Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-08 / 36. szám
4 oloal. MATÉSZAL K A. ban egy dűlő ut szélén aludva találta meg egy jószívű földmives asszony, aki {elköltötte, kikérdezte és egyelőre gondozásába vette. A szerencsétlen gyermek sorsát ajánljuk a nyirderzsi községi gyám utján a gyámhatóság figyelmébe. — Az iparos tanonciskola felügyelő bizottsága f. hó 7.-én d. u. Doby Antal elnöklése alatt gyűlést tartott, amelynek tárgya a jövő évi költségvetés és egy uj közismereti tanítói állás rendszeresítése volt. A gyűlés a kölségvetést elfogadta, az uj közismereti tanítói állás rendszeresítését pedig szükségesnek mondotta ki, egyben megbízta Hermann József ipar iskolai igazgatót, hogy a gyűlés határozatait a községi képviselő-testület elé terjessze, honnan majd a közoktatásügyi minisztériumba kerülnek jóváhagyás végett. — Tolvaj cseléd. Kovács Etel helybeli illetőségű cselédleány gazdáját, Kánya Sándor helybeli lakost hűségesen lopogatta. A házi tolvajt azonban hamarosan rajta kapták és lefülelték. A múlt pénteken tartotta a szatmári kir. tszék a fő- tárgyalást ez ügyben és a hűtlen cselédet 8 napi fogházra és egy évi hivatalvesztésre Ítélte. — Halott csecsemőtt találtak Számos- szegen a Bodó Annáék pincéjében, egy kis rongyokba burkolt élettelen jószágot, aki Bodó An ának nagy gyönyörűséget okozott biz pár hónappal ezelőtt és aki mégis nyirkos és dohos sötétségbe került puha, fehér párnák helyen. Persze nem maradt titokban az eset. A falu kicsi, füle pedig nagy és Bodó Anna az utóbbi időben elől gyanúsan rövid, hátul gyanúsan hosszú szoknyákat hordott minden divat ellenére. Úgy, hogy a hatóság is kíváncsiskodik már a kis halott előbbi sorsa iránt és Bodó Anna immár nem csak a megesett leány szégyenétől remeg. — Kivándorlás. A mátészalkai járáshoz tartozó községekből kivándorolt augusztus hóban: Fábiánházáról 1, Nyircsaholyból 1 egyén. — A helybeli Iparos tanonciskolában a beiratások f. hó 11., 12., 13. és 14.-én lesznek. — Rajtakapott buzatolvajok. Az olcsva- apáti-i gazdák portáiról egyre-másra el tünedezett egy-egy zsák búza. A meglopott gazdák tehát, nagy elővigyázattal várták az ügyes tolvajokat, akiket sikerült is megcsipniök Kósa József, Bende Béla és Balogh Lajos olcsvaapáti-i lakosok személyéhen. A tolvajokat feljelentették a hatóságnál. — Cigány cigány ellen.. Bódi Mihály györteleki cigány a Qyörtelek község határában levő Jékey tanyán dolgozott több társával valami házépítésnél. Bódi cigány azonban nem tudott sehogy sem kijönni munkás társával. Valamelyik este ujfent összekapott velük és haragjában ott hagyva őket a nem messze tartózkodó vályog- vető rokonaihoz sietett. Azok azonban már a cigányok igaz álmát aludták gunyílóikban és hogy Bódi sérelmét pauaszló óbégatásaival felvergelte őket, kapákkal és villákkal támadtak az álomzavarónak és püfölték, amig össze nem rogyott. A csendőrség a verekedőket, Horvát Józsefet, Ádám Lajost és Maíolcsi Józsefet, meg ezek feleségeit letartóztolta, a helybeli kir. járásbíróság azonban kihallgatás után szabadlábra helyezte őket. Bódi, ki súlyos serüléseket szenvedett, a fehérgyarmati kórházban fekszik. — Aszfaltozott utcák. (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt Szerkesztő Ur l Most, hogy végre »annyi balszerencse és oly sok viszály után« végre- valahára eljutunk mi is a magunk aszfaltjárdájához, azt az eszmét szeretném megpendíteni, hogy a Kos- suth-Lajos és Vasut-utcák azon részeinek kocsiut- testét is kiaszfaltoztassuk, ahol a most nevezett utcák nagyon szükek. Akinek volt alkalma az idei nyári port végigrágni, az el tudja gondolni: milyen előnyös és szükséges volna ez. Az aszfalt anyaga, a munkások és műszerek most majd úgyis nálunk lesznek és igy lényegesen olcsóbb és könnyen juthatnánk ehez a városunkat nagyban emelő előnyös dologhoz, mig később ez, ha meg akarnánk is csinálni, sokkal nehezebben menne és költségesebb volna. E tekintetben csak a tüzoltótorony dolgára utalok, amikor mi páran az ön b. lapjával együtt eleget kiabáltuk, mikor az uj városházát építették a múlt nyáron, hogy építsünk feléje tüzérségi helyiséget. Milyen könnyű és olcsó dolog lett volna ez! De hát: »beszélhetsz jó vitéz senkise hallgat rád.« És most majd előbb- utóbb, kénytelenek leszünk mégis megépíteni drágábban a tüzoltótornyot! És igy lesz az aszfalttal is! Hiszen minden város fokozatosan igyekszik a szűk utcáin a kocsiuttesteket is kiaszfaltoztatni és a forgalom és természetes fejlődés rá fog szorítani erre minket is. Lehet ugyan, hogy ez későbbi »nóta«, de miden esetre drágább »nóta« is lesz. ügy gondolom, hogy a Kossuth-utcán a Bloch- féle háztól a »Központ«-ig, a Vasut-utcában pedig a Csizmadia-háztól a »Szarvas« vendéglőig kellene kiépíteni a kocsiuttesí aszfaltját. Ezzel egyelőre az úttestek aszfaltozásának szükségét fedeztük volna is, körül-belől 10—15 évre. Talán egy póthirdetmény kellene mindössze?! Ez már csak azért se árthat, mert legalább meg- látnók: mivel kerülne többe igy az aszfaltjárda. Meggyőződésem, hogy aránytalanul kevéssel. Aztán meg a szabályrendeletnek a hozzájárulásra vonatkozó részét esetleg az érdekelt telektulajdonosokra is ki lehetne terjeszteni (ha más % szerint is) mert ha az úttest törvényhatósági is (Talán a megye is adna valami hozzájárulást? Hiszen jó pár méteren megszabadulna a fenttartási költségektől 1) a telkek ára emelkednék. Igen kérem a tisztelt szerkesztőséget, legyen jó helyt adni soraimnak és karolja fel eszméimet. Tisztelettel: Mszalka, 1911. IX. 3. Egy Vasut-utcai lakos. * Szívesen adtuk közre a fenti sorokat. Szívesen is karoljuk fel az eszmét is, amelyről már ini is gondolkoztunk, sőt tálán szülöttünk is. Azonban azt hisszük e tekintetben igazán úgy lesz, amint a levél Írja: „beszélhetsz jó vitéz“ . . . Hiszen mi még ottan tartunk, hogy akarhányan képesek ily közkérdésekben is úgy gondolkozni — ahogy itt különben szokás : — „miért legyen (pld.) Weisz Antal előtt aszfalt, előttem meg nem ? 1“ pedig a levélnek igaza van: meg fog kelleni mig ezt az aszfalatot csinálni drágábban és nehezebben, mint ahogy, ahoz most hozzájuthatnánk. — Céllövészet. Ipacs József mátészalkai dohányos fiacskái, Pali meg Jóska célba parittyázták a vasutmenti táviróoszlopok porcelláncsészéit. Sikerült is egy jócska területen lepuffantani a porcelánokat. A vasutigazgatóság persze az öreg Ipa- csot jelentette fel. — Gazdag jónevü cirkusza egy hete tartózkodik városunkban szórakoztató és kellemes estéket szerezvén a magasabb igényű közönségnek is. A látogatók amúgy is nagy érdeklődését mindinkább fokozzák az országszerte hires bajnokok által rendezett birkózó versenyek és egy-egy uj, szenzációs szám, ami a többszöri megtekintést is érdemessé teszi. f Az ország egyik leghirnevesebb bábaképző-intézetének igazgató-tanára irja: „A Ferenc József-keseruvizet állandóan alkalmazom és bizonyíthatom, hogy a „Ferenc József“-viz a gyermekágyasoknál is a legjobb hashajtó". (12.) Kisiparosaink önnalló szervezkedése. A népállam öncélja: önmagáért és polgáraiért élni. Ezen öncél keretében az egyes tagoknak, szerveknek megvan ugyan saját leltár és munka körük, de eme feladatkört nem végezhetik amúgy cél, terv nélkül, hanem az egyik szervnek akként kell berendezni s teljesíteni a reá osztály részül jutott missziót, hogy az, miként a gép kerekeinek egymásba mélyedő fogai — belevágják mintegy kiegészitőleg a másiknak munkakörébe. Ily körülmények között minden egyes polgár vagy osztály fizikailag véve ugyan más és más tagozata az államnak, de erkölcsileg véve mind egyik egy és ugyanaz, mert mindegyikben egyformán kell élni s működni a nemzetállam öntudatának. A nemzet irányitó szellemének kell vezetni az iparosságot is szervezkedési küzdelmében. Ahhoz, hogy erős közszellem hassa át és vezérelje az iparosságot, szükség van olyan összekötő kapocsra, mely ne csupán az erők összehozásában hanem összetartásában s fejlesztésében nyilvánuljon. Igazi nép államban ugyan a nép teljes egészében ott van a parlamentben. Nem fizikailag •'U). (127.) S/rár:-.. mert ezt elképzelni is lehetetlen és még politikailag sem, mert a nép államban nincs képviselet, illetve jogviszony, megbízó és megbízott közt. Itt csak egy mindent betöltő abszolutum alany van: ez a nép. Ha pedig csak egy alany van, hát nincs senk* kit megbízhasson, miért is a maga teljes egészében vesz részt a parlamentben, még pedig erkölcsileg. Az ethikai részvételt pedig úgynevezett emberi jogok biztosítják, különösen pedig sajtó, család- és társulási és gyülekezési jog. A sajtó maga az élő organikus nép. ts ki tagadná a család nagy befolyását a népre és annak a parlamentjére ? A harmadik fent említett emberjog a társulási és gyülekezési jog a legélesebb kifejezője a nép közvéleményének. Ki ne tudná, hogy a társulási jog alakzatai: egyesületek, körök, nép* gyűlések mily irányitó hatást gyakorolnak ? De ha mind e tétel fenn is áll, azért a néf állam eszméje megszabja ki legyen mégis fizikailag jelen a parlamentben. A szakember és tulajdonké peni néporganum. Hogyan van ez a magyar parlamentben ? Relative, — amennyiben politikai jogokban korlátolt nép választ parlamenti tagokat, — meg van az egyik elem : a néporganum. A szakember hiányzik, ki pedig a néporganum segélyére volna. Ipari szakorganum nincs a magyar parlamentben. E sajnálatos tény csakis a még fenálló s az iparosokra nézve felette terhes választási cenzusnak szomorú következménye. Ha egy rövid pillantást vetünk a magyar iparélet múlt századába, mikor a céhrendszer volt formája az iparosság testületi szervezetének: látni fogjuk, hogy az iparosság mintegy élő eleme volt az állameszmének. És korántse gondoljuk azt, hogy a céhrendszer osztályérdeket képviselt. Sőt ellenkezőleg, a céh mindenkoron a nép aspirációinak egyik leghatalmasabb tárogató harsonája, védbástyája volt. Mit látunk az 1884-iki ipartörvényben szankcionált ipartestületi rendszernél, mely ma az iparosság testületi szervezetének hivatalos formáját képezi ? Ez minden, csaknem néporgánum. Az ipartestület — ha kétségkívül vannak is hasznai és helyes is az ipartestületek alakítása (hiszen a kevés is jobb a semminél) — végeredményében mai hivatalos formájában legtöbbnyire csak az iparosságra oktrojált intézmény csupa hézaggal terhes intézkedéssel. Falra festett kép ez, melynek se ereje, se tekintélye. A haladás hívei ugyan azt mondják, hogy az iparszabadság elvének megfelelő a mostani szervezet. De bocsánatot kérünk, az iparszabadság örve alatt még nem lehetünk feljogosítva arra, hogy az iparosságtól elvegyük azt. ami az övé. Iparszabadságot emlegetünk. Igen, van szabadság. De miben áll ez? Abban, hogy a szakképzett munkás iparos szegre akaszthatja tudását, a tőkés pedig vigan folytathat bármiféle mesterséget. Nem lévén a kisiparosságnak otthona még az ipartestületi intézményben sem, ki lévén rekesztve a parlamentből, milyen eszközzel kell élnie, hogy állami személyességét érvényesíthesse ? Erre nincs más útja, mint élni emberi jogával: az önnálló tár- sulási szabadsággal! Ez az egyedüli mód, melylyel a maga szer-i vezetét reorganizálhatja és addig is, mig a jelen-» légi választási cenzus meg nem változik, — irányíthatja a nemzet éieíprocesszusát: a parlamentet és kormányt. Szervezkedni kell a kisiparosságnak saját és a nép ügye érdekében. Az ipar szorosan véve nem is az azt űzőké, hanem a népé, melynek joga van ahhoz, hogy e tekintetben országosan szerveszkedjék. Erős alapokon nyugvó országos kisiparos szövetség a modern céh feladatát fogja betölteni. X Járásunk állategészségí. Lépfene: Nyir- megyes 1, Nyirparasznyajt. Veszettség: Olcsra- apáti. Sertésorbánc: Mátészalka. x A dohány fogyasztás csökkenéserői írtak hirt a lapok, amelyet a dohányjövedéki cikkek igazságtalan áremelése okozott. Azokban a körökben azonban, ahol a Dreadnoughtok költségeit a 100%-kal emelt »dráma« cigaretták fogyasztóiból óhajtjuk főleg kipréselni (és csak 20—25 %-ban a finom 8—10 filléres cigarettákat szívó urából) kellemetlenül hatott a lapok most mondott híradása. Siettek tehát cáfolatot tenni közzé. E szerint: A belföldi eladásból 1911. év julius végéig befolyt Közgazdaság.
