Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-14 / 28. szám

4. oldal.

28. (119.) szám.

— A vicinális gőgje a nem »ur« utassal szemben még nagyobb, mint a keleti ekszpreszszé. A rongyos kocsik, pislogó lámpák, piszok és cam- tnögás vicinálisa szelíd kutya, mely a lábhoz simul, ha »ur« fültyent neki, de a nem »ur«-ra ő fütyül. Nemrégen Nagyszalontán a vicinálisnak szólt uz ur füttye és a vicinális hasravágódott, nálunk egy szegény cipész mester vágódott el és a vicinális fiillyentelt neki.

Horváth Kálmán gebei cipészmesternek a Mátészalka és Nyirmegyes közti vonalon a vasúti kocsi ablakán kirepült a kalapja. Horváthot e kis veszteség annyira felizgatta, hogy meggondolatlan nul a kalapja után ugrott. A vonat történetesen a szokott csigajártánál gyorsabban haladt, mert késést kellett behoznia és bizony Horváth szerencsétlenül járt. Hanyatt esett és eszméletlenül terült el a kemény talajon.

Az utasok közül többen látták az esetet és a vészfékhez — amelynek az özönvíz előtti kocsikban csak a fordítója van meg, de felszerelve nincs — rohantak. Hiába rángatták azonban azt és hiába ordítoztak a vonatvezetőnek, csak a legközelebbi, mintegy 800 méternyire levő őrháznát állította meg a vasutat.

Itt már többen határozottan követelték, hogy tolassa vissza a vonatot a szerencsétlenül járt emberhez, de a mozdonyvezető azon kifogással, hogy az igen bajos dolog (Szalontán úgy látszik nem is olyan bajos) és hogy az ember már bizonyára el is szaladt nem tolatott, hanem tovább ment. Az őr azonban a sínek mentén visszaindult és Horváthot meg is találta, még mindég eszméletlen állapotban. Arrajáró szekeres emberrel életre keltették és hazavitték Gebére. Ha az őr vissza nem megy, a gebei cipész ott pusztulhat el a sínek menten.

— A Szatmármegyei Tüzoltószövetség ez idei nagygyűlését Nagybányán, augusztus hó

20.-án fogja megtartani. Amint értesülünk, a mátészalkai önkéntes tűzoltó-egylet is belép a szövetségbe, melynek gyűlésén magát képviseltetni szándékszik.

— Kilőtte a szemét. F. hó 8.-án Puskás Ferenc ópályi-i lakos fia, Józsi madarat akart lőni, míg anyja a templomban ájtatoskodott. Elővette tehát hetes revorverét és minthogy csak kilences golyója volt, az pedig egykönnyen nem akart a fegyverben menni, kalapáccsal próbálta beleverni. Közben azonban elsült a fegyver és a golyó szemen találta. Azonnal behozták városunkba, de az ’orvosok szerint operativ beavatkozás nélkül a golyót eltávolítani nem lehet. Sőt igy is kétséges, hogy visszanyerheti-e látóképességét.

— Elitéit újságíró. Dénes Sándort a »Szamos« felelős szerkesztőjét Bendiner Nándor zeneművész és tanár már régebben feljelentette a szatmári kir. járásbíróságon többrendbeli becsületsértés vétségéért. Bendiner és Dénes közt azon került törésére a dolog, hogy Bendiner, aki kiváló és kitünően képzett, több pályadiját összenyert (a legnagyobb magyar zenedijat: a Ferenc József-ki- •rály diját is elnyerte) zenész, a szatmári színház operett-előadásairól erős szakikritikákat irt, amelyek Dénesnek sehogysem voltak, az ínyére. Előbb hírlapi, •majd személyes csetepaté származott köztük, amelynek során állítólag Dénes azt a kijelentést tette, hogy bár nem ért a zenéhez, Bendineren korbácscsal üt végig, ha abban nem hagyja zenekritikáit. Hirlapirólól igen különös kijelentés biz ez — a sajtószabadság szent nevében. A dolog folytatása aztán egy sereg tanú kihallgatása után a múlt hó 26.-án ért végett, amikor is a szatmári kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság Dénes Sándort többrendbeli becsületsértés vétségében bűnösnek mondta ki s öt 6 napi fogházra átváltoztatható 100 kor. pénzbüntetésre ítélte és a marasztaló Ítéletnek a »Szamos«-ban leendő egész terjedelmébeni leközlésére kötelezte. Az Ítélet jogerős.

— A vállaji körorvosi állásra pályázat lett hirdetve. Kérvények f. hó 20.-ig a nagykárolyi főszolgabíróhoz nyújtandók be.

— AZ Osztrák-Magyarbank élénk figyelemmel kiséri a vidéki pénzintézetek működését. Különösen a mostani tulnagy alapítási mozgalmak, amelyek idővel egészségtelen állapotokat eredményezhetnek a vidéki pénzintézeteknél, késztették arra a Jegybank vezetőségét, hogy a vidéki pénzintézetek üzlet- vezetését a szokottnál is alaposabban vizsgálat és bírálat tárgyává tegye.

E vizsgálatok eredményeként az Osztrák-Ma- gyarbank nehány szatmármegyei (kíméletből elhallgatjuk e cégeket.) pénzintézetet bizalmasan felszólli- iolt arra, hogy terelje ismét üzleteit szolid mederbe, nehogy a visszleszámitolási hitelt kénytelen legyen megszorítani, illetve mérsékelni.

M Á T É S Z A L re A

— Szatmár vármegye filggetleaségi és 48*as pártjának intéző-bizottsága ülést tartott, a melyen egyhangúlag állást foglalt a véderőjavaslatok ellen és a választójog reformja mellett. Elhatározta az intéző-bizottság, hogy a vármegye közgyűlése elé indítványt terjesztenek, a melyben felhívják a törvényhatóságot, hogy határozatban mondja ki, hogy tiltakozik a véderőjavaslatok ellen és követeli az általános, egyenlő és titkos választójog mielőbbi törvénybeiktatását.

— Kivándorolt a járásunkbeli községekből április, május és junius hónapokban: Nyircsaholy- ból 15, Fábiánházából 3, Ópályiból 2, Nyírmeggyesből, Kocsordból és Parasznyából 1 — 1.

— Róna Sándor állatorvost rövid gyakor- nokoskodás után a m. kir. füldmivelésügyi miniszter kiváló szorgalmát és tehetségét jutalmazva járási m. kir állatorvossá előléptette s szolgálattételre Be- reczk-re (Háromszék vm.) osztotta be.

— Cséplés. Mátészalka község és járásának közönsége ősfoglaikozással bir, s igy óriási fontosságai bir itten az a körülmény, hogy az úgy-: szólván egyedüli pénzforrást képező mezőgazdaság kívánalmai teljesittessnek.

Évről évre igen gyakori eset az, hogy az összehordott termények a véletlen avagy a bűnös kezek közreműködése folytán elhamvadnak s a gazdák minden reménysége megsemmisül.

Járásunk területén kisgazdáink a cséplésnél a járgány cséplőgépet avagy motort használnak és használtak, tehát oly géperőt vesznek igénybe, amelynek mindegyike abszolút tüzmentes. Ennélfogva a cséplést eddig mindég a gazdák a belterületen végezték, ami ellen kifogása senkinek nem volt s hogy ez nem is volt kifogásolható bizonyíték reá az, mikép eddig belőle a legcsekélyebb kellemetlenségek sem származtak.

A folyó évben azonban megtaagdtatott az eddig követett uzus folytatása, sőt pár héttel ezelőtt az is megakadályoztatott, hogy Mátészalkán a járás gazdálkodó közönsége értekezletet tarthasson, hogy követendő magatartásáról értekezhessék.

Gazdáink ezek után Kelemen Samu szatmári országgyűlési képviselő vezetése mellett a minisztériumhoz fordultak panaszukkal, ahonnan bár ígéretekkel távoztak, sürgönyi sürgetésre sem kapnak választ s most teljesen tájékozatlanok a továbbiakban s mert megfelelő rakodó nincsen, bekövet- kezhetik az, hogy a termény keresztbe pusztuljon el s mérhetetlen károsodást idézzen elő.

Érthetetlen gazdáink közönye is, hogy erélyesen nem járnak el és egy népgyülés keretében nem szanálják a tarthatatlan helyzetet; hiszen Magyarországon ha a nagybirtokosoknak szabad érdekeik védelmére gyűléseket tartani, nem vonható meg a gyülekezési szabadság a kisgazdáktól sem.

— A szatmári békekötés emléktáblája. A szatmári békekötés emlékére emelt relieftáblát vasárnap d. e. leplezték le a Deák-téri Véosey-házon. A meghívottak közül sokan jelentek meg, kiknek soraiban ott volt Dr. Boromissza megyéspüspök, Dr. Vajai Károly kir. tan., polgármester, stb. Az ünnepséget a Kölcsey-kör rendezte. Az ünnepélyt Fechtel János alelnök nyitotta meg, inig az ünnepi beszédet Bagossy Bertalan tanár tartotta. Az ő beszéde után hullott le a lepel az emlékműről, mely egy öreg kurucot ábrázol, ki zászlóját lecsüggeszti. Felírás a következő szöveget tartalmazza:

Ezen a telken állott a reformátusoktól templomul használt várbeli élésház, melyben

II. Rákóczy Ferencz fejedelem

elcsüggedt kuruezai 1711. évi április hó 27—28. napjain a szatmári béke pontjait letárgyalták és elfogadták.

Az emlékmű Pap Aurél tanár s Szklenárik szobrász sikerült alkotása. A záró beszédet Dr. Fechtel János tartotta. Délben bankett volt a Pannóniában.

— Kedvezmény-megadás. A földmivelésügyi miniszter a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg Szilágyi Lajosné paposi mező- gazdasági szeszfőzdéje részére az 1907. évi III. t.-cikkben meghatározott állami kedvezményeket megadta.

— Szatmárvármegye központi választmánya az

országgyűlési képviselőválasztók ideiglenes névjegyzéke s az az ellen tett felszólamlások, észrevételek átvizsgálása végett a vármegyei székház emeleti kistermében f. hó 9.-én d. e. 11 órakorülésttartott.

A FORMENTOL egy-kétszeri használatával feltétlen megszabadulhat a láb- és kéz izzadás kellemetlenségeitől. Egy üveg ára 1 korona. Kapható KÁLMÁN ERNŐ »Csillag« gyógyszertárában MátéA párisi orvosi akadémia vizsgálata szerint a magyar Ferencz József- keserüvlz „hashajtó sókban különösen gazdag“ Egy berlini világhírű tudós kijelenti, hogy a Ferencz József-vizet rendeli. „mindigmegtelő biztos sikerrel“. Londón egyik legkiválóbb vegyésze megállapítja, hogy „a Ferencz József-viz a legerősebb az összes Angliában árusított keserüvizek között“. Még Amerika egyik legismertebb orvosi szaklapja is konstatálja, hogy a valódi Ferencz József-keserüviz használata Amerikában „kimeletes hatása miatt az utóbb években különösen előtérbe nyomult.“ (6)

BELSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK:

MÁTÉ SÁNDOR FÖLDES JENŐ

ANONYMUS

APRÓSÁGOKA földrengés hatása Mátészalkán.

A földrengés a mi homokos talajunkat nem érintette. Bizonyosan félt az a bizonyos földalatti erő, ha a mi homokos talajunkat megrázza, összeroppan és szétmállik, mintha nem is létezett volna. Még is találtam egy megrögzött lumpot, a ki azt állítja, hogy azon a bizonyos éjszakán éjféli 2 óra és nem tudom én hány perckor, mikor a földrengés történt, a pohár kiesett kezéből és megérezte a földrengést. Kiabálni is akart, felakarta lármázni a várost, de bizonyos ölelő karok megakadályozták ebben. A fiatal ur lejött szerkesztőségünkbe és nagyon erősködött állítása mellett.

Elindultam tehát a városban szétnézni, hogy a földrengés hatásait másutt és mások is érezték-e ? Észleletemet a következőkben tárom az olvasók elé :

1. ) Tapasztaltam, hogy a ref. templom tornya meggörbült.

2. ) A kath. templom toronyról a toronyóra leesett.

3. ) A Cinevégen egy újonnan épülő h Izfala megrepedt, (az építő kőműves ezt is a földrengésnek tudja be.)

Ezek után befordultam a községházára, hogy nem történt-e valami baj ? (Istan ments I) A községházán a főbíró uram fogadott és tisztelete jeléül egy percre kivette a pipát szájából.

— Lássa — mondta — maguk mindég velünk bajlódnak. Most is folyton borsot törnek az orrunk alá a rendőrség felfegyverezése miatt. Hát mondja meg nekem kedves szerkesztő ur érdemes ilyen kicsinységekkel vesződni, mikor egyszerre csak jöhet egy földrengés és elpusztít mindent, embereket, épületeket intézményeket. Hát mondja meg — folytatta — mit ér a fegyveres rendőr a földrengéssel szemben ? . . .

Igazat adtam a főbíró urnák és gazdag tapasztalatokkal megrakodtan hazafelé indultam. S azon gondolkoztam, hogy nem is volna rossz egy kis földrengés. Egy kis földrengés, mely megrázkódtatná és megindítaná a hitelezők szivét, látva, hogy a földi kincs hiábavaló. Egy kis földrengés, mely összehozná egy kicsit a mátészalkai társadalmat, összébb hozná egy kicsit az embereket egymáshoz. (Nem lehet tudni előre a jövőt, gondoljuk meg kedves mátészalkai közönség, — a kedves szin- házdirektorunk szavaival élve, — hogy most még szépen felöltözve közeledhetünk egymáshoz és félek, hogy midőn a toilette-re semmit sem ügyelve teljes negligében fogunk egymáshoz szaladni, akkor már késő lesz!)

Midőn gondolataimban ide értem, a szinház- direktorral találkoztam. Megszólítottam éshallgattam földrengető terveit a jövő szinszezonről. T. i. a Magyar színház egy kitűnő tagját akarja szerződtetni, hogy kielégítse a közönség kényes Ízlését. Szép, szép dolog feleltem. Ha elérjük azt az Időt és egy másik földrengető terv addig ki nem rázza földi hüvelyükből a szellemi élvezetekre vágyó isteni lelket . . .

—é.

kocsigyártó és kárpitos MÁTÉSZALKA, Kossuíh-ntca.

a „Takarékpénztárral“ szemben.

Legolcsóbb beszerzési forrás mindennemű kocsigyártó es kárpitos cikkekben. Használt kocsik magas árban vetetnek.

Ládler Antal