Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-14 / 28. szám

3. oldal. M ATESZ ALK A 4\\ R E K. — Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának f. hó 6.-án tartott rendkívüli köz­gyűlése általános részvétlenség mellett a Csaba Adorján főispán elnöklésével folyt le. A bizott­sági tagoknak csak igen kis része volt jelen és különösen a vidéki bizottsági tagok helyei tátong­tak üresen. Pedig a napirenden több nagyon fon­tos tárgy szerepelt, köztük a vármegyei telefonhá­lózat részleges kiépítésének régen vajúdó ügye, a mely éppen annyi ellenséges rossz indulattal ta­lálkozik a bizottság plénumában, mint amity igaz barátja e kulturális eszköznek Csaba Adorján fő­ispán és llosvay Aladár alispán. A napirend első pontja Domahidy István in­dítványa volt, melynek egyhangú elfogadása ér­telmében a közgyűlés dr. Cukor Lajos járásorvos tb. megyei főorvosnak közszolgálati ideje negyed- százados évfordulója alkalmából, a közegészség ügy terén kifejtett működéséért elismerését és kö­szönetét fejezte ki. így dr. Cukor valamennyire kárpótolva van, amiért »a közegészségügy terén kifejtett negyedszázados működése* dacára is csak másodheiyen találtatott a törvényhatósági orvosi állásra alkalmasnak. Dr. Vetzák már ismertetett indítványa ke­rülvén szőnyegre olyan vemhes — nem vemhes határozatot hoztak mondván: jó, jó, de a minisz­ter illetékes a kérdésben dönteni, helyesebben a miniszternek keil a kezdő lépéseket a kvalifikáci­ón á I i s törvény módosításával megkezdeni. Következett Nagybánya, Felsőbánya r. t. vá­rosok, a csenged, nagvsomkuti, mátészalkai, nagy­károlyi, avasi, nagybanyai és szinérváraljai járá- ; sok községeinek határozatai a vármegyei telefon- ! hálózat létesítési költségeihez való hozzájárulás j tárgyában. Az állandó választmány azt javasolja, j hogy azon községek határozatai, amelyek a hoz­zájárulási összeget megszavazták, vétessenek tu­domásul, azok pedig, a melyek ezt mégtagadták, ! köteleztessenek, hogy a hozzájárulási összeget ál- | litsák be a jövő évi költségvetésükbe. Egyelőre \ azonban csak a járási székhelyek kötessenek össze a központtal. B. Kovács Jenő ellenezte a vármegyei tele­fon létesítését. Nincs szükség rá. Abban, hogy a községeket kötelezni akarjak a hozzájárulásra, a községi autoiióa.ia megsértését látja. Csaba Ador­ján főispán kioktatta B. Kovácsot, hogy nem sér­tik meg a községek önkormányzati jogát. A köz­gyűlésnek joga van althoz, hogy egy ilyen fontos közérdekű ügyben utasítsa a községet akkor, ami­dőn az a sajtit előnyeit belátni nem képes vagy nem akarja, C/tofnoky Imre (kir. közjegyző!) szintén el­lenezte a telefont. Ezután a távbeszélő, helyesebben a haladás ellenzői, Falussy Árpádot állította a harc- vonalba. Falussy gondosan eltakarta >a lólábat. Frázisokkal gumírozva azt mondta, hogy csak az előterjesztett formában nem hive a telefonnak. Vagy minden községben legyen, vagy sehol. De azt nem tartja helyesnek, hogy - járási székhelye­ken levő telefonhoz a községek is hozzájárulnak. llosvay Aladár maró gunynyal törte pozdorjává a Falussy érvtelen beszédét. Kimutatta, hogy az adott viszonyok között más módon nem lehet megkezdeni a vármegyei telefonhálózat kiépíté­sét. Először a járási székhelyeket kötik össze ' a központtal és a mikor ez meglesz, akkor kerül­nek sorra a községek. A költség igy nem nagy, mert a mintegy 100,000 koronát tevő állami hoz­zájáruláson kívül, amit az állam ad, mert belátta, hogy a közigazgatás állami feladat — a községek mindössze állami adójuk 2 százalékával járulnak a telefonhoz, ami községekként 350 és 50 korona | korona között váltakoziü. Ezután az alispán a te- i lefonhálózat közigazgatási és kulturális hasznát vá­zolta. Csaba Adorján főispán kijelenti, hogy még ez év folyamán el kell határozni a telefonhálózat létesítését, mert különben — illetékes helyről nyert információja szerint — az állam nem adja meg a 100,000 korományi hozzájárulást, hanem oda adja más megyéknek, melyek öröm nél készek ilyen segít­séggel telefont csinálni. Ez esetben pedig a telefon ügve 8—10 évre ismét vissza lenne vetve. A meg­ejtett szavazás után a közgyűlés 34 szavazattal 17 ellen, az állandó választmány határozatát fo­gadta el. B. Kovács azonnal felebbezést jelentett be. Mátészalka ingatlan eladás i iránti ügye a vá­lasztmány javaslata szerint intézteiéit el. A többi tárgyak nem közvetlenül érdekelnek bennünket. — A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 7.-én llosvay Aladár alispán elnökletével tar­totta meg rendes (julius) havi ülését. Az alispán jelentését dr. Péchy István főjegyző olvasta fel, melynek lényegesebb része arról szól, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a v írmegye 1911. évi költségvetését (uj-ju-juj de gyorsan! Mindjárt 1912-ben leszünk! — A szerk.) és ez­zel kapcsolatosan — amint megírtuk — uj aljegy­zői állás rendszeresítését engedélyezte. Junius hó­napban 77 útlevél adatott ki. Visszavándoroltak 76-an. A közegészségügyi viszonyokat a szabadsá­gon levő vármegyei tiszti főorvos helyett dr. Cu­kor Lajos tb. főorvos ismertette, amelyek kedve­zőtienek voltak. A múlt hó elseje óta foly a vár­megyei községek megvizsgálása . egészségügyi szempontból, különös tekintettel a kolere elleni óvintézkedésekre. A m. kir. egészségügyi fő­felügyelő — mint irtuk — szintén szemlét tart. A közgazdasági jelentés szerint majdnem az egész vármegye területén az őszi vetésekben tör­tént kiszántások miatt a bevetett területek 20%-a levonásba hozandó. A gabonaféléken kívül a ka­pásnövényekben, takarmányban, továbbá gyümölcs­ben és szőlőben is a közepesnél jóval kevesebb, teli út rossz termés lesz. Az állategészségügy júniusban is kedvezőtlen volt. Száj- és körömfájással ezúttal 84 község van megfertőzve. A nagybányai állatvásár ellenőrzése­kor tapasztalta a törvényhatósági állatorvos, hogy dacára a sertésvész miatti zárlatnak, a vásárra a szomszédos községekből sertéseket hajtottak fel. Megtorló intézkedéseket kér. A kir. ügyész jelentése szerint a vármegye járásbirósági fogházaiban a múlt hónapban letar­tóztatva volt 152 férfi, 28 nő. Szabadult 132 férfi és 23 nő. A tanügyi, árvaszéki, pénzügyi és államéoité- szeti jelentések után több magánjellegű felebbezést, kivételes nösiilési engedély iránti kérelmet, továbbá egy, a fehérgyarmati főszolgabíró ellen irányuló panaszt intéztek el. — Bajok a mártákhítelesitás körül. Múlt számunkban megírtuk, hogy városunk és a vidék kereskedői a mértákhitelesités körül felmerült bajok orvoslása végett múlt hó 27.-én gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy kérvényt intéznek e tárgy­ban a belügyminiszterhez. A kérvényt Friedman Már'on és Csincsák József helybeli kereskedők személyesen vitték fel a belügyminisztériumba, hol Dr. Barthos Andor miniszteri tanácsos fogadta őket nagy szívélyességgel. Dr. Barthos elvezette embe­reinket Mezőfy keresk. referens, miniszteri taná­csoshoz, ki megigérle, hogy a sérelmeket vizsgálat tárgyává teszi, a hitelesítési határidőt addig, inig a mérlegek ki nem javíttatnak, meghosszabbítja és csak ezután fog hivatalnokot kiküldeni a hite­lesítés végett. — Levél. Vettük a következő levelet: A „Mátészalka“ lek. szerkesztőségének. ■ H. Már másodízben közölték Önök, hogy Bori József volt ilki bírót 6 hónapi fogházbüntetésre Ítél­ték. Mint Bori József védője kötelességemnek tar­tom Önökkel közölni, hogy Bori Józsefet csak 6 napi fogházra Ítélte el a törvényszék, ezt az ítéle­tet a kir. tábla és kir. curia is helybenhagyta. A hivatalvesztést, mint mellékbüntetést a felsöbiró ságok mellőzték. Felkérem Önöket, hogy e helyreigazítást b. lapjuk f. hó 14.-ikén megjelenő számában közölni szíveskedjenek. Tisztelettel Dr. Fuchs Jenő. — A megugratott szerelmes bosszúja. Nem mindennapi módón állott bosszút Jóni Sán­dor dobosi lakos a parasznyai cigányokon, kik őt a szerelmes kedésben zavarták. Megjelent ugyanis f. hó 5 -ón a nagydobosi csendőrőrsön és nagy rémülten előadta, hogy Nyirparasznyát kóbor ci­gányok lepték ei, kik Schönvald Bertalan és Weisz Ignác ottani kereskedőket lakásukba csukták, üz­letüket kirabolták és a faluban szerte garázdálkod­nak. A cserdőrök átsieltek Parasznyára, azonban liire-hamva sem volt annak, amit Jóni Sándor mesélt. Eszük ágában sem volt a Schönvald korcs­májában mulató cigányoknak rabolni. Hanem a miatt gyuladtak bősz és jogos haragra, hogy Jóni Sán­dor is közébük állott és az egyik szép cigányle­ányt csókolgatni kezdte. Neki állottak tehát, ala­posan elrakták és kidobták. Ezt megbosszulandó uszította rá Jóni Sándor a csendőröket hazugsá­gával a cigányokra. A cigányok ellen csendhábori- tás, Jőni Sándor ellen pedig a hatóság félreveze­tése címén tették meg a feljelentést. — Csendélet Ópályiban. Csúf és véres verekedést rendeztek f. hó 10.-én ópályiban a Qrün Herman dohányosai. Cselenyák Kárcly, kinek aznap a helybeli járásbíróságnál tárgyalása volt, miután alaposan bepálinkázott, belekötött Kovács Józsefbe, ki a tárgyaláson ellene tanúskodott. A szót hama­rosan telt követte, egymásnak ment a két ember hatalmas botokkal, mire a két ember háza népe , Ls előrerohant, mintegy 15-en férfiak, lányok és asszonyok verekedő’ szerszámmal felfegyverkezve és örült és pokoli háború keletkezett. Cselenyákék voltak többségben, kik Kovács Józsefet és anyját agyba-főbe vertek és szurkálták. A szemérmetlen asszonyi állatok még a Kovács József férfiasságát sem kímélték vak dühükben. A verekedés elmúl­tával azután Kovács anyjával csurom véresen gyalog, mert a földhöz ragadt szegény emberek sem gazdájuktól, sem mástól nem kaptak szekeret, ván­szorogtak és bicegtek be városunkba az orvos­hoz, szánakozást, felháborodást és irtózatot kelt­vén a véres látnivalóra összesereglelt emberekben. Az otthon maradt Cselenyák Károly ezután még bischer Miklós parasznyai földbirtokost és a jegyzőt, is megfenyegette botjával, inig végre a bíró és , helyettes bird lefülelte és elvette botját. A nyomo­zás megindult,. — Boldog fiakkeres lovak. Végre a íiak- keres lovak is a jól kiérdemelt szabadsághoz ju­tottak, hogy zörgő csontjaikra egy kis húst szedve, magukat virslii tötelékre alkalmasakká tegyél'. Kállay Szabolcs helyettes főszolgabíró ugyanis a fiakkeres lovakat, nemkülömben a tisztaság tekin­tetében nem valami rózsás állapotoknak örvendő bérkocsikat 30 napos zár al^ vette, hogy addig a bérkocsi tulajdonos lovait kijavíthassa és kocsiját kitakaríthassa. A helyettes főszolgabíró ezen erélyes intéz­kedéséhez gratulálnunk kellene, ha annak nem volna meg a legsötétebb háttere. Elvitázhatatlan, hogy a fiakkerek s az azok elé fogott lovak botrányo­san néznek ki, ügyannyira, hogy a bérkocsi tulaj­donosokkal szemben a legerélyesebb intézkedésekre sem lehet azt mondani, hogy az igazságtalan, de viszont elvitázhatatlan tény az is, hogy senkit a más bűnéért büntetni nem szabad. A bérkocsik és lovak zár alá vétele ugyanis nem csak a bérko­csi tulajdonosokkal, hanem a közönséggel szemben 1 is büntetést képeznek s utóbbiak pedig ezt a bün­tetést a legnagyobb mérvben igazságtalanul szen­vedik. igazságtalan büntetés éri még ezenfelül a községünkbe tévedt idegeneket is, ak>k fiakkert nem kapván, azejvehes ut felállításának abszurd h ilo- gatása miatt ki vannak téve annak, hogy megát­kozzák meg azt a perczet is, amelyben eszükbe jutott Mátészalkát felkeresni; hiszen nem ritka eset­ben Mátészalkát a Vaji tagban és annak irányában keresik. A bérkocsisok megrendszabályozása indokolt, de a rendszabálynak a nagyközönség érdekeit sérteni nem szabad, nem szabad annál inkább, mert egyébként is el lehel érni a- kívánatos eredményt. A cél elérésére alkalmas eszköz lelt volna az is, ha a bérkocsisoknak a hajtási engedély meg­vonásának terhe alatt hagyatott volna meg az, hogy úgy bérkocsijukat, mint lovaikat jókarba hozzák.- Tűz. A szinlap mizériának, mit a jóaka- ratuan figyelmeztető kritikák nem tudtak megszün­tetni, véget vetett im egy kis tűz. Folyó hó 8.-án ugyanis a hajnali órákban a Hungária szálloda kuglizójában az itt működött színtársulat egy ott elhelyezett ládája, amelyben az előre elkészített szinlapok voltak felhalmozva, eddig ismeretlen ok­ból kigyuladt s már a kuglizó deszka oldala is lángolt, amidőn a szomszédban dakó özv. Tóth Bálintné a tüzet még idejében észrevette s segély­kiáltásaira aztán a tüzet az udvarán lakók még, mielőtt nagyobb veszély származhatott volna, teljesen el­oltották. Reméljük, hogy a tisztelt igazgató ur ez égi intést jobban szivére fogja venni és a jövő­ben nem vonja magára az úristen és a kritikus egy­aránt sujtoló haragját. — Felfüggesztett községi bíró. Ä nyír­bátori járás főszolgabirája felfüggesztette Nyírbá­tor község főbiráját, több, apróul) szabálytalanság miatt. Helyetteséül a községi pénztárnokot tette meg, ami arra enged következtetést, hogy egyéb felfüggesztések is várhatóit. Magában a képviselő­testületben is zavarok vannak. Az elmúlt jegyző­választás különösen elmérgesilatte az ellentéteket. Személyes torzsalkodások foglalják el a tért olt, hol a község ügyeinek kellene bölcs megfontolás­sal tárgyaltatni. Azok pedig, akik kicsinyességek­től távol állanak, elkedvetlenedtek. — A vigyázatlanság áldozata. Sas Jó- I zsef nyírbátori lakos, mezőőr a múlt vasárnap j Nyirvasváriban mulatott a Lébiné korcsmájában. . Mulatozás közben szolgálati fegyverét, melyről azt hitte, hogy nincs megtöltve, próbálgatni kezdte; a fegyver azonban elsült és Szivák Mária kise­gítő leányt a karján súlyosan megsebesítette. Sas József ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt az eljárást megindították. — Áthelyezés. Fazekas Sándort, a hely­beli polgári iskola tanárát a vallás és közokt. ügyi miniszter Kismartonba helyezte át. — Puskás Lajos lapunk állandó munka­társa f. hó 9.-én résztvett az igazságügyi tiszt­viselők nagyváradi kongreszusán, ahol ez úttal is, mint tavaly Pesten, az előadói tisztet töltette be. Puskás a kongresszusról városunkba érkezett s pár napig körünkben fog tartózkodni. — Halálos verekedés. Szinte ijesztő mó­don szaporodnak vidékünkön a kulturátlanság és pálinka védőszárnyai alatt a véres, sőt halálos kimenetelű verekedések. Most Nagydobos garázda emberei Barta József, Kovács József és Ruzsinkó Miklós adtak életjelt magukról az által, hogy f. hó 12.-én Kozma Károlyt úgy elverték, hogy az be­lehalt sebeibe. Tegnap délután boncolták Dr. Rosenberg és Dr. Vida orvosok Balássy Miklós járásbiró jelenlétében. — Aratószrájk tört ki a múlt hét folyamán Berger Endre sárgaház-pusztási gazdaságában. A sztrájkba a nagykárolyi szolgabiróság szólt bele és sikerült békésen elnémítani a gazda és aratók közti ellentéteket. — Leégett álló termés. Németh Elemér györteleki földbirtokos vetési uradalmában nagy mennyiségű álló gabona leégett A tűz állítólag a szalonnát sütő napszámosok gondatlanságából keletkezett. A kár eddig még ismeretien, de. bizto­sítás utján megtérül.

Next

/
Thumbnails
Contents