Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-02-23 / 8. szám
5. old. MÁTÉSZALKA kórház-ügy, id® kórház-ügy oda, mégiscsak fontosabb, égbekiáltó btin és főben járó vétek, ha azt mertük írni az illető közégatyánkról, hogy Dcmoszthénesz jobban értett a mesterséghez. 3. P OLGÁRI kaszinó csendes végelgyengülésében az utolsót pislákolja, mint a kialvófélben lévő szombati-gyertya péntek este kilenc óra táján izrálita polgártársaink családi asztalán, mikor nincs kéznél a sábesz-gajte. Egyik társaságunkbeli ifjú, aki ez ország igen sok s igen különböző zsánerű városában megfordult már s aki maga is a miénkhez hasonló kaliberű helyiség szülötte, sehogyse tudott kibékülni a társadalmi csődnek azzal a kétségtelen jelenségével, mely az ezelőtt évtizedeken át virágzott kaszinó vérét vette. Dicséretes 'buzgalommal nekilátott: majd ő agitálni fog, nekilendül és megmenti a haldokló testületet. Az ifjú elindult. Elindult a Csizmadia-bérház- től és eljutott a »Központig*. Itt aztán nagyot koppant és elhallgatott. Nem ö »koppant nagyot«, hanem valami más, amit mindjárt elmondunk; d® elhallgatni ő hallgatott el. És pedig igen okosan s azzal a bus rezignációval, amelylyel itten mindenki előbb-utóbb émelyt kapva és megcsömölve menekül a köztérről és siet bevonni vitorláit, hogy valahogyan soha többé eszébe ne jusson kievezni arraa mocsárra, a melyet »közéletünk* néven rettegünk. De hogy a »koppanás*-ra térjünk : az történt, hogy hősünk felkereste társadalmunk egyik befolyásos tagját, támogatását kérve s közben járását társadalmunk egyik még befolyásosabb tagjánál. Ez az ekszpedició eredménynyel is járt. Azonban a »még befolyásosabb* ur ezt a választ küldte hősünk támogatási kérelmére : — Nem támogatom a dolgot, mert mikor én vettem kezembe, akkor füt-fát Ígértek s mikor kivittelre került: cserben hagytak. De nem is helyeslem a fiatal ember szándékait, mert itt az egész ügy a kaszinó kérdés-képe alatt egyik vendéglős ellen irányul, aki keresztény bérlővel szerződött. Most a zsidó fiatalemberek kaszinót akarnak csinálni, hogy hitsorsosukat ott elhelyezhessék, megélhetését a másik rovására biztosítsák. A »befolyásos* ur tolmácsolta a »még befolyásosabb* ur ez üzenetét a kaszinóbajnoknak, mire ez szó nélkül sarkonfordult és társadalmi életünk berkeiből hazamenekült. * oó. Az ipartestületi jelentés. A járási ipartestület 1911. évi öt hónapjáról szóló jelentését és zárszámadását, úgy szintén mérlegét és az 1912. évre előirányzott költségtervezetét most tette közzé az ipartestület elnöksége. Az elnöki jelentés elmondja, hogy az ipartestület megalakulása óta közgyűlést nem tartott. ügy az alapszabályok rendelkezése mint az elöljáróság határozata folytán az 1911. évi zárszámadást összes mellékleteivel együtt, továbbá az 1912. évre szóló költségvetés s úgy a múlt évi zárszámadást mint a folyó évi költségvetést elfogadásra ajánlva terjeszti az elnökség elé. Különösen megjegyezi, hogy a múlt évi zárszámadás kiadást rovata 1 tételénél a közgyűlés által történj megállapítástól eltérőleg történt a közgyűlésnek utólagos jóváhagyása reményében. Ugyanis az elöljáróság a jegyző fizetését 500 koronára emelte fel s a múlt évi 5 havi szolgálata után 208 korona 34 fillér fizettetett ki, amennyiben az elöljáróság minden egyes tagja meggyőződött arról, hogy a kezdet igen sok Írásbeli munkálattal s egyébb dologgal járt, tehát ezt az elöljáróság belátva, méltányosnak találta a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében folyósítani. Doby Antal elnöki jelentése végül közli, hogy Mátészalkán a munkásbiztositási pénztári teendők vitelével leendő megbizaítatása iránt küldöttségileg az illetékes helyeken kérelmezett és előre láthatólag rövidesen a megbízatás megérkezik s tagjaink a kér. munkásbiztositási dijjakat ipartestületünknél fizethetik s ugyan itt eszközölhetik a ki- és bejelentést. JI3 ipartestület eredményes működéséi őt a következő kimutatás számol el: A beérkezett és iktatott ügydarabok száma 227 drb. melyek mind elíntéztettek. Beadott 45 panasz. melyekből békés elintézést nyert 32. ítélettel befejezést nyert 13. Tanenc szerződés köttetett 48 Tanonc bizonyítvány kiadatott 36 Munkakőnyv kiadatott 40 Tanonc létszám 1911. év végével 416 Iparosok létszáma 530 Segédek létszáma 320. Pénz forgalom: Bevétel ] 710 I<. 40 f. Kiadás 1678 K. Pénztári maradvány 32 K. 40 f. 8. (151) szám. Vagyoni állapot: Vagyon 1986 K. 40 f. Teher 11 K. Tiszta vagyon 1975 K- 40 f. Jj zárszámadás főbb tételei a bevételek között: Belépési és tagsági dijjakból 1415 K- Szaba- ditási dijjakból befolyt 203 K. 40 f. Tanonc beira- tási dijakból 92 K. összesen 1710 K. 40 f. A kiadási oldalon: Jegyző 5 havi fizetése 208 K- 34 f Iroda szerek és nyomtatványok 269 K. 27 f. iroda helyiség lakbérébe 145 K. Felszerelési tárgyakra 83 K. 98 f. Egyébb vegyes kiadások 118 K- 61 f. Takarékpénztári betét 700 K- Pénztári maradvány 32 K. 40 f. A mérleg főbb adatai a vagyon oldalán : Készpénz 32 K- 40 f. Hátralék tagsági és belépégi díjból 1312 50 Ebből esetleges törlés 62 50 Összsen 1250 K- Takarékpénztári betél 700 K- A mérleg teher oldalán: Tiszta vagyon 1975 K- 40 f. Az 1912. évi költségvetési előirányzat főbb tételei a bevételek rovatában: Takarékpénztári betét 700 K- Hátralék tagsági és belépési díjból 1512-50 Ebből esetleges töriés 62-50 Összesen 1250 K. Folyó évi tagsági dij 2000 K. Iparigazolvány dijak 15 á 20 k. 300 K. Tanonc beiratási dijak | 100 á 2 k. 200 K. Szabaditási dijakból 60 á 6 k. 300 K. összes bevételek 4786 K- 40 f. A kiadások rovatában.- Jegyző fizetése 600 K- Iroda lakbérébe 250 K. Irodaszerek és nyomtatványra 200 K- Wertheim szekrényre 160 K- Egyéb irodai bútorzatra 500 K- Fűtés és világításra 100 K- Előre nem látott kiadásokra 200 K. Pénztári maradvány 2236 K. 40 f. Az ipartestület számvevői az itt bemutatott zárszámadás és mérleg kimutatás adatait a pénztár és ellenőrző naplók valamint az erre vonatkozó pénztári okmányokkal összehasonlítván, tételeit megvizsgálván azokat minden tekintetben % helyesnek és megegyezőnek találták, miért is kérik a felmenlvényt égy az elnökségnek, mint az elöljáróságnak és a tisztviselőknek, valamint részünkre is megadni. A közlőit igen ékes bizonysága annak, hogy a Mátészalkai járási Ipartestületre mint a közegpótló intézményre iparosunknak, községi nk ez egyik legértékesebb társadalmi és köz gazdasági osztályának nagy szüksége volt. Elrősorban a dr. Dienes Dezső iparhatósági biztos és aztán Doby Antal, ipartestületi elnök érdeme, hogy iparosaink e szükséglet felismertetett és kielégittetett. Nekünk ezek konstatálása után csaak kevés szavunk van a fentiekben részletesen pertaktált je- lentéskez. Ami mondani valónk van az is mindsösze az 1912. évi költségvetés elő irányzathoz fűződik, melyek egyes tételé tulmagasaknak tartjuk. így, ha öt hónapi időre a füstés és világi- tés 15' koronából kitelt (1911 évi óárszámadás kiadási oldal 6. tétel) úgy mért kell tizenkét hóra majdnem kétszer ennyi vagyis 100 korona (1912 évi költségelőirányzat 7. tétel) és 200 koronás előre nem látott kiadási fedezet (8. tétel) mikor 500 korona irodai bútorzatra (6. tétel) és 200 korona irodai nyomtatványokra (3. tétel) már fel van véve éppen úgy mint ahogy minden egyes valószínű szükséglet fedezéséről gondoskodva van. Viszont a bevételek között kissé magas beállitásrak találjuk találjuk a 2000 korona tagdijat (bevételek 5. tétel) holott az alakuláskor a belépési költségekkel együtt eddig e címen 1415 korona eredmény mutatkozik (1911 évi zárszámadás 1. tétel) s ebből 1312 K- 58 í. a rnérlegszámla vagyon oldalának 2. tétele szerint mint követelés szerepel. Bz 1911 évi zárszámadásban 269 k. 27 f. (3 tétel) szerepel irudai szerek és nyotatványok címen, az 1912 évi címen, az 1912 évi költségelőirányzatban pedig (4. tétel) újabb — mint mondtuk — 200 korona. A mi ipartestületünknek tizenhét hó alatt nincs szüksége közel félezer korona áru Írószere. Tessék a testület szükségleteire árlejtést hirdetni s aki olcsóbb aján- tatot tesz annál szar zeni be a szükségleteket s akkor nem lesz szükség arra, hogy olyan magas büdzsévet dolgozzon a mégcsak nem is éves ipartestület. X — Villany-mizériák. Hosszú, nehéz vajúdás után, végre megköttettek ezelőtt 7 hónappal a város és a Gyártelep közötti villanyszerződés, melynek nyomán megindult a munka, hogy az uj telep 1912 január elsejével megkezdje szerződésszerű üzemét. Ma már 1912 februárjában vagyunk mélyen benne és még hire-hamva sincs az uj üzemnek, sőt a pesszimisták szerint még nyárelő hónapjáig sanyaroghatunk a régi roncs-üzemmel meiy — talán már érezvén közeli halálát — még ; gyalázatosabban pislákol, mint ezelőtt. Érthetetlen i módon és megmagyarázhatatlan okból leapadtak aík utcai világitó helyek s a mostani sáros latyakos időkben valóságos Istenkisértés estenden a házból kimozdulni; az egyik utcaoldalrót pedig a másikra, csak evezni lehet. Volna szives (alán a t. elöljáróság e fényapadásnak magyarázatát adni, mert tudtunkkal a gyártelep az ezlőlti summákat kezeli fel a város világításáért. A privát szerelések is megkezdődlek — természetesen mátészalkai modorban. A szerelők nyelvén szólva mókusokat (nem szakembereke!) küld ki a gyártelep privát vezetékek elkészítésére, kik egyszer anyag hijján, másszor privát passziókból s harmadszor isten tudja mi okból szakítják félbe s hagyják olt munkájukat, úgy, hogy egy 24 órai szereléssel 4—5 napon át molesztálják a szereltelőt, piszkitják a lakást és — még mindig nincs a munka befejezve. Pedig ha már a lakosság rovására úgy szerződött a község, hogy 2 évig csak a gyárteleppel lehet privát szereléseket végeztetni, annyit megkövetelhet a közönség, hogy szakemberek és egyfolytában végezzék a munkát, melyért fizet, mint köles . . . Fizet, még pedig busásan fizet, azaz ismét mátészalkai modorban. A szerződés nevezetesen világosan megmondja, hogy e gyártelep e szerelésekért csak a község és gyárteleg által közösen megállpitott egységárakat számíthat fel s bár e megállapodás még csak a holdban van, a gyártelep vigan gyártja saját szája izesz®rint a költségvetéseket s tájékozatlan közönség fizet, mint a köles ... De aztán, ha majd ezekért a hallatlan slendrián- ságokért eljön a felelőségre vonás ideje, hogy ki fogja a hátát tartani, arra kiváncsiak vagyunk. — Mi semmiesetre sem. — Az árvíz. Elmúltnak tekinthető ez idő szerint az árvíz veszély, mely megyénk nehány községét sújtotta, Panyolát pedig a tönk, a pusztulás szélére vitte. E szegény község feár. 13-tól 16-ig, tehát három szörnyűséges napon és éjjelen át a külvilágtól teljesen el volt zárva. Csaknem kétméter magasságra emelkedett a község belterületén a halállal fenyegető viz, mely tetején jégtábla óriások még szörnyűbbé tették a helyzetet. Húsz, némelyek szerint 12 ház — ezek között a a papiak és a .ref. temlom — maradt meg annyira a mennyire épen. A többi — fűit. Nincs többé, romhalmaz I Lakóik földönfutók, a szomszéd községek kényszer vendégei. 200 lakóházból 172 összedőlt, 58 erősen megrongálódott. A mellék- épületek majd mind megsemmisültek. 1600 lélek közül körülbelül 1000 lélek hajléktalané lett. Az alispán által a kormánytól kért sürgős segély ez ideig még nem érkezett meg. Kiszámithatlan egyelőre az árviz összes pusztítása. Maga Panyola több mint 600,000 koronányi veszteséget szenvedett. Fájó lélekk regisztráljuk a lezajlott eseményeket. Némi vigaszul szolgál, hogy már megmozdult a segités akciója. Hisszük és reméljük, hogy a names magyar lélek könyörülése támogatása talpra fogja állítani szegény Panyolát. — Halálozás. F. hó 18-dn hosszas elerőtlenedés után kimúlt e járás egyik tiszteletreméltó alakja Segesváry József kántorjánosi lelkész és hosszabb időn át a nagykárolyi ref. egyházmegye nyugalmazott és tiszteletbeli esperesse 78 éves- korába Lórántházán. — Vármegyei telefonhálózat ügy® — mint értesülünk — nincs teljesen eltemetve. Az alispán értesítette a nagyváradi postaigazgatóságot, hogy 1913. évben 70,000 koronát bocsát rendelkezésére a vármegye, míg a belügminiszter saját tárcája terhére 20000 koronát helyezett kilátásba. — Meghívás. A mátészalkai járási ipartestület folyó évi február hó 25.-én délután 3 órakor Mátészalkán, a városháza tanácstermében rendes évi közgyüiést tart, melyre a rendes tagokat tisztelettel meghívjuk azzal, hogy az alapszabályok 11. §-a értelmében a tagok egyharmad része meg n«m jelenik a folytatólagos közgyűlés f. évi március 3.-án d. u. 3 órakor a fent jelzett helyen fog megtartani, a mikor is a jelenlevők érvényesen fognak határozni. A közgyűlés tárgyai : 1 Elnöki jelentés az ipartestület 1911. évi 5 havi műk ídéséról. 2. Az ipartestület 1911. évi 5 havi zárszámadása, vagyonmérlege és az 1912. évi költségvetés előirányzata. 3. Indítványok. Mátészalkán, a mátészalkai járási ipartestü- let elöljáróságának 1912. évi január hó 31 .-én tartott üléséből. Suta Pál, s. k. ipart, jegyző. Doby Antal, s. k. ipart, elnök — Müestély a polgári iskolában. A helybeli állami polgári fiúiskolában f. hó 20.-dn igen sikerült müestélyt rendezett a polg. iskola tanári kara. A müestélyt az if tuság énekkara vezette be. Azután Bdnyay Juliska urleány zongorázott. A szépen előadott daracot nagy figyelemmel hallgatta a közönség és viharos tapssal jutalmazta előadóját. Kathona Géza igazgatónak Vörösmarty költészetéről tartott felovasásába, mint egy keretbe illeszkedett azután be Janiczky Irma urleány szavalata, ki Vörösmarty »Szép Ilonká*-ját szavalta el Keller Aladár tanár zongora kíséretével. A művészi szavalat és az ehez alkalmazkodott zongora kiséret nagy gyönyörűséget okozott a közönségnek épugy mint Kathona Géza magas niveaun álló előadása. Az estély utolsó száma volt dr. Farnek Lászldné úrasszony előadása, ki a »Leányvásár« c. operettből énekelt részleteket zongorakisérettel. A rendkívül bájos előadás valóban koronája volt az estélynek, melyet azután tánc követett luvilágos- kivirradtig. — Felülfizettek a következők; Szálkái Sándor 10 k„ Fárnek László dr., Gál Sándor, Kincses István, Winkler L. 5—5 k., Péchy László 4 k., Barth János, Kállay Szabolcs, Kálmán Ernő Tárnái Sándor, Török Árpád dr, Szilágyi Lajos 3—3 k., Bogclia Ferenc Bródy Sándor dr., Csató Sándor dr., Koller Béla, Radoszta Jenő, Rosenberg Sándor, Tárnái Zoltán Schreiber Bertalan, Szálkái Zsigmond 2—2 k., Bertók Béla, Budaházy Sándor, Filep Endre, Dienes Jenő, Káldor Zoltán, Király Zsigmond dr., Nagy Zsiga, Zechmeister Rezső dr. 1 — 1 koronát. A felülíizetésekért ez utón mond köszönetét a tanártestület.
