Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-15 / 37. szám
4. oldal. M ATÉSZALKA 37. (128.) szám. falevelek keresztül zörögnek. Eszembe jutnak kis rézpántos topánkáim, melyekkel először úsztam végig a homokot, anyám régi hangja, az emlékek grammo- fonján keresztül és az első vetélkedések. Ha tudni lehetne. Istenem, ha csak egy kicsit is, tudni lehetne, hogy hát minek? Mint régi szekrények nyílnak ki előttem, a régi napok elskatulyázott eseményei és bocsánat, az vesse rám az első követ, a ki nem szenvedte át ezeket. Mert kottára kellene őket szedni és szép szőke kisasszonnyal zongoráztatni őket a keserves es régi napok képeit, ódon folyosók napját és kopott padok emlékét, vagy cigánnyal flazstolettek közé íogni és széthinteni őket éjjel alvó kis gyerekek ablaka alatt és szalmát szórni az országúton, hogy puhán lépnének ők, kis gyámoltalanok, az utón, mely hazulról elvezet. Mert jó otthon, lenni csevegni és elunatkozva mindentől a mi idegen, régi nótákat eldudorászni és lábujjhelyen járkálni ennen múltúnk ereklyéi előtt és belefeküdni a gyermekkorba, a bájos ringó bölcsőbe és reszkető kezekkel tépni az események hervatag leveleit, miket egymás felé fonták az elsuhant evek. E szépség ment fel attól, hogy bocsánatot kérjek e nehány együgyű szóért, oktalan dadogásomért, melylyel noblis szamárságokat hurcoltam a bakó elé, de most szeptember van, a napon hervadt asszonyok sütkéreznek és gyönyörű a napfény, mikor már nincs melege csak fénye. Don Kárlosz. A müvészház Mátészalkán. Az utóbbi időben mindgyakrabban fordulnak elő különféle visszaélések a magyar festőművészet rovására. Magukat fer- tőmüvészeknek kiadó ügynökök járják be az országot és többnyire külföldről importált másoldalokkal árasztják el a jóhiszemű vidéki közönséget, vagy pedig silány és müvészietlen, tehát értéktelen festményeket árusítanak drága pénzért. A vidéki közönségnek semmi ellenőrzése és még kevesebb védekezése volt ezékkel a vissszaélésekkel szémben. A Müvészház budapesti müvész- egyesület most az egész országban, vidéki szakosztályok létesítésével igyekszik gátat vetni ezen visszaéléseknek és lehetővé tenni, hogy a képvásárló közönség valóban művészi alkotásokhoz jusson. Ilyen szakosztály létesült Szatmáron Boromisza Tibor püspök és Vajay Károly kir. tanácsos polgármester elnöklete mellett, amely felelős szerkesztőnket, át. Vizsolyi Manót is beválasztotta választmányába. Ezen szatmári szakosztályhoz kapcsolják most, a megyében levő nagyobb városokat és igy Mátészalkát is. A Müvészház igazgatósága Kónyái Elemér egyesületi mütárost küldte ki Budapestről Mátészalkára, hogy itta szükséges munkálatokat elvégezze. S reméljük, hogy kulturális munkájában, amely mindnyájunk érdekében a magyar képzőművészet fejlesztését mozdítja elő. városunknak művészet iránt érdeklődő társadalma segíteni fogja. — Lapunk ma/ száma bái 8 oldalra van jelezve, de anyag halmaz miatt kénytelenek voltunk még negyedio mellékletet csatolni. *- Siatmárvármegye törvényhatósági bizottsága tegnap f. hó 14.-én tartott rendkívüli közgyűlésének. A közgyűlés főbb tárgysorozati pontjai következők voltak: Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur leirata a Fehérgyarmattól NagyecseÜ esetleg Börvelyig vezetendő szabványos nyomtáva h. é. vasút előmunkálati engedélye tárgyában. Versec város törvényhatósági bizottságának átirata a képviselöház ellenzéki kisebbségének a képviselöház működését megbénító állasfoglalás ellen a képviselőházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Versec város törvényhatósági bizottságának átirata az általános egyenlő és titkos választójog törvénybe iktatása érdekében a képviselőházhoz intézett feliratuk támogatása iránt. Selmecbánya város átirata az alkotmányos parlamenti munkarend helyreállítása érdekében a képviselöházhoz intézett feliratuk támogatásuk iránt. Vm. alispán jelentése Fricdk Qyula ur v. b. t. t., ungvári g. k. püspök 50 éves papi jubilleuma alkalmából a vármegye nevében kifejezett üdvözlet tárgyában. Vm. alispán előterjesztése a Kecskemét várost ért szerencsétlenség feletti részvét kifejezése és a károsultak segélyezésére adomány tneg;zavazása iránt. Vida Qyula k. gyakornok szabadságiránti kérvénye. Szatmárökö- ritó, község határozata a vasúti hozzájáró utak kiépítéséhez való hozzájárulás tárgyában. Ópályi község ingatlan eladása. Tunyog község fúrt kút létesítése. Fehérgyarmat község határozata kövezett községi útépítés tárgyában. Vm. alispán előterjesztése a községeknekn a vármegyei tűzoltó szövetséghez való kötelező csatlakozásának kimondása tárgyában. Győrtelek község képviselő-testületének a ref. iskolák segélyezése tárgyában kelt határozata. Állattenyésztési szabályrendelet Helyesbítése. llk község ingyenes népkönyvtár adományozása iránti kérelme. Egészségügyi szabályok beszerzése. Nyirvasvári és Nyírcsászári községek felebbezése. Hodász község 1910 évi zárszámadása. Nyircsaholy község vadászterületének bérbeadása elleni felebbezés. Mátészalka nagyközség elöljáróságának cselédügyekbe a való büntető bíráskodásra felhatalmazása. Részletes tudósításunkat jövő számunkban hozzuk. — Megfellebbezik a villany szerződést. Mint halljuk nemcsak az aszfalt pályázatok tárgyalásának a napirendről való levételét kimondó képviselő testületi- határozatot fellebbezik meg, hanem több aláirásos fellebbezés megy a törvény- hatósághoz a Szálkái gyárteleppel már megkötött, de még felsőbb helyen jóvá nem hagyott villany- szerződés ellen is. A szerződés megtámadása a- zon okból történik, mert a több mint százezer korona abszolút értéket képviselő 50 éves concessió szabályszerű pályázat nélkül, minden verseny kizárásával lett a gyártelepnek adva. — Küldöttség Róna Sándor miatt. Megemlékeztünk nemcsak községünk, de egész járásunk állattartó gazdáinak közóhajáról, hogy a megüresedett mátészalkai járási állatorvosi állás Róna Sándor m. kir. berecki állatorvos, város- sunk fiával töltessék be, mint aki a nálunk folytatott praxsisa alkalmával és mint idevaló ember is nemcsak teljes mértékben ismerős az itteni viszonyokkal, de ritka szaktudástól és szorgalomról tett tanúbizonyságot. Most arról kell beszámolnunk, hogy állattartó gazdáink Rohav Qyula községi főjegyző vezetése alatt küldöttséget menesztettek Péchy László járási főszolgabíróhoz, hogy megkérjék, miszerint a község, illetve a járás állattartóinak óhajára minden tőletelhelőt tegyen meg, hogy Róna kezébe kerüljön a járás állategészségügye. A bizalom és ragaszkodás e nem minden napi megnyilvánulása azonban, úgy látszik, nem igen indította meg a főszolgabírót^ aki a kérelmezőknek azt felelte, hogy neki se inge, se galléra az egész ügy, neki mindegy akárkit neveznek ki, illetve nem bánja ha kinevezik Rónát, nem bánja ha nem is nevezik ki. ö a magarészéről semmilyen irányban se kíván és fog befolyni a kinevezés ügyébe. Furcsa válasz biz ez. Mi jó párszor helyte- lenitetük már a főszolgabíró egy-egy hivatalos tényét, sőt olykor el is Ítéltük rosszalva azt. De mindég elismertük és vallottuk, hogy a járás érdekei főszolgabiránknak szemei előtt lebegnek. Csodálkoznunk kell tehát azon, hogy amikor any- nyira evidens, hogy e járás állategészségügyének érdeke a Róna Sándor kinevezése — amely mellett súlyosabbnál súlyosabb és többnél több érvet lehet fölhozni, mig ellene semmit — és mikor a járás lakosságának talán minden második tagja állattartó : ilyen közönyös tud lenni a főszolgabíró. De eltekintve a közérdektől, a megnyilvánult polgári közakarat is követelne egy kis tiszteletet maga iránt attól a hivatali közegétől, aki fizetését a polgárság adófilléreiből huzza. Tehát ha különben közönyös is az iránt a főszolgabíró kinek lesz a járás egyik legfontosabb ügyköre a kezében — ami kissé mint mondtuk furcsa, attól a tisztviselőtől akinek a járás érdekeit mindég és mindenben érvényesítenie kell — mihelyt Róna kinevezése ellen ok nincs, a polgárság iránti tiszteletből a közóhajnak eleget kellett vilna tenni. — Értelemzavaró sajtóhiba csúszott be múlt számunk »Qonosz mostohája elől* cimü hírünkbe, melynek negyedik sorában ezen szavak olvashashatók; »édes boldog gyermekeiben kell már éreznie az.< Az »éreznie« szó téves s helyette »nélkülöznie« szó értendő. Helyesen tehát e sor igy hangzik! »az édes boldog gyermekévekben kell már nélkülöznie a.« — A szatmári kiállítás igazgatósága felhívja a kiállítókat, hogy cégtábláról gondoskodjanak, vagy ennek elkészítésével bízzák meg a kiállítási igazgatóságot, utóbbi esetben a szükséges adatokat bocsássák az igazgatóság rendelkezésére. Figyelmezteti továbbá az igazgatóság az iparosokat, kik a kiállításon részt vesznek, hogy a bejelentett tárgyakar f. hó 15.-én feltétlenül szolgáltassák be az igazgatóságnak. A kiállítás egész tartamára érvénes jegyek már válthatók 6 koronáért a könyvkereskedésekben, valamint Szentpélery M. és Ragályi Kálmán üzletében Szatmáron. — Pártértekezlet. A vármegyei függetlenségi és 48-as párt tagjai folyó hó 11.-én, hétfőn este 8 órakor Nagykárolyban, a Polgári Olvasókör külön termében pártértekezletet tartott, amelynek tárgya a vármegyei közgyűlés napirendjére kitűzött verseci átirat elleni állásfoglalás. — A tébé szolgabiró orról, Dienes Sándor közigazgatási gyakornokról megírtuk volt, hogy Csengerben apróbb-nagyobbbasáskodásokéS egyébb úri virtusok mián kiesett a lába alól a talaj. Most egy szürke hirecske lapul meg a lapokban a tébé szolgabiróról. Egy áthelyezési hirt olvasunk Dienes úrról. Csengerből Nagysomkutra helyezi át a fő- /'spán, persze a »saját kérelmére«. Mi úgy hisszük, hogy ennek a kérelemnek előterjesztésében és fö- ispáni megszivlelésében van egy kis része a »Má- tészalká«-nak is. , — |Németh Elemérné.| Megdöbbentően, szinte hihetetlen gyorsan végzett a halál egy^iata/.ne- messzivü úrnővel, egy boldog családanyával, szerető hitvessel Németh Elemér györteleki földbirtokos neje, szül. Kühne Anna f. hó 11.-én este 10 órakor rövid 3 napi betegség után mellhártyagyu- ladásban meghalt. Temetése f. hó 14.-én délután folyt le, városunk és a vidék óriási részvételével. A kegyetlenül sújtott család az alábbi gyászjelentést adta ki: »Alantiroltak fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó feleség, anya, gyermek testvér és rokon Németh Elemérné szül. Kühne Annának, f. évi szeptember hó 11.-én este 10 órakor, élete 34-ik, boldog házasságának 12-ik évében, rövid szenvedés után történt elhunytat. A kedves halott földi részei f. hó 14.-én d. u. V*3 órakor fognak a róni. kath. egyház szertartásai szerint a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat Mátészalkán f. hó 15.-én, Mosonban 18.-án reggel 8 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Qyörtelek, 1911. szept. hó 12.-én. Áldás és béke drága poraira l Németh Elemér mint férj. Németh Aliceka, Németh Tibor mint gyermekei. . özv. Kühne Edéné mint édes anya. Kühne Károly, Kühne Berta férj. ifj. Rauchbauer Károlyné, Dr. Kühne Lóránt mint testvérei. Németh Lajos és neje Qirsik Ottilia mint após és anyós. Németh Jenő és neje Ferency Irén, Dr. Németh Béla, ifj. Rauchbauer Károly mint sógorai és sógornője. — Pályázat. Szatmárvármegye törvényhatóságának a belügyminiszter egy uj aljegyző állást rendszeresítvén, arra a főispán október hó 7.-én lejáró pályázatot hirdet. — A kellően felszerelt kérvény az alispáni kivatalhoz nyújtandó be. — Szerkesztőváltozás. A »Szatmárme- gye« felelős szerkesztője dr. Tóth Zoltán tisztétől visszalépett. Helyét dr. Jonits Miklós nagykárolyi ügyvéd foglalaía el.
