Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-04 / 9. szám

MÉHÉSZETI HETILAP 69-ik oldal. De ne várjunk ám mindent az államtól! A méhlegelő javítását mi méhészek is elő­mozdíthatjuk, sőt kevés áldozat mellett szép ered­ményeket érhetünk el. Ismerve úgy a méhészeket mint a népet, egy igen egyszerű, kevés áldozattal kivihető tervet a- jánlok méhész társaim figyelmébe. Általánosan jellemző tulajdonsága az úgy a magyar méhészeknek, mint a magyar népnek, hogy pénzt nem szívesen áldoz semmire. Épen ezért a méhlegelő javításának a terve csak akkor lehet megfelelő, ha annak kivitele a lehető legkevesebb anyagi áldozatot kívánja. A méhlegelő javítását uj gazdasági növények vetése által csak kis mértékben emelhetjük, mert mint a tapasztalat bizonyítja, a jól mézelő növények csak egy igen kis százalékának van gazdaságilag jelentősége. Ha sikert akarunk elérni, úgy más helyen kereskedjünk. Magyar ember igen szereti az ajándékot és a virágot. Ajándékozzuk meg ismerőseinket szép kerti, bár jól mézelő virágok magjával. Ajándékozzunk nekiek gyümölcsfa oltványokat, disz fák, díszcser­jék magját vagy husángját. Ezeket tőlünk mindenki szívesen fogadja, elülteti, gondozza, s a haszon méz képében a mienk lessz. S ehhez nem kell nagy berendezkedés néhány négyszögöl faiskola nem sok munkát kíván, s nagyban előmozdítja a méhlegelő javítását. Különösen a magról és bujtás vagy dugványozás által szaporítható jó méhlegelőt nyújtó mézelő diszbokrokat ajánlom méhésztársaim figyelmébe. Ezeknek szaporítása az anyanövény beszerzése után nem kerül pénzbe csupán egy kis fáradságba. A méhészek önképzésére is szükség van. Tanulni és folyton tpnulni kell a haladni, a bol­dogulni akaró méhésznek. Igaz, hogy vannak jó szakkönyveink, de még annak is, ki a méhészek bibliáját, Sőtér „A Méh és Világa“ cimü müvet megvásárolta és áttanul­mányozta is, szaklap olvasása nélkül elmarad a haladó kortól. Lapot járatni minden méhésznek kötelessége. Tehetősebb méhészek helyesen teszik, ha az összes méhészeti lapokat járatják, szegé- 1 nyebbek elég ha egy két lapot járatnak is, de vigyázzanak, ne kapkodjanak az olcsó lapok után. Inkább járassanak egy drágább lapot, mely terje­delmesebb, mint az olcsó, nem is pontosan megjelenő lapokat. Oly községben, hol 5-6 csak kisebbszerü méhészet is van alakítsanak méhészkört. Rendel­jék meg közösen az összes lapokat, igy kevesebb áldozat mellett is képezheti tovább kí-ki önmagát. Alig van község, hol olvasókör, kaszinó ne lenne. Hassunk oda, hogy az esetben, ha a mé­hészek csekély száma miatt méhészkör nem ala­kítható, ezekbe az olvasókörökbe is járassák egyik vagy másik méhészeti szaklapot. Már ezzel is e- lérjük azt, hogy egyik másik kaszinó tag ha az összes lapokat kiolvasta ráfanyalodik unalomból a méhészeti lap olvasásra. Elősször talán unalom­ból, később már érdeklődve olvassa azt s a vége nem egyszer méhészet alapítására vezethet. Egyszerű, kevés költséggel és fáradsággal kivihető dolgok ezek. Lelkes, igazi méhész nem is riad vissza ezek megvalósításától. Egy szebb jövőbe vetett hit volt az alapja annak, hogy a Méhészeti Hetilapot megindítottam. A kik ama szebb jövőt elérni akarják, azok állja­nak mellém, küzdjünk együtt válvetve a Magyar méhészet felvirágoztatásán. Vajha munkánk megteremné méltó gyümölcsét. A nem ragályos vérhasról. (Folytatás és vége.) Más méhészek a meleg betelelést ajánlják. Ezek azzal ezvelnek, hogy meleg kaptárban a külső hideg nem hat olyan erősen és közvetlenül a mé- hekre. A hideg miatt tehát nem kénytelenek sokat fogyasztani és fűteni. A kevés táplálkozás foly­tán egyrészt nem fogy a mézkészlet, másrészt nem telik meg a bélcsatorna bélsárral s igy a méhek nincsenek kitéve a vérhas veszedelmének. De a meleg betelelést szakavatottan kell esz­közölni, mert különben túlságosan felmelegszik a kaptár belseje, a méhek korán kezdenek fiasitani és ennek következtében erősen táplálkozni. Ilyen­kor a melegen betelelt családok is ki vannak téve a vérhas veszedelmének. A meleg betelelésnél mindenekelőtt elég tiszta levegőről kell gondoskodni. A kaptárak betakarása áteresztő legyen, hogy a vizpára és az elhasznált levegő a betakaráson át elvonulhasson. A röplyu- kat pedig nem szabad túlságosan megszükiteni. Ilyen áteresztő, meleg beteleléssel a kaptár­ban viz és lucsok nem képződik, friss levegőben pedig nincsen hiány. Tiszta levegőről azért kell gondoskodnunk, mert a méhek lélegzése nagyon élénk. Kísérletek­kel bebizonyították azt, hogy a méheknél a lélek- zés 20—30-szor élénkebb mint az embernél. Betakarási anyagnak legjobb a szalma és a fagyapot, mert mindakettő áteresztő. A túlságos felmelegedés ellen friss levegőről kell gondoskod-

Next

/
Thumbnails
Contents