Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)

1914-07-03 / 27. szám

1914. julius 3. MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG 3. A barátoknak ám feje is van: Perjel Aki rájuk vigyáz nappal úgy mint éjjel. Szelíden mosolygva gyönyörködik bennük Amint nő az ital, úgy nö az ö kedvük. Méltóságos uram ! Ki ott praesideálsz Falu pennáira nagyon rájuk vigyázz, Sikeres lantomon ez mostan a zárszó Hogy sokáig éljen a jó Péchy László. Reggel hat órakor kezdett a társaság oszladozni, miután előbb a pompás vacsora készítőit is alaposan megtáncollatták. Dr. Bartos Mihály. HÍREK Előfizetési felhívás! Julius 1 én uj előfizetést nyitottunk lapunkra s mivel vidéki előfizetőink közül töb­ben még ezen félévre is hátralékban vannak, tisztelettel kérjük a már ré­gebben esedékessé vált előfizetési dijak postafordultával való haladék­talan beküldését. A Sanatorium egyesület mulatsága. Kathona Géza igazgató, a Sanatorium Egye­sület elnöke múlt hó 25-ikére hívta össze a választmányi tagokat s a választmányi gyűlés elhatározta, hogy f. hó 14-én nyári mulatságot rendeznek. A szép tervből nem lehet semmi mert az országot ért gyászeset miatt minden nyilvános mulatság egy hóna­pig elmarad. Tanyai élet. A kántorjánosi határhoz tartozó Boglya tanyán julius 1-én este for­mális párbajt vívott két fiatal parasztlegény — kövekkel. A feltételek nagyon szigorúak voltak és a kőváltások száma meghatározat­lan. Addig dobáltak egymásra, amig Kotán Elek úgy találta fejen dobni Fegyver Istvánt, hogy az koponyarepedést szenvedett. Az élet- veszélyesen sérült legényt a nyírbátori köz­kórházba szállították. Kotán Eleket pedig a csendőrség letartóztatta és a szatmári királyi ügyészség fogházába szállította. Pályaválasztási tanácsadó cimen társaság alakult Budapesten, mely célul tűzte ki hogy a szülőkkel egyetértve megkö- nyiti azt a nehéz, felelősségteljes munkát, melyet gyermekeik jövő pályája okoz. Az alakuló gyületen Simonyi Zoltán korponai tanár urat, lapunk nagytehetségü munka­társát intézőbizottsági taggá választották, ki a gyűlésen nagyarányú beszédet tartott. Nézeteinek rövid kivonatát múlt számainkban közöltük. Belefult a Szamosba. Fülep Sándor szamosszegi lakos f. hó 26-án reggel kapálni ment a mezőre. Délfelé egy kapát találtak a Szamospartján, Fülep Sándor kapáját. Délután Olcsva apáti község alatt egy holt­testeit vetett ki a Szamos, melyben Fülep Sándorra ismertek. Fülep valószínűleg ivás közben beleszédült a vízbe. Ritka halfolgás. Györtelek község alatt, a holt Szamos medrében a halászok egy 82 centiméter hosszú angolnát fogtak. A ritka zsákmányt sokan megbámulták, de senki sem válalkozott arra, hogy a kopoltyús, laposvé- gü »kigyóhalat« megsüsse. Villámcsapás által szétroncsolt temp­lomtorony. Szamoskéren junius 29-én ha­talmas vihar vonult keresztül. A villám bele­ütött a templom tornyába s annak fele ré­szét úgyszólván lehasitotta. Villámcsapás. A 29-iki nagy égihá- borunak Mátészalkán két ló lett az áldozata, Mándy Gyula gazdálkodó sógorát, Oláh Lajost szénáért küldte a mezőre. Oláh rako­dás előtt a lovakat kifogta, hogy legeljenek, alig kezdett a munkához, kitört a vihar s egy villámcsapás agyonsujtotta a kis távol­ságban legelő lovakat. Oláh Lajosnak az ijedtségen kívül egyéb baja nem történt. Mándy Gyula anyagi kára 1500 korona. Villámcsapás hét áldozattal. Nyír­egyházáról jelentik: A közeli Magy község­ben óriási zivatar volt. A mezőn dolgozó emberek valamennyien biztos' helyre igyekeztek húzódni, hogy legalább az eső ellen védve legyenek, Bátori István magyi földinives és családja egy szénaboglya alá mekekült, azonban a villám éppen abba a boglyába is belecsapott. A boglya meggyűlt, azok közül pedig, akik védelmet kerestek alatta, Báthori József 13 éves fiú a villámcsapás következ­tében azonnal meghalt, a többi hat ember pedig, akik szintén a boglya alat voltak, súlyos sérülést szenvedtek. Megüresedett állások a megyében. A vármegye hivatalos lapjában a -számos krasói körorvosi állásra f. évi julius 15-iki határidővel pályázat van hirdetve. A pályá­zatok a szatmári főszolgabirósághoz adandók be. Ugyancsak a megüresedett a nagynyiresi segédjegyzői állás. Pályázati határidő; julius 8. A kérvények a nagysomkuti főszolgabíró­hoz nyújtandók be. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Uszkay Tamás szatmári kir. törvényszéki betétszerkesztő telekönyvvezetőt a szinér- váralja kir. járásbírósághoz helyezte át. Bankfúzió. A »Beregszászi Bank rt.« és a »Tiszaujlaki népbank rt.« fuzionáltak; a fúziót szankcionáló közgyűlést a részvé­nyesek julius 1-én tartották Beregszászban. Ráömlött a fal. Kisarból jelentik, hogy Hajdú Mihály e hónap 22-én házát bonto­gatta, s hogy hamarább elkészüljön mun­kájával a házát aláásta, hogy az ledőljön, a fal azonban épen ellenkező irányban dőlt mint ő gondolta s maga alá temette Hajdút is, akit holtan húztak ki a törmelék alól. Uzsoravád egy nagykárolyi bank ellen. A szatmári törvényszék ügyésze: Fabó Zoltán — mint már említettük — éber szemmel ellenőrzi és ellenőrizteti azokat a tőkepénzeseket, akik vagyonukat uzsora­kamattal óhajtják gyarapítani. Ebben a mun­kájában most egy érdekes eset bukkan fel. Konkrét panaszból kifolyólag ugyanis vádat emelt egy nagykárolyi pénzintézet ellen: uzsora-vétség miatt. Állítólag 16%-os kama­tot számított a pénzintézet egy váltó leszá­mítolás alkalmával, amely százalék mégis már túllépi azt a határt, melyen belül nyög­nek a kölcsönre szorítottak. Mindenesetre érdekes az eset, ha egyébből nem, a példa elbírálásának statuálásából. Aratási szabadság. A közös hadsereg és honvédség csapatai most kapták meg a hadügyminiszternek és a honvédelmi minisz­ternek az aratási szabadságról szóló rende­letét. A rendelet szerint minden földmiveléssel foglalkozó és minden kisbirtokos katona 21 napra szabadságolható junius 27-től kezdő­dően, két turnusban, úgy, hogy augusztus 8-ára már minden szabadságolt katonának be kell vonulnia szolgálattételre. A rendelet szerint azok a gépészek és más foglalkozá­súak, akik az aratásnál nélkülözhetnek, szintén szabadságolhatok. biztosabb lett s a hangja ércesen csengett, j ahogy Fityfirityet kikérdezte egyről-másról. A szeme, amely addig érzéstelen lomhasággal nézett a világba, megélénkült s melegen sugározta körül a világ lányát, akinek szá­ján tördezve bugdácsolt a török beszéd. Csuíul, sőt nevetségesen hangzott Fityfirity török beszéde, de annál dallamosabban a a fezes emberé. Sokszor van igy a magyar ember is, ha külföldön jár. Napokig, hetekig nem hallja az anyanyelvét, egyszerre elébe toppan egy ilyen aszott képű, szánni való teremtés, száján lárvamosoly, ezzel a szájjal magyarszót mond s varázs dobban a szivünkben, a mi sze­gény szomorú országunk varázsa. Fityfirity hosszú szüneteket tartott a beszédben, mohón ivott-evett, szaporán ka­csintott a vendéglősre, a pincérekre, mintha mondaná: csak bizátok rám a török palit. S a török valóban belemelegedett. Szaporán hozatta a pezsgőket, a köszönő ember egyre- másra mutatta be az éhes szomjas hölgyeket. Mindegyiket szívesen látta. A török a sok nő között úgy festett, mint valami basa, aki a háremével európai körúton jár. Cigány is akadt s a török hallgatta a nótákat, operet­táriákat és elégedeíen bólintott a fejével. Szép az élet, török ur! — gondoltam magamban. Lám, akinek pénze van, ideva­rázsolhatja a felső Duna partjára a Marmara tenger hangulatát, ahol a part mentén buján tenyésző délövi növények között basák és effendik kéjlakai fehérlenek, amikben nagy urak őrzik epedő nőiket. Igaz, azokat a kéj­lakokat földdel egyenlővé tették a bolgár ágyúgolyók, vagy ha áll is még egy-kettő közülük, bennük sebesült harcosok nyögnek és szerelem nélkül szűkölködő nők hajolnak haldoklók arcai felé, fájdalomtól tébolyult szívvel, száraz szemekkel, amikből kiapadt a köny. Szép az élet török ur! Állt a muri s egy rikancs jött a vendég­lőbe. Ujságott hozott, nedves volt még a nyomdafesték rajta. — Szenzációs kiadás!! — harsogott a féllábu ál-negyvennyolcas szájából a szokványos rikkancs jelszó s asztaltól-asztalhoz sántikált krajcáros porté­kájával, A köszönő ember is vett egy lapot. Egy lány elkapta tőle, süveget csinált be­lőle s rátette a török fejére. Mindenki ne­vetett, a török is. Lekapta fejéről a papir- süveget, szelíden mosolygott a lányokra, maga elé tette az ujságott és szépen ren­desen kisimította. Az újság első lapján nagybetűs cim rikoltozott: Drinápoly elesett: A török szeme felragyogott. — Edirne! — mondta és a Drinápoly szóra mutatott. így nevezik törökül a szent várost. Odaadta a lapot Fityfiritynek, hogy fordítsa le, hogy mit ir az újság Edirnéről. Fityfirity unott arccal lapozta végig az ujságott s szemrehányóan fordult a köszönő emberhez: — Minek az újság a vendégnek ? Aztán felemelte poharát. — Előbb igyunk! Ittak és egy leány szemrehányóan fordult Fityfirityhez: — Kuglert akarok. Mondd a töröknek rendeljen Kuglert. ~— A török nevetett és rendelt. Megsimo­gatta a leány haját, aki mohón habzsolta a süteményeket. Füstös, borgőzös volt a levegő, amely ilyenkor, h'ajnaltájt megfekszi már a józan ember agyát is. Az emberek lomhán, elcsigá^- zottan ültek, az egyik a mámorral, a másik a fáradsággal viaskodott, szerelem áradott mindehből. Férfiak, nők egymásra néztek, tekintetek, sóhajok egymásba olvadtak, szürke alázatos fantáziák nekilendültek és elképzelték

Next

/
Thumbnails
Contents