Mátészalka, 1911 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-25 / 34. szám
Mátészalka, 1911. 111. évf. 34. (113.) szára. augusztus hé 25. TÁRSADALMI HETILAP. i MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. N Felelős szerkesztő : Dr. VIZSOLYI MANÓ. SZERKESZTŐSÉT! ÉS KIADÓHIVATAL : WEISZ ANTAL nyomdája (Vasút-utca). A hirdetési dijak előre fizetendők. 135 millió veszteség. A magyar áruforgalmi statisztikai értékmegállapító bizottság legutóbbi ülésén annak elnöke, Vargha Qyula miniszteri tanácsos főbb vonásokban közölte Magyarország 1910. évi külkereskedelmi forgalmának végleges adatait. Közöljük ezeket az adatokat, mert ezekből megállapítható, hogy mint teszi szegénnyé az 'országot az agrár uralom, amely nem törődik egyébbel, mint azzal, hogy a föld urai minél drágábban adjanak túl nyersterményeiken, minél olcsóbb munkaerőt biztosítsanak maguknak 5 átéri ragaszkodnak a közős vámterülethez, hogy vámmentes itt szállíthassák termékeiket Ausztriába, nem törődve azzal, hogy az onnan mihozzánk szintén vámmentesen beözönlő ipari cikkek megakadályozzák a magyar ipar fejlödsét. Ez azért is jó nekik, mert így nincs itt olyan ipar, amely elvonná a munka erőt a földtől és a föld urait is magasabb bér fizetésére kényszerítené. Az élet, a fejlődés, a nép akarta azonban nem tűrheti sokáig ezt a gazdálkodást, amelynek valósa ;os vádirata ez a hivatalos áruforgalmi statisztika. Ennek adatai szerint Magyarország összes behozatala 19 K -ben 1852 millió koronát, összes kivitele 1717 millió koronát tett; áruforgalmunk mérlege tehát 135 millió koronával passzív. Árumérlegünknek ez a passzivitása 27 millió koronával nagyobb, mint az \elözö évben, noha akkor az ínséges búzatermés nyomán jelentkezett abnormis búzaimportért kerek száz millió kononát fizettünk a külföldnek. A behozatal újabb emelkedése ezúttal legnagyobbrészt az iparcikkekre esik, még pedig különösen gyapjuárukra, gépekre, konfekcionált emukra, kikészített bőrökre, továbbá bőrárukra, faárukra, vasárukra ésatöbbi. Mezőgazdaságunk fejlődésének örvendetes jele az, mondja a jelentés, hogy a gépek behozatalának többlete jórészt a mezőgazdasági gépeknél (gőzeke- mozdonyoknál, cséplőgépeknél, aratógépeknél ésatöbbi) mutatkozik. A kivitel értékösz- szegének csekély vállozását az magyarázza, hogy a marhaárak fölszökkenése, a levantei cukorkivitel nagy föllendülése és az 1910. évi jó búza- és rozstermés okozta gyarapodást bőven ellensúlyozta a lisztkivitelnek — különösen értékében való — nagy csökkenése, valamint a zab és árpaexport kisebbedése. Még jobbad, trúnt az összes behozatalunk, emelkedett az Ausztriából származó import. Az 1909. évben /310 millió korona értékű, 1910-ben ellenben 1395 millió korona értékű árut hoztunk be Ausztriából. Ez természetes következménye a már fönt kiemelt két mozzanatnak: az 1909. évi behozatalt felsősorban s balkán búza szöktette föl, az 1910. évi import emelkedésének ellenben az iparcikkek behozatala adja meg a jellegét, amelyeket legelsősorban Ausztriából vásárolunk. Az Ausztriába kivitt áruk értékösz- szege nemhogy emelkedett, hanem még csökkent is: 1288 millió koronáról 1280 millió koronára. Ezt főleg az a körülmény okozza, hogy nemcsak iisztkivitelünk ha-. jftnyám. Az én anyámnak nincs most senkie ... Csak olykor-olykor, ha rá gondolok, Megédesül két kezén a dolog, És boldog is Ián, nagy időben egyszer, Mint egy mayában nyíló aloe. Ó, mért is nincs számára olyan vegyszer, Mely visszalopná régi ifjúságát És elverné a kort, mely kéjjel hág át, Mindent, mi szent; arcának régi ékét, Hajának hamvát, szemén üdeségét . . . Szegény, alig, hogy egyet-kettőt lépett, Nem tudta meg, hogy elszaladt az élet És utoljára semmi sem maradt, Csak szarkalábok a szeme körül. . . . Most is rám gondol s a szive örül, És üres szobáiban, valahol Borongva járkál s valami csodát vár: Tán, hogy majd egyszer a dívány alól Mikor már unjuk, előpattanok És mondom néki: ne játszunk tovább, Előbujtam és megint itt vagyok. Herman Károly. Budapesti nyári alakok. A környékbeli nyaraló. Budapest tőszomszédságában nyaral az egész famíliájával. Vicinális visz oda és vicinális visz természetesen vissza is. A férj, a családapa, este kimegy, reggel bejön. Egy órát végig szenved befelé, egy órát végigkinlódik kifelé. A vicinális mindig tömve. Úgyszólván egymás ölébe ülnek és egymás lábán (esetleg tyúkszemén) állanak az utasok. A meleg (kivált kifelé) iszonyú. Nincs egy szemernyi levegő. Fülledt a lég és pokoli a hőség. A vicinális ismert jó természeténél fogva, a mikor neki tetszik, megáll és amikor neki tetszik, megindul. Ha a mozdonyvezető ur rá akar gyújtani pipájára, feltétlenül megállítja a vicinálist, ha elfogyott a dohánya, szintén megáll és leszál útközben valahol dohányt vásárolni. így a környékbeli nyaraló hatkor felül a vicinálisra és a félórai távolságra fekvő helyiségbe úgy kilenc óra tájt érkezik meg. A feleség perel, mert a vacsora kihűl a családfő késése miatt, a gyermekek ordítanak, a kutyák ugatnak és a férj legjobb szeretne pihenni, aludni, de sehol se pihenhet, sehova se ülhet, fekhet. Az asszony még duzzog, mert dehogy hiszi, hogy a kedélyes vicinális három órán át jött. A gyermekek meg a papára csimpaszkodnak, kiről csak úgy hull alá a zuhatag. Csurom viz, tele van arca, szája, torka, tüdeje porral, füsttel, korommal, verejtékezik a homloka és nem pihenhet, nem élvezheti a falusi, esti jő, levegőt és nem alhatik, mert úgy éjféltájt, mikor a gyermekek elalszanak, a férjnek notiszát kell 'elővenni és jegyezni, amit felesége diktál: «a megbízásokat-, melyek másnap Lapunk mai száma S oldal. beszerzendők. Reggel tettetett vidámsággal utazik a fővárosba és csak úgy sugárzik az arca a boldogságtól, mikor a hivatalban regéli kollegájának milyen élvezetesen nyaral, mily jól élvezi a kitűnő levegőt és mily pompás étvágygyal eszik. Magában meg elátkozza az egész nyaralást, a vicinálist, mindent és szentül megfogadja, hogy jövőben dehogy hozza meg ezt az áldozatot, mert különben a fogyó holddal ő is megfogyatkozik. Jövő évben azért mégis ugyanott nyaral és jön és megy a vicinálison, mert hát nyaralni csak muszáj. A szalmaözvegy. Látható ismertető jele : panama-kalap, világos ruha, gomblyukában virág és a fagylaltot szalma- szálból szürcsöli. Láthatatlan ismertető jele: a jegygyűrű mellényzsebben. Minden este máshol étkezik, de bárhol is vacsorázzék (akár Margitszigeten, Budafokon, Ó-Budán) este az angolparkban található. Szemei bár leragadnak az álmosságtól, nagyokat ásít, sőt, — uram bocsá’ — unatkozik, azért hajnali négy óra előtt sohase tér nyugovóra. Reggel mindig szentül megfogadja, hogy este ki- alussza magát és azért éjjel megint az Angolparkban találhatod. Néha egy-egy hölgyecsko után veti magát, de ha eszébe jut a felesége, ki vaLa,- hol a Tátrában hüsöl, nyomban lehűl és a vendéglőben megír neki egy anzikszkártyát, — a Lukács- fürdő látképével. Ha barátjaival össze kerül, akkor van dinom-dánomozás, van pezsgőzés és é a leghangosabb, a legmulatósabb és ő az* aki semmikép nem akar hazamenni. És ha mégis hazavánszorog, szentül megfogadja, kogy táviratilag hívja haza feleségét, csakhogy mire bealkonyul és kigyulnak a csillagok, megy a nyári vendéglőbe, jf ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Egész jSvre — — •— — — — — 8 korona. évJp — — — — — — — 4 korona. Nefajliévie — — — — — —r— 2 korona. Tangóknak é# községi közegeknek cnész évre 5 korona. m \ ~—Egy szám ára 20 fillér. —**
