Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-28 / 4. szám
28 ik oldal. MÉHÉSZETI HETILAP Ez a kísérlet meggyőz benünket a felől, hogy- a felső nyíláson a kilehelt levegőnek csupán az a része távozik, mely a kijárónyillásig megtett útjában a levegőnél melegebb voltát megtarthatta, de az a mely a hőkiegyenlitődés törvénye alapján egyenlő hőmérséktivé vált a levegővel, az menthetetlenül a kaptárfenekére sülyed. Így van ez a “füst“-nél is. Az a szilárd apró szénrészecske, mely mint füst a levegőbe emelkedik, higyje el Balogh ur, hogy nem marad a levegőben, hanem a hőkiegyenlitődés után a!á- •záll, a mit a pesti hölgyek fehér ruhája szemmel láthatólag igazol. Hogy kinek van igaza, Chorus urnák? Balogh urnák ? Nekem ? Azt az olvasó döntésére bíznám, ha nem volna egy fontos érv a kezemben, melyet épen Balogh ur adott. Azt mondja Balogh ur „A felső kijáró jó a Boczonádi s más hasoló széles kaptárakon, de a keskeny egyleti kaptárokra nem való.“ Hogy miért ? Azt azzal akarja indokolni, hogy a család a keskeny keretekben nem tud elegendő élelmet tartalmazó mézkoszorut eihelyezni. Ez az érv meg nem áll, nem áll pedig meg azért, mert a kiskerettes kaptárokat maga a méhész teleli be, igy alkaima van annyi mézzel betelelni, a menynyit elegendőnek vél, hogy miért pusztul el a felsőnyilásu kis kaptár népe, annak nem az clelem- hiányban, hanem a hidegben keresendő az oka. Kevés a nép, nem képes a kellő meleget a méh- csomóban előállítani. Kössön be Balogh ur egy ólba egy db. a másikba két db. szarvasmarhát, legyen az ól arányban a benne elhelyezett állatokkal, meg fogja látni tavasszal, hogy mennyivel rosszabb bőrben lesz az egyedül telelt állat. Hogy a felső nyílás a méhek élőit sem rokonszenves, azt maga Boconádi mester bizonyítja be bár tudtán kivül, mikor azt a tanácsot adja, hogy a mikor rajt lakóiunk be a felsőnyilásu kasba, annak száját agyaggyurmóval szűkítsük meg, s az agyagot csak akkor távolítsuk el, ha a család már építkezett. Igen mert a nagy kijárótól megijedvén, ott hagyná a lakást,de mikor már vagyonát abban elhelyezte, inkább szembe száll a bizonytalan jövővel. Még egyet majd elfeledtem. Azt Írja Balogh ur: „Felsőnyilásu kaptárakban miért kevesebb az elhulott méh ? Engedje meg, hogy erre a kérdésre Kardos János battonyai takarékpénztári titkár „A Kardos rendszerű közös röpnyilásu kaptárak ismertetése“ cimü művének 45. oldalán irattokból idézzek. Ezt azt hiszem megengedi, mert Kardos János valamikor Boconádi hive volt. A jelzett helyen ez áll „d) Tavasszal legkevesebb hulla található a felsőnyilásu és legtöbb az alsónyilásu kaptárokban. Ha azonban a méhcsaládok elzárt és elsötétített helyiségben telelnek, az egyenlő családoknál egyenlő a téli elhullás is.“ „A szabadban felső nyílás mellett telelt családoknál tehát nem azért találunk tavasszal kevés hullát, mert a kaptár páramentcs száraz levegője meghoszabbitja a méhek életét hanem azért, mert a nyílásnál tartózkodó vén méheket a viz hiánya a fény és a hő változása késő ősszel is kirepülésre ösztönzi. Ennélfogva azok egyenként, feltűnés nélkül hagyogatják el a kaptárt és kint a szabadban pusztulnak el. Bizonyítja ezt az i is, hogy a felső nyílású kaptárak előtt a legkifö- gástalanabb téli élelem mellett is mindég lehet hóba olvadt vén méheket találni. Előadtam a mit szándékoztam. A fegyvert leteszem. De csak ideiglenesen, s ha a körülmények úgy kívánják, ismét használni fogom. Csak arra kérem méhésztársaimat írjanak olyan cikket, melyet támadni nem lehet. Ne pedig olyan dolgokat, melyben önönmagukat cáfolgatják. Ha jó, minden tekintetben helyt álló cikket írnak a felső nyílás védelmére, én készséggel leteszem a fegyvert, annyival inkább mert magam is Bohonádi követje vagyok. Béke velünk! A méhek előrelátó képessége. „A méh okosabb mint a méhész.“ Irta: Ludvig Ede. Szegeden megjelenő és a rokkant katonák részére kiadott „Méhész Újság“ egyik utóbbi számában Chorus Iván a természetes méhészkedésről egy igen figyelemre méltó cikket irt. A többek között megemliti, hogy a méheknek a hordási viszonyokra nézve előrelátó képességük van és ahhoz mérten rendezkednek be kaptárukban. Végül pedig azt a kijelentést teszi, hogy a méh sok esetben okosabb, mint a méhész. Chorus Iván eme kijelentését. Falb Gyula kifogásolja: Tagadja, hogy a méhnek előrelátó képessége volna. Továbbá az állítja, hogy nem áll az, hogy a méh okosabb lenne, mint a méhész. Minden vérbeli méhész járatja a „Méhészeti Hetilapot", mert ez oz egyetlen és legtartalmasabb hetilap.
