Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-22 / 38. szám

TÁRSADALMI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. MN

szeptember hó 22.

Mátészalka

■ Bö. ' '/)

Ili. évi. 38. (129.) szára.

Egész évre — —' — — — — 8 korona.

Félévre — — — — — — — 4 korona. Felelős szerkesztő:

Negyedévre — — — — — — — 2 korona. Dr. VIZSOLYl MANÓ.

Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona.

■■■ Kgy szám ára 20 fillér. ---SZ

ERKRSZTÓSÉQ ÉS KIADÓHIVATAI

WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca).

A hirdetési dijak előre fizetendők.

\

A „Soproni“ aszfaltjárda.

A képviselő-testület legutóbbi hires (?) határozata arra késztetett bennünket, hogy szakértői véleményt szerezzünk be a hires »soproni« járdáról, amely olyan furán győzedelmeskedett az aszfalt fölött. Itt adjuk egy szakértő okleveles mérnök szakvéleményét, amelyből megítélheti az olvasó: milyen a »soproni«- és milyen az aszfaltjárda :

*

A »soproni« járda mészkő törmelék és kátránykeverékből álló 2—3 cm. vastagságú burkolat. Szükség esetén más köböl is készülhet, de az esetben nem oly jó mint a mészköves. Előállítási költsége minimális 50 — 60 fillér m*-ként. Fentartása elég körülményes, mert évente 2—3-szor felújítandó a kátrány. A íentartás költségei évente cca. 1 koronára tehetők négyzetméterenként.

Ezen kátrányos járdák igen jól alkalmazhatók parkokban, kertekben és ott hol portalan utakra van szükség kis forgalom mellett. Előnyei a gyors készítés, olcsóság és pormentesség.

Vékonysága és gyors készítési módja mellett azonban nem tekinthető állandó jellegű burkolatnak, föképen ott nem, hol nagy a forgalom s a hol megállapított végleges viszonyok vannak.

Ez a járda egyáltalán nem versenytársa az aszfaltnak, mert azt nem pótolhatja, hanem csak átmenetileg, oly helyeken készül a hol az állandó jellegű aszfaltra szükség nincs. Ennek a járdának hátrányai, jobban mondva tulajdonságai minden jellemzésnél jobban beszélnek.

Ez a járda a napon megpuhul, csak lejárt régi altalajra fektethető, mert alapozást nem nyer, 2—3-szor karban tartandó évente, csak Vzrti utakra és parkokba való, szegélye nem lévén szabalytalan határvonallal bir, mely a rongálódásnak rendkivü, ki van téve, ha pedig szegély készül az megdrágítja a járdát. t\ülönben ezen járda nem is látható el szegéllyel, mert a kátrányjárda folyton deformálódván, nincs szegély és burkolat közt helyes összeköttetés.

Szakemberek nevetségesnek tartják ezen járdának aszfalttal való összehasonlítását.

Mátészalkán ily járdákat készíteni absurdum de még a kisélret is nevetséges, mert a szakembernek tudnia kell elsősorban, hogy bizonyos dolog hol alkalmazható és hol nem. A budapesti Stefánia-ut, az Erzsébet- sétány és József-tér, számtalan kert és park

; közlekedése és utrendezése és Mátészalka utcái közt mégis csak van némi külömbség. Ha azon a »soproni« járdán nehány ember járna csak, akkor én is mondanám, hogy minek aszfaltjárdát készíteni, ha negyedáron lehet »soproni«járdát készíteni. De tudva azt, hogy Mátészalka elég élénk népforgalommal bír és ismerve azt a kíméletlenséget, melylyel vidéken még a legjobb járdákat is hamarosan tönkre teszik, tudva azt, hogy vizle-*- folyókról, seprésről, stb. nem igen gondoskodnak a községek elöljáróságai, nyugodtan állíthatom, hogy rendkívül sajnálatos és a közérdekbe ütköző dolgot cselekszenek, ha oly dolgot kísérelnek, meg melyről bármely szakember eleve megmondhatja, hogy az ottani körülmények közt soha sem fog beválni. Ám ha Mátészalkának csak saját kárán, szabadokulnia, tessék a »soproni« járdát kipróbálni. Mi, szakemberek nevetni fogunk, rajta, de egyúttal sajnálkozásunknak adunk kifejezést, hogy egy község jóravaló népét igy félre lehet vezetni.

Megemlítem még, hogy a burkolat megválasztása Budapest székesfővárosnak is egyik legnagyobb problémája. A székesfővárosi mérnöki hivatal, mely elismerten:

Nietzsche.

Ellenségen]: a Butaság.

CM „Mátészalkának“)

Egy ellenségem volt, akivel harcban álltam: Erős ellenfél tartalmas nagy Ur.

Sokszor vesztettem, de soh’sem hátrálltam;.. Sebektől borított lelkem a tanúm.

Tanúm a lelkem, a könyes, a véres.

Veszélyes volt a harc, bus a csata,

Jobb ha a szív már semmitsem érez S elhal a lélek harci zaja.

Haj, letettem a kardot. A harcot elhagytam: Jöjjön a feledés, szürke magány ;

Talán jobb is élni szomorúan, halkan, Elsiraíott álmok ravatalán.

Élni az életet csendes csöndben ; szépen Álmodni sok uj győzelmes csatát,

Amint egy rejtelmes diadalmas éjen Megadja magát a Butaság.

Egy ellenségem volt, akivel harcban álltam: Erős ellenfél tartalmas nagy Ur.

Sokszor vesztettem, de soh'sem hátráltam; Sebektől borított lelkem a tanúm.

Lengyel.

Irta: Kolter István. (1)

Nietzsche filozófiáját sokan úgy fogják fel, mint a darvinizmus tovafejlődését. E szerint az Uebermensch uj kiválá i typus. A következőkben megakarjuk világítani N. bölcsészeiét, hogy az olvasó maga lássa, mily mértékben áll e felfogás.

N. filozófiája szerintünk az érzelmi momentumokra helyezi a fősulyt s nagy érdeme van abban, hogy az érzése (persze nem a Mitleidre, amelyet úgy elitéi) hívta fel a figyelmünket, a nagy lelki viharokra, kitörésekre s a csendes magunkba vonulásokra. Bölcseletét is áiérezte. Mint Qiordanó Bonno megittasulva hirdette eszméit. Átérezni a nagy promlemákat, ha nem is tudjuk megoldani — hisz N. ép a megoldásokban ellentétes álláspontokat vallott — N. programja. S. Lessing értelmében ez a legfontosabb. Ha a végkérdéseket nem is tudjuk megoldani, mindamellett legyen bennünk a törekvés az igazság felé.

A hatalmas átérzés, rajongás végigvonul minden kérdésen, amelyet N. érint. Átérzi az Uebermensch fenségét s nem nyugodt fejtegetésekkel, hanem ugyancsak rokonszenv s ellenszenv alapján Ítéli meg az államot, társadalmat, egyházat. Innen ellensége mindeu sablonnak, fogaíom- skatulyázásnak (Kantot ép azért ítéli el,) nem'egvé- I ninek, a többség hirdette elveknek, pontosságnak, j

Lapunk mai szama 8 oldal.

nyárspolgárinak s mindannak, ami csak kötelességtudás. És hive mindannak, ahol hatalmas fel— lobogást lát, egyéniséget — még ha gonoszt is — rendkívülit, eredetit, ösztönszerüt, a mástól különbözőt. A szivén keresztül szemléli a világot, mint Carlyle, akivel sokban rokon. Innen az egyéni vonások a nagyság, a hős tisztelete s vezetőszerepe mind két gondolkodó nézetében a tömeggel szemben. Az érzés hatalmas fellobogása, ami már majdnem transseendentális jelenség, s a tanok, n hirdetett elveknek az érzéssel való összefüggése szüli azt a prófétai vonást, vailásalapiidi szerepet, amelyet N.-nél észlelünk. Sok kitétele úgy hat, mint egy uj evángélium. Inspiráncio nyoma látszik meg rajtuk, amint az őskor költőinél, prófétáinál. (L. Poerster-Nietzsche: Wie entstand Z. ? »Hat jemand einen Begriff davon, was Dichter starker Zeitalter Insp. nannten ?«

Ebben a hatalmas átérzésben ép ebből kifolyólag van valami klasszikus: formai tökély, nagyság, szépség. Mindamellett, miután nincs meg N.-néi a fenség és nyugodtság, hiányzik ama plasztikai hatás, amely a klasszikust jellemzi. Ilyen pl. az opera hatása avagy igy hathat egy tanulmány. A vígjáték hatása, miután a komolyság hiányzik, nem ilyen. N. müveiben ha hiányzik is már afo- risz'iltus jellegénél fogva az, amit klasszicimus- i itak nevezünk, mégis megvan nála a nagyság iránti | érzék, ö a nagyságra fekteti a fősult; a tökélyre.