Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-31 / 52. szám
5. oldal. MÁTÉSZALKA 52. (143.) szám Klein Adolf. Oazda: Róth Adolf. Gondnokok : ifj. Weisz Antal, Táub József. Előljárósági-tagok: Berger Dezső, Klein Andor, Flaszter Adolf, W'eisz Lajos, Weisz László, Keller Miksa, Weisz Zsigmond. Továbbá 7 iskolaszéki tag és 2 5 képviselő testü- lestületi tag lett megválasztva. Orrosi kitűnőségek elismerik, hogy minden emulziónál jobb a Zoltán-féle csumájolaj, mert iz- és szagtalan, a tisztasága páratlan, fölösleges és nehezen emészthető alkatrészeket nem tartalmaz. Üvegje 2 korona a gyógyszertárakban. Egyedüli készítő Zoltán Béta gyógyszerész, Budapest Szabadság-tér. Ügyelni kell az eredetiségre. Utánzattal vissza! Télen-nyáron millió ember szenved a sok evéstói vagy a túlsók ivástól származó számtalan betegségben. Az egyiknél irtóztatos főfájás, a másiknál tűrhetetlen álmatlanság, idegesség és a kisebbA tegnap délután megtartott képviselő-testületi gyűlés tárgysorozatának első pontját a kir. járásbíróság helyiségeinek bérlet-meghosszabbitási ügye képezte. Hosszú és sűrű átiratváltások, levelezések és személyes intervenciók dacára ez ügy, — mint Rohay Gyula községi főjegyző előterjesztette — még mindig a régi stádiumban van, mert az igaz- ságügyminiszterium a város által kért 5000 korona évi haszonbért megadni egyáltalán nem hajlandó. 5 mert a légszigorubb és legöszintébb számítások alapján megállapittatott, hogy évi 4500 korona bér mellett pusztán az épület annuitása, adó- és biztosítási költségei nyernek fedezetet, Klein Móric, Almer Béla és Péchy László képv.-testületi tagok hozzászólása után kimondta a közgyűlés: Felterjesztést intéz fenti értelemben ismét az igazságügyminiszterhez s egyben felkéri a kir. tábla elnökét, hegy a város ezen méltányos ajánlatának elfogadását keresztül vigye. Ezután a járdaépitö-bizottság tette meg jelentését a benyújtott ujabbi pályázatok eredményéről. Négy cég, éspedig a Magyar Aszfalt r. t., a Dr. Helvey cég, a Menzel K- C. pozsonyi cég és a The Neuchatel Ltd nyújtották be újólag ajánlatukat, melyek közül a bizottság, mint legolcsóbbat a Jtfeníel J(. 6. cég költségvetését ajánlja elfogadásra. Szálkái Sándor, Klein Andor, Péchy László, Weisz Láaeló és többek hozzászólása után a közgyűlés az asztfaltjárda építését a jYlenzt! X. C. cégnek adja vállalatba, azon megjegyzéssel, (hogy 6 járdaszegély minőségére vonatkozólag a végleges szerződés megkötésekor az elöljáróság intézkedik. Ezután felolvasta a főjegyző Guthy Ödön ópályi-i lelkésznek a helybeli gör. kath. hívek nevében benyújtott memorandumát, melyben az uj egyenes utón építendő gör. kath. iskola céljaira 6000 korona községi segélyt kér. A közgyűlés elfogadta ez ügyben Péchy László indítványát, mely szerint a közgyűlés a kérelmet elutasítja, azonban az isten- tisztelet céljaira is szolgáló iskolaépületnek kész(I) Egyévi önkéntesnek vonult be október elsején a szomszédos Ny* városka egyik nálunk is közismert arariyifja. A törzsasztalnál legutóbb arról esett szó, hogy csukló vagv könyökig kell-e majd édesapjának a bugyellárisában kaparásznia ez esztendő alatt. — Hatezer koronából ’ lik az egész komédia — taksál az egyik drágái kiszolgált ifjú — mert a gyalogságnál nehéz ; szolgálat és nemigen lesz kedve mulatozni a 1 rútunknak. — Ann jó elég is lesz — szólt a másik hadviselt — de én ismerem a fiú hajlamait és nem tartanám ki az év alatt száz pengő ára — váltóval. V. * * (?) Az olyan hirtelen grünclolt helybeli tleány- egyletf, vagy »leány-társasági egyik legbájosabb és legtevékenyebb tagjától megkérdeztem, hogy mi indította reá őket, ilyen vehemenciával kilépni a nagyobb bajok egész sorozata lép fel a mértéktelenség következtében. Ha már most reggelenkit a felkeléskor 7*, esetleg 1 pohárra való természetes Ferenc Jó- zsef-keserüvizet iszunk, bajunk csak hamar meg fog szűnni és közérzésünk teljesen helyre fog állni. (20). GÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsányi-ulca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. 9—-52 ALUMINIUM edény és mindennemű zománcozott edény kitűnő minőségben és előnyös árakon csakis Feldman Mátyás Fia Kossuth-utca városháza mellett 50 éve létező cégnél szerezhetők be- Pataki Jenő üveg és porcellán áruházát elismert jutános árai és előzékeny kiszolgálásai miatt a vásárló közönség bizalommal keresi föl. ____________ *■'' “ ■_________ * BE LSŐ DOLGOZÓ-TÁRSAK : FÖLDES JENŐ ANONYMUS séggel fog ingyen telket adományozni, ha a városhoz ily értelmű kérelmükkel fordulnak. A kérelem elutasítása indokolt, mert több precedens van arra nézve, hogy az ily adományokat a közigazgatási bizottság nem engedélyezi. A tárgysorozat következő pontja Kaihona Géza polg. isk. igazgató kérvényének tárgyalása volt. Az igazgató a polg. iskolának villamos vezetékkel való ellátását és az iskola udvarának kellő magasságig való feltöltését kérelmezte. A tárgyhoz Klein Móric, Altner Béla és Péchy László képv.-testületi tagok szóltak hozzá s e hozzászólások alapján kimondta a közgyűlés, hogy az udvar feltöltésére vonatkozó kérelmet elutasítja, mig a villamos vezeték elké- sziléséről érdemileg csak akkor fog határozni, ha az erre vonatkozó s remélhetőleg méltányos költségvetést a gyárteleptől megkapja. A méltányos költségvetés elkészítését Szálkái Sándor mindjárt a közgyűlésen »beszerzési árakkal« garantálta. Tudomásul vette még a közgyűlés a községi földek bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyvet, elismerte továbbá Éless Lajos illetékességét. Táraik Lajosnak pedig telepedési engedélyt adott. Szerencsi Mária illetékességét végül azon indokolással tagadta meg, hogy nevezett már évekkel ezelőtt elhagyta községünket. Ülés vége 6 órakor. Jelen voltak : Szálkái Sándor, Klein Móritz, Weisz Lajos, Schreiber Bertalan, Jármy Miklósné, Csizmadia József, Goldblatt Jakab, Almer Béla, Bányai Endre, Szemán József, Weisz László, Csizmadia Ferenc, id. Oláh István, Tárkányi Lajos, Kovács Lajos, Nemes Ferenc, M. Szabó Ferenc, Veres István, Rác István, Néma Mihály, Csizmadia Mihály, Báthory György, Szőllőssy László, Szabó József, ifj. Izsó Ferenc, Doby Antal, Csizmadia Zsigmond, Stein- berger Sándor, Veres Lajos, Szabó Sámuel, dr. Vida József, Radványi János, Gosztonyi Lajos, ifj. Kursinszky Pál, Eölyüs Lajos, Dr. Szepessy Károly, Dr. Csató Sándor, Feldman Ármin. tettek mezejére, hol nálunk, tudvalevőleg, kevés siker és annál több gáncs terem? »Muszáj« volt — mondta maliciózusan a főfő bálrendezőnő — mert Szálkán, báli szempontból, 4 fiatalember van összesen s ezek igazán nem érnek reá mulatságok rendezésével bajlódni: az egyik éppen most dohányt simít, a másik három pedig — ha csak képzeletben is, de állandóan a hozományt simítja . . . * (*) Laptársunk, a Msz. és V. tudvalevőleg egy körkérdést intézett a járás közigazgatási és közegészségügyi notabiikásaihoz, melyben kérdi, hogy mely módon volna lehetséges még a jövő év folyamán városunkban egy járási kórháznak létesítése. — Én nagyon egyszerűen fogom elintézni a hozzám juttatott körkérdést — mondja egyik megkérdezett szakférfiú a törzsasztalnál — : Ugyanezt a körkérdést intézem én is — a három helyi laphoz...-KAS. KÖZGAZDASÁG. Helytelen gazdálkodás. Minden embernek természetszerű törekvése, hogy gazdaságának forgalmát emelje és szaporítsa. E célból minden kínálkozó alkalmat igyekszik megragadni amii csak az észszerű meggondolás magenged. Felhasználja az időjárás változásait az általános vagy részleges mezőgazdasági, forrdula- tokat és legfoképen a jó és olcsó kölcsönt. Apáink irtóznak az adósságcsinálástól, a mi bizony nem is volt rossz szokás. Ma azonban már más a helyzet. Nem szégyen, ha valaki adós, ha kölcsönt vesz fel és élnek is vele az emkerek, ta- án még túlságosan is. De ne vegyük azt, a ki könnyelműen, céltalanul s talán igaz ok nélkül csinál adósságot, nézzük azokat, a kik számítással ; eszszerüleg mondjak hasznos és jövedelmező be- | fektelesre vesznek fel kölcsönöket. Azt tapasztaljuk, hogy aki jól számított és megállapodott gondolkodású ember jó és olcsó kölcsönnel sikeresen emelheti gazdasági hozadékát s a kölcsön csak hasznára válik. Sajnos azonban, sokan vannak, a kik tervszerűig és céltudatosan vesznek ugyan kölcsönt, de már helyes számítás nincs a munkában. Egyszerűen mennek első gondolatuk után, vagy másoknak netán sikerült, de az ő körülményeik között nem alkalmazható példa után és igen gyakran a szerfelett elszaporodott ügynökök rábeszélésére hallgatnak. A legnagyobb és leggyakoribb elhibázott számítást a konverziós ügyleteknél találjuk. Soha a konverzió nem volt olyan felkapott, mint ma, a mi különben az alacsony kamatlábbon biztos magyarázatát leli. Divat lett a konvertálás, vagy legalább magasabb kamatú kölcsönnek olcsóbbá való átalakítása. Ez a divat aztán áldozatokat követel és a ki számítás nélkül konvertál, könnyen ráfizethet a konverzióra, mert az nem minden körülmények között vezet haszonra még ha úgy latszik is, hanem néha határozottan ráfizetésre. Hogy a lelkes konvertálóknak világosabban beszéljünk, egy példát állítunk ide, amelynek iratai csak a napokaan voltak kezeink között. Egyik vidéki embernek volt egy vidéki pénzintézetnél egy 5000 és egy 2000 koronás kölcsöne. Olcsóbb kölcsöny reményeben nem régiben egy fővárosi intézethez fordult és a mit kért meg kapta vagyis felvett 8000 korona;, külön jelzálogkölcsönt. A takarékpénztári kölcsönök még nem voltak regi keletűek, úgy hogy a folyósítás alkalmával levont különféle takarekpénztari dijakat még különfélébb bélyeg esetleg ügyvédi költségeket mindenfele iratok beszerzésének költségeit, hogy úgy mondjuk, még ki sem heverte a kölcsön. E kölcsönök visszafizetését a fővárosi intézet teljesítette s mindkét kölcsön után 3—3u/o-os kár- lalanitasi dijat (status) kellett fizetni, ami már magában véve 20 korona volt. A két kölcsön törlési engedélyére, törlési kérvényre ragasztott bélyeg és a törlési munkadija lehetőleg mértékeltebb felszámítás mellett kitett 30 koronát. Vagyis eddig a ráfizetés 260 korona. Most jön a fővárosi intézet 8000 koronás köl- csönének bekebeleztetése, majd a leszámítolás és ekkor 1/e °/o értekesitési dij levonása. Ez mintegy 60 korona oly kiadus, melyet csak hosszabb lejáratú kölcsön nem érézhet meg, de hamaros visszafizetés mellett, mint minden pénzintézetnél, úgy itt is feltétlen veszteséget az adósra nézve az eddigi veszteség tehat 370 korona. Még szerencse, hogy a fővárosi intézeti kölcsönnek nem voltak bélyegköltségei s a melleit kártalanítási dijat nem számított; a mely kedvezmény ha meg nem lett volna, még nagyobb vesz- tesseget tudnék kimutatni. Mert az adós itt nem állott meg. Hall valamit olcsóbb pénzről beszélni, kapja tehát magát és visszafizeti a fővárosi intézeti kölcsönt akkor, mikor még alig melegedett bele. A legújabb kölcsönét, már ügyvéd csinálja. Tegyük fel, hogy az ügyved semmi közvetítési dijat nem számit, még ez esetben is mi lesz már a folyósítás előtti költsége ? Iratok beszerzése, kötelezvény bélyege bekebelezési illeték, bekebelezés körüli bélyeg költség és munkadij az ügyvéd számlája szerint legkevesebb kitesz 200 koronát. Tehát most már 520 koronára rúgott a veszteség. A legújabb kölcsön talán látszólag egy igen kevéssel olcsóbb kamatlábú, de feltételeiben sokkal hátrányosabb, mint a fővárosi intézeti kölcsön volt. Itt nem készpénzben, henem 962 árfolyam értékű záloglevélben kapja a kölcsönt mi a folyósítás alkalmava! kerek 366 korona hiányzatot jelent. Végeredményében azt látjuk, hogy attól az időtől fogva, mikor adós az első takarékpénztári kölcsöneit rendezte a budapesti intézeti kölcsönt felvette visszafizette és uj kölcsönhöz folyamodott szóval ezen nem is, egy évi idő alatt 920 koronát fizetett reá a konvertálásra, tehát mig vagyoni előnyt akart szerezni magát családját és gazdasági átlagát 920 koronával röfiditte meg, a mely igen nagy összeg olyan vagyonhoz mérten, a melyik csak 2000 korona kölcsönt bir el. KÖZSÉGI-ÜGYEK. A képviselő-testület gyűlése. Levelezés a miniszterrel. — Munkába adták az aszfaltot. — A görög kathólikusok kérvénye. — Vilanyvilágitást a polgári iskolának. TÖRMELÉK. * .#•
