Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-29 / 39. szám
, 1 Oldal M ATESZAL K A. 89. (l30.) szári:. területén kívül laknak és így a község nyújtotta sok előnyben (járda, világítás stb.) nem részesülhetnek. Arányba állítva (ha a kisbirtokosoktól és az 1.— 4. alatt felsorolt adónemekhez hozzájáruló más foglalkozásunktól teljesen eltekintünk is) az 51,374 kor. 69 fillér adóalapot a 18,102 k. 46 fillérrel, melyet ebből — mondjuk: tisztán és egyedül — a gazdaközönség fizet, azt látjuk, hogy a gazdaközönség mindössze és legfeljebb egy kis 1u részben, a latájner, a kereskedő és az iparos pedig erős 3A részben járul hozzá községünk terheihez. Igazán szeretnék liát tudni, milyen alapon jajdul fel gazdaközönségünk mindég a * magas közköltség« miatt, és mért dédelgetett »papa kedvence« a gazdaközönség és mért mostohagyerek az iparos, a hivatalnok, a latájner, a kereskedő? Mielőtt a költségvetési tervezet méltatását befejeznék, még két tételéről, a rendőrség és a tüzérségre vonatkozó számáról kell szólnunk. A tűzrendészed kiadásokra 2400 kor. (XIII. 43 — 44 tétel) irá- nyoztatik elő (tavaly 3000 kor.); mig a belrendőrségre (XIV. 45—47 tétéi) 6008 kor. (tavaly 5500 kor ) van előirányozva. Ami ezt a 6008 koronás tételt illeti, hát nem habozunk kijelenteni, hogy 6008 fillért, sőt egyetlen fillért se ér rendőrségünk, amely csak arra jó, hogy hasznos küldönci szolgálatot Nteljesítsen az elöljáróság tisztelt tagjainak. A rendőrség mai állapotában semmit se ér és értheílen előttünk, hogy Rohay mért nem veszi kezébe a tőle megszokott és elvárt erélylyel, odaadással és ügybuzgalommal a községnek ezt a nagyon fontos közkérdését is. Tudjuk ■jól, hogy egy kitünően képzett, kellően fel- szereit és parancsnokolt és nagyobb számból álló rendőrcsapat fenttartása sok pénzbe kerül. De a nagyon jó és a nagyon rossz között van ám középnknőség is és ezt a közepes rendőrséget az előirányzott ösz- szegen fent lehetne tartani, ha első sorban is rendőrségi szabályrendeletünk volna Mindennek megszerzése egyáltalán nem ; tartozik a lehetetlenségek közé. Hiszen rendőrségi szabályrendelet-tervezettel fö- l jegyzőnk munkáját megkönnyítendő, éppen mi szolgáltunk. Dacára ennek, sőt dacára a szabályrendelet készítését elrendelő közel kétéves jogerős képviselőtestületi határozat rendelkezésének is: ez a rendelet sehol sincs, sőt főjegyzőnk úgy irtózik a rendőrségi szabályrendelet megalkotásától, mint az ördög a tömjén- füsttől. Igen sajnáljuk, de ezt az antipátiát egyáltalán nem vagyunk hajlandók respektálni és igazán nehezünkre esnénk, ha ezen a ponton a község közbiztonságának érdekében ellentétbe kerülnénk a főjegyző úrral, de mi sem holmi bakterrendszerbe, sem a mostani háziszolga-rendszerbe •— pláne a község drága ezrei árán — bele nem megyünk. Nekünk rendőrség kell. Olyan rendőrség — legalább is — mint amilyen Nyírbátorban, Kdsvárdán, Nagykállón, sőt — tudtunkkal — Fehérgyarmaton is van. Képzett, szervezett, fegyelmezett rendőrség a község közbiztonsági — és nem fulaj- tári szolgálatára. A tüzérségi kiadások 600 kor. esést mutatnak a múlt évhez képest. Nagyon helytelenül. Hiszen ha 600 kor.-val emelkedett volna ez a tétel, minket még akkor se elégített volna ki, mert meggyőződésünk, hogy a mi tűzoltóságunk nincs a község mértékeinek megfelelően felszerelve. E nélkül pedig az uj ö. T. E. is éppen úgy végelgyengül, mint a régi. És ha netán a sors keze ránehezednék e községre, a mulasztások átka szakadna nyakunkra. Csak azt nem tudjuk: ki vállalná akkor a felelősséget?! Végre a kiadások közt szerepel a telefon céljára megajánlott 1592 kor. is, amely azzal a reménnyel kecsegtet ben- nÓnkét, hogy a jövő év meghozza a várva- várt és vágyva-vágyott telefonhálózatot — hacsak addig fel nem fedeznek valami, a rendes telefont helyettesítő »épp oly jó« »sokkal olcsóbb« : soproni távbeszélőt. — jf? pót- és rendes költségvetés. —J7 „soproni“ járda. — jft képviselö-testület közgyűlést tart. — Mátészalka nagyközség 1911. évi pótköltségvetését és 1912. évre szóló költségvetési tervezetét Rohay Qyula községi főjegyző elkészítette. Úgy a pótköltségvetés, mint a költségvetési tervezet öntudatos és gondos munka eredménye s ha mégis hagy fent kívánni valót mindkettő, ennek nem Rohay az oka. Úgy a pótköltségvetés, mint főleg a jövő évi költségvetési tervezet méltatását lapunk vezetőitekén találja meg az olvasd. Itt mindössze annak hangsúlyozására szorítkozunk, hogy a legtöbb tételt, nevezetesen a kiadások IV., VII., IX.. és XV- tetele alattiakat kissé bőkezűeknek találjuk s mint ilyeneket redukálandóknak tartjuk. Egyébként beszéljen maga a teljes pót- és az 1912-re készített költségvetés. 1. Pótköltségvetés az I9U. évre. Kiadások: 1. Állami adó 63'20 kor.; 2. útadó 6'02 kor.; 3. tisztviselői nyugdíj 127-96 kor.; 4. közművelődési pótadó 76 68 kor.; 5. jegyzői nyugdíj 204-50 kor.; 6. vasúti pótadó 153-38 kor.; 7. kisbirók fizetése 160 kor.; 8. Irodaszerek, nyomtatványok 200 kor.; 9. törvénykönyvek 100 kor.; 10. állami óvodákra 200 kor.; 11. utcai világítás 600 kor.; 12. ápolási költségekre 800 kor.; 13. népkönyvtárra 100 kor.; 14. állategészségügyi kiadások 3500 kor.; 15. Uizrendészeti kiadások 600 kor.; 16. belrendészeti kiadások 300 kor.; 17. városházépités és felszerelés 3000 kor.; 18. különböző célú pdtadóra 153-38 kor.; 19. múlt évi tulkiadás 402-51 kor.; 20 népszámlálás költségeire 800 kor.; 21. községi fuvarozásra 500 kor.: 22. Csendőristállóra 6000 kor.; összesen 18047-63 kor. Bevételek: 1. Csendőrlaktanyáért 407-70 kor.; 2. Nagy Bertalan bérlete 405 kor. összesen .8/2-70 kor. Mérleg. Bevétel .... 812-70 kor. Kiadás .... 18047-63 kor. Páladéval fedezendő . . 17234-93 kor., vagyis 60001 kor. állami adóalap után 29 %• Elválás után. Elnémul a muzsika, ha szakod a húrja, Elnémult a szivemnek hite, imádsága. Néma bánatomban fájdalmas panaszom Nem érd már senki, Hangtalan fájdalmain: mért kell a világon Ima nélkül élni. Szerelmed volt az imám, a legszentebb hitem, Boldogságom nélküle hiába kérem. Elfordultál (ölem, nem kellek már néked Lelkem igaz álma, Elmentél, itt hagytál, más ölel már léged Ölelő karjába. Remegve, tusakodva, küzköd forró bensőm, Vérző lelkem fáj . . . úgy fáj . . . háborgó an, [gyötrőn. Vergődő szivemből uiólszor felzokog, Úgy zokog zalamil . . . Halálos láng jár át, nagy lélekfdjdaloni Észvesztő kínjai. Horváth Elek. A szatmári gazdasági kiállításról. — Saját kiküldött tudósítónktól. — A mi vidéki életünk egyhangú homályába fénylő sugarakat lövelt a szatmári kiállítás. E kiállítás oly témákat dobott a szőnyegre, amiről mi, vidékiek is, mint a mi jelentőségteljes eseményünkről elbeszélgethetünk, a mihez mindnyájunk hozzá tűd szőlani. De némi büszkeség is vegyül a kiállítást tárgyaló aktuális tereferékbe, annak a jóleső dicsőségnek az érzete, bogy a tinit vármegyénkben van ez az igazán érdekes, sokoldalú kiállítás és a dicséretekből, melyek a kiállítást ezer meg ezer ajakról érik : mi is magunkra veszünk valamit s a siker melegében mi is szivesen "’sütkérezünk. Nem minden jog nélkül vesszük ki azonban mi szalkaiak és járásbeliek a részünket a dicsőség és siker aranyhalmazából, mert városunk több jeles iparosa és járásunk nem egy mintagazdasága szerepel fényes sikerrel e kiállításon. Iparosaink munkájuknak legsikerültebb darabjait avagy oly készítményeket állítottak ki, melyeken speciális ízlésük és egyéni tudásuk legjobban érvényesülhet. Vidéki földbirtokosaink pedig termésük legjavát, állatállományuk legszebb példányait tették közszemlére. Doby Antalról, városkánk egyik legrégibb uri- szabó cégéről kell első sorban is megemlékeznünk. Doby egy remek diszmagyarral mutatta be tudását és valóban rászolgált megyénk arisztokrata, szakértő elemeinek dicséretére. Eüzesséry Zoltán müasztalos egy csinos kis virágasztallal vette ki méltó részét a sikerből. Radoszta Jenő lakatos ügyességének már többször adta tanujelét és az az előszeretet, mely- lyel a vidéki kiállításokon szerepelni szokott most sem hagyta cserben. Saját rendszere állal javított tűzhelyeit sok »háziasszony« és szakértő iparos érdeklődéssel szemlélte. Tóth Bálint szíjgyártónk díszes, parádés nyerget állított ki, mely a gazdaközönség körében élénk tetszést aratott, ugyanyira, hogy a csengő-bongó jószágnak már az első nap vevője is akadt. Nagy dicsérettel kell végül megemlékeznünk Weisz Mór és Tsa. helybeli szabócég ügyes, amerikai izü reklámja ól. Weisz Mór egyik jó alakú alkalmazottjára szaoott egy igen csinos, elegáns frakk-öltözetet és t vy legújabb "div'atu, ízléses téli kabátot s ezt az él. reklámot szerepjltetie. Alkalmazottja egy nagy, i égből készült szekrényben foglal helyet; előtte k',s asztalka, melyen divatlapok hevernek. Az élő reklám hol leveti a kabátot, a frakk-öltöny szemléltetése végett, hol meg ismét fölveszi azt, hogy a téli kabát jó szabása is közszemlére tétessék. A jobra-balra forgolódást sem mulasztja el, hogy a szemlélő minden oldalról tüzetesen megvizsgálhassa a ruhadarabokat. A Weisz Mór és Tsa. cég reklámja váratlan érdeklődést váltott ki és mindég nagy tömeg áll a »ki- rakat«-ja előtt, a mit a szatmári szabók nem kis irigységgel szemlélnek. Ami az állat- es terménykiállitást illeti: erre visszatérünk még, most itt csak annyit, hogy birtokosaink közül Tisza Kálmánná kocsordi uradalmának gyönyörű állatpéldányai; Jármy András igen ügyesen összeállított terménykiállitása; a Kiéin Móric tunyogi gazdaságából fölhajtott fajtehenek és címeres ökrök valamint Szilágyi Lajos jármi-i gazdaságából kiállított sikerült terményminták érdemelnek említést és szereznek dicsőséget, elismerést — és reméljük jutalmazásokat is — szerényen szereplő járásunknak. * Összefoglalva a kiállításon szerzett tapasztalainkat okvetlen le kell szögeznünk azon sajnálatos körülményt, hogy a kiállítás jelentősége iránt való érzék nincs még mindég nálunk a szükséges szélesebb körben kifejlődve. Bizony sokkal több kiállító gazdára és iparosra számítottunk. Több előkelőbb birtokosunk, több számottevő iparosunk neve hiányzik a kiállítók lajstromából. Pedig eltekintve a sok tanulságtól, termelőinknek és iparosainknak egyaránt, jelentékeny anyagi hasznot is nyújthatnak később az ily kiállítások s tekintetbe kell legfőbbképen venni azt is, hogy az ily kiállításokkal az ország javát, azaoyira kívánatos köz- vagyonosodást idézik elő. Hermes. KÖZSÉGI-ÜGYEK.
