Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-28 / 4. szám

MÉHÉSZETI HETILAP 27-ik oldal.

azt állítja, hogy a dioxid (talán széndioxid) nehezebb a levegőnél (fajsulya 1 -52) a felsökijárós kaptárban a fenéken gyűlik össze s nem távozik el a kijárón.“

„A méhek nem tiszta széndioxidot lehelnek ki, hanem meleg levegővel kevert széndioxidot, s ez könnyebb a hideg levegőnél“ — ez azok szerint a bizonyos „természeti törvények“ szerint, — melyeket Chorus ur oly előszeretettel emleget—fölfelé száll, s el is illan a felső kijárón. A füst szilárd szénrészecskéket tartalmaz. A tiszta szén nehezebb a levegőnél, igy a füstnek a Chorus-féle elmélet szerint lefelé kellene szállani.“

„De ha igaza volna Chorus urnák, menthetetlenül elpusztulna a földön levő ember is.“

Engedje meg most már Balogh ur, hogy elővegyem én is fegyveremet, s azt az önével összemérjem ! Tehát Chorus ur szerint a kilehelt levegő lefelé, Balogh ur szerint felfelé száll.

Maga Balogh ur mondja, hogy az esetben, ha Chorus urnák igaza volna, elpusztulna az ember. Engedje meg Balogh ur, hogy ezt a tételt megfordítsam.

Ha igaz* volna Balogh urnák, menthetetlenül lehullanának a légbeh röpködő madarak.

És mint látunk ? Azt, hogy sem az ember nem pusztul el oxigén hiányban, sem a madár. Itt tehát baj van. A fránya vigye el azt a kilehelt levegőt, nem akar engedelmeskedni sem Chorus urnák, sem Balogh urnák.

lépsávot azután úgy ragasztják egy lép alsó szélére, hogy ezt folyékony viasszal bekenik, a lépsáv azt *z oldalát, melynek sejtjei nincsenek megrövidítve, rányomják úgy, hogy a megrövidített sejtek a petékkel lefelé állanak. Ezt az eljárást, melyet az amerikai Alleynek köszönhetünk, az amerikai Doolittle és Pratt még meg is javították, akik természetes anyabölcsőkből mű- anyabölcsőkbe etétőpépet tettek és ezekbe fiatal dolgozó pondrókat helyeztek. A királynőket azután erős törzsekben felneveltetik. Erről különféle speciális tankönyvek szólnak.

Szerző anyanevelésre különös előszeretettel lerajzott törzsek anyabölcsőit vagy az utórajokból kifogott fölösleges anyákat használja fel. Ez a legegyszerűbb mód arra, hogy fiatal anyákra szert tegyünk.

Ha az anyabölcsők be vannak fedve, akkor anyanevelő kaptárok képzéséhez hozzáfoghatunk, illetőleg a mürajkészitésnél felhasználhatjuk az érett anyabölcsőket. Anyanevelésre legcélszerűbben olyan kis anyanevelő kaptárokat használunk, melyek egy mobilkaptár négy félkereteit befogadNa, ha még oly veszett állat is, megpróbálom meglovagolni, hátha nékem engedelmeskedik. Hogy mi itt a hiba, miért olyan makrancos ez a paripa, annak megsúgom a titkát. A titok pedig az, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődését nem merte Balogh ur felemlíteni, ezt elhallgatta, mert ha felemlíti, úgy cikkének egész alapját megsemmisíti.

Nem tartom helyesnek, hogy a tudományosság burkolt szavait, kifejezéseit használjam, tekintve azt, hogy a lap olvasói között nincs mindenkinek természettudományi doktorátusa.

Ugyanaz a törvény, mely áll a gázokra, áll a csepp folyós testekre is. Ha most már én a levegő helyett veszek egy edény hideg vizet, a kilehelt meleg levegő helyett pedig vegyünk pl. mézet. (A viz fajsulya 1. a mézé 1‘4.) A fajsulya gázokéval ime csaknem arányos. Most öntsük a felmelegitett mézet a vifcbe, mit fogunk látni ? Üveg falu edényben a kísérletet elvégezhetjük és megfigyelhetjük. Az eredmény az, hogy a méz lehűl, a viz pedig felmelegszik a méztől annyira, hogy a hőmérséklete az egész pancsolt dolognak ugyanaz lessz. Ha pedig a méz és a viz egyenlő hőmérsékletű, az esetben a méznek nagyobb lévén a fajsullya, lékeli ülepednie az edény fenekére. A dolog részben igy is történik, bár a méznek egy része a vízben oldódik fel, mivel a méz és a viz épen úgy mint a oxigén és nitrogén, vagy a mágnes és vas vonzzák egymást.

ják. Ilyen kaptárocskába jut egy mézeslép és két fedett kikelőfélben levő fiasitással biró lép a rajta ülő méhekkel együtt, de anya nélkül. Kikelő fiasitással biró lépekről még megfelelő számú fiatal méhet söprűnk a káptárocskába és ezt hűvös, sötét helyre állítjuk, talán a pincébe. Ezen rendszabállyal a röpméhekkel régi helyüket akarjuk elfeledtetni és ha két nap múlva az anyanevelő kaptárt a méhesen uj helyre állítjuk, tényleg aránylag kevés méh fog azon anyatörzsre visszarepülni, amelyből származtak. Most ezen népecs- kének is beadhatunk egy fedett anyabölcsőt, melyet vagy egy lerajzott vagy pedig egy e célból meganyátlanitott törzsből vágunk ki. Éles vékony pengéjű tollkéssel az anyabölcsőt egy darab Iép- pel együtt levágjuk és ezt az-anyanevelő kaptárba tesszük. Ottan az anyabölcsőt a középső lépbe bemetszük és pedig pontosan ugyanolyan helyzetben, amilyenben az anyatörzsben volt. De ezt a műtétet nem szabad tulhűvös napon végrehajtani. Az anyabölcsők, mint a méhek fiasitása általában, hideg iránt igen érzékenyek, ilyen esetben a nympha meghűl és elhal. (Folyt, köv.)