Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-15 / 37. szám

3r. Oldal MA TÉSZALKA. 37. (128.) szán:. i ■ ii ——————— ——— ■ ........ fö l tudnák fogni; mi az aszfalt egy városra nézve. A tudatlanság, a sötétség, a kislelküség diadalmaskodott ismét a világosság, a haladás, a modern szellem fölött. Szálkái e kétes értékű győzelme után el­hagyta a tanácstermet, a város többi ügyei őt már nem érdekelték. A mór megtette kötelességét, a mőr elmehet. Büszkén lépkedett az ajtó felé, mintha mondaná (a saját szavaival élve): »Megverek va­lakit vagy engem valaki!« föidhordó helyek eladása, járáydirósági bérlel. A tárgysorozat 2-ik és 3-ik pontja már a vihar utáni szélcsend bélyegét viselte magán és az érdektelenség ködébe fűlt. A földhoraó helyek eladásából befolyt pénzek hova fordítását a köz­gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ellenben nem vette tudomásul a közgyűlés az igazságügymiuisz- ter azon leiratát, hogy a volt iparbanki helyiségekkel kibővített járásbirósági épületrészért K. 3,200. évi bérösszegnél többet semmi esetre sem hajlandó adni. Almer szól a tárgyhoz és azt fejtegeti,hogy az az épület telek nélkül egy circa 100,000 K. tőkének felel meg, tehát föl kell barátságosan világosítani az igazságügy minisztert, hogy 3 u/o kamatoztatásra nem adhatja oda a város a kérdéses helyiségeket. Hisz még reperálás, adó és egyébb költségek is merülnek fel évenként, a kért évi 5000 K. tehát a legkevésbbé sem magas bér. A gyűlés ily érte­lemben határoz. Jegyzői fizetésemelés. E pontnál kissé ismét fölébredt az érdeklő­dés a városatyák minden rétegében. Rohay hosszú és a legapróbbb részletekre és kiható, mesterien Összeállított fizetést kérő memoranduma mélyebb nyomokat hagyott a jelenlevők lelké­ben és nem is képzelhettük máskép, minthogy azt a 800 korona főjegyzői és 600 korona aljegy­zői fizetésemelést a városatyák szó nélkül, egy­hangúlag megadják. Főjegyzőnk érdemeit múlt számunkban a teljes igazságnak megfelelően al­kalmunk volt olvasóink előtt föltárni s igy alapos volt fenti feltevésünk. De bizony a kezét folyton a zsebén tartó »gazdapárt« nem volt hajlandó szépszerivel megadni ezt a csekélységet (a főjegy­zőnek eddig évi K. 2000, az aljegyzőnek pedig K. 1000 volt a fizetése). Elégületlenségüket Csizmadia Mihály totmácsolta, azzal álván elő, hogy »hát a reggeltől-estik dolgozd gazda embernek ki emeli fel a fizetését?« Neki sem emelik, tehát ő sem emel másnak. Dr. Steinberger, Almer és Szemán szólnak még hozzá a dologhoz, mindannyian han­goztatva, hogy a mindéu tekintetben kiváló tulaj­donsággal biró főjegyzőnek, valamint Steinberger aljegyzőnek is. meg kell adni a kért fizetésemelést. A gyűlés végre oly értelemben határoz, hogy Rohaynak évi K. 700-al, Steinerger aljegyzőnek pedig K- 500-al emeli föl a fizetését. Ezzel a heves jelenetektől és izgató mo­mentumoktól, no meg komikus ellentételektől éppen nem ment ülés véget ért. Lassan, egyenkét vo­nultak ki a városatyák a teremből az utcára. Az ég bevolt borulva, egy-két esőcsepp is lemerészke­dett már a felhős égboltozatról s az esti szür­kület még mistikusabbá tette az ünnepélyes, lassú menetet. Olyan halotti menet kinézése volt az egésznek, mintha temetnének valakit, mintha te­metnék a mi szeretett, becézett, felnőttkorában el­halt aszfaltunkat . . . * Igyekeztünk ezen referádával az ülésnek minden oldalról megvilágított, hü képét adni s a magunk részéről nem tudjuk eléggé elitélni azt az aknamunkát, mely szülővárosunk fejlődése ellen már évek hosszú sora óta, oly szemérmetlenül működik. Igen csodálkozunk azon, hogy Péchy főszol­gabíró, ki szivvel-lélekkel hive minden városunk előrehaladását célzó akciónak, megelégedett azzal, hogy csupán leszögezze Szálkáinak a város la- sosságával szemben kötelező erkölcsi felelőségét s nem helyezkedett szembe nyíltan azon szövet­kezéssel, mely a rosszakarat és tudatlanság tár­sulásából állott elő. Pedig ö a legnagyobb joggal tette volna azt és ellentétes állásfoglalása lehet, hogy más irányba terelte volna azt az ádáz har­cot, mely vásárnap délután a képviselő-testületi ülésen szemünk előtt lejátszódott. Ez az ülés fölidézi emlékezetünkben a régi városháza építése, a polgári iskola létesítés* és sok más szociális és városias fejlődésünket célzó kérdések fölött megvívott, nehéz képviselő testületi harcokat, hol csak a megboldogult Ilosvay Endre szilárd és Szálkáivá! ellentétes álláspontja men­tette meg számunkra ezeket az üdvös vívmányokat. * »Szeretett képviselő«-nk ily tetekkel nem arat­hat babérokat és önkéntelenül is eszünkbe juttat­ja azt az ókorban élő görög polgárt, ki egyéb ne­mes tulajdonok hiányában, úgy tette magát világ­hírűvé és történelmi alakká, hogy fölgyujtotta Athén gyönyörüszép, kincseket érő művészeti re­mekekkel gazdag templomát. . . . Jelenvoltak : Rohay Gyula, Csizmadia Kálmán, Pap Gábor, Szálkái Sándor, Klein Mór, Jármy Miklósné, Csizmadia József, Goldblatt Jakab, Weisz Miklós, dr, Fárnek László, Almer Béla, Feldman Ármin, Szemán József, dr. Steinberger Samu, Weisz László, Csizmadia Forencz, id. Oláh Ist­ván, Tárkanyi Lajos, Nemes Ferenc, M. Szabó Ferenc, Veres István, Sz. Szabó Sándor Néma Mi­hály, Kerekes János, Csizmadia Mihály, Báthory György, Szabó József, Eölyüs Lajos, ifj. Izsó Fe­renc, Doby Antal, Steinberger Sándor, Veres La­jos Szabó Sámuel, Dr. Vida József, Radványi Já­nos, Szabd Mihály, Gosztonyi Lajos, Nagy Ká­roly, Lőrinc István. 4{l R E K. Szeptember. Szeptember, régi kedves emlékem, a szomorú és pityergős szeptember jut most eszembe, hogy pufók kis magyarokat látok csapatonként szállingózni az utcá­kon, mint darvakat az elhagyott, letarolt mezők felett. Jaj, emlékezem, most sü­tik a magyar mamák a hamuba főtt po­gácsát, mostan nagy bucsuzások történ­nek és szerelmek születnek, melyek egy számtan irkával kezdődne k és egy hátba- vágassal érik végüket. Minden, aminek a bájos és szomorú emléke marad, bő- gés a kapuban és szigorú apai arcok, tit­kos örvendezés a jutalmat prezentáló zseb- pénzjelett es komolyan kongó könyvtáskák most élik friss szezonjukat és erre emlé­kezem, elfelejthetetlen és fanyar napokra, melyek az abc-től az ulolsó napokig elkí­sértek, mint hü eb a kóborló utast. Nagy dolog volna, nagyon nagy dolog volna, elmondani, hogy mi minden fáj e keserű napokban s mennyire indolensül sétál el a világ, a kultúra e kis sebesültjei mel­lett s bocsánat, ó szives olvasó, csak ahoz bátorkodom, a ki mindezeket már keresztül ette, mint kosztos fiú a hulla­dék kenyeret? Mert ilyenkor a napnak már csak fénye van és makacs kis fiuk örvendező arcokat mutatnak kifelé, mint pásztor ember nyáron a subáját, de mé- gis-mégis, nagyságos asszony, ki most pakolja kis pihés gyerekének az első vég­leges hálóinget, ilyenkor csurrannak az első igazi könycseppek; mert nincs gyá­szosabb emlék, a fajdalomnál, melyet még puha húsba véstek a napok és hol vau a világ legnagyobb költőjének a nyelve ahoz képest, a min ilyenkor a leváló kis idő szerint 382 csoportja van 12.000 taggal. A belföldi hajósok között is erőteljesebb szerveszke- dés indult meg. A belföldi hajósok zsebnaptárát 50.000 példányban terjesztették el. A vasutasok szá­mára, akik között a polgári pártok a hatóságok támogatásával igyekeznek híveket toborozni, szin­tén daott ki a párt agitációs anyagot. A vasúti miniszter fölhívást intézett a vasutasokhoz, hogy az agitációs anyagot el ne fogadják és elbocsátás­sal fenyegette azokat, akik azt terjesztik. Tartottak 35.626 taggyűlést, 13.163 nyilvános gyűlést, 33 és fél milliónál több röpiratot és közel 3 millió füzetet és agitációs naptárt terjesztettek el. A napilapok száma 81, 6-taI több, mint az «lőzó érben; ezeket a lapokat 61 pártnyomdában készítik. A sajtóiroda kiadása 78.000 márkánál is több. A Vorwärts, a párt központi lapja 157.000 példányban jelenik meg az előző évi 122.000 pél­dánnyal szemben: a pénzmaradványa 166.000 márka. A párt tudományos folyóirata, a Neue Zeit, amely szintén haszonnal zárta le az évet, 10.500 előfizetőt számlál. A párt élclapjának, a Wahre Jákob-naV 207.000 előfizetője és 40.000 márka fö­löslege van. A nőmunkások lapjánák, a Gleichheit- nek 94.500 előfizetője és 13.000 márkánál több pénzfölöslege van. Az összes lapok nagyobb pél­dányszámban jelennek meg, mint a múlt évben. A májusi emlékirat 400.000 példányban jelent meg, a pártgyülés jegyzőkönyve 30.500 példányban, a Freien Stunden cimü hetenként megjelenő szépiro- irodalmi lap 36.000 példányban. A pártkönyvke­reskedés számos uj füzetet adott ki és a régiekből uj kiadásokat rendezett. A munkások oktatása érdekében is sokat tett a párt; 345 tanfolyamot és 2879 előadást tartott 45.873 hallgatónak. Az oktatásügyi választmány tevékenységének javarésze a tudományos vándortan- folyamok rendezésében merült ki. Az oktatásügyi választmány vándorszónokai beutazzák az egész birodalmat és nagy sikerrel terjesztik a szociálde­mokrácia eszméit. Azokat az óriási kiadásokat, amelyeket a párt az agitációra, az oktatásra, a sajtóra, bünte­tésekre és egyebekre fordított, az elvtársak áldo- zatkésósége nélkül nem tudta volna födözni. A pénztári jelentésből kitűnik, hogy a párt bevétele 390.000 márkával nagyobb, mint az előző évben. Az egész bevétel 1 millió 357 ezer 761 márkára rúg, ezzel szemben a kiadás 897.180 márka, a maradvány 491.017 márka. A kiadásokból általá­nos agitációra 288.000 márkát, választási agitáci­óra 59.000 márkát, satótámogatásra 71.000 már­kát, az utazási irodára, a párt levelező közlönyére és a rheinischwestfaleni szociálista irodára 90.000 márkánál többet fordított a párt. A nagyberlini elvtársak 187.000 márkát, a hamburgi elvtársak 104.000 márkát küldtek egy év alatt a központi pártpénztárba és ezen kívül mindegyik városnak van még külön pérztárállo- mánya. A hatóságok üldözése az utóbbi évben sem maradt el. A német bíróságok egy év alatt 26 évi, 1 hónapi, 2 heti és 4 napi fogházat és 31.609 márka pénzbüntetést szabtak ki. A pártsaj- tót nagyon sok helyütt üldözték és a szerkesztőket magas pénzbírsággal és súlyos fogházbüntetéssel sújtották. Ezek az üldözések nem csökkentik a német elvtársak harcikedvét. Lelkesodaadással, folytonos agitációval, oktató és szervező munkával készítik elő a jövő évi választási harcokat e kapitalizmus fölött való végső diadal érdekében. N-a. SZATMÁRI BANK iüszvEnyiírsaság. SZATHÁR, Deák-tér 6. (Saját ház). Alap- és tartaléktöke 1.80000 kor. Igazgatóságunk elhatározta, hogy a törlesztés jelzálog kölcsöneit Máté­szalka s vidékére is kiterjeszti. Intézetünk a legelőnyösebb feltételek mellett ad földbirtokokra, házakra jelzálog kölcsönöket. Felvilágosítással szolgálunk mi Szatmáron üzlet helyiségünkben és Má­tészalkán, Dr, B&rta Ignác mátészalkai ügyvéd lakik Dr.Vida orvos házában.

Next

/
Thumbnails
Contents