Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-24 / 51. szám
M. (142). szám. MÁTÉSZALKA 8. oldal. — Községi-ügyek. Mátészalka községi képviselő-testülele f. hő 30.-án d. u. 4 árakor a községháza nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A kir. járásbirósági épület bérleti tárgyában érkezett leirat közlése és ennek alapján a további intézkedések megtétele 2. Járda épitö bizottság jelentése az aszfalt járda ügyében megtartott ajánlati verseny tárgyalás eredményéről és ezzel kapcsolatban határozat hozatal az aszfalt munkálatok vállalatba adása iránt. 3. A mátészalkai görögkalőlikusok nevében Gutliy Ödön ópályi-i lelkész kérelme a felekezet állal felállítandó iskola anyagi támogatása iránt. 4, A polgári iskola igazgatójának kérelme az iskola udvarának {eltöltése és az iskola helyiségeibe a villanyáram bevezetése iránt. 5. Községi földek bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv bemutatása. 6. Éles Lajos iiletőségi ügye. 7. Tárlók Lajos telepedési ügye. 8. Szerencsi Mária illetőségi ügye. — Lapunk zártakor értesülünk, hogy Kölcsey Ákos tunyogi birtokos már egy hete lakásából kalap nélkül eltűnt. Felkeresésére széleskörű kuttatást végeztettek, a Szamost teljesen kikotorták, de még a mai napig nyomára akadni nem tudtak. A gyermek betegségek elleni küzdés ellent- álló képességevéi növekszik. Hogy pedig az ellent- álló köpesség növekedjék, szükséges az okszerű táplálás, melyet kiegészít az, ha a gyermek a hideg időszak alatt csukamájolajat iszik, mely vélra legalkalmaaabb a ZOLTÁN-féle. mert kellemetlen ize, szaga nincsen, könnyen emészthető és tápereje igen nagy. Üvegje 2 kvrona a gyógyszertárakban, Véredeny meszesedésben szenvedők a régismert Ferenc József-kese- rüvizben egy egészen természetes és minden megerőltetéstől mentes jótékony hashajtót találnak. Miután a Ferenc Jozsef-viz- nek sokkal jobb ize van mint a közönséges hashajtószereknek, a már hosszabb idő óta betegeskedők különösen szeretik. Átlagos adagnah elegendő 100—150 gramm valódi Ferenc József-keserüviz, mely éhgyomorra veendő. (10.) Aki szeretteinek jf" Tr szerezni karácsonyi ajándékával, a/, kérje be az országos hirü Löfkovits Arthur és lársa debreceni órás és ékszerész cég nagy képes árjegyzékét melyben legtöbb örömek szerző s maradandó értékű karácsonyi ajándékok bámulatos olcsó árak mellett vannak feltüntetve. Ki az árjegyzék képei után nyer elég tájékozást, annak kívánatra szívesen küld kész árukból választékot a cég. Felhívjuk az olvasó közönségünk figyelmét e ritka előnyös és előzékeny feltételekre. Szabadalom* és védjegybitorlás (bünlető eljárás). Irta : Dr. Ödönfi Miksa. Singer és Wolfner bizo- mánya. A szabadalom- és védjegybitorlási büntető pörökben elméleti és gyakorlati tájékozást nyújt jogásznak és laikusnak egyaránt a büntető eljárás megindítása, lefolytatása, a jogorvoslatok használata és a büntetőpör folyamán előforduló fontosabb kérdésekben. Nagy előnye, hogy fölöleli az az egész joggyakorlatot és ismerteti a bünvád pör- rendtartásnak az eljárás folyamán szükséges rendelkezéseit. Ára 4 korona. Kapható minden könyv- kereskedésben, valamint a szerzőnél, Budapest, VI., Andrássy-ut 33. (1—5.) QÁL JENŐ mérnöki irodáját Szatmáron, Bercsárivi-utca 33. szám alá helyezte át. Telefon 189. 8-52. ALUMÍNIUM edény és mindennemű zománcozott edény kitűnő minőségben és előnyös árakon csakis Feldman Mátyás Fia Kossuth-utca városháza mellett 50 éve létező cégnél szerezhetők bePatakl Jenő üveg és porcellán áruházát elismert jutános árai és előzékeny kiszolgálásai miatt a vásárló közönség bizalommal keresi föl. 7—15 BELSŐ DOLGOZO-TARSAK: FÖLDES JENŐ ANONYMUS 4 TÖRMELÉK. (— Az okos drótos. = Az üzlet: üzlet. === Tisztiértekezlet. —) Még a nyáron történt. Egyik hires gazdasszonyunk behivta az utcán kiabáló drótos-tótot, akinek egy meghasadt káposztásfazekat bízott gondjaira. — Mit fizetek aztán majszter ur? De sárga dróttal! — 10 krájcár — válaszolt az atyafi — Drága. Elég hat is. — Nyem lehet zászonká, drágá á drót. Iny- kább leteszek, elmegyek. — Na jó na, hát csak csinálja meg. Megadom a 10 krajcárt, de csak ha jól megcsinálja, hogy ne folyón a fazék. A drótos lekanyaritja nyakából batyuját, előszedi szerszámait s egy kis negyedóra múlva jelentkezik a szépen sárga drótkosornyába húzott fazékkal a pénzért. A gazdasszonynak szemre tetszik a munka és kifizeti. S már útra kész a drótos, mikor megállítja a gazdasszony szava : — Megálljon kelmed ! Még nem próbáltuk ki. Hátha folyik. S azzal veszi a vizeskannát és belezuditja tartalmát a megdrótozott fazékba. Aztán a két fülénél megfogva maga fölé emelte és kémlelni kezdte a fazék fenekét. És a gondosság nem volt fölösleges. Csakhamar egy vastag vízcsepp szivárgott át a fazékfenek repedésén és az asszony arcára esett. • — Adja vissza a pénzem — szol méltatlankodva — nem jól csinálta meg kend ezt a fazekat. Hiszen folyik. — Bizony én nyem adok. Jól van áz. Nincs ánnák semmi báj. Hiszen nem is á fázek foly,hanem á viz — szólt a görbeország lakója kajánul mosolyogva és odább állott. * Egy csehországi gyár árjegyzéket küldött egyik mátészalkai kereskedőnek. Az árjegyzék fedelére feltűnő nagy betűkkel oda volt nyomtatva : „Keresztény cég!“ Persze a mátészalkai kereskedő annál kevésbé volt keresztény. Egy kicsit bántotta hát ez a felekezetieskedés, amely az internácionális kereskedelem terén különösen visszatetsző. S hogy visszaadja a kölcsönt: tollat, tentát szed elő és kaeskaringós-cikornyás zsidó-betűkkel finom és hamisítatlan lembergi zsargonnal teleir egy levelezőlapot, melyen árjegyzéket kér egyik alkalmazottja nevében a „Keresztény cég“-től. Az árjegy,.eic postafordultával megérkezett. * Társaságunk égjük legbájosabb bakfisa, kinek nem egy ötletes dolgát örökitette már meg a „Mátészalka" Törmelék rovata, hőse e kis történetnek. A kisasszonj' — mint minden bakfis — uniformis- lázban szenved és szivvel-lélekkel vallja: „van rajongni mért — az uniform isért.“ Ezeket előre kellett bocsátanunk a következők megérthetése végett. A kisasszony egy pénteki napon összetalálkozott szerkesztőnkkel, akit csakhamar meginterjúvol: „Mi van a mai „Mátészalkában“? „Éppen most hozom a nyomdából az első kész példányt. Nézzen csak bele“ — válaszol felelősünk — „van benne valami, ami Magácskát kiválóan érdekelni fogja.“ Szerkesztőnk itt a Csarnok-ban megjelent „A tánc egészségtana.“ ciniü közleményre gondolt, mert a kisasszony épp úgy rajong a táncért, mint az uniformisért. A kis nő erre érthető kíváncsisággal — hiszen Éva lánya! — valósággal kikapja a lapot szerkesztőnk kezéből és mohón böngészni kezdte: hol van és mi is az hát, ami őt különösen érdekli. Vagy egy-két percig türelmetlenül forgatta jobbra balra a lapokat, gyorsan végig fut a hasábokon és egyszercsak felragyognak szemei és szinte boldogan kiált fel: — Megvan! „ Tisztiértekezlet“ / És nagyon elfanyarodott az előbb még mosolygó arcocska, amikor látta, hogy a fenti cím alatt megirt hirecske a járási jegyzők értekezletéről referál. Krix—krax. KÖZGAZDASÁG. Pusztul a magyar földi (X’-o-sj A politikai élet gondját lefoglalta a harci kedv, az az ősrégi magyar virtus. Ma már a müveit népek sorompói mögé álltunk, az ő dolgaikat kell nekünk is magunkévá tennünk, az ö kulturális törekvéseikkel muszáj azonosítanunk magunkat, ha számot akarunk tartani arra, hogy besorozzanak a szomszédos kulturnációk a maguk atyafiságába. De ősi fajjellegünk eme fattyúhajtását, a méghasonlást csak nem tudjuk lerázni magunkról. Íme itt van egy égető kérdés, olyan nagy jelentőségű dolog, amely nemzeti életünk gyö- kerát érinti; kellene, hogy az egész ország, mint néhány meghitt jóbarát összefogjon, hogy egyesült erővel küzdjék ki maguk számára az eredményt és tessék, az országban párttusák vannak napirenden, felbolygatott jogrend és szervezett kavarodás. A fontos kérdés nem más mint földbirtokaink tehermentesítésének kérdése. Egy ügy amely évröl- évre fenyegetőbben követeli maga számára a rendes mederbe való terelést. Mi előbbrevalónak tartjuk a közjogi kérdések megoldását, melyek ebben a szép országban aligha lesznek valamikor megoldottaknak mondhatók.előbbrevalónak a magunk életkérdésénél, amit pedig megoldanunk kell, ha élni akarunk ezen a földdarabon, melyhez bennünket egy ezredév csatol. A hivatott faktorok tétlenül nézték a zavaros politikai helyzet közepette a kis- és középbirtokosok vergődését, de ugv lémlik, hogy most már, talán mert talpunk alatt ég a talaj, mostanában mégis észre térlek a vezető elemek és talán ezentúl serényen hozzálátnak tisztáyni a nagy horderejű ügyet. Néhány esztendő előtt a gazdák egyik nagy gyűlésén az életbevágó ügyről minden tekintetben megszivlelést érdemlő beszédet mondott Bernát István. Szerinte a viszonyok mai állásában, gondolni se lehet arra, hogy a földbirtok teljes tehermentesítést nyerjen. Ma már csak arra kell és lehet szorítkoznunk, hogy módot találjunk a magyar föld terhein annyira könnyíteni, hogy a megélés és a kibontakozás lehetősége legyen megadva. Ez a kijen- tés nagyon szomorú. Ha orvosolni óhajtjuk a bajokat, ha radikális utón akarjuk helyrehozni a mulasztottakat, akkor le kell vetnünk minden álszemérmet és bőrén kell megnéznünk, a sebet, mely betegségünk, bajunk okozója. Ha kendőzgel- jük hu fölvlon-folyvást olyan gyógyszerekkel élünk, melyek csak ideig-óráig gyógyítják betegségünket, akkor az a veszély érhet bennünket, hogy az elharapódzott sebet csak operációval tudjun eltávolítani. Éppen igy áll a mi ügyünk is. Ha nem mutatunk rá azokra a fekélyekre, melyek a mezőgazdaság, illetve a föidbirtokosság züllését okozzák, ha nem akarjuk nyíltan bevallani azt az okot, amely ezt az okozatot létesítette, bizony akkor alapos gyógymód hiányában, nem fogunk zöld ágra vergődhetni. A baj okozója pedig megint csak fájdalom, ki kell mondanunk, — egyik fajjellegünk. Ez pedig a magyar embernek a könnyelműséghez való nagy hajlandósága. Ehhez járul még az is, hogy nincs meg az a gazdasági intelligencia a mi földdel foglalkozó köreinkben, hogy lépést tarthatnánk a nyugoti népeknek agrikultnráli3 haladásával. Az a szabadság, ami valamikor a birtokos osztályt jellemezte, ma már szabadosságá vedlett át. Jogaiért kész volt vérét ontani a magyar s féltékeny szeretettel őrizte békében az ingatlant. Az utódok kevésbbé veszik ezt a dolgot olyan komolyan. Ök a kik minden megerőltetés nélkül cseppentek a birtokba, ők a kik csak a függetlenséget, de nsm annak megszerzése módját, a szabadság kihasználásában. Pedig milyen nagy hasznot hajtana az ilyen okszerű és takarékos gazdálkodási rend, mint a milyen a gazdasági vívmányok kihasználásával a nyugaton folyik. Lenne tőkénk a mivel a magyar ipart nagystílű alapokra fektethetnők minthogy termelőképességünket fokozhatnák és egész nemzeti életökben egészséges vérkeringés jöhetne létre. Azonkívül nagy baj az is, hngy a kisbirtokosok nincsenek felszerelve kellő gazdasági tudással. A tudomány hatalom és a ki tudományban erősebb, az legyőzi künnyüszerrel a tudásban gyengébbet. A mai nemzedéket szükséges úgy nevelni, hogy kellő garanciát kaptunk a jövőben arra nézve, hogy megállja a versenyt más nemzet műveltségével szemben. Istmétlő iskolák, téli tanfolyamok, kiváló szakerők sokat tehetnek az izmos müveit földmivelő nemzedék létrehozásában. A magyar föld pusztulását két sajnálatra méltó baj: az oktalan költekezés és a szakműveltség hiánya idézi elő. Legalkalmasabb megoldás lenne talán az állami terhek csökkentése és a hitelintézetek kölcsöneinek apasztása.
