Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1912-04-07 / 14. szám
6. old. MÁTÉSZALKA J Zsófia ref., Varjas Klára izr., Jónás Mária r. k., Papp flona ref., Horváth Zsuzsánna ref., Qál István ref. Elhaltak: Horváth István 36 év ref., Viga Sándor 10 év ref., Ármos Endre 19 ev ref., Szilágyi Árpád 3 hó ref., Klein Majer 18 év izr, Kósa Borbália 18 év ref., Stern Mór 33 év izr., Tencsik Mihályné 75 év g. k., Weisz Zsigtnondné 55 év izr., Végh Ignác 15 év ref., Tóth Ferencit, 77 év ref., Szilvái Anna 16 nap g. k. Házasságot kötöttek: Kerekes József, Csizmadia Zsófia ref. Biró Miklós, Torzsás Eszter ref Oláh István, Almási Zsuzsánna ref. Csizmadia Gusz- táv, Szabó Rozália ref. — Áthelyezés. A magy. kir. igazságügyminisz- ter Katona Lajos nagybányai kir. járásbirósági telekkönyvi belétszerkesztő Írnokot, a bírósági Írnokok rendes létszámába való sorozása mellett a mátészalkai kir. járásbírósághoz helyezte át. — Pestig válthatunk jegyet mostmár a mátészalkai állomás pénztáránál. Az igen helyes és közönségünket bizonyára kellemesen érintő uji- -tás szerint u. i. Nagykárolyon át Budapest keleti pályaudvarra szóló közvetlen gyorsvonata jegyek adatnak ki állomásunk pénztáránál. A személy- vonati jegyek ára: I. osztály 20-50; II. osztály 13-50; III. osztály 9 korona. Tehát fillérrel sem drágább, mint a régi rendű csak Nagykárolyig és onnan Pestig szóló jegyek. De nem drágább a közvetlen-jegy a gyorsvonatra sem, melyen 1. osztály 26-50; II. osztály 17-50 korona.— Úgy tudjuk, a helyes újítás König Sándor álloinásfőhökünk szol- gahnazására hozatott be. — Közös tűzhely. Sok bajnak, nyomornak, erkölcstelenségnek volt már kutforrása a közös pitvar és közös tűzhely, a csak részben letűnt jobbágyvildgnak ez egyik itt feledett darabja. A földesur büszke kastélyban pompázik, de ajdolgos kezek tulajdonosai minden pereputtyostól egyetlen szobában (és az is milyen I) kuporognak, melynek járuléka a közös pitvar és közös tűzhely. Hogy a műveltségnek úgyszólván állati fokán álló emberek között mennyire ütközőpont ez a fontos, a táplálkozás és ruházkodás természeti szükségleteinek kielégítésével szorosan összefüggésben álió »házi oltárt, annak csak ujabbi bizonyítéka az az eset, amit Nagydobosról ir tudósítónk. Nagydobos határában fekvő br. Perényi tanyán Sz. Jánosné és S. Jánosné a kemencét közösen használták. S.-né kenyeret akart sütni, hozzálátott tehát a kemence fűtéséhez. Ez nem tetszett Sz.-nének >és egy veder vízzel kioltotta a tüzet. Ekkor S.-né haragra lobbant s egy vasvillát felkapva Sz.-né karjait alaposan összurkálta. — Kitüntetett taaitdaö. Or. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter, Egyedi Gizellát a nagyecsedi állami népiskola tanítónőjét a népnevelés terén szerzett érdemei elismeréséül állomáshelyén való meghagyás mellett évi 200 korona ■személyi pótlékkal igazgató-tanitónővé léptette elő- A bizonyára jól megérdemelt kitüntetést szívesen .regisztráljuk, de a szemünkben a titulus és évi .200 korona pótlék csak amolyan »nesze semmi fogd meg jól« számba megy, mely sehogyse ér fel a tanítóság tisztességes fizetésével. Ezt követeljük mi a tanítóság számára és ezt követeli, ezért küzd a tanítóság is, melyet holmi mézesmadzagokkal -többé aligha lehet kötélnek állítani. — Eljegyzés. Kaufman József Mátészalkáról, eljegyezte Engel Fridát, özv. Engel Qáspárné leányát Nyircsaholyból. (Minden külön értesítés helyett.) — Klein Ignác Nyirniegyesről eljegyezte Weiss iHerminkát Ópályiból. — Verekedő dohányosok. Kádár József és Gör- ner Ferenc jármi-i dohányosok állandó civakodás- ban éltek. A civakodás nyílt ellenségeskedéssé fajult és Kádár többször kijelentette, hogy leüti Qőr- nert, ha egyszer alkalom lesz rá. Ez nem is soká késett. December havában dohánybeváltáskor ismét valami apróbb dolog miatt összevesztek. Kádár nem sokat tétovázott és a kezében levő dohánybaltával fejbe vágta Görner Ferencet úgy, hogy majdnem belepusztult. A kir. törvényszék a megtartott főtárgyaláson Kádár Józsefet 8 hónapi börtönre Ítélte. Az Ítélet jogerős. — Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. hóban 12.-én tartja meg. — ígj tus í'ocl&liíuins Szataánaegyébeo. A szatmári asztalossegédek hétfőn mintegy négyszázan sztrájkba léptek. Húsz százalékos béremelést köveidnek. A béketárgyalások megindultak. A kisebb mühelytulajdonosok a munkások követelését teljesítették. Az asztalosokkal szolidaritást vállaltak a más szakmabeli munkások is és ha a nagyobb műhely-tulajdonosok nem teljesitik a munkások követelését, valószínű, hogy ők is sztrájkba lépnek. — A péazflgyigazgatóság Szatmárra helyezésére vonatkozólag Nagykárolyban különböző verziók vannak forgalomban. Ezekkel szemben a való tény az, hogy a városhoz leirat érkezett a pénzügyminisztériumból, hogy a város ajánlata terjesztessék törvényhatósági jóváhagyás végett a vármegyéhez, melynek megtörténte után fognak az ügyben érdemlegesen dönteni. Felhívjuk t. olvasóink figyelmét lapunk ma számában közölt Schwartz Jenő divatáruháza hirdetésére. Tantál villanyégő, 70 °/o árammegtakaritás, minden helyzetben ég, 16-tól 400 gyertyafényig előnyös árban beszerezhető Pataky Jenő üveg üzletében. Csak Maothaer-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. 3—7 Ferster Lajos szoba-, cim- és temp- lomfestö, tapettázó és mázoló. Ajánlja niagát- minden e szakba vágó munkák gyors es pontos elkészítésére a legjutányosabb árak mellett; Lakás : Mátészalka, Jancsár-féle ház. 3—12 GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsényi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. 13-52 ALUMINIUM edény és mindennemű zománcozott edény kitűnő minőségben és előnyös árakon csakis Feldman Mátyás Fia (Kossuth-utca városháza mellett) 50 éve létező cégnél szerezhetők be. BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK; FÖLDES JENŐ ANONYMUS A közönség köréből. E rovatban költöttekért i szerkesztőség nem vállal felelősséget. Level a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Url B. lapja legutóbbi számában az uj egyenes útra vonatkozólag szembe helyezkedik Ön a kép- viseiő-testület nagy részének azon nézetével, hogy az egyenes ut planirozásának költségeit nem veheti a község magára. Engedje meg tehát nekem hogy néhány érvet én is fölhozhassak a képviselőtestület nézetének helyes kialakulása mellett. Eltekintve ugyanis attól, hogy az ut átvételekor kifejezetten hangoztatva lett az, hogy az ut- ! vonal átvétele — tekintve a község szűk anyagi | viszonyait — csak úgy történhet meg, ha az a ! városra semminemű terhet sem ró: igen jól tudja j mindenki, hogy az uí létesítése legnagyobb mér- j iékben a Szaikai Sándor ur, országgyűlési képviselőnk érdeke volt, ki ezen ut megnyitása folytán földjét horribilis áron (Holdját 600 K. forgalmi érték helyett cirka 10,000 K-ért) értékesiteite. Igen nagy szépítés és illúzió hajhászat kell tehát ahhoz, hogy ezt az utat >ajándék«-nak titulázzuk, mert ez egy oly különös természetű »ajándék,« melyből az ajándékozónak százszorta nagyobb haszna van, mint annak a ki (vagy a mi) kapta. Mindenki azonban oly ügyesen csinálja meg a maga üzleteit, ahogy akarja és tudja s ehhez elvégre senkintk semmi köze sincsen. A véletlen azonban úgy hozta magával, hogy a szerencsés eladó és nemes ajándékozó éppen az, ki ennek a kerületnek országgyűlési képviselője, kit a kerület járási székhelyének lakosai nem néznek és nem is nézhetnek oly szemmel, mint egy más embert. Nem láthatják benne tisztán a nagy haszonra törekvő, ügyes üzletembert, hanem egy oly egyént, aki egy ily jó üzletnél a városra is gondol. S kell is, hogy egy országgyűlési képviselő a város fejlődését, virágzását szem előtt tartsa s megragadjon minden eszközt arra. hogy a városnak és járásnak egyaránt kedvében járjon s ha kell áldozatokat is hozzon érettünk. Mátészalka egy óriási pótadóval sújtott oly szegény község, mely előtt még igen sok megoldatlan, szőnyegen fekvő és költséges oly dolgok állanak, melyek sokkal fontosabbak, mint az egyenes ut planirozása. Itt vannak az aszfalt ós kórház elodázhatatlan pénzáldozatai, hogy csak a legégetőbbeket említsem. Világos tehát, hogy a község ezen »ajándék« planirozásával, újabb költségekbe nem bocsátkozhat pénzügyi válság, avagy az említett igen fontos ügyek hátránya nélkül. Mindezeket Szálkái Sándor ur igen jól tudja s mint országgyűlési képviselőnktől elvárhatjuk, hogy az egyenes ut rendbehozatalát a saját költségén eszközölje. Az ö érdekeit szolgálta nagyrészt az egyenenes ut megnyitása; ennek folytán adta el oly óriási áron az ut mentén fekvő területeket és ebből kifolyólag (mert kiépítésével) fog megduplázódni a még ott maradt telkeinek értéke is. KiFzetődik tehát a képviselő urnák erkölcsileg és anyagilag egymást az a kis kiadás, a mibe az ut rendbehozatala kerül, mert ez esetben az ut már inkább elhívja az »ajándék« nevet és ajándékozója méltán kivívhatja városunk lakosságának háláját és elismrését. Mátészalkán. 1912. április 5.-én. Egy városatya. (■Készséggel adtunk helyt e levélnek, bár ez ügyben fentartjuk a múlt számunk vezető cikkében elmondottakat. — A szerk. _________14 (157.) szám. jf tz aszfalt Már sztrájkba lép a tyúkszem is S nem mert a sztrájk divat, Hanem mert aszfaltunk felől Nem vár s remél sokat. Bár tyuk—szem csak, de biztosan Sötét jövőbe lét, Hol mindent ront és elsöpör Az átkozott kis — sáp. APRÓSÁGOK. .4 nagyfejeddel vígjátékot ir. A hesseni nagyfejedelmet sem személyesen, sem Írásban vagy képben nem ismeri az, aki e sorokban a tollára veszi a nevét. Hessenből mindössze a legyet ismeri, ami nagy közszeretetlenség- nek örvend a magyar földön is, mint a buzaveté- sek ellensége és igy bátran állíthatja, hogy híresség dolgában a nagyfejedclemnél többre vitte a légy, aminek az irtásán gazdasági tudósok törték a szegény földmivesek fejét. Most az a hir szárnyal idáig Berlinből, hogy o nagyfejedílein törj, mégpedig a saját fejét, vígjátékot ir, bizonyosan azzal a céllal, hogy tűhegyen a hazájabeli légyen. Van benne valami megható, amikor az uralkodás gondjaival megterhelt ruganyos léptek tulajdonosai üres óráikban az irodalom és művészet st • • • 1 berkeibe menekülnek festeni, szobrot faragni, költeni. Az ecset, a véső, a lant olyan jól áll a népkormányzásra teremtődzött fejedelmi kezekben. Ezt ne úgy tessék érteni, hogy azért áll jól, mert amig áll, mindig jó, de mihelyt az ecset, a véső megmozdul, a lant megcsendül, akkor már mindjárt rossz. Dehogy! Nagy lelkek lakoznak a koronás főkben és istennek e kiválasztotta! különös képességekkel ruháztaíock föl a művészet és irodalom ápolására. Miiy szép, amikor a német császár egyik kezével zenét szerez, a másikkal a történelmi drámák bonyodalmait oldja meg. Mily megható, amikor a román királyné hófehérben kiáll az erkélyre, szellőt érez, harmatot lát, madárdalt hall és nem feketék, feketék . . . Mennyire bűbájos, amikor a hófehér szakállu Nikita király harci dalokat pön- get guzlicáián és megtudod belőle, hogy lent a völgyben lábat mosnak a hercegóc menyecskék, fönt a sziklán kergetődznek, öklelődznek a kecskék . . . Tra-la-la-la, mekk-mekk-mekk I . . . És csodálatos, hogy a német birodalom uralkodói, hercegi családjaiban mekkora az irodalom, a művészet iránt való lelkesedés 1 A hesseni nagyfejedelem vígjátékot ir, akkor amikor Albert porosz herceg el akarja venni órülésig való szerelmében Eriden Paula színésznőt. Ebből a házasságból ugyan nem lesz snmmi, mert a színészet után bolonduló hereeget ntra küldték, de a hesseni nagyherceg tántorithatatlanul viszonyt folytat az irodalommal. El akarja buktatni és szégyent akar hozni a fejére ? Nem. A hesseni nagyherceg tisztességes és komoly tanú jelenlétében szeretkezik. Azt jelentik ugyan Berlinből, — amint olvashattuk — hogy a nagyherceg Kadelburg Gusitáv- val, ezzel a Pesten született, de a németek közt éiő vigjátékiróva! együtt írja a vigjátékát. Amilyen nagy a nagyherceg hercegnek, Kadelburg is van akkora vígjátékodnak. Gyakorlata, technikája, tudása van. Szinészember mindezek mellett és bizo-