Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-17 / 7. szám
7. (98.) szám. sával csak addig lát el, hogy az uj vállalat teremtette uj munkaalkalom felemeli a napszámot, mig a másik rész krájzle- rok kezében van, akik minden koncepció és képzettség nélkül, tisztán a szerencse és a rajtuk kivülfekvö okokból kedvező konjunktúrák kihasználásával toliasodtak meg s akik éppen azért a vállalkozásoknak mi szükségletétsem érzik, melyekből csak a kockázat réttenetes képzete fér agyukba. Csak természetes, hogy igy közvagyono- j sodásnak nyoma sincs. Hanem van nyoma j a kereseti alkalmak folytonos fogyásának j és a folytonosan növekedő drágaságnak, amelyek vidékünk két átkának szülői: az egykének és a kivándorlásnak. Az egyke elítélendő, de ma jogos gazdasági berendezkedése már maga megakasztja a szaporulatot. Ha mármost hozzá vesszük azt, hogy az utolsó tiz év alatt Mátészalkáról évenként átlag 65 ember vándorolt ki (1910-ben 57), úgy azonnal tisztában lesz előttünk, hogy az uj nép- számlálásnak más, mint a most nyilvánosságra került szomorú eredménye nem lehetett. És az egyke és kivándorlás átkához csatlakozik — mátészalkai népszerű nyelven szólva — harmadik partnernek a halál, amely a maga termését évente könyörtelenül lekaszálja. Hogyan és honnan legyen hát itt más a népszámlálás eredménye, mint az a szomorú, gyászos eredmény, mely bevándorlással és születésekkel együtt tiz év alatt félezerre se menő szaporodást képes felmutatni, de ugyanazon idő alatt a kivándorlás, az egyke és a halál triója jóval magasabb számot ér el a félezernél?' Itt a tények kérlelhetetlen logikája nyilatkozott meg, mely bennünket igazán nem lep meg, csak szomorúan érint. Mi jól láttuk, hogy az adott tényeknek — melyek sokkal következetesebbek, mint az emberek — mi lesz a következménye. Igazságunk van, szomorú igazságunk. De e felett ma már hiába való siránkozni. Nem könyekkel, hanem csak tettekkel lehet pótolni a vesztességet. Tehát tettekre fel ! Mert ha továbbra is nemtörődömséggel és tétlenül ülünk a suton, akkor (újra megjósoljuk — bármily háládatlan szerep is a Kassandra-szerep —) lesz még rósz- szab bal is! . . . Oh okos dolog néha hallgatni a szóra, még ha kellemetlen igazságokat tartalmaz is! A Kassandra szerepe nagyon kellemetlen s meg kell becsülni azt, aki eljátszására vállalkozik. És ami fő: nem mosolyogni kell a baljóslatok fölött, hanem minden lehetőt elkövetni, hogy a jóslat be ne teljesedhessék. Akit halálos kór gyötör és a kuvik háza tetejére száll, okosabban teszi, ha orvoshoz fordul, mintha a halálmadarat elhesegeti. Aki fordítva cselekszik, az úgy tesz mint az a bizonyos férfj aki hálószobája kanapéján »in flagranti« érve feleségét, úgy oldotta meg a súlyos családi problémát, hogy kidobta a — kanapét. Szatmárvarmegye közigazgatasi bizottsága a múlt hét pénteken d. e. tartotta rendes havi ülését, melyen a szakelőadók beszámolták a megye közigazgatásának januar havi menetéről. Az ülés a szokottnál is szürkébb volt es hogy mennyire nem törődnek a bizottsági tagúit a szakreferensek jelentéseivel, az szinte Hihetetlen. Az ülésről részletes tudósításunk a következő : Elnök: llosvay Aladár alispán. Elnök jelenti, hogy Csaba Adorján főispán hivatalosan távol van. Azután a napirend előtt bejelenti a bizottság egy tagjanak Luby Gézának elhalálozását. Indítványozza, gy a bizottság őszinte részvétét jegyzőkönyvileg fejezze ki es erről csaladjai jegyzőkönyvileg értesítse. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Az alispánt jelentés szerint a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető semmi különösebb dolog elő nem fordult. Jelenti továbbá az alispán, hogy a törvényhatósági állatorvos mellé rendszeresített gyakornok, jó lehet ki van nevezve, még állását nem foglalta el. Ennek megsürgetése czéljából felirt a földmivelésügyi miniszterhez. A tavaszi árvízvédelemre vonatkozólag az előmunkálatok megtetettek. ‘Január hónapban Amerikába szóló útlevelet 175-en kaptak. Visszavándorolt 65 egyén. A pénzügyigazgató jelenti, hogy január hóban befolyt egyenes adóban 91332 K 90 f., hadmentességi díjban 742 K 28 f., bélyeg és jogilletékben 78399 K 70 f. Befizetés az előző évivel szemben kedvezőtlenebb, mint a múlt évben. Kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a múlt hónapban nagyobb mérvű iskolalátogatásokat végzett. Összesen 18 községben 24 iskolában 41 tanító előadását és munkáját vizsgálta telül. Taneredmény tekintetében, különösen a magyarnyelvnek beszélőképességgel való tanítását illetőleg kiváló sikert ért el a mózestalui, lajosvölgyhutai és tar- tolczi iskola. A közegészségügyi jelentést, a megyei főorvos betegsége miatt Németh Béla aljegyző terjesztette elő. A jelentés szerint az általános egészségügy kedvezőtlen volt január hóban. Uralkodó betegség a légzőszervek hurutos és lobos megbetegedése. Ezek mellett a heveny fertőző betegségben szenvedők száma viszonyítva az előző hónapokhoz emelkedett. A jelentés felemlíti meg a felsőfernezelyi kiütéses tífusz járványt. Főállatorvos jelenti, hogy az állategészségügy is kedvezőtlen volt január havában. A ragadós száj- és körömfájás és a lépfene terjed. A száj- és körömfájás egyes községekben megszűnt ugyan, de a zárlatot feloldani nem lehet, mert a nép és a községi elöljáróság közönyössége miált a ferlótlenilések nem lettek végrehajtva. Közgazdasági előadó szerint a kedvezőtlen időjárás a különben is gyenge eszi vetésre hátrányos volt. A nagy hideg az egereket eredményesen pusztítja. Bejelenő az előadó a tervezett Szatmármegyei Gaz dasági kiállítást is. Szerinte az állategészségügy kedvező volt. A MUTATVÁNYSZÁM. A szerkesztőség titkos haditanácsán történt, ■hogy a nagy Muzolmán — kinek Allah növessze hosszúra a szakállátl — azzal az indítvánnyal állott elő, hogy a ■» fatornyai- intenzivebb elterjesztése érdekében mutatványszámot kell csinálni. A nagyvezér eredeti terve az volt, hogy a dicső alkalomra kölcsönkéri az ujságirodalom összes ragyogó smókingjait; a Corriere dela Sevra-tól Luigni Bazzinit, a Figarótól Lemaitre-t, a Tímes-tőt Msser Salysbury-t s a magyar irók közül valamelyik Somát. De mert mindenhol bál van, s mert a legjutányosabbnak látszott, egyhangú határozattal a helybeli tehetségek mellett foglalt állást a Tanács. A nyíri Halhatatlanok erre megírták termésük javát s a nagy cél érdekében átadták a szerkesztő nagyvezérnek, kinek én bizalmasa vagyok s igy sikerült hozzáférkőznöm e kéziratokhoz, amelyeket itt közzéteszek és kommentárjaimmal ellátok. A »Fatornya« mutatvány (és egyúttal — az »egy csapásra két legyet« elmélet szerint— ünnepi) számának vezércikkét maga a szerkesztő irta. Mit »irta« ? Nem irta, »vérzetté.« Mert miként a pelikán saját vérével táplálja kicsinyeit, akként ő, a nagyvezér-szerkesztő is saját vérével táplálja kisdedét a »Máté— .... akarom írni a »Fatornyát« ; szive vérébe mártja a kalamáris helyett ceruzáját, melyet, a szedők minden boszusága dacára is, cikkei megírásához toll helyett használni szokott. Az előrebocsátottak után ime itt a cikk t A hús. „ írta: Dr. Zsivalyi Kartó. Gyönyörű és igézetes virágok fognak bimbózni tavasszal, de nem lesz, aki gyönyörködjék bennük. Mert tudja meg a fatornyai járás minden embere, hol őseim küzdtek a honért, hogy a jövő tavaszra •csak egy-két zörgő csontváz fogja jelezni, hogy Fatornya élt és virágzott valaha. Irtóztato a vád, de a régi feudális rendszer nem tagadhatja le rettenetes bűnét, hogy a magyar tehenek már egyszer sem szülnek egy évben (ciceró fette!) Hiába hasgatják a velőket, a megélhetés princípiuma kiesett a szánkból. És nem is kapjuk vissza mindaddig, mig a a magyar állattenyésztés egyenes útja, (kérem Heisz ur, dőlt betűkkel!) meg nem lesz. Majd ha Fatornya megkapja ti dohánybeváltót, akkor mint svárc óf vi- zsolyi kimutattuk, meg lesz a lehetősége annak, hogy a tüdővész rettenetes pusztítása megszűnjön, mely elhagyott falvakat épit oda, hol azelőtt a nemzet erőteljes itjusága váltott jegyet Amerikába ................... Mo st bejölt a szobalány és látja, hogy a cikkirő letéple már magáról az inget és véres hab folyik a ceruzájából. Szokása szerint hideg vízzel lemossa a cikkirő tüzelő homlokát és a szegény főszolgabíró jó hajtással nyugodtan térhet otthonába. A második cikk az el nyomattatás rabigájában görnyedő világfájdalmakban szenvedő munkatárs, a »Fatornya« Bábelje irta s szól — arról, ami neki (azt a kutyafáját annak az iskolaszéki intézménynek 1) — persze nincs, eképpen A szabad szó. Most a szabad szóról akarok irni, mely már régóta rákfenéje az országnak. A mostani kapi- tálista rend, szövetkezve a sötét elemek titkos csapatával, mindenütt elnyomja a haladás vezéreit. Engem is. (Külön bekezdés legyen!) Pedig mi és Én a legszebbet követeljük: a szabad szót, a szabad véleményezési jogot, minden kőnek szabad lerombolását, mely a haladás útjában áll, a szabad képviselővé választási jogot, szabad jegyet mindenütt, a szabad fűtést, világítást és kosztot és legyen szabad még megjegyeznem, hogy ez egri érsek évi jövedelmét is. De ha nem, akkor Magyar- ország nem lesz, hanem volt. Előre elvtársak! _ Körtés Vigtánc. A tárca egy rajongó szálkái fiú szüleménye s igy bizonyára érdekelni fogja a mátészalkai közönséget, miért is itt minden kommentár nélkül s gyorsan átadom a szót a szerzőnek. Nyúló falevél. Irta: Csóth Jácint. — Következésképpen el sem is képzelheted Irma, mily gyászos a te érzelmeid következetes megváltozása szivemre. Mindnyájan annyit érzünk, a mennyit nyomunk. A latban. Ezért kérlek, fontold meg ezen kimondhatatlan határozatot, hogy nem képezem szerelmed tárgyát. —*• Bálint kérlek, légy jó és engedelmes! Te az Egyetemen tanulsz és féltandijmentes vagy. Ezek szerint jő atyád nem nélkülözheti szorgalmad gyümölcsét. (Mikor a vonal felül van, a férfi sir. Mikor vonal alul van, a nő sir. Mikor a vonal felül és. alul van, a férfi is sir, a nő is sir. — A szerk.) — Miszerint az a véleményed Irma, hogy hőn óhajtott frigyünk meg semmisül. — Igen Bálint. Majd, ha jogi tanulmányaidat befejezed, tovább beszélünk erről. — Az első szigorlatot leteendőn, óh Irma, nekem csak egy pillanat müve lesz. — Láttam én már karón varjut Bálint. Sok strimpflit kell még addig megstopfolni, mig szived helyes mederben doboghat. — Ha ez a végső szód Irma, akkor felvágom — a közjogot és ezután mindig előre fogok köszönni Kmettynek. (Vége.)
