Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-14 / 11. szám

A véfleVötörvény határozatai szerint n szo­kásos évi sorozások országszerte megindullak. Vi déliünkön is sor alá állítják az ifjúságot, akikre aggódó szemmel néznek különösen most a szülők, írókor a most sor alá kerülő generációban látják a legközelebbbi idők tűz elé kerülő emberanyagát. A katonai sorozások orvosi-vizsgálatai szoci­ológiai szempontból is nagyjelentőségű aktusok és ez alkalommal, midőn ez! a kérdést felszínre vet­jük, még nem ismerjük a most kezdődő sorozások számszerű eredményeit, de már is halijuk a pa­naszokat, hogy sok helyen alig van kit sorozni, más helyűit pedig a sorozások eredménye egész­ségi szembontból nem meg-felelő. Az ország fiatal nemzedéke kerül a most le­folyó hetekben szakszerű egészségügyi felülvizs­gálat alá egyáltalán nem lehel érdektelen az, hogy ezt az ügyet beható megbeszélés tárgyává tegyük, liiert a lefolytatandó sorozások tanúságai felett jiem lehet és nem szabad a múltakéhoz hasonló löv-idén elsiklanunk, Megállapítható, hogy Magyarország egyik- másik vidékén a sorolás-kötelezettek elmaradunk. ‘Oka legtöbbször az, hogy az illető állítás-köteles már Amerikában üdül és eszeágábán sincs á so- rozó-bizottság felhívásának eleget tenni. Ezt a je­lenséget különösen az ország északi vidékein ész­lelhetjük, ezeknek az elmeneküléseknek az okai és okozatai mái elég bőven letárgyallattak a sajtó hasábjain, nines mit hozzáfűzni, csak meg kell ál- pitnni, hogy ennek « jelenségnek az okozója : köz- gazdasági körülményekben rejlik­A másik körülmény azonban már jobban ér­dekel bennünket, az a tény tudniillik, hogy a* elő­állítottak 'között az orvosi felülvizsgálat némely vidékeken kevés százalékot talál a fegyver alá -alkalmasaknak. A hivatalos Írások egyszerűen csak konstatálják ezt n körülményt, mert hiszen a so­rozó bizottságok feladata nem is az, hogy az al­kalmatlanok alkalmatlanságainak okait kutassák, •hanem csupán az, hogy az alkalmasokat válogas­sa ki a honvédelem céljaira.­Tuíajdonképen e kérdés körül volna egy tiszteletteljes javaslatunk. A hivatalos katonai sorozó-bizotlság kísére­tében mindenült rásztvesz a sorozásokon a közi­gazgatási -hatóság képviselője is, kinek talán le­hetne, sőt kellene is az alkalmatlannak taldlbanyag •alkalmatlansági okainak kutatásába belebocsájtkuzni. \ •Nem ifehet közönyös ugyanis az ország közigaz- i palása előtt annak a ténynek megállapítása, hogy egyik, vagy másik járásban mily oknál fogva al­kalmatlan az ifjúság a fegyverviselésre. Keli, hogy a közigazgatási hatóság részéről jelenlevő szak­ember, az a vármegyei orvos a figyelmét erre is kiterjessze. Meg kellene ugyanis állapítani azt, hogy például a vidékünkről alkalmatlannak talált ifjúság nem-e tüdővészre való hajlam, líem-e más verbetegségek következtében nem Boroztatott be és ez esetben az okot is megállapítva minden­esetre a közigazgatási hatóságoknak lenne fela­datuk a járás területén azok eredőjével szemben n legerőteljesebb küzdelmet felvenni. Sajnos a múltban láttuk ugyan a hiteles és hivatalos kimutatásokat arról, hogy a sorozás az alkalmasok tekintetében milyen eredménnyel jár, d* az itt felvetett gondolat tekintetében ugyancsak semmiféle kezdeményezésről nem hallottunk a múltban, már pedig ebben a tekintetben igazán kiváncsiak lennénk a katonai sorozó-bizottságok­kal karöltve működő egészségügyi szaktekintélye­ink szerzett tapasztalataira és egybegyüjtött meg­figyeléseikre. Közigazgatási hatóságaink különösen pedig sorozó-bizottságaink polgári résztvevőinek hívjuk fel a figyelmét erre a szociológiai feladatra, mert ha megismerjük a sorozó-járásaink alkalmatlannak talált ifjúsága körében azokat a bajokat, amelyek besoroztafásukat lehetetlenné telték, ezzel a kö­rülménnyel egyidejűleg körülbelül megkaptuk az Útmutatást arra is, hogy a népsegelye2és es hvgie- nia tekintetében mi lesz a közeljövő legfontosabb feladata, a felmerült és tapasztalt okok végleges megszüntetése érdekében. Első Magyar Gyermek­tanulmányi Kongresszus. Harcok, párttusák folynak mindenfelé. Ezek­ben a küzdelmekben az eszmék eltörpülnek, csak a szenvedélyek lángjai lobognak. Társadalmunk a sivár jelennek örökös harci izgalmai már-már ki­merítik. E szomorú viszonyok közepeit megnyug vás és öröm szállja meg lelkünket, mikor látjuk, hogy vöníjak .meg szellemi munkások, kik felüle­melkedve a napi eseményeken, rendületlen hittel, kitartó energiával dolgoznak egy szebb jövő meg­teremtésén, kik szeretettel, lelkesedés nak legdrágább kincseinkkel: g Akik nem elégesznek meg a tanita» munkájával, liánéin megismerni törekszenek a gyermekeikben rejlő testi-ielki erőket, hogy ezeket minden irány­ban kifejleszthessék. A kultúrának ezek á lelkes harcossal — el­feledve a maguk gondjait — összegyűlnek már­cius 17-én Budapesten az »Első Magyar Orszá­gos gyermektanulmányi Kongresszuson c, hogy gyermekeinkről, azok helyes neveléséről, megvé­déséről és javításáról tanácskozzanak. Az az ér­tékes munkaprogram, melyet e kongreszsusra meg­állapítottak, teljesen érthetővé teszi azt a nagy érdeklődést, mely iránta az egész országban nyil­vánul. A kitűzött tetelek sokfélesége és gyakorlata, iránya pedig lehetővé teszik a társadalom minden rétegének érdeklődését. És ez helyes is. Hisz mind­nyájan nevelünk, tehát mindenkinek érdeke a he­lyes nevelés megtanulása. A kongreszsus főtételei megfogják világítani, hogy a gyermek ismerete nélkül nem lehet taní­tásunk és nevelésünk eredményes, hogy a gyer­mek testi fejlődése és szervezete befolyással van lelki- és értelmi fejlődésére. Kiváló szakkemberek fogják megállapítani a gyermektanulmányi ismere­tek fontosságát, a pedagógiában a gyermek-orvos­lásban, a gyermek-igazságszolgáltatásban és gyer­mekvédőmben. A főelőadásokon kivül szakelőadásokban foglalkoznak a legmodernebb nevelési- és oktatási törekvésekkel. A koRgresszussal kapcsolatban gyér* mektanulmányi-kiállitás is lesz, s ott a megtár­gyalt kérdéseket démostráiják. Az ország minden részéből összegyűjtött rajzok és gyermekmunkák, továbbá a lélektani és orvosi vizsgálatra szolgáló eszközök, gyermekifodalmi és képeskönyvek kiál­lítása sok tanúságot nyújtanak a résztvevőknek. A magyar gyermektanulmányozás külföldi si­kerei után nagy bizalommal tekintünk ezen első kongresszus elé. A társadalomra nézve azonban az elméleti eredmények gyakorlati megvalósítása a legfontosabb. Épp ezért kívánatos, hogy az or­szág minden részéből összejövő pedagógusok, or­vosok, gyermekbirók, gyermekpatronusok és ér­deklődő szülők terjesszék és ismertessék az olt tanultakat, teremtsenek egy közvéleményt, mely gyermeknevelésünk helyes alapokra fektetéséért küzdeni tud. Az es/mek megvalósítása a társadal­mon múlik; Gyermekeink nevelése, a bennük rej­lő erők céltudatos kifejlesztése mindnyájunk' érd« ke. Örömmel üdvözöljük tehát -az Első Magyar ü v ermelftanulmáuvir •• Kongresszust/ amely ilyen irányba fog u.miiítutást adui a társadalomnak. Ki* :;;y .. kulturális haladás lelkes mánké­s.ikcA fáradozását eredmény kísérje, s hogy az eszméjük: a jobb és egészségesebi) társadalom kialakítása mindnyájunk őrömére és a magyar haza javára és dicsőségére minél előbb megva­lósuljon. Első magyar országos gyermektanulmány kongresszus és kiállítás részletes programmja. A Nápolyban és Szicíliában Ferdiuánd még a páiisi hírek jötte előtt alkotmányt adóit. Rómá­ban IX. Pius pápa mint a szabadelvű reformok és a nemzeti eszme clöharcosa lép fel. Velencé­ben a zsidó származású Mariin Dániel rázza le az •osztrák igát és helyreállítja a köztársaságot. Mi­lano szintén fölkel. A németországi kisebb álla­mokban az alkotmányt liberális irányban módosít­ják, az uralkodó hatalmát megszorítják, a kivált­ságos rendeket visszaszorítják s a polgárságot azon közjogi álláshoz juttatják, mely gazdasági fon­tosságának és n.'üveltségének megfelel. Ez tehát re- iorrn volt a bourgeoisie által óhajtót; irányban. Érdekes volt a porosz forradalom Berlinben. ÍV. Frigyes Vilmos a felizgatott nép kedélyének kcslllapitása végett engedékenynek mutatkozott és kilátásba helyezte ■ reformokat. Az örvendező nép a királyi palotához siet s ekkor véletlenül az őr­ségből két lövés dördült el, de kárt nem okozott. A nép azt hitte, hogy el van árulva é* »Zu den Waffen« kiáltással fegyverre kelt s megkezdte az 3iIcai harcot. Á katonaság keményen visszszoritol- ta a népet, de a király, kit a vérontás teljesen megrendített, visszavonta a katonaságot. Ez intéz­kedésnek a királyra nézve rendkívül lealázó kö­vetkezményei lettek. Kény&zeritették, hogy az ut­ói harcban elesettek hullainál fedetlen fővel áll­jon. Nemsokára liberális, minisztériumot nevezett ki. 1148. március 13. napján a bécsi nép fölke­lése megbuktatta Meífernrcheí, ki nagyon hosszú ideig volt Európa első, áliamférfia. Végre elérkeztünk Budapestre. Azt hiszem 'fölösleges' a március ,13. eseményeket és a ma- ígyar szabadságharc 'lefolyását emlékezetünkben föl­frissiíeni, oly élénken él annak emléke tudatunk­ba a. Tudjuk, hogy a háza minden hü fia lelkese­déssel sorakozott a nemzeti zászlók alá, hogy a magyar honvédség lángoló hazaszeretete és ret- lenheletlen hősiessége csudákat müveit s csak az Óriási túlerő volt képes a fáradt nemzetet meg­törni. A mai napon kegyele,les szívvel gondolunk az elesettekre és fogadjuk, hogy a veszedelem perceiben méltók leszünk hozzájuk. A vázolt szellemi áramlat üdvös és áldásos nyomokat hagyott maga után. Az anyagi és szel­lemi munka megbecsülése mind általánosabb lett, a gazdasági kérdés háttérbe szorilotia az egyházit. Szinte lázas munkakedv fogta el az emberiséget. Anglia és Franciaország voltak a mozgalom leg­főbb tényezői és mindkét állam ma politikai és gazdasági súlyánál és tekintélyénél fogva vezér­szerepet játszik. Anglia a föld legnagyobb birodal­ma,y idegen földrészeken lévő gyarmataival együtt kerek 29 — 30 millió km! a területe, tehát a szá­razföldnek több mint ötödrésze, a lakosság kerek 400 ínillóval az egész emberiségnek több mint negyedrészét képezi. Anglia ipara (a gyáripar) ke­reskedelme, tengeri hatalma a legelső a világon és a fejlődés még egyre túri. Az angol nemzeti bank­nak világpolitikai jelentősége van. A francia lóke szintén enornis, a párisi pénz­piac a legelső a kontinensen. Franciaország még ma is irányadó az irodalom,, a művészet é* a tár­sadalmi él“t terén. A franciák legújabb avialiku* sikerei mintegy jelképezik a fraacia géniusz fen­séges magasságát. Természetesen a magyar hazafiak sem ma­radhattak tétlenek és a szabadságharc után, mely anyagi haladásunkat rövid időre megakasztotta, megkezdődött a csendes munka, a kiegyezés óta a haladás szembeszökő. A szabadelvű alkotások a közjóiét és közműveltség emelését célzó törvé­nyek hazánkat a kulturállamok sorába juttatták. A közlekedés- és postaügy rohamos fejlesztése, nagy biztosító és pénzintézetek alakítása, a keres­kedelmi szak-, középfokú- és főiskolák fölállítása,, a kereskedelmi és iparkanarák szervezése, keres­kedelmi konzulátusok alskitása, a kereskedelmi érdekek védelmére szolgáló országos egyesülés, a kereskedelmi tudományok művelés*, azonkívül számos egyébb intézmény, publicisztikai és szaki­rodalmi munkásság — mind hozzájárultak ahoz, hogy a magyar kereskedelem nagy landtletet nyer­jen, de még mindig messze vagyunk a céltól. A cél felé nagy lépéssel vittek beunünken s forrada­lom demokratikus eszméi és bizonyos, hogy a ke­reskedelemnek helye csak a szabadelvüség oldalán, lehel a jelenben is. , Bizonyos továbbá, hogy nemzeti szempont­ból rendkívül fontos a kereskedelem gyáinoiitása és midőn a buzgó kéreskedó serényen végzi hi­vatását, lulajdonképen a hazának tesz nagy szol­gálatot, a magyar hazának, melyet nehéz volt meg­szerezni, még nehezebb volt megtartani, de a legne­hezebb feladat boldoggá tenni. Adja Isten, hogy ezt a feladatot a legfénye­sebben megoldhassuk a haza minden hü fiával egyetemben! Isten áldd meg a eaagyartJ Soroznak!

Next

/
Thumbnails
Contents