Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-31 / 52. szám

6. oldal. MÁTÉSZALKA 52. (143). szám, Igaz, hogy tahin a kevés kamatkülönbözet­ben némi kárpótlást kaphat, igaz, hogy utolsó kölcsöne első megterheléseit hosszú éveken át va­lamennyire elviselheti, de éppen olyan emberekről van szó, akik nem jól számítanak, nem jól gondol­koznak s igy szinte várható, hogy ha még olcsóbb­nak látszó kölcsönt sejt meg, rövid idő alatt leg­újabb kölcsönét is visszafizeti és mindig csak to­vábbi veszteséget okoz magának, mig utoljára arra a szomorú tapasztalatra jut, hogy mig ő vagyoni gyarapodást akart, addig rossz számítással elkoit- vertálta az egész vagyonát. Az emberek olyan meggondolatnok! Hány­szor kell tapasztalnunk, hogy az adóst nem is az olcsóbb kamatláb biztatja, hanem személyeskedés vagy ellenlábaskodás. Valamiért megharagszik és más helyről vett pénzből, dacból is visszafizeti kölcsönét, melyre pedig oly sokat költött és a mely­nek előnyeit csak ezután élvezhette volna. Kinek csinál kárt ugyan ? A pénzintézet az ö legtöbbször kis külcsünének elvonását, megsein érzi, de megérzi ő a kárt. A ki vagyoni gyarapodást akar, ne felejtse soha szeme elől, hogy mindig észszel dolgozzunk. (-tó.) x Járásnak állategészsége. Veszettség: Mátészalka. Sertésorbánc: Qebe 2. u. Nagy­dobos 2. u., Nyirmegyes t. Sertésvész: Qebe, Hodász 3. u., Rántorjánosi, Nagyecsed, Nyircsa- holy, Nyirvasvári 3. u., Szantoskér 3. ti., Tunyog, Vitka. x Uj bank. Fehérgyarmaton uj bank van ala­kulásban, »Gazdasági Bank« céggel. Az uj bank körülbelül a jövő év februárius havában fog meg­nyílni. S A R N 0 K. Mese a szerelmes kis tündérről Irta : Radvány Ernő. (2.) II. Titánia születésnapja a tündéreknek nagy ünnepjük volt. Ezen a napon minden évben olyan dáridót csaptak, hogy hetedhétországra szólott. A tündérpalota a vadon közepén épült egy napsütötte tisztáson. Emberi szemek elől elrejtették a vastag szederindás faóriások, de, ha valaki véletlenül oda­tévedt volna, akkor sem láthatott volna semmit. Mert az egész kastélyt széles körben árok vette körül, melynek az a csodás sajátsága volt, hogy senki emberfia nem léphetett rajta keresztül. Men­ten meghalt, ha csak a tájékára lépett volna is. Jgy tehát más mint tündér nem juthatott a palotába. Kora hajnalban négy tarkaruhás trombitás lépett a bástyafalra és ékes trombitaszóval adták a világ tudtára, hogy felvirradt a nagy ünnep napja. Az ünnepélyre hivatalos tündérek a föld minden tájé­káról odagyülekeztek a trónterembe, hogy köszönt, sék dicsőségesen uralkodó királynéjukat. Legszebb ruhájukat öltölték fel erre az alkalomra. A hétköz­napi virágruhát (nindenféle drága bársonyból és selyemből készült csillogó öltözet váltotta fel. Né­melyikének pókhálószövetből csinált ruhája volt, egy pár üvegruhát is lehetett látni. Annyi volt a szin ebben a teremben, hogy a szivárvány elsár­gult volna ennyi káprázat láttán. Egyszerre meg­nyílt a nehéz tölgyfaajtó és belépett a királynő. Holdsugárból volt szőve a palástja, szőke arany­hajában szentjánosborgárkák villogtak versenyt a korona gyémántjaival és ruhájaival. Négy apród hordozta a hosszú uszályt. Mikor a nagy éljene. zés egy kissé lecsillapodott a királynő megközönte, hogy népe ennyire kitünteti szeretetével és ragasz­kodásával és ilyen nagy számban jelent meg a születésnapja megünneplésére. Azután bejelentettet hogy a fényes vendégsereg szórakoztatására ünnepét díszelőadást rendeztetett a palota színházába és kérte, hogy ezentúl is tartsák meg a szeretetükben az ő királynőjüket, mint eddig, Ezt a bejelentés, nagy örömujongással fogadták, mert tudták, hogy remek élvezetekben lesz részük. A királynő meg­adta a jelt az indulásra és fényes menetben vonul­tak át a színházba. Elől haladt a négy tarkaruhás trombitás, azután az apródok serege következett. Utánuk fehér lován a királynő az uszályhordozó apródokkal. Végül a sok-sok vendég sietett, hogy minél jobb helyet kapjon az előadáson. Mialatt a színházban, elhelyezkedtek a tündérek zenekara szebbnél-szebb dalokkal szórakoztatta a közönsé­get. Végre felhuzódott a függöny és kezdődött az előadás. Három indiai csodabüvész lépett a szín­padra. Kis fenyőfákat, egész gyümölcskertet növesz­tettek ki egy perc alatt bűvös magvakból, nagy vaskos ólomgolyókat fújtak a levegőbe egy könnyű lehelettel, arany- meg gyémántesőt varázsoltak ki egy üres hordóból. Azután következeit egy kis spanyolországi tündér. Úgy táncolt mindenféle spa- nyon néptáncot, segnidillát és manolát, hogy min­denki kedvet kapott a táncperdülésre. Azután tor­nászok jöttek. Vakmerő ugrásaiktól el lehetett szédülni, úgy forogtak a levegőben, mint a szél­malom kerekei, egymás hátára másztak és onnan ugráltak le szédítő magasságból. De ki tudná el­mondani azt a sok-sok csodát, ami a színpadon történt? A királynőnek, aki az udvari páholyból nézte az előadást és az egész gyülekezetnek na­gyon tetszett minden és sokat tapsoltak. A királynő külön is kife ezte megelédését a közromüködő mű­vészeknek. Ezalatt a mi kis erdei tündérkénk felöltötet legszebb ünnepi pókhálóruháját, friss virágot kö- tött.a hajába elindult, hogy a törpe tanácsát követve, a királynő előtt megjelenjék. Nagyon fiatal volt még, sohase volt a királyi udvarban, de azért tudta a járást. A sárkánybarlang előtt kellett elmennie' félt is nagyon a tüzszemü sárkánytól, de azért ment-ment rendíthetetlenül. Végre befordult a ki­rályi palota kapuján. Nem találkozott senkivel. Még az őrség is színházban volt. A kis tündér nem tudta mitévő legyen. Tovább menni nem mert, mert félt, hogy valami helytelen, etikettbe ütköző dolgot követ el. Valami világosságot látott maga előtt és arrafelé ment. És menésközben, talán azért, | hogy unalmát elűzze, dalolni kezdett. A mi kis tündérünk hires volt az énekéről. Egy pacsirtatűi tanelta az erdőben és olyan gyönyörűen tudott énekelni, hogy még a madarak is elhallgattak, ha rákezdte. Az a világosság, amely felé ment a szín­ház nagy kandelábere volt és igy a kis tündér ön­kénytelenül is a királynő közelébe jutott. Amint ez az udvari páholyban meghallotta azt a kívülről jövő gyönyörű éneket, rögtön figyelmessé lett rá és kiküldte egyik apródját, hogy hívja a páholyba azt az ismeretlen énekesnőt. A tündérke majdnem elájult, mikor igy váratlanul a királynő elé jutott. De az barátságosan fogadta és igy lassan elmúlt a félelme, neki bátorodott. — Ismerlek kis alattvalóm, — mondta Tita­nia — habár nem is voltál még soha nálam. Lá­tom rajtad, hogy valami nagy kívánságod van, azért jöttél hozzám. Most nézd végig az előadást, azután velem jöhetsz a szobámba és elmondhatod mi nyomja a szivedet. Végignézték az előadást és a királynő ígé­rete szerint magával vitte a kis tündért a szobá­jába, leültette maga mellé és igy szólt: — Hát beszélj. Miért jöttél hozzám ? Mi ba­jod? Ha lehet, segítek rajiak. — Nagy az én bajom, fenséges királynő — sóhajtott a tündérke. — Boldogan éltein eddig, örültem eddig az életemnek, játszottam a pajtása­mat versenyt daloltam a madarakkal. Nem volt nálam boldogabb tündér széles e földön. De teg­nap megláttam valakit, a százéves törpe, aki jó­barátom, azt mondja, hogy Jancsi volt, a szénégető­legény, és azóta nincs nyugtom többé. Folyton őt látom magam előtt, vágyakozom a látása után és sírok, annyit sírok, hogy már a csörgedező patak is megdagadt volna könnyeimtől. Nem tudom hova legyek, nem tudom mibe fogjak. Egész éjszaka a sürü erdőt jártam, hátha újra találkozom vele; olyan fáradt vagyok a járkálástól meg az álmat­lanságtól, hogy alig bírok megmozdulni. Azt mondta a kis törpe, hogy a bajomat szerelemnek hívják. Furcsa szó, eddig hírét sem hallottam. Nagy baj lehet, mert nagyon fáj és mert az én öreg jóba- rálom nagyon megsajnált, mikor elpanaszoltam a bajomat. Te mindenható vagy én fenséges király­nőm, segíts rajtam, add nekem azt az embert, szeressen ő is, akkor talán nem fog igy fájni a szivem, akkor talán újra boldog lesz a te leghívebb és legboldogtalanabb alattvalód! A kis tündér most már egy cseppet sem tö­rődött az etikettel, hanem lehajtotta barna fejecs­kéjét a kirölynője ölébe és sirt, zokogott keserve­sen, még a kemény szikláknak is megindult volna a szivük. Titánia gyengéden végig simított a barna fejecskén, nagyon fájt neki is a szive és igy szólt; — Gyönyörű kir tündérkém, ne busulj, majd segítünk a dolgon. Adok egy jó tanácsot. Fogadd meg, nem jársz rosszul. Menj szépen haza, búcsúzz el a szüléidtől meg a testvérkéidtől és gyere el hozzám holnap újra. Megteszlek első udvarhöl­gyemmé. Nagyon fiatal vagy ugyan még és tapasz­talatlan, de azért magamhoz veszlek. Mert olyan szép vagy, mert úgy csillog a szemed, mert úgy piroslik a kicsi szád és mert jó, ügyes, kis tün­dérnek látszol. Meglátod, olyan csudadolgod lesz nálam, hogy soha vissza nem vágyói az erdőbe Minden nap, reggeltől estig mulatozunk, mindenk neked fog kedveskedni, teged fog szeretni. És el- feleitee azt a nem hozzád illő legényt, soha még csak rá nem fogsz gondolni. Nos eíjösz hozzám gyönyörű kis tündérkém ? — Nem fogom én őt elfelejteni soha. Tiiáaia haragra gerjedt. — Vigyázz magadra, ne engedetlenkedj: A királynői beszél hozzád. Gondold meg jól a dol­got, mert ha makacskodol, megbüntetlek. Elkülde­lek a mocsár kellős-közepébe lidércfénynek, vagy feleségül adlak valami pajkos dsinhez. Ott majd el­felejted azt a szőke bajszu iegénykét. Mindennap huszonötször elfogod átkozni a nyomorult életedet és rimánkodni fogsz, hogy szabadítsalak meg a kínja­idtól. De akkor már késő lesz. Válassz! Mellettem akarsz maradni és boldog akarsz lenni vagy a legkegyetlenebb büntetést akarod ! ? — Tégy velem ahogy jónak látod, fensége» királynőm. De én nem tudom, én nem tudom el­felejteni azt az embert. Tűrni fogok némán min­den kint, miden fájdalmat, egy jajszó nem fogja elhagyni az ajkamat. És, ha nagyon szenvedek akkor is boldog leszek, mert rágondolhatok, mer1 ő érte tűröm el a kínszenvedéseket. (Folytatjuk.) Szerkesztőségi üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) —ha. Don Kárlosz munkatársunk versei a Hét-ben mindég "Ambrus Balázs“ álnév alatt jelennek meg. ADRIA VARRÓGÉPEK a legjobbak 1 Raktár és képviselet: C s i n c s á k József Mátészalka Yasut-utca. Ajánlja sajátkészitményü s odronykerítés fonatait mindenféle minőségben ere­deti gyári árakon melyekből állandóan nagy raktár van. Árjegyzék kívánatra kapható. Ajánlja továbbá dús raktárát mindennemű gazdasági cik­kekben épület- és butorvasa- lásokban, porcelán, üveg és mindenféle festékárukan, a legjobb minőségben. Felvál­lal teljes épületüvegezéseket a legversenyképesebb árban. Varrógépek részletfizetésre is kaphatók a legolcóbb árakon. Takarmány-füllesztők (krumpli főzők) kisebb na­gyobb minőségben kaphatók. 2—3

Next

/
Thumbnails
Contents