős Lajos ad igen alapos gyakorlati utasításokat. Ezzel végeztünk is. Mint látható, a naptár értékes dolgokat tartalmaz, sajnos, hogy oly kevés iró juthatott szóhoz a nap­tárban. Különfélék. A méhcsaládnak télen való melegterme­léséről. Philipps és Demuth amerikai kutatók (a „Biene und ihre Zucht“ szerint) értékes kísérlete­ket végeztekés pedig elektromos hőmérőkkel, me­lyekből egy Laugstroth kaptárban nem kevesebb mint 19 darabot alkalmaztak azért, hogy a méh- csomóban uralkodó hőmérsékletet a méhesbe való belépés nélkül, tehát minden zavarás nélkül meg le­hetett állapítani. Ezen megfigyelések szerint ami persze már eddig is ismeretes volt —télen a nép hőmérséklete épenséggel nem egyforma, hanem az függ a külső hőmérséklettől, amellyel állandóan egyensúlyba helyezkedni igyekszik, 19—20 C° kaptármeleg mellett a méhek majdnem mozdulat­lanok. Ha a hőmérséklet annyira .besülyed, hogy a kaptár leghüvösebb helye 19°-ot mutat, akkor egy erősen zárt fürt képződik, melynek belső me­lege nagyobb. Téli fiasitás tetemes melegtermelést vár. De a méhek nyári tevékenységéből tudjuk azt, hogy az élettartam teljesítendő munkával fordított viszonyban áll. Azért lehetőleg csak olyan csalá­dokat teleljünk be, amelyek a szaporítást tavasszal csak „félénkén“ kezdik meg, hogy az életerő tul- korai melegtermeléssel szükségtelenül ne gyöngül­jön. A teli bepakkolás, amelyet Reidenbach (Pfä­lzische Bztg.) teljesen fölöslegesnek tart, amellett hogy a belső meleget összetartja, még különösen a hirtelen hőmérséklet változás kellemetlen hatás- sainak is ellene dolgozik. Amit a gyakorlati mé­hész már régóta öntudatlanul és mint magától ér­tetődő dolgot gyakorolt, az az exakt kutatások eredményei által tudományos megokolást nyer. (Deutsche III. Bztg.) Mi a méhállamban levő melegség for­rása ? Dr. Bünnich fejtegetései a Schiveizer Bztg- ban szolgáljanak kiegészítésül a fenti megfigyelé­seknek. Gondolkodó tenyésztőknek a gyakorlat számára néhány értékes útmutatást szolgáltatnak. Minden méhike, minden álca egy kiskályha, amely

Next

/
Thumbnails
Contents