Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-14 / 11. szám
(0 Mátészalka, If& V. évi. 11. flíé.) szám. március ü ti i -M Jt TÁRSAD4IJI HETI UP. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. *eés ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Kgész évre — — — — — — — Félévre — — — — — — — Negyedévre — — — — — — — Tauiitóknak és községi közegeknek egész évre ----Egy *zám ára 20 fillér. “''— ko rona ■ korona* korona, korona. Feieläs szerkesztő : Dr. TÖRÖK ÁRPÁD. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasut-utca). Távbeszélő-számunk: 13. A hirdetési dijak előre fizetendők. 1848. március 15. Álljunk meg e napnál! Emelkedjünk felül egy kissé a szokott sablonon, mert c.z események kronológikus elsorolása igazán unalmassá vált már. Hangzatos frázisok és hazafias felbuzdulások helyett vizsgáljuk e nap szociális és gazdasági jelentőségét, mert csak ebből a szempontból tudjuk igazán méltányolni és tudunk méltóan ünnepelni március 15-ét. Küzdelmes idők voltak azok 1 Az elnyomott néposztály a gúzsba kötött gondolat felszabadulási vágya betöltötte Európa levegőjét. Az 1848. februári forradalom újabb figyelmeztetés volt Európa népeinek a szabadság kivívására; A felvilágosodás, a haladás és az emberi jogokért való fenséges küzdelem szele hozzánk is eljutott. A kor hatalmas eszméi kitűnő talajra találtak nálunk; Kossuth geniálitása orkánná növesztette a gyenge szellőt, mely könnyen söpörte el a tradiliókban gyökeredző, korát múlta magyar alkotmányt, hogy annál szebbet, emberségesebbet és hasznosabbat építhessen. 1848. március 15-én eltörölték a nemesség kiváltságait, kimondották minden embernek törvény élőt it egyenlőségét; a jobbágy tulajdonosa lesz földjének, nem dolgozik robotban, nem fizet tizedet a papnak, kilencedet a földesurnak. A kor eszméinek hatása alatt belátják a liberálisan és humánusan gondolkodó politikusaink, valamint a minden nemesért lelkesülő ifjúsági hogy mindnyájan egyenlők vagyunk: fölemelik a porba döntőiteket, s emberekké teszik az emberi jogaiktól megosztottakat. Március 15-ének e nagy vívmányai nem kívántak nálunk véráldozatot. A szellemi harcban n.cgerú- uubtt Táng'elmék sikerrel győzik meg a nemességet a jogtalanok küzdelmének jogosságáról. Az ősiség eltörlése folytán szabadon rendelkezik 'a nemes az ó birtokával; a felelős magyar kormány megalapításával szabad tere nyílik a gazdasági és kulturális haladásnak, melynek irányát a nép képviselői szabják meg. A gazdasági fejlődést természetes folyományának vélték őseink a nemzet szabad rendelkezési jogának, épp ezért semmi nyoma sincs gazdasági önállóságunknak a tizenkét pontban. A gyülekezési-, vélemény- és sajtószabadság kimondásával a polgárok művelődésének és a különböző társadalmi osztályok kívánságai bátor nyilvánításának engedtek utat. A sötétség megszűnt. A születéssel járó kiváltságok korszakának vége lett. A nemesség érdekeinek helyét a köz-érdeke váltja fel. E nap tehát az emberi jogok dn adal napja, nem pedig a nemzeti dicsőség ünnepe. A harc, mely ezt megelőzte* nem a magyarság harca* hanem az elnyomottak érdekében folyó küzdelem az elnyomóikkal szemben. Hálával tartozunk nagy elődeinknek, kik a szabadság, egyenlőség és testvériség gyönyörű eszméit diadalra juttatták 1848. március 15-én. Mi gyenge utódok tanuljunk őseinktől, mert csak akkor van jogunk ünnepelni, ha a mostani márciusi napok emberi joga- ikért folyó küzdelemben követjük az ő példájukat. MÁRCIUS 15-IKI BESZÉD. Irta ée elmoadotta SIMQNYI ZOLiTaN tanár, mint a G—i Kereskedelmi Kaszinó titkára. Tiszteli ünneplő közönség! Kedves tagtársaim ! Az évfordulók « megemlékezésé. A históriai napok ünneplése jobban k idom bor i »ja a jelennek összefüggését a történelemmel, föleleveniti bennünk azt a tudatot, hogy az ember történeti lény, hogy a történeti végéremehetetlen fejlődésnek vagyunk cselekvő tényezői vagy szenvedő részesei. S a múlttal fenti kell tartanunk a kapcsolatot. Igaz ugyan, hogy a konservativ irány szokott leginkább a történelemre hivatkozni, többnyire onnan veszi ócska, rozsdás fegyvereit, azok a sötét lelkek a történeti jogokat, a származás, rang hagyományos kiváltságait a legfontosabbnak, örök- érvényeBségünek vélik, a magasröptű szellemet guzsbakötve tartják s a szárnyaló gondolatot béklyóba verik. Magasra emelik a társadalmi válaszfalakat az áthághaíailanságig, kiélezik az ellentéteket a kiengesztelhetetlenségig s ez által megakadályozzák azt, hogy az egységes nemzeti műveltség szelleme felülemelkedjék s a megértést zavaró cselszövénytket eloszlassa. S másrészt már a komikummal határos azon eljárásuk, hogy az általuk ®gyonszidott, becsmérelt, kiátkozott modern kultúra legújabb vívmányait, a technika estién használják fel eszmenélküli eszméik, gondolatsivár . mondókéik terjesztésére. Nevetésre ing«; cl ezen ! erőlködésük, midőn a tudomány mezébe V',:. é r elmélkedéseiket, midőn az égető szociális bájOK ■ hivatott orvosainak mondva magukat, azt akarják elhitetni, hogy ők a haladás hamisítatlan bajnokai. Pedig a történelem, melyet az elébb említettek annyira kompromittálnak, a politikai és lelkiismereti szabadságért, a teljes egyenjogúsításért vívott dicsó küzdelmek felemelő példáit mutatja, a demokratikus eszméket, a haza függetlenitezére vonatkozó célokat nem az újkor tárja fel először s ezen eszmék részben megvalósultak, a nehéz harcok győzelemmel végződtek. De a sötétség és világosság, a fény és árnyék küzdelme még nem ért véget s ha nem akarjuk, hogy a tárgyilagosan Ítélő utókor a szégyen bélyegét süsse korunk homlokára, a gyáva nemzedékére, mely az ősök élete és vére árán kivívott jogok élvezetében tunyán él, nem gyarapítja azokat s nem látja be, hogy las- sankint elmarad, s ha az Utódokra nem kívánunk keserves Jövőt hagyni* akkor férfias kitartással és buzgalommal kell dolgoznánk egy szebb és jobb jövő eljövetelének előkészítésén. Most pedig megkísérlem azon nagyjelentőségű mozgalom vékony fonalát adni, melyhez erős szálakkal fűződik a magyar szabadságharc és megpróbálom a közgazdasági életre gyakorolt hatását is kimutatni : A renaissance, a reformáció felvilágosult szelleme, a bölcsészet és tudományok rendkívüli fejlődése a haladás folyamának medrét mind mé- ; lyebbre és szélesebbre ásták. A XVII. századbeli ! angol forradalom a kormányzati viszonyok teljes :‘alakulását idézte elő. Az alkotmányos királyság, ; a uépfölség és a miniszteri felelősség elve. jutott. Lapunk mai száma 6 okiul, érvénybe. A király uralkodik, de nem kormányoz. Azonban az angol népiélek a forradalmi újításoknak csak mérsékelten barátja, ezen eszmék legalkalmasabb talaja a francia föld. Francia bölcsészek viszik azokat saját hazájukba, mely az önkényuralom nyomása alatt sínylődött és olt a forradalom hirtelen növő fája virágzásának legnagyobb fokát érte el s gyümölcsei megtermékenyítették az egész világot. A nagy forradalom egész Európát hosszantartó rázkódtatásoknak tette ki. a rendi és felekezeti különbségek Összeomlottak. Különös nemzet a francia. Nagy és dieső a jelzője és büszkén vallja az egész világ elismerése mellett, hogy a civilizáció élén halad. Alkotmányát 11-szer változtatta meg, 2-sxer volt királyság, 2-szer császárság és most már 3,-szór köztársaság. Éz mindez 80 év lefolyása alatt. Az 1789.-t nagy forradalmat követte az 1830. júliusi, ezt pedig az 1848. februári forradalom. Ugyanis Lajos Frtlöp francia király nem akarta ai 1848. év elején a mind hangosabbá váló ellenzéki követeléseket teljesíteni, az ország sérelmei siket fülekre találtak nála. Ekkor az ellenzék a reformok megbeszélése végett 1848, február 21 -éré összejövetelt hirdetett, mely társas étkezés néven lett bejelentve. De a kormány betiltotta, A felháborodott nép torlaszokat emelt, megtámadta a katonaságot, elfoglalta a városházát, a királyi palotát, a trónt kiviszik a térre és az utcai gyerekek sorban felölnek rá. Lajos Pülöp unokája javára lemond és Angliába menekül. A nép kikiáltja a (második) köztársaságot. Ez volt a hire« februári forrod*« lom, melynek roppant nagy volt a hatása.
