Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)

1914-02-13 / 7. szám

TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN PÉNTEKEN.

A MÁTÉSZALKAI JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész évre 8 korona. Fé'évre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Tanitóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér.

Főszerkesztő: Dr. STEIN ZSIGMOND.

Felelős szerkesztő: Dr. BARTOS MIHÁLY.

Szerkesztőség: a felelős szerkesztőnél. Kiadóhivatal: Fülep Lajos könyvnyomdája.

Hirdetési dijak előre fizetendők.

A gyermek neveléséről.

A jövő generatiója mindig elődjének köszönheti hiányosságait és fo- gadkozik, hogy az utána jövő genera- tiót nem úgy fogja nevelni, mint elődei őt nevelték. így van ez már — ki ennek történelmét figyelemmel kiséri, látja is — szép nehány nemzedék óta és tagadhatatlan: lassan tényleg megyünk ebben is előre, de sajnos, nagyon messze tartunk ám még attól, hogy tökéletesek legyünk, vagy legalább: hogy az utánunk következőknek tökéletességét remélhessük is előrelátó munkánk által. Ennek sajnálatos oka legfőbbképen abban rejlik, hogy nem ös- merjük a gyermek lélektanát, illetve lelkivilágát kellően. Ezt kellene mondanom, ha nem látnám, hogy ameny- nyire ösmerjük, ezen ösmeretünket gyermekeink hasznára fordítani, holott azzal magunknak, a jövő társadalmának, az ipar, gazdaság és kereskedelemnek, az államnak, de legfőbbként saját gyermekeinknek is tartoznánk, hogy jólétükről kellően gondoskodjunk az által, hogy nem a sors által táncoltatott bábként, hanem a sorsnak parancsoló emberként neveljük fel őket. Tagadhatatlan, hogy a gyermek nevelése egyike a legnagyobb művészeteknek, de ha azt kellően értjük: a leggazdagabb eredményű is, amit csak ember saját magával és embertársával tehet.

A mi társadalménkban —sajnos — csak igen kevesen vannak, kik értik a gyermek mikénti helyes nevelését és ezen értelmüket ki is használják gyermekük nevelésénéh A felsőbb osztály (tisztelet a kivételnek) sokkal többet törődik a saját passzióival, mint gyermekeinek nevelésével. Azt nyugodt lélekkel rábízza csupán a tanítóságra, illetve az iskolára és az iskola évek előtt rábízza őket csupán — és ezt alá kell huzni — a nevelőnők gondjaira, mely egy-egy idegen nyelv elsajátításából áll csupán, és mert nem minden nevelőnő egyszersmind jó pedagógus is, a gyermek másnemű nevelése soha nem pótolható hiányt szenved ezáltal. Pedig nincs igazuk! Nagyobb, jobb, nemesebb, célszerűbb és szórakoztatóbb passió nincs is és nem is lehet, mintha kis gyermekeink nevelésével foglalkozunk. Szórakozhatunk, tanulhatunk és nevelődünk ezzel magunk is! El nem vitatható, hogy az iskola — ma már — nagyon is magaslatán áll hivatásának és nem is lenne képes egy szülő sem kellően felnevleni gyermekét iskola nélkül, de szeretném látni azon ügyes tanítót, ki olyan gyermekből tudjon a szó legnemesebb értelmében vett embert faragni, mely gyermek kisebb korában nélkülözte a helyes szülői nevelést és később nélkülözi a a nevelésben a szülői támogatást! Mert a tantó egyedül soh’sem tud jól nevelni; kell ahoz a szülőknek erős támogatása is . . . Nagyon jó, sőt, szükséges tudni több idegen nyelvet, bárInterieur.

A kis szalonnak sápadt félhomályán Halk ütem rezdül át,

Egy leány halvány kékeres kezekkel Futja a zongorát.

Es búgnak mámoros, lobogó tűzzel Szerelmes, bus dalok . . .

És beléremegnek a karcsú nippek,

Párfümös kárpitok . . .

Lassan sötétlik . . . fogyóban a láng már . . . Halkulnak a dalok . . .

S a leány fáradt két kezére hajlik S vergődve felzokog . . .

Mihelfy,

Három feleség.

Ucsinka János úgy került hozzánk, hogy a város alatt birtokot vásárolt s ott nagyobb kiterjedésű sertéshizlalót létesített. Ez a tó- tos kicsinyítő rágós nevű embernek formás és szinte herkulesi termete volt. Hozzávetőleges becsléssel már túl lehetett a negyvenen, de lehetetlen volt elevenebb, ágálisabb talpra- esettebb kupecet képzelni. Mert Ucsinka, mi tűrés-tagadás, marha-kereskedő volt, ki országot-világot járt s rakta élére, jobban mondva a takarékba az ezreseket.

Vagyoni állásáról mesés hírek keringtek s noha csak nyolc év óta lakott városunkba, jótékonyságának bőkezűségének hire általános tisztelettel vette körül személyét.

Ezen a tiszteleten az sem rontott, hogy az utóbbi két esztendőben erősen tartotta magát az a hir, hogy az itt szóban levő Ucsinka Jánosnak két (mond: kettő) felesége van.

Akik arról beszéltek, azok hiteles kútfők (cselédek beszéde) nyomán igy adták elő a dolgot:

Ucsinka Jánosnak még két birtoka van, az egyik Krassó-Szörényken, a másik a Száva partján. Igaz, hogy az egyiken szeszgyára és marha hizlalója, a másikon pedig nagy juhtenyésztése van, de az is kétségtelen — mondották — hogy mind a két birtokon egy-egy hites felesége lakik.

Még a neveket is tudták. A krassó- szörénymegyei birtokon lévőnek Jélcsa a neve, a Száva-parton tartózkodót Annának hívták. Ebben alig látszott kétség férkőzni s nálunk aranyért nem lehetett olyan embert kapni. Ki kételkedett volna abban, hogy Ucsinka János, a tüzes szemű, mulatós természetű ku- pec bigámiában él.

Nem tapasztaltam, hogy ebből a feltevésből Ubsinka Jánosra a legcsekélyebb erkölcsi hátrány is háramlott volna és bárhogy húzódozott is, mégis őt tettük meg iskolaszéki elnöknek s tűzoltó főparancsnoknak.

A legtöbb ember tudniillik igy vélekedett: a bigámiásnál az az egyetlen fontos dolog, hogy ki ne tudódjék. A bigámiás ember jóformán nem is vét a gavallér-becsület ellen és ha cselekménye büntetendő is, de nem megbecstelenítő. És végre is mi közöm nekem ahhoz, hogy valakinek van-e felesége — és ha igen, mennyi.

Ismétlem, Ucsinka János, noha nem volt a város szülötte (valahonnan Nyitra- megyéből származott) általános tiszteletnek örvendett, kinek a polgármester épp oly nagy distancióról köszönt, mint a nagytiszteletü esperes ur.

Fájdalom, a város társas életében Ucsinka János nem igen vehetett részt, minthogy többnyire távol járt. Még Sikthéknél sem volt egyszer sem vizitben. Pedig a Si- kethék kétségtelenül az első fami!.a volt a megyében. Csaknem minden közhivdtalban találni lehetett egy-egy Sikethet. Sikethekből telleftek ki az utbiztosok, főszolgabirák, a polgármesterek, megyei és városi mérnökök,