Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-05-26 / 21. szám

latilag matatta be módszerét. Téglás Lajos köri elnök meghívására jött le Haekl, ki tüzes szavakkal költ ki az iskolai énekoktatás azon káros és kóros szokása ellen, hogy t. i. némely iskolában mindenféle triviális utcai dalokat, sót pikáns kuplékat is tanítanak, avagy engednek daloltatni. Követeli a népiskolában a nép leikéből fakadó népdalok tanítását. Erősen hangsúlyozta a hygienikus és paeda- gogikus eljárás szükségességét, főleg a helyes lélegzetvételt. Kedves meglepetés számba ment, hogy csupán üres de különféle szinü vonalrendszer után eszközölt hangkitaláltatásból, a Hymnusz akkordjai csendültek ki.

A nyolcosztályu elemi iskoláról Szalecky Miklós, érendrédi állami népiskolai igazgat«) olvasott fel. Valóságos kultur-polikai felolvasás volt ez. Dr. Qlatter A. Béla, nagyecsedi körorvos, tanitóegye- sületi tag tartott szabad előadást a méhészetről, bizonyítva, hogy a méhészetnél két újítást okvetlenül be kell vezetni, egyik a felső kijáró nyílás, a másik a nagy kaptár. Téglás Lajos, nagyecsedi állami népiskolai igazgató, köri elnök a tanítók fizetés és nyugdíjügyét adta elő szabadon, mit teljesen magáévá tett a kör. Határozati javaslata abban csúcsosodott ki, hogy a tanítói javadalmazások minden jellegre való tekintet nélkül egyenlősites- senek, a tanítók kivétel nélkül a XI., X. és IX. rangosztályba soroztassanak be, mint az állami tisztviselők, Illetve tanítók. Tekintettel az előre haladott időre a patronázs-ügyről a felolvasás elmaradt egy következő gyűlésre. A gyűlés lezajlása után közebéd volt, amelyea a tanítóság szép számban, továbbá Bodnár tanfelügyelő, Hack! és Gábel is részt vettek.

— A nagy szenzációt keltett Molnár György bűnügyében Molnár ügyvédje, Fuchs Jenő dr. kérvényt adott be a vizsgálóbíróhoz, amelyben kéri Molnár elmebeli állapotának megvizsgálását. Morvay Károly vizsgálóbíró helyt adott Dr. Fuchs kérvényének. Két hétig figyelték Vajay Imre dr. és Göbl Alajos dr. törvényszéki orvosok az állítólagos elmebajos embert. A törvényszéki orvosok hétfőn terjesztették be véleményüket, amely szerint Molnár sem a gyilkosság elkövetésekor nem szenvedett, sem most nem szenved etmebujban s igy tette bűnvádi beszámítás alá esik. Különben Molnárt a családja által letett 10,000 korona kaució ellenében szabadlábra helyezték.

— Aszfalt-bizottsági ülés tartatott tegnap, azaz 25.-én a városháza jegyzői termében, megbeszélendő és megállapítandó azon pontozato- kat, melyeket a folyó hó 28.-án városunkba érkező Menzel K. aszfalt-vállalkozó cég kiküldöttjével kötendő szerződésben a bizottság a város részéről érvényesíteni akar.

— Kiütötték a szemét. N. Péter és S. József hodászi kanászok a napokban összevesztek. A veszekedés hevében S. az ostorral kicsapta N. Péternek az egyik szemét. A verekedő kanász ellen megindították az eljárást.

•— Angyalcsináló bába. Bulla Zsigmondné porcsalmai bábaasszonyt, — ki az angyalcsinálás terén már nem homo novus — ismét telten érték. Es alkalommal K—a Zs—dné kocsordi lakoson végzett tiltott műtétet. Szombaton kisérték az ügyészség fogházába.

— Részegen kifosztva. Lőrinci Imre ny. iklódi lakos a tasnádi vásárról jövet bepálinkázott az Itteni vasúti állomáson. Az egyenes utón valaki megtámadta a szesztől elgyengült embert és 166 korona készpénzét elrabolta. A csendőrség gyanúja mindjárt Soós Sándor kisvarsányi illetőségű, többször toloncolt s a város területéről kitiltott csavargóra irányult, kire a kijózanodott Lőrinci is határozottan ráismert. Bár Soós tagadja a dolgot, igen valószínű, hogy a további nyomozás során bűnössége bizonyítást nyer.

— Elhalt szabadsághős. Gacsályban szerdán meghalt Bartha Mór ottani református lelkész. A megboldogult nyolcvankét évet élt és egyik vitéz katonája volt a szabadságharcnak, ö vitte el Debrecenből Görgeynek a fóvezéri kinevezést és élete kockáztatásával ő kézbesítette a hadügyminisztérium megbízásából Kossuth Lajosnak a tavaszi hadjárat tervezetét. A bártfai szorosban kézreke- ritette a bátor harcost egy szakasz lovaskozák. A lovak előtt kellett gyalogolnia, de a bártfai szakadék előtt futásnak eredt. Átugrotta a szakadékot, egy kozák utána akart ugratni, azonban belezuhant a szakadékba, mire azok abbahagyták az üldözést. A debreceni csatában Bartha tizenötöd magával megkergetett egy század kozákot. Altiszt volt és úgy származott rája a vezetés, hogy a hadnagy sietségében egy közlegény zubbonyát vette föl és mert igy nem akart a csapat élére állni, Barthát bízta meg maga helyett a vezetéssel, aki »Fiuk, töltsétek! Lőjetek! . . .« kiáltással rohamot vezényelt és visszavarte a kozákokat.

— Tűzoltóságunk kiképzése. E hó 12.- től kezdődőleg 8 napon át itt tartózkodott Szőllössy Gusztáv szakaszparancsnok, a vármegyei tűzoltó szövetség kiküldöttje, hogy önkéntes tűzoltóságunkat kiképezze. A kiképzés, mint a kurzus végén megejtett vizsga mutatta, kitünően sikerült. A nyolc napon át, reggel 5 órától 7-ig tartott gyakorlati és este 7-től 8-ig tartott elméleti oktatáson tűzoltóink dicsérendő szorgalommal vettek részt, a szükséges ismereteket tökéletesen elsajátították s ha a már megrendelt uj és modern szerelvények megérkeznek, városunk tűzbiztonsága most már biztos, szakavatott kezekbe van letéve. Az oktatást Péchy László főszolgabíró és Almer Béla, a tűzoltóság elnöke élénk figyelemmel kísérték. Szőllössy Gusztávot, a kitűnő oktató tisztet, távozáskor Rohay Gyula főjegyző. Fazekas Arthur parancsnok és Mónus Kálmán tűzoltó melegen üdvözölték.

— A jegyző-kogressitust elhalasztották. A május v:gér« tervezett országos jegyző- és segédjegyző- kongresszust junius hó elsejére halasztották. Ezt a halasztást épen a jelentkezők nagy száma tette szükségessé. A kongresszus nagysikerűnek ígérkezik. A jegyzők országos egyesületének elnöksége által kiadott jelentés szerint eddig 2699 jegyző és 723 segédjegyző, összesen tehát 3422 résztvevő jelentkezett.

— Hombárfaró legények. Idősb. Kósa Gergely szamosszegi gazdálkodó észre vette, hogy a hombárját ismeretlen tettesek hat helyen megfúrták és onnan nagymennyiségű gabonát elloptak. Kósa az esetet bejelentette á csendőrségen, ahol megindították a nyomozást. A nyomozás során megállapították, hogy a hombáríurást K- Gábor nevű legény és P. János követték; el. A legények a gabonát eladták és a pénzt elmulatták. A két hombárfuró legény ellen megindították az eljárást.

GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. 13-52

Tudományosan megállapított tény,

hogy a pörsenések, mitesserek és az arcbőr más tisztátlanságai a rossz és rendetlen emésztésből erednek. A természeíadta Fe- rencz József-kescrüviz a gyomrot rövid ipő alatt kímélésén hozza rendbe és igy biztosan megszünteti az egész kellemetlenség okozóját. — Ha a hölgyek tiszta és széparcbőrt kívánnak, ne dobják ki pénzüket haszontalan „szépitőszerekre“, hanem igyanak időközönkint — mindig éhgyomorra — fél pohányi valódi „Ferenc Jó- zsef“-vizet, melyet az összes gyógytárak- ban és jobb ásványvizüzletekben árusítanak az egész világon. (30.)

BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK:

FÖLDES JENŐ ANONYMUS

abrak.

A nagyvilágon mindenütt a ló zabot eszik És mégis, lám, a zab evés Szálkán már ánte-sikk. Itt finnyásak a ménlovak, a zab nem koncénál:

Mind váltóürlapot eszik — talán tíz éve már.

KÖZGAZDASÁG

A zöldség termelésről.

ii.

Ez év s az ehez hasonló évek szeszélyes tavaszai eléggé igazolják amaz állítást, hogy midőn a hosszú tél után alig várjuk, hogya téli eleségről átmehessünk a zöldségfogyasztásra: ezt melegágyi üzdészet nélkül korán alig érhetjük el. A jelen ev hideg

tavasza egy hónappal arább tolta a szabad földben termesztett zöldség-fogyasztást.

Erre ugyan azt mondhatja valaki: a melegágyi üzdészet drága élvezet.

Hát biz ez nem úgy van, mert az eladásra spekuláló termelőknek sokszorta több jövedelmet hoz, kivált annak, kinek udvarán ott találjuk a melegágy legfőbb kellékét a trágyát, mint a szabadban termelés ; a saját céljaira termelőnek pedig amellett, hogy korán ellátja családját zöldségfélékkel, ha pénzen szerzi is be a trágyát, nem kerül többe az ott előállított vetemény a téli ele- ségnél.

Jelenleg tehát a melegágyi üzdészetről akarok egyet-mást elmondani, elsorolván azt, hogy egyes még kényesebb delikátesz veteményt is mily könnyen eiőállithatunk, megtartván azok előállítására a természetes időrendet.

Elsőben is lássuk meg, hogy azt a költségesnek vélt melegágyat hogy állítsuk elő ?

A melegágynak első főkelléke a melegítő anyag. A meleget a szerves testek rothadása idézi elő. Ezért e eélra legalkalmasabb ló, azután a juh, majd a szarvasmarhatrágya. Ennek hiányában készítik azt a rothadásnak induló cserforgácsból, vagy őszszel lehullott falevelekből is.

Ezután jő a deszkakeret, majd az ablakráma, ami elhasznált ablakokból állhat üveggel vagy — mint némelyek teszik — erősen átolajozott fehér pappirral beragasztva, mivel az olajos papír áttetsző; végre a szalmatakaró.

Hogy miként csináljuk meg ezt a melegágyat, oly egyszerűnek látó iát; hogy ezzel itt felesleges munkát vélek teljesíteni. Azonban föltehetjük azt a kérdést, hogy melyik melegágy célszerűbb: a földbe süp- pesztett, vagy a földre épitett?

A célnak épugy megfelel az egyik, mint a másik. Csakhogy a földbe épitett kevesebb trágyát kiván s a fejlesztett meleget tovább megtartja, mig a másik több trágyát kiván s a melegfejlesztésről időről-időre gondoskodni kell.

Melegágyi üzdészetre veteményeznek spenótot, salátát, borsót, paszulyt, hagymát, retket, kalarábét, kelkáposztát, ugorkát, diny- nyét, tököt, spárgát és gombát.

Kezdjük hát időrendben leirni ezeknek korai előállítását, lássuk csak mily „roppant“ összeget (?) kiván a korai vetemény! Ha azt mondanám 100 háziasszonynak : itt van e kosár csiperkegomba — bizonyára e delikátesz veteményért 99 szaladna. Pedig ezt a nagyon is nyári veteményt kora tavasszal is előállíthatjuk nem nagy költi séggel a lakásunkban is. És hogyan ?

Január végén, vagy február hó elején készítsünk egy méter hosszú 60—70 cm. széles és 30 cm. mély kis ládát. Ezt friss, szalmanélküli trágyával, meleg vizzel megöntözve a ládába tapossuk. Ezután levisszük ezt meleg helyre, pincébe, vagy konyhába spór alá erjedni, közben meleg vizzel többször meglocsoljuk. Mikor a trágya rothadni, illetve erjedni kezd, amit a láda melegsége mutat, a láda fölé hintjük a gomba mag- vát vagyis az u. n. erjét. Ez az érj minden magkereskedésben kapható. Finom fehér pókhálószálak ezek, földdel vegyesen. Ezt hintjük a trágyára, langyos vizzel szinte a a ládába meglocsolván, majd pár nap múlva fél centiméter vastag szitált földdel beterít.