Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-07-26 / 30. szám

4. oldal. Mátészalka. 1912. M Á T É S Z A L K A 30. (173.) száin vére és aztáK tovább megy. De nem pusziit, nem rak a zsebébe, tarisznyájába és vigyáz, bogy meg ne rongálja a fát. Itt: még az elkerített por­tán is csodaszámba . megy, ha a gazda élvezheti fáinak gyümölcsét. Ott a vásártéri vaskorlát. Nem gyümölcs, nem ehető, talán felsem használható valami. De azért pusztítják, törik, görbítik, lopkod­ják. Csak a vásárvámbérlő tudna igazán tanús­kodni mellettünk : mi kára van az itteni nép cél és é sz nélküli rombolási szenvedélye miatt. Ott a Takarék frontja — hogy másik példát hozzunk fel — valóságos iskohii anyakönyv és pornográ­fia. És igy tovább ! Szomorú dolgok ezek, de nem is annyira azért mert megvannak, hanem inkább azért a miéri megvannak. Mert ennek az érzék- nélküliségnek az az oka, hogy nem foglalkozik a néppel senki, nem tanítja senki, nem fejleszti Ízlé­sét, jó- és szép- érzékét senki. És akkor a tetejé­be még neki vetik a szemére, hogy „éretlen“. — Sorozás. Vármegyénk alispánja a na­pokban kapta meg a honvédelmi minisztertől a sorozási rendeletét. E szerint a sorozások augusz­tus 12.-élőt szeptember ó.-áig megtartandók. Az alispáni hivatal és hadkiegészítő parancsnokság megállapodása értelmében Mátészalkán augusztus .31.-étöl szepeatber 6.-ig fognak tartania sorozások. — A kuglijátékának esett áldozatául vasárnap délután, Márk községben Ráf Pál 12 éves fiúcska. Vigan foiyt a játék, mint rendesen és egy •csomó gyerek bámészkodott körüláliva a bábokat. A bámészkodók között volt Raf Pali is, aki min­den dobás után kíváncsian előre tolta fejét és úgy szemlélte az eredményt. A végzetes szerencsétlen­séget egy erős dobás folytán a p tlyáről kiugrott golyó okozta mely a bámészáodó gyereket fejen találta. Haldokolva vitték szülei lakasára. Az el­járás megindult, hogymegállapilsák : a baleset miatt terhel-e valakit felelősség. — Kész az aszfalt a Kossulh-ut’a község­háza-felőli oldalán. Sőt a Kossuth utca túloldalán is dolgoznak. A főjegyzőnk terve az volt, hogy foly­tatólagosan először a Vsut-ulca „Hungária“-felő!i oldalán készüljön e! az aszfalt és csak aztán a Kossuth-utca másik oldalán. Ez elleti azonban a Kossuih-utca másik oldalán lakók (Takarék-oldal) felszólaltak. Így a kérdés az aszfallbizoítság elé került,f inely egész helyesen úgy határozott, hogy előbb a Kossulh-utca másik oldalán kell az asz­faltot kiépíteni és csak aztán kerülhet a Vasuí-ut- cára sor. E határozat indoka az, hogy a Kossulh- utca kérdéses oldalán már jó hét óla a régi jár­dát felszedték, de a Vasut-mcán meg nem. — Öngyilkosság. Nagy János vitkai, gaz­dálkodó valamikor jobb napokat látott, fizetőit kel evvel elhagyta a felesége, azonban ő nem tudót1 beletörődni a sorsába és az ivásra adta magát- Naphosszat idogált és kártyázott a korcsmában, lassankint nyakára hágott a vagyonának, gazda­sága elzüllötl, a földjeit eiadogaíta. Az utóbbi idő­ben már napszámra járt és úgy tengette éleiét. Végre f. hó 17.-én véget vetett keserves életének. Kiment a falu halárába és ott főbe lőtte magát. Levelet hagyott hátra, melyben azt írja, hogy a sok csapást, amit az utóbbi években reá mért a s->rs. nem tudta elviselni. A holttestét beszállítot­ták a vitkai temető halottas házába. — Feltörték az ópályi-i g. kath. temp­lom Szet-Antal perselyét eddig ismeretlen tettesek f. h. 18.-án reggel. Tartalmát, a mi 30 koronára tehető, kiürítették és a perselyt Havassy György kurátor kertjének végében eldobták, hol azt felfeszitve találták meg. A csendőrség megin­dította a nyomozást. — A telefonért. Mint illetékes helyről érte­sülünk : Kohay főjegyző megsürgette a nagyváradi postaigazgatóságnál a telefon készítésének meg­kezdései. Utalt azon körümcnyre, hogy a megkí­vánt pénzt már régen befizettük és hogy a munkálatok megkezdése juiius hóra lett ígérve és dacára, hogy ez már idestova elmúlt, még az elő­készületek se tétetnek meg. Kérte tehát a legsür­gősebb intézkedést. Választ természetesen még nem kapott főjegyzőnk sürgető átiratára. Nagyváradon nem olyan sürgős a szálkái telefon ! — Betörést kísérelt meg f. hő 16.-án éj­jel Mandel Beni, ópályi-i lakos szatócs üzletébe egy ismeretlen egyén. Az éppen arra menő Weisz Ignác észrevette és elriasztotta a garázdálkodót.-- Yásárrendtatási szabályrendelet. Szatmár- megye kis- és nagyközségeinek módosított vásár­rendtartásáról és helyszín díjszabáséról alkotott szabályrendeletét a miniszter jóváhagyta. A|szabály rendelet folyó évi augusztushó 18.-án lép életbe. — „Az aszfalt készítése“ cimü. múltbeli számunkbeii hir-cikkünkre vonatkozóiag illetékes helyről a következő információ jutott hozzánk: — Az aszfalt, valamint a bitumenből még juiius 16.-án mintát küldtünk fel a hí. kir. ke­reskedelmi muzeum igazgatóságának megvizs­gálás vegeit; ugyanakkor kérdést Intéztünk az iránt is, hogy a selypi cement betonmunkálalok- nál elfogadható-e? Megkeresésünkre azonban válasz eddig nem érkezett, ennélfogva azt Ro- hay főjegyző ma, f. hó 26.-án megsürgette. Az aszfaitbizottság egynéhány tagja érdeklő­dést lanusitván az aszfalt-építés iráni, a beton keverést egynéhányszor ellenőrizte Rohay fő­jegyzővel eggyütt, amikor is megállapították, hogy a keverés a szerződésnek megfeleiöleg tör­ténik. Úgy a beton, mint aszfalt réteg eddig színién a szerződésben kikötött méreteknek meg­felelően épiiteíiK és azt meglehetős gyakran ellenőrizzük. A bizottság tagjai azonban arra nem kaphatók, hogy az aszfait-épités munkála­tait felváltva és naponkint állandsan ellenő­rizzék. E nyilatkozat kapcsán a következőket kell leszögeznünk: 1 ) Az azszialtbizotlság akkor fordult ináraz aszfah alépítményéhez használt cement arravaló- ságának megallapiiása végett szakértőhöz, mikor az aszfalt alépítményé a kérdéses cementtel egy na­gyabb területen mar megépíttetett, bői mi tubb: a bizottság mai napig se kapott választ, ámbár ma mar a Rossuth-utca fel olualán az aszfalt aiépit- mé. ye teljesen, sőt az aszfaitburkolás is a jelölt utcaoida! V* részén kész. Kikérte pedig a bizott­ság f. hó 16.-án a szakértői véleményt; tehát négy nappal uz után, hogy a »Mátészalka« figyelmét a cement elleni kifogásokra felhívta. Örülünk és szívesen elismerjük, hogy a bizottság megszívlelte tigyelmezletesünket, de nem hallgathatjuk el, hogy bizony a bizottság megkésett intézkedésévé!. Mert — nji ugyan, nem lévén szakértők, szóval se ál­lítjuk ezt — tegyük tel, hogy tényleg alapja volna a cement ellen emelt kifogásoknak. Kérdjük: mit fogna tenni a tisztelt bizottság ez esetben? Eelbontalná vagy meghagyná az egész, immár cd- dig egy fél utcán kész járdát? 2. ) A fent elmondottakat állíthatjuk nagy egé­szében es kérdezhetjük teljes egészében uz esetre is, ha esetleg az tűnne ki a szakértői megállapí­tásból, hogy valamelyik anyag amit mi szin­tén qem állítunk — nem honi gyártmány. 3. ) Megállapítjuk! hogy a keverés ellen el- j hangzott kifogások dacára szakértő véleménye ki nem kéretett a keverés szerződésszerűsége tekin- teteben. Az aszfalt bizottság tisztelt tagjai lehetnek ugyan igen nagyképzettségü emberek, de a kérdé­ses téren éppen oiyan laikusok, mint e sorok szerény Írója. Ha honorálták is tehát a »Mátészalka« tol­mácsolta aggályokat, eloszlatni ezeket nem tudtak, mert erre csak pártatlan szakértő volna képes. 4. ) Megállapítjuk, hogy az aszfaltbizottsági tagság nem csak dekórum, hanem felelősséggel járó tisztség, amely kártérítési kötelezettségben fog gyakorlatilag megvalósulni, ha a bizottság netáni mulasztása, vagy helytelen intézkedése következté­ben a község esetleg megrövidülne. — Revans-márkőzésre kérték fel a nyír­bátori futballista ifjak, mint erről értesülünk, a mátészalkai labdarugó ifjúságot. Egy kiküldöttük megjelent, hogy ebbeli kérésüket tolmácsolja. A mi futbali csapatunk elfogadta a felhívást és rövi­desen átrándul Bátorba hol reméljük, a mostani­nál még jobb eredményt fog elérni. — Főszolgabírónk, Péchy László f. hó 23.-án haza érkezett nyaralásából és átvette a járási szolgabirói hivetal vezetését. — A ló alá került. E. hó 21.-én vasárnap délután lovat fiirösztött egy Hídvégi József nevű vitkai legény. A ló a vízben elesett és az igy le­csúszott legény alája került, a ló össze taposta ő( úgy, hogy belefult, a küiömben nem mély vízbe. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : FÖLDES JENŐ ANONIMUSZ I ./ /\ r * / ^ T * S4\ Ti CT Á ( v \ U Alj A A i J -A O A vjr. SARLÓS-VÁSÁR. — Saját tudósítónktól. — Mátészalka, 1912. julius hó 22. A Sarlós-vásár rendes körülmények kö­zöli a frekventáltabb országos vásáraink közé tartozik. Ilyenkorra sok helyen learat­tak már, sőt egyik-másik serény gazda a cséplésnek is nekifogott már, tehat van re­ális alapja, hogy számítást tegyen: hogy fizet a termése. Sőt még az őszi-érők is megmutatják már: mit gyümölcsöznek, úgy, hogy rendes körülmények között Sarlós-vá­sár idejére a gazda pontosan meg tudja már állapítani terményei értékét, tehát a lefolyt évbeli jövedelmét. így hát már van reális bázis, melyre a jövő gazdasági év üzemtervét alapíthatja. Tudja: mit és mennyit adjon el; mit és mennyit vegyen. És ezek a számitgatások, tervezések teszik a nagy dologidő közepette is népessé, forgalmassá a Sarlós-vásárt, jól lehet az utána jövő Szent-.Vlihály, vagy a tavaszi József-vásár forgalmán alól marad. A f. hó 22.-én megtartott Sarlós-vásár azonban szokatlanul gyenge volt. Ennek egyik oka az, hogy az esőzések s a kissé' sokáig tartó hidegebb idő miatt nehezeb­ben meginduló vegetáció késleltette az ara­tás megkezdését; úgy, hogy alig-alig volt azon túl a vásár napjáig egy-egy gazda s ha túl volt is: kiesvén az időből, percnyi felesleges ideje sincs, sietnie kell a hordás és csépléssei, hogy behozza a késedelmet, amit a természet szeszélye okozott. Másik oka az idei Sarlós vásár gyér forgalmának az országos, sőt a világpénz­piac tartós, erős feszültsége. De volt etry harmadik ok is: az ég csatornáinak bőséges megnyílta-, mely soka­kat visszatartott, hogy árujával vagy vevő- szándékával felkeresse városunkat. Dacára a mondottaknak: a kereslet ál­landóan szilárd volt Ami aztán a kínálat kis mérve mellett hihetetlenül felverte az árakat. Gebékért, öreg, aszott szarvasmar­háért százasokat fizettek. A sertésvásár se volt kivétel. Terményben pedig semmi for­galom sem volt. A magas állat-árak, illetve az erős állatkereslet (különösen igavonóban) magya­rázata az, hogy hordás majd pedig betaka­rítás és őszi szániás idejének küszöbén ál­lunk, mikor i- a'-' igavonó «Hatra nagy szük­sége van a gy'dáíuik. A mellet: könnyű is nyári időben eltartania jószágát. így hát csak végső szükségben viszi piacra s ami piacra kerül, azt igyekszenek meg is vásárolni. így lesz kicsi a kínálat és aránytalanul erős a kereslet, melyet a fennebb jelzett véletle­nek csak fokoztak most. A meglehetősen népiéiért vásár még jobban megmutatta vérszegénységét a zöld­ség és baromfi-piacon, hol szintén magas árak uralkodtak, kereskedőinknek pedig úgy­szólván mi se jutott a vásárból, Az elszállítás is minimális volt, mindössze a pesti ferencvárosi pályaudvarra szállítottak el 46 drb. szőpós borjut. juKüs hó 26. ß S A R N 0 K.----- _____ On revient toufours . . . A leány pajkosan, kacagva szaladt előre. Pi­ros ruhácskájának fodrai itt-ott feltünedeztek, in­gerlőén, csábítóan és kacérkodtak a fiúval: no fogj meg, ha tudsz! . . . Aztán megáll. Piros ru­hácskájával, fehér arcával, úgy nézett ki a többi pipacsvirág között, mintha ő lenne a pipacski- rátynö. Mosolyogva nézett az utána törtető fiú szemébe és mikor az már-már elérte, végig csi­lingelt a mezőn a kacagása: nos, jöjjön, érjen utói! . . . Aztán tijra elszaladt a fiú elől. A pipacsok mosolyogva, halkan sóhajtozva nézlek utána. A harangvirágok megdöbbenve, kí­váncsian, kérdően egymásra néztek: kié volt ez az ezüst csilingelésii hang? A piros ruha mind messzebb látszott. A csilingelés mégegyszer fel­hangzott: fogjon meg, ha tud ! ... A harangvirá­gok irigykedve néztek a már csak egy pici lepké­nek látszó piros ruha után . . . A fiú rohant utána, de a leány valósággal repült. A fiú dühösen vissza akart fordulni, de a tekintete találkozott a leány gúnyos, pajkos tekin­tetével. A leány ajka körül ott játszott ezer ördög­nek, gunyoros mosolya. A fiú büszkén felvetette fejét és újból rohant utána . . . Egyszerre úgy érezte, a szivét tépik, marják; a torka elszorult s a szemébe halkan egy köny

Next

/
Thumbnails
Contents